Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-06 / 160. szám
1988. JÚLIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Túrkevel Vörös Csillag Tsz fűz- üzemének idei árbevételi terve ötmillió forint, de ezen felül már évközben lehetőség kínálkozott egy 550 ezer forintos tőkés exportra. Az üzem a hagyományos termékei mellett az idén új kollekciót is bemutatott, amelyből néhány termékre már megrendelés érkezett. Eddig kerti ülőgarnitúrákat készítettek, az új termékek között azonban már beltéri kiegészítő bútorok is vannak. (Fotó: D. G.) Nemzetközi tanácskozás a rakodólapok szabványosításáról Hogy az áru mozgathatóbb legyen üzemlátogatás a NEFAG nagykőrösi gyárában Ezen a héten, július 5^7-e között Budapesten tartja idei soros ülését a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet Rakodólapok Anyagmozgatásával Foglalkozó Szakértői Bizottsága (ISO), amely a világban forgalomban levő összes rakodólap minőségét ellenőrzi. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy az országok közötti áruforgalomban csak olyan raklapok jöhetnek számításba, amelyek a nemzetközi szervezet előírásainak megfelelnek. S hogy a termelőket ellenőrizni lehessen, mindegyik gyártó cégnek van egy kódszáma, amit minden egyes rakodólapon föl kell tüntetni annak érdekében, hogy azonnal megállapítható legyen: valójában hol készült az adott termék. A mostani ülés napirendjén a hagyományokhoz híven üzemlátogatás is szerepel, s így a résztvevők szerdán a Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság nagykőrösi üzemébe látogatnak el. A hír kapcsán rövid beszélgetésre kértük Török Lászlót, a NEFAG vezér- igazgatóját. — A tanácskozáson főként milyen kérdések kerülnek terítékre? — A tegnap kezdődő ülésnek tulajdonképpen egyetlen fő napirendi pontja van. Nevezetesen olyan általánosan használt dobogó vagy tálca alakú rakodólapok szabványosításáról lesz szó, amelyeken az áruk egység- rakományként helyezhetők el annak érdekében, hogy az adott termékek gépekkel is mozgathatók legyenek. Lényegében ezen az ülésen a jelenleg használatos rakodólapokkal szemben támasztott követelményeket fogják pontosítani. Az esemény jelentőségét egyébként az adja, hogy — bár a szervezetnek fennállása óta ez a 11. ülése — elsőként most tanácskoznak szocialista országban. — Mely nemzetek képviselői vesznek részt a bizottság munkájában? — Fölsorolni is sok lenne, de azért a teljesség igénye nélkül néhányat megemlítek. Kanada, Kína. Dánia, Franciaország, NSZK, Olaszország, Svédország, Svájc, Japán, Hollandia, Portugália, Anglia, USA, Szovjetunió és természetesen Magyarország is tagja a nemzetközi szervezetnek. — Mit gondol, miért pont az önök üzemére esett a szervezők választása? — Gyanítom egyrészt azért, mert a mi termékeink jó minőségűek, mondhatnám úgy is, hogy az évek során sikerült fölnőnünk a szigorú nemzetközi szabvány által előírt követelményekhez. Másrészt pedig az ország éves, egymillió-hatszáz—egy- millió-nyolcszázezres rakodólapexportjának 25—30 százaléka a nagykőrösi üzemünkben készül. Vagyis tekintélyes mennyiségről van szó. — Hová kerülnek az ott gyártott raklapok? — Főleg az NSZK-ba, Dániába, Hollandiába, Ausztriába és Olaszországba szállítjuk ezeket. — Érkezett-e mostanában minőségi kifogás termékeikkel szemben? — Az idén még nem, pedig az év eddig eltelt hat hónapjában már 