Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-07 / 161. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 7. KGST-Hlésszak Hz integráció minőségileg új modelljét kell kialakítani A KGST ülésszakán részt vevő magyar delegáció. (MTI—Telefotó) Szerdán délelőtt plenáris üléssel folytatódott Prágában a KGST 44. ülésszaka. A tagországok és Jugoszlávia képviselői megvitatták a szocialista nemzetközi munkamegosztásnak az 1991. és 2005. közötti időszakra vonatkozó koncepcióját, az 1991—1995-re vonatkozó népgazdasági tervkoordináció pontosított programját, illetve a tagországok sokoldalú, távlati gyártásszakosítási és kooperációs elképzeléseit. Áttekintették, hogy milyen eredményeket értek el a népgazdaságok elektronizálásában, ami a 2000-ig érvényes komplex program egyik fő iránya. Szó volt a KGST ülésszakának 1989-re és 1990-re vonatkozó munkaprogramjáról, valamint a 45. ülésszak napirendjéről és időpontjáról. E napirendi pontok megvitatásakor ismét valamennyi küldöttség vezetője kifejtette országa álláspontját. A teljes ülést követően, a küldöttségek vezetőinek találkozóján áttekintették a tudományos-műszaki fejlesztés 2000-ig szóló komplex programját, a program megvalósításának menetét. Ennek megvitatásakor Marjai József kifejtette, hogy az eddigi eredmények nem felelnek meg az elvárásoknak. A múlt évben nem sikerült előre lépni abban, hogy a legfontosabb feladatokra összpontosítsák az erőforrásokat. Ezek elaprózódása azért aggasztó, mert a csúcstechnikák és -technológiák létrehozásához vezető utakon nem jutunk előre kellő ütemben, reális a veszélye annak, hogy országaink lemaradása fokozódik. Az innovációs folyamat legkritikusabb szakasza az új tuBUDAPEST A Külügyminisztérium a Romániába utazó, vagy ott tartózkodó magyar állampolgárok konzuli érdekvédelméről kedden kiadott közleményében téves időpontot jelölt meg. A minisztérium helyreigazítása szerint a magyar állampolgárok romániai konzuli érdekvédelmét hazánk bukaresti nagykövetségének konzuli osztálya június 29-e óta látja el. dományos és műszaki eredmények gyakorlati bevezetése, felhasználása a termelésben. Ez a komplex program teljesítésének is a legkritikusabb pontjává válhat. Véleményünk szerint e probléma csak a vállalati érdekeltség alapján oldható meg. Olyan feltételeket kell teremteni, amelyek biztosítják a különböző országokban kidolgozott új, tudományosműszaki eredmények átadását és felhasználását. A naturális cserén alapuló zárt konstrukciók nem teszik le- • hetővé a sokoldalú és összpontosított termelő tevékenység megszervezését — mondotta Marjai József. A gazdaságpolitika társadalmi orientációjának erősítését sürgette a KGST 44. ülésszakán elmondott felszólalásában Georgi Atanaszov, a bolgár minisztertanács elnöke, a Bolgár Népköztársaság küldöttségének vezetője. A szocialista közösség problémáiról szólva egyebek között kifejtette, hogy valamennyi KGST-országban a gazdasági stratégia fő célja a lakossági szükségletek kielégítésének biztosítása. ről, valamint a szovjet—indiai kapcsolatok alakulásáról tárgyalt szerdán Moszkvában Andrej Gromiko. a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Ramaszvami Ven- kataraman indiai államfő. Willi Stoph, az NDK minisztertanácsának elnöke, a Német Demokratikus Köztársaság küldöttségének vezetője ugyancsak üdvözölte a KGST és az EGK közötti megállapodást. Az NDK a leghatározottabban azért száll síkra, hogy minden akadályt leépítsenek a nemzetközi kereskedelemben — mondotta. * * * Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, hazánk állandó KGST-kép- viselője, a KGST 44. ülésszakán részt vevő magyar küldöttség vezetője az ülésszak