Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-28 / 179. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 28. IA tudomány világa I Az eredményesebb megelőzésért Ha a gyógyítás „zsebre megy”... A kórházak munkaverseny felhívásaiban olyan kérdések szerepelnek, mint a munkaidő betartása és teljesebb kihasz­nálása, a párhuzamos vizsgálatok megszüntetése, a gyógy­szerfelhasználás csökkentése, stb. Ezek is jelzik, hogy baj van az egészségüggyel. E kiemelt pontok azonban csak az egészségügy egyes részeire, és nem alapvető problémáira keresnek megoldást. A következő javaslatom­ban vizsgálom, hogyan lehet­ne a gyógyító-megelőző mun­ka eredményesebb, szerve­zettebb, emberibb, demokra­tikusabb, hogyan serkenthet­ne a szakmai továbbképzé­sekre, a jobb technikai fel­szereltségre? Jelenleg egy városi kórház működéséhez a városi ta­nács biztosítja a pénzt. A felhasználásnak három fő csoportja van: a bér. a do­logi és a beruházási költség. Ha a bérből meg tudnak ta­karítani, felhasználhatják a dologi és a beruházási költségekhez, de a dologi és beruházási megtakarításokat nem lehet a bérhez átcso­portosítani. Sokkal célszerűbb volna, ha a bér, a dologi és beru­házási pénzek szabadon át­csoportosíthatók lennének, mert ez segítené a tulajdo­nosi szemlélet kialakulását. Nem kellene több pénz hoz­zá, csak a költségek másfé­le felhasználása. A kórház gazdasági vezetése a tanács­tól kapott összeget szétoszta­ná az egyes osztályoknak úgy — az ágyszám arányá­ban — mintha 100 százalé­kos ágykihasználással dol­goznának. Így minden osz­tály szakmai-gazdasági-gyó- gyító egységként működne, és minden költséget maga fedezne. A vizsgálatokért (röntgen, labor stb., a javítá­sokért, a szállításért, az ét­kezésért, a mosásért stb. fi­zetnének! Ha a beteg reggel hazamehet, a közösség igye­kezni fog, hogy az iratai ek­korra rendben legyenek, hogy az ebédjét már ne kell­jen kifizetni. Fizetni kell a műtő használatáért, az ott töltött időért, a felhasznált anyagért, eszközökért. Olyan kényszerítő erő ez, amely az operáló orvostól fokozottabb felkészültséget kíván, azt, hogy a műtét várható kime­Ebben a rendszerben kény­szerítő kötelességgé válik az önképzés. A gyengébben képzett szakember hibákat követ el a hosszabb ideig gyógyuló beteg viszont töb­be kerül a közösségnek. Ezért az egészségügyben dolgozók­nak újabb technikákat, gyó­gyító eljárásokat kell elsa­játítaniuk, hogy a betegek minél rövidebb időn belül gyógyultan kerüljenek ki a kórházból. (Magyarországon általában 7—9 napot tölt a beteg a kórházban, míg Amerikában, Svédországban 3—4 napot.) Ugye, hogy rö­videbb idő alatt is meg le­het gyógyítani a betegeket? Ebben a rendszerben oda kell figyelni egymás munká­jára. Megszűnik mások te­kintélyének aláásása, mun­kájának lebecsmérlése. hi­szen a gyógyítási kudarcból — bármelyikünk okozza is — a közösségnek lesz kára. A tovább bentfekvő beteg költsége növekszik. így csökken a szétosztható pénz. A pontosan, jól dolgozók közösséget fognak alkotni és kizárják a gyengén, las­san teljesítőket. A közös gond, közös érdek kialakít­ja majd a rég óhajtott kö­zösségi szellemet, munkát. Ez a rendszer.kikényszerí­ti, hogy az integrációban (a Az önzés, a kritikátlanság, a beletörődés, amellyel ■ a mindennapi életben egyre gyakrabban találkozunk, erő­sen jelen van az egészség­ügyben. is. Oka, hogy hiány­zik a tulajdonosi szemlélet. netelét megtervezze, az ol­csóbb anyagot kérje, ha ugyanazt a feladatot teljesí­ti, mint a drágább. Jelenleg a kórházi osztá­lyok arra törekszenek, hogy az ágykihasználásuk 100, vagy még ennél is magasabb százalék legyen. Ez nem le­het reális cél. Egyébként nyugat-európai felmérések bizonyítják, hogy sebészeten, szülészeten és más intenzív osztályon nem lehet 75 szá­zaléknál nagyobb a telített­ség, mert ha sok beteg érke­zik hirtelen, esetleg nem tudják elhelyezni. Ugye is­merős „magyar kép”, hogy a betegnek a folyosóra tesznek