250—300 ezer raklapot elküldtünk exportra. — nt — Picardiai vendégek a Jászságban A péntek óta Szolnok megyében tartózkodó, Francia- országból érkező picardiai küldöttség — karnagyok kórusa, valamint a Picardiai Faluházak Szövetségének képviselői, francia fiatalok — hétfőn a Jászságba látogattak. Ellőtte vasárnap a Palo- tássy János Kórus látta vendégül a francia kórus tagjait, akik a Jászság fővárosával ismerkedtek és kötöttek szoros barátságot a 125 éves jászberényi kórus tagjaival. A hét első napján a két csoport együtt indult ismét a Jászságba és először a jász- kiséri művelődési házat tekintették meg, majd Jászapátiba utaztak. A kulturális találkozók mellett — Jászapátiban például a helyi együttesek adtak közös koncertet a picar- diaiak a művelődési házban, nagy közönségsikert aratva — egyéb tapasztalatcserékre is sor került. A Faluházak Szövetségének képviselői a jászkiséri határban a jelenleg most folyó borsószürettel ismerkedtek (álló képünkön), majd tanulmányozták a Jászapáti Velemi Endre Termelőszövetkezet tehenészeti telepén a zártrendszerű tejtermelés folyamatát (fekvő képünkön). A jellegében hasonló mezőgazdasági kultúrájú Picardia küldöttei nagy érdeklődéssel és a kölcsönösség jegyében cseréltek véleményt vendéglátó gazdáikkal. (Fotó: H. L.) A késés „húsba vág” Egy beruházás viszontagságai Hideg-meleg gondok az ÁHV-nál A főmérnökasszony irodájának asztalán vaskos irattömeg magasodik annak bizonyítékául, hogy a Szolnok Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat nemrégiben átadott, de még ma is csak „félgőzzel” dolgozó új üzemének tervezési és kivitelezési munkáiban valamiféle hiba csúszott. Szép Já- nosné, ki tudja hányadszor — Szóval, április 26-án megtörtént — sóhajt egy nagyot beszélgetőtársam — a 3200 négyzetméteres, évi ezer tonna kapacitású félszáraz és száraz árukat gyártó üzemünk ünnepélyes avatása. A beruházás 210 millió forintunkba került. Ezt az eseményt megelőzte egy műszaki átadás, amely február 22-től március 15-ig tartott. Ebben az időszakban próbáltuk ki külön-külön a gépeket, amelyek kifogástalanul dolgoztak, de akkor még nem buktak ki azok a hibák, amelyek a teljes rendszer működését lehetetlenné tették. A kivitelezésben több cég vett részt, így például magát az üzemet a Szolnok Megyei ÁÉV építette, mondhatom, hogy kifogástalan minőségben, a hűtőrendszer kivitelezését a Tatai Hűtőtechnika Ipari Szövetkezet, illetve annak alvállalkozója, a Csőszer Vállalat végezte. A technológiai berendezéseket a mi embereink szerelték, a fűtési energia biztosítására szolgáló távvezetéket pedig a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet dolgozói készítették. — Ennél a fűtési távvezetéknél fordult elő az a baj — kapcsolódik a beszélgetésbe Báli József, a vállalat beruházási osztályvezetője —. hogy március 15-én kiderült, nincsenek a vezetékbe beépítve a kompenzátorok, amelyeknek pontosan &7 a feladatuk, hogy a hőtágulásból adódó méretkülönbségeket fölvegyék. Ezek nélkül lecsúszhatnak a csövek a tartószerkezetekről, vagyis mindenképpen balesetveszélyes. Ezt egyébként az Agrober szolnoki irodája tervezte, s mi többször is jeleztük nekik, hogy nem szerepelnek a módosított tér Tulajdonképpen mint a különböző iratokból, emlékeztetőből kitűnt, az üzem időbeni indítását a kompenzátorok hiánya mellett — ami a kisebb baj — valójában