idején Prágában találkozott Lubomír Strougallal, a csehszlovák kormány elnökével. A találkozón áttekintették a kétoldalú kapcsolatok több időszerű kérdését, valamint a KGST- ben megvalósuló két- és sokoldalú együttműködés néhány feladatát. Marjai József a csehszlovák fővárosban találkozott több tagország állandó KGST-képviselőjével is. vitáról tárgyalt Tri Soetrisno tábornokkal, az indonéz fegyveres erők főparancsnokával Doan Khue vietnami tábornok. A VKP KB PB tagja, a vietnami néphadsereg vezérkari főnöke június 27-e és július 3-a között tett hivatalos látogatást Indonéziában. Doan Khue-t fogadta Suharto elnök, Benny Murdani hadügyminiszter és Ali Alatas külügyminiszter is. Perzsa-öböl Magyarázkodik a Pentagon Űjabb találgatások láttak napvilágot az amerikai sajtóban arról, milyen hibák következtében tévesztette össze a Vincennes amerikai rakétacirkáló az iráni légitársaság utasszállító gépét egy iráni harci repülőgéppel. A Pentagon legutóbbi magyarázkodása szerint a gép egyaránt sugárzott azonosító jeleket mind a polgári, mind a katonai repülők számára megadott kódokkal. A The New York Times azonban szerdán olyan értesülést közölt, hogy a katonai szakértők szerint az amerikai hajó radarberendezései egy távolban lévő iráni harci repülő azonosítási jeleit is észlelték, s ezeket vélték a polgári gép kódjeleinek. Iráni búváralakulatok a tenger mélyéből kiemelték a vasárnap lelőtt légibusz roncsait, de valószínű, hogy az áldozatok egy részének sohasem bukkannak nyomára — jelentette ki egy iráni személyiség. A főkormányzó által közölt legújabb adatok szerint az A—300-as légibuszon 291 személy tartózkodott, köztük 66 gyermek. A tengerből eddig 200 holttestet sikerűit kiemelni. Afganisztán Üjabb merénylet Üjabb véres merényletet követett el az afgán ellenzék Kabulban: szerdán kora reggel hatalmas robbanás .rázta meg a város egyik központi piacának környékét. Egy gépkocsiba rejtett 700 kilogramm robbanóanyág okozta a detonációt. A robbanás következtében heten meghaltak, 26 személy megsebesült, rombadőlt 16 raktárhelyiség és kiégett 5 gépkocsi. A Bahtar hírügynökség jelentése szerint ellenzéki fegyveresek tűz alá vették Paktia tartomány közigazgatási központját, Gardez városát. Az akció során két polgári személy meghalt, egy asszony és két gyermek megsebesült, s 22 ház rombadőlt. Illetékes afgán. szervek értesülései szerint egyre több külföldi tanácsadó segíti az országban működő fegyveres ellenzék tevékenységét. Belgrádba vonultak Tiltakoznak a cipögyáriak Szerdán a jugoszláv fővárosban folytatódott a horvátországi Borovo sztrájkoló cipőgyári munkásainak tiltakozó megmozdulása. Az estére már tízezresre duzzadt tömeg a helyi vezetéstől nem kapott megnyugtató választ problémáira. Az eredetileg csupán a bérek pontos kifizetésére és a szabadságolások rendjére vonatkozó követelések újabbakkal bővültek. Szerdán ezekkel a kérésekkel utaztak Belgrádba közülük mintegy 1700-an, s képviselőik a jugoszláv szak- szervezeti szövetség székházában tárgyalásokat kezdtek a szövetség központi tanácsának, valamint a szövetségi kormánynak és a képviselőháznak a tisztségviselőivel. Örményország — Karabah Bíznak a békés megoldásban Az örmény SZSZK továbbra is azt reméli, hogy kielégítő megoldást sikerül találni a Karabah hegyvidék hovatartozásának kérdésére — mondotta a brit The Financial Times szerdai számában megjelent interjújában Ana- tolij Mkrtcsjan az. Örmény SZSZK külügyminisztere. Mi, azaz az örmények — szögezte le Mkrtcsjan — nem akrunk egyetlen darab földet sem az azerbajdzsánoktól. ha azonban a Karabah- hegyvidék lakossága változást kíván, ahhoz joga van. Örményországban