ágyat? Az ajánlatom szerint az eddigi gyakorlattal ellen­tétben éppen azt kellene el­érni, hogy az egyes osztályo­kon minél kevesebb beteg le­gyen, a bentlévő minél ha­marabb gyógyultan kerüljön haza, munkába tudjon állni. Ha már keveseb a kórházi ágyakon fekvő beteg, a fel­használt és kifizetett bért csökkenteni lehet, mert az ápoló személyzet létszáma is csökkenthető. Az osztály döntene arról, hány orvosra, ápolóra van szükség. A fel­szabaduló bérekkel pedig le­hetne a fizetést növelni. Nem fogják hétvégén is bent tar­tani azt a beteget, aki már hazamehetne, de jelenleg a „statisztika” miatt bent tart­ják, így a nővéreket terheli, holott otthon a családja is el tudná látni. A kevesebb ápoló rákényszerül, hogy mi­nél pontosabban, fegyelme­zettebben végezze munká­ját, kihasználja a munkaidőt. kórház-rendelőintézet egy­ségében) dolgozó orvosok, nővérek az alapellátásban is minél tisztességesebben vé­gezzék a munkájukat, mert az elhj nyagolt beteg kórház­ba kerül, és növeli a költsé­geket, tehát csökkenti az egészségügyi dolgozók bérét. Fegyelem lesz a gyógyszer és a kötszer felhasználásban is. A beteg azt kapja, amire szüksége van, és annyit, amennyitől meggyógyul. Mind a kevesebb, mind a több gyógyszer- és kötszer­felhasználás a költségeket növeli. A kevesebb azért, mert veszélyezteti a gyógyu­lást. a beteg tovább marad a kórházban. Ez kényszeríti ki a tisztaságot is, mert a legenyhébb kórházi fertőzés­nek is a kezelés meghosz- szabbodása a következmé­nye. A dolgozók érdekeltek lesznek, hogy részt vegyenek a döntésekben. Az orvos, a nővér, a takarító közös ér­deke, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Egymásra utaltak hát, így egymást segítik, felügyelik Lehetséges és szükséges is, hogy együtt döntsenek. Vagyis hogy demokrácia le­gyen, amely a mai kórházi gyakorlatban nem valósul meg. A közös döntés meg­akadályozná például, hogy az orvosok külön pénzjutta­tásért felvegyék azt, aki nem beteg (például a család nya­ralni megy, és nincs aki vi­gyázzon. az idős szülőre, ezért kórházba dugják.) Eredményesebb lesz az egészségügyi felvilágosítás, nevelés is. Hiszen a dolgo­zóknak valóban érdekük lesz, hogy megelőzzék a be­tegségeket. Például a fogfá­jás legenyhébb fokát is ke­zelni kell, hogy ne legyen következménye szívizom­gyulladás, vagy rheumatoló- giai megbetegedés. Bizonyára sokakban, akik olvassák ezt az ajánlást, fel­vetődik a kérdés: nem az lesz az egészségügyi dolgo­zók érdeke, hogy „spórolja­nak”, hogy a hozzájuk tar­tozó beteget el se lássák? Ne „kallódjék” el a beteg Nem. Ha ugyanis a be­teg nem abba a kórházba megy (kéri magát vagy ke­rül), amelyikhez tartozik, kezelési költségeit az őt gyógyító intézménynek a területileg illetékes kórház köteles megfizetni. Így te­hát a kör bezárul: nincs más lehetőség, mint a területileg illetékes beteget a kórház­rendelőintézet dolgozóinak a legjobb tudásuk szerint ellátni. Minden hanyagság a „zsebükre megy”. Természetesen más meg­ítélés alá esik, ha a beteg azért ment más kórházba, mert a helyi intézmény nem tudja meggyógyítani. Ilyen­kor nem kell a költségeket átutalni, hiszen az ilyen be­tegek gyógyítása az orszá­gos intézetek, klinikák fel­adata. Az osztályok és a körzetek munkáját (gyógyszer-köt­szer felhasználás, gyógyulási idő és eredmény, halálozás stb.) szakmai bizottság el­lenőrizné, hogy a túlkapá­sokra, visszaélésekre fény derüljön, és hogy a beteg sem a kórházban, sem a körzetekben ne „kallódjék el”. A kórházi osztályok kap­nák meg a fejlesztésre szánt összeget is. Így csak azt fogják beszerezni, amire valóban szükségük, van, de áldozni fognak arra, ami gyorsabbá, eredményesebbé teszi munkájukat. Jelenleg a kórház működ­teti az osztályokat, ebben a rendszerben az osztályok működtetnék a kórházat. Az összkórházi vezetésbe az osztályok szakmai, gazdasági szakembereket küldenének. Az osztályok saját költség- vetésükből annyi pénzt biz­tosítanak a kórház működé­séhez (tatarozás, felújítás), amennyi szükséges. A rendszer több lépcsőben valósulna meg: 1. Változat­lan létszám mellett 2—3 bá­ziskórházban meg kellene valósítani az ajánlatot, hogy lássák, hogyan realizálódik a gyakorlatban. 