a hidegenergia-rendszer működőképtelensége akadályozta. Így aztán pár nap múltán ismét Szép Jánosné irodájában ülök és hallgatom, a szakember feszes, tényekre szorítkozó mondatait. — Mi már azt március 2-án tudtuk, hogy a Stal típusú, svéd gyártmányú csavarkompresszort nem lehet üzemeltetni. Erről a masináról azt kell tudni, hogy ez a hűtés alapgépe, vagyis enél- kül nem tudjuk a klímatermekben megkezdeni a termékeink érlelését. — Miért? I négyezreink Ünnepséget rendeztek kedden Bábolnán abból az alkalomból, hogy hazánkban munkába állították a négy- ezredik Claas-kombájnt. A kalászosgabonák és a kukorica betakarítására egyaránt alkalmas D—108-as típusú berendezését Fred Wolft, az NSZK-beli cég kelet-európai igazgatója adta át jelképesen Tóth Jánosnak, a Bábolnai Iparszerű Kukoricatermelő Közös Vállalat, az IKR, igazgatójának. vághat már bele a tények ismertetésében, de hogy nem először, az biztos. Olyan érzése van az embernek, hogy ha álmából felriasztanák, akkor is betéve fújná az elmúlt két-három hónap történetét. Bár mára a beruházás körüli gondok szövedéke mintha ritkulni látszana, de erről majd később ... vekben a kompenzátorok. Aztán végül mégis csak kellettek volna ... Nagy nehezen sikerült egy hónap alatt beszerezni ezeket, de csak úgy, hogy elindultunk a szélrózsa minden irányába. — Az eredeti tervekben benne voltak a kompenzátorok — állítja Stefanik István, a tervező cég, az Agrober Szolnoki Irodájának főmérnöke. — Tulajdonképp pen arról van szó — folytatja —, hogy különböző okok miatt többször is nyomvonalat kellett módosítani, s mindig készségesen álltunk a Húsipari Vállalat rendelkezésére, hisz velük már több évtizedes jó kapcsolatunk van. Nos, az kétségtelen, hogy a módosított tervben nem szerepeltek a kompenzátorok, nem is szerepelhettek, mivel mi az idő rövidsége miatt csak a nyomvonal megváltoztatására koncentráltunk, és természetesnek vettük, hogy az eredeti és a módosított terv együtt érvényes. — Tudja, ennek a rendszernek a kivitelezését nem mi, hanem a Húsipari Vállalat szakemberei felügyelték, — világosít föl Nagy Vince műszaki-tervezési osztályvezető —, s így azt gondolom, hogy ez a hiba elkerülhető lett volna, ha mi vagyunk a beruházás lebonyolítói és műszaki ellenőrei, mert azt minden szakembernek tudnia kell, hogy 30 méternél hosszabb vezetéknél kompenzátorokat kell alkalmazni. Ez a megállapítás annál is inkább figyelemre méltó — mert mint megtudtam — a tervezők többször is megjelentek a helyszínen, s ennek ellenére a kivitelezés folyamán állítólag egyszer sem kifogásolták a kompenzátorok hiányát. — Azért, mert az Agrober Élelmiszergazdasági Tervező és Beruházási Iroda szakemberei — akik a hűtési rendszer terveit készitették —, sok olyan alkatrészt kihagytak, ami nélkül a termelésről legfeljebb csak álmodni lehet. S hogy nem csak a levegőbe beszélek, itt a bizonyíték — tolja elém a főmérnök azt a jegyzőkönyvet, amelyben 11 pontban sorolják fel a hiányosságokat. Ezt a dokumentumot egyebek között a tervező iroda képviselője is aláírta, elismerve ezzel a hibákat. Magyarul : egy középnyomású rendszert terveztek ide, holott ezeknek a gépeknek a működéséhez nagynyomás szükséges. A lényeg az, hogy át kellett alakítanunk az egészet, amire végül is a Átmeneti visszaesés után újra nőtt a kisiparosok száma. Jelenleg összesen 154 ezren