mindenki hisz abban, hogy a probléma békés és baráti módon megoldható — a Szovjetunió törvényeinek megfelelően. Kedden az esti órákban mintegy négyszáz, többségében Jiatal örmény megszállta a jereváni repülőtér épületét, követelve, hogy a repülőtéri dolgozók szüntessék be a munkát — közölte szerdán Moszkvában tartott sajtótájékoztatóján Vagyim Perfiljev külügyi szóvivő. — Az épület körül további másfél ezren gyűltek össze ugyanezzel a céllal. A helyszínre kivonuló rendfenntartó erők háromszor is távozásra szólították fel a rendbontókat, ennek azonban nem volt semmi foganatja, sőt, a fiatalok kövekkel és üvegekkel dobálták meg a rendőröket. A történtek következtében 36 személy megsérült, közülük négy állapota súlyos — mondta a szóvivő. Buldózeres megtorlás Ciszjordániában. A lakók megrendültén szemlélik annak a lakóháznak a romjait, amelyet a megszálló izraeli hadsereg buldózerrel lerombolt, mivel szerintük a ház arab tulajdonosa részt vett az izraeli járőrök elleni kődobálásban és benzinesüveg-hajigálásban. (MTI—Telefotó) PRÁGA Lukács János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizotságának tagja, a Központi Bizottság titkára Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának meghívására július 4. és 6. között Csehszlovákiában tartózkodott. Fogadta őt Milos Jakes, a C&KP KB főtiktára. Lukács János és kísérete szerdán este hazaérkezett. MOSZKVA Leszerelési problémákról, az afganisztáni, illetőleg a dél-ázsiai, ezen belül a Srí Lanka-i rendezés kérdéseiWASHINGTON Kedden délután Washingtonba érkezett Szergej Ah- romejev marsall, a szovjet fegyveres erők vezérkai főnöke. A marsall Wiliam Crowe tengernagy, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottsága elnökének meghívására tesz egyhetes látogatást, amelynek során megbeszéléseket folytat amerikai kollegájával és felkeres több katonai intézményt is. HANOI A kambodzsai helyzetről és a Spratley-szigetek körül kialakult vietnami—kínai Munkatársak jelentkezését várjuk az alábbi munkakörökbe: — számlázni tudó eladási ügyintéző — árukiadó — faipari szakmunkás — ZSUK gépkocsira vezető — csökkentett munkaidőben kapus. Jelentkezni lehet a telep igazgatójánál a következő címen: Kelet-Magyarországi TÜZÉP Vállalat 101. sz. telepe. Szolnok, Piroskai út 8. Telefon: 11-150. vagy 17-660. (6893) A magyar—román viszony — világtükörben Ismét bekerültünk a világsajtóba. Nem többet, s nem kevesebbet jelent e sommás megállapítás, mint hogy Magyar- ország, egy nem is csak magyar, inkább közép-európai ügy a világlapokban szerepel. A magyar—román viszony nem világpolitikai kérdés, de tagadhatatlanul széles érdeklődést kelt Európában és a tengeren túlon. Végiglapozva az elmúlt heteknek ezzel foglalkozó tudósításait, hírmagyarázatait, sajátos kép rajzolódik ki: a magyar—román vita hírértéke a nyugati sajtó számára elsősorban szokat- lanságában rejlik. Szokatlannak, sőt példátlannak minősítik a vita élességét, a bevetett eszközöket. Hiszen 40 év alatt nem akadt olyan eset, hogy két szomszédos, azonos szövetségi rendszerhez tartozó szocialista ország Európában ilyen módon vitázott volna. Hogy tiltakozó tüntetéseket tartsanak (ráadásul független csoportok szervezésében), illetve hogy külképviseleteket zárjanak be. Tabuk törtek itt össze, és erre külföldön is felfigyeltek. Ilyen tabu volt korábban a romániai menekülők befogadása, és az ügy nyílt tárgyalása, a hazai hivatalos fórumok és a társadalmi szervezetek tiltakozása a jogfosztás, a nyelvhasználat visszaszorítása, s végül a falufelszámolás ellen. Bizonyos, hogy Budapest fellépésének változását mindenekelőtt az a felismerés okozta, hogy a romániai vezetésre a csendes diplomácia eszközei nem hatottak. Az erőszakos asszimilációról, mint végső politikai célról nem mondtak le, sőt, az erősödött. Eddig az intézkedések elsősorban a városi lakosságot, az értelmiséget érintették. Az úgynevezett „területrendezési terv” most az ezer éve szinte változatlan településeken élő magyar (és más nemzetiségű) parasztságot vette célba: a termőföldnyerés és „magasabb civilizációs fok” az állítólagos cél, ám bizonyos, hogy másról van szó. A világsajtó is felfigyelt erre a „nagyszabású tervre”. Először az ősi kulturális emlékek megsemmisülésének képe keltett riadalmat, majd a felismerés, hogy erőszakos szándék célja aligha más, mint a kisebbségi lét teljes felszámolása, a nagyromán „beolvasztási” elképzelések jegyében. A romániai belső viszonyokat a nyugati lapok már viszonylag hosszabb ideje meglehetősen kritikusan szemlélik: a mostani fejlemények hatására viszont már felteszik azt a kérdést is, hogy helyes volt-e az állítólagos „független román külpolitika” elismeréseként hallgatólagos támogatást adni az ehhez hasonló elavult politikai gyakorlatnak, ami évtizedekig folyt? Változást jelent, hogy ma már a nyugati (és részben keleti) politikusok is felfigyelnek ezekre a fejleményekre. A bécsi utóértekezlet résztvevőit joggal aggasztja az az eshetőség, hogy a román magatartás megtorpedózhatja az egyhangú egyetértést, amely a záróokmány elfogadásához, s végső soron a helsinki folyamat továbbviteléhez kell. Emlékezniük kell arra is, hogy a Budapesti Kulturális Fórum is a román vétó miatt zárult végül úgy, hogy pár soros záróközleményt sem adhattak ki róla. Persze azt is látni kell, hogy a szocialista országok közötti hagyományos szövetségi kapcsolatok meghatározzák a politikusok és a sajtók állásfoglalásait. Nehéz azt elvárni, hogy a bonyolult középkelet-európai történelmet minden bonyodalmával együtt jól ismerjék a távolabbi, nem szomszédos országok. A tudósításokban ezért is ügyeltek több helyen — s leginkább a szövetségesek —, hogy a szűkszavú sajtóközlések patikamérleg pontossággal tartalmazzák a magyar és román állásfoglalásokat. Végül mégis látni kellett, s ezt a megnyilatkozások is tükrözték, hogy Budapesten a kormányzat, ugyanúgy, mint a június 27-i megmozdulás szervezői és részvevői, elutasítják a zavaros soviniszta és nacionalista gondolatokat, jelszavakat, fellépésüket csakis és kizárólag a jogvédés szándéka, a civilizált viszonyok fenntartásának, az egyetemes értékek megőrzésének törekvése vezérli. Nem véletlen, hogy a szomszéd országok lapjai oly nagy terjedelemben közölték a pártfőtitkár nyilatkozatát, amiben tárgyalási szándékunkról, a párbeszéd fenntartásának szükségességéről szólt. Feltételezhető, hogy mindazt, ami a magyar—román viszonyban történik, különös figyelemmel kísérik a többi szomszéd államban is, ahol jelentős létszámú magyar nemzetiség él. Hogy hasonló helyzet ezekben az országokban nincs, arról Grósz Károly is szólt, s a nemzetiségek szerépének növelése helyet kapott a legutóbbi magyar— csehszlovák külügyminiszteri tárgyalásokon is. Sajátos módon foglalt állást a kérdésben a pozsonyi Pravda. A Szlovák KP lapja a magyar—román ellentétekről szóló írását Gorbacsov- idézettel zárta, jelezve, hogy az SZKP KB főtitkára ugyan azt nem az adott probléma kapcsán mondta: „A szocializmusban minden nemzet és nemzetiség valódi egyenlőségnek, szociális és szellemi virágzásának és kölcsönös gazdagításának a rendszerét látjuk, ahol nincs helye a nemzetiségi viszály semmilyen megnyilvánulásának, a nacionalista és soviniszta előítéleteknek, és ahol győz a nemzetek internacionalizmusa és testvérisége. Miklós Gábor