dolgoznak, közülük 84 ezren főállásban, 52 ezren munkaviszony mellett, 18 ezren pedig a nyugdíjukat egészítik ki a kisipari tevékenységből származó jövedelemmel. így most az év elejeinél kétezerrel, az áprilisinál azonban hétezerrel többen dolgoznak magánvállalkozóként. Mint azt a Kisiparosok Országos Szervezetében elmondták, igen nagy azonban a tervező áldását adta. Csak az a baj, hogy ez plusz kétmillió forintunkba került, a kiesett időről már nem is beszélve. Kíváncsi voltam a budapesti tervező vállalat szakemberének véleményére is. — Az eredeti elképzelések szerint egy Atmos klímaberendezésnek kellett volna odakerülni — mondja Ringbauer Endre, az Agrober élelmiszeripari főosztályának vezetője. Mi egyébként már 1986-ban a vállalat rendelkezésére bocsátottuk a terveket, s csak ’87 elején tudtuk meg, hogy nem Atmos, hanem Vemag gépeket szerelnek fel az üzemben. Ennek megfelelően tavaly márciusban megadtuk a szállító cégnek azokat a paramétereket. amelyből egyértelműen kiderült, hogy milyen teljesítményű berendezésekre van szükség. Ezeket az adatokat el is fogadták, de hogy valójában mit szállítottak, az csak a helyszínen és akkor derült ki, amikor megérkeztek a gépek. S azok bizony nagyobb teljesítményűek voltak, mint amilyen az eredeti tervekben szerepelt. Tulajdonképpen ebből adódtak az alapvető gondok. * így változik világ — Mi igyekeztünk mindent megtenni a hibák kiküszöbölésére — teszi hozzá Kiss András, a tervező iroda osztályvezetője —, többször is személyesen irányítottuk a helyszínen a munkát, s ennek eredményeképpen ma már biztonságosan működik a rendszer. Azt egyébként még szeretném hangsúlyozni, hogy a felmerült problémák egytől-egyig olyanok voltak, hogy előre nem lehetett felismerni azokat, tehát csak a terheléses próbák alatt jöttek elő a hibák. — Sajnálatos, hogy így történt, de ennek ellenére állítom, hogy ez az üzem — összegzi a beszélgetést Ringbauer Endre — jelenleg Kö- zép-Európa egyik legszebb és legmodernebb ilyen létesítménye. Az igaz, hogy késett az indulás három-négy hetet, amiben kétségtelen, hogy egy kicsit a tervező, a kivitelező, a berendezéseket szállító NSZK-s cég és a beruházó is ludas. Nagyobb figyelemmel, jobb hozzállás- sal mindezek a hibák kiküszöbölhetők lettek volna. A lényeg azonban az, hogy végül is pár hét alatt, közös erővel úrrá lettünk a gondokon, Hallgatom a főosztályvezetőt és arra gondolok, hogy a cikk olvastán bárki mondhatja majd: ha ma már minden rendben megy, akkor miért kell azért a háromnégy hetes késésért ilyen patáliát csapni, hiszen még egy-két évvel ezelőtt is bocsánatos bűnnek számított, ha egy üzem átadása hónapokat, sőt éveket késett. Nos, erre csak egy válasz lehetséges: az akkor volt. Ebből is látszik, mennyit változott a világ. Hogy milyen irányban, az nem kétséges. Szerencsére. Nagy Tibor fluktuáció. Januártól május végéig több mint 18 ezren adták vissza iparengedélyüket, ugyanakkor csaknem húszezren váltottak újat, és magas azoknak a száma is, akik a gyors anyagi gyarapodás reményében meegala- podás reményében megala- ségüket. Az eddigi tapasztalatok szerint az újonnan ipart váltók elsősorban állami vállalatoktól, szövetkezetektől válnak meg azért, hogy korábbi szakmájukban, ám most már önállóan tevékenykedjenek. (MTI) A szélrózsa minden irányába Hiányosságok pontokba szedve Újra több a kisiparos