2. A bázis­kórházak maguk döntenék el, hogyan csökkentenék a létszámot. 3. A tapasztalatok alapján más kórházakban is bevezetni a rendszert. A be­vezetés előtt a dolgozók ala­pos elméleti felkészítése szükséges, amelyből senki se maradhat ki. Az ajánlott rendszer fel­adata a tulajdonosi személet kialakítása, amely lényege­sen javíthatná az egészség­ügy hiányos ellátottságát (dologi, személyi, technikai). Ez a lehetőség az egészség­ügyben jelenleg is benne rejlik. Dr. Jánosi Gábor Kevesebb — orvos, ápoló — is elég Nem „kel lábra1' a gyógyszer, a kötszer Mindentudó mikroprocesszorok Rádió a cigarettásdobozban Szerényen megbúvik az apró kis mikroprocesszor (az integrált áramkörök mini­atűr szövedéke) a készülé­kek belsejében, teljesítmé­nyével azonban elkápráztat­ja nézőit, hallgatóit. Alkal­mazása új távlatokat nyit a szórakoztató elektronikában, miközben mind minőségi jellemzőikben, mind pedig szolgáltatásaikban egyre tö­kéletesebb rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofo­nok, videorekorderek látnak napvilágot. A parányi beépített mik­roprocesszoroknak -köszön­hetően a legkorszerűbb rá­diókészülék már szinte min­dent tud: önműködően -kere­si az adókat, megjegyzi a helyüket, s a vett frekven­ciák mellett még az állomás rövidített nevét is felvillant­ja kijelzőjén. Mert a moz­gatható (s onnan oly gyak­ran „elmászó”) mutatókat hiába is keressük a legújabb műsorvevőkön, helyüket fénykibocsátó diódás, folya­dékkristályos kis képernyők­nek adták át. E készülékek­nél a hangolással sem kell sokat vesződni; ötletes elek­tronikus áramkör gondos­kodik a hajszálpontos frek­vencia-keresésről és -táro­lásról. De -van olyan meg­oldás is, hogy a mikropro­cesszor „megjegyzi” a ked­venc állomások frekvenciá­ját, illetve az ahhoz rendelt betűket. Nem kell tehát fej­ben tartani a többszámje­gyes megahertz értékeket, betűhívásra behangolódik a venni kívánt állomás. Egy- egy „okos” masina akár 70— 30 állomás frekvenciájára is emlékezik, s egy beépített kis akkumulátor mér arról is gondoskodik — hálózati készülékeknél —, hogy ez a memória áramkimaradás esetén se szenvedjen csor­bát. Képünkön egy cigarettás doboznál alig nagyobb világ­vevő rádiókészüléket látha­tunk, a Sony cég egyik új termékét. A digitális frek­vencia-kijelzővel ellátott, 12 huliámsávos miniatűr rádió a világ valamennyi nagy adóállomásának műsorát venni tudja teljesen automa­tizált keresőrendszere segít­ségével. A készülékben tiz állomás programja tárolha­tó. Kéjgáz a légkörben Tartós fogamzásgátlás A svédországi Uppsala egyetem klinikáján a fogam­zásgátlás új módszerével kí­sérleteznek: hat parányi kapszulát, tokocskát ültetnek be a nők karjának bőre alá. A kapszulák három centi­méter hosszúságúak és 2,4 milliméter vastagságúak, és legalább hat éven át meg­gátolják a teherbe esést. Le- vonorgeszterol hormont tar­talmaznak, amelyet kis, egyenletes, folyamatos adag­ban adnak le magukból a szervezetbe. Nemzetközi ta­pasztalatok szerint a kap­szulák biztonságosabbak, mint a hagyományos fogam­zásgátló tabletták. Atomhaiik alkonya Japán atommeghajtású ke­reskedelmi hajóját, a 8300 tonnás Mueut valószínűleg kivonják a forgalomból. Ti­zennégy éves pályafutása alatt 20 millió ■ angol font­nak megfelelő összegbe ke­rült az üzemeltetése, jobbá­ra a javítása. Japán lassan ismerte fel, hogy az atommeghajtású ke­reskedelmi hajók nem gaz­daságosak. Az Egyesült Ál­lamoknak is volt ilyen hajó­ja, a Savannah, s ezt 1978- ban állították le. Kutatók az Amazonas te­rületén végzett mérésekből arra a következtetésre ju­tottak, hogy a trópusi őser­dők kiirtása következtében valószínűleg megváltozik a légkör dinitrogén-oxid, azaz kéjgáztartalma. A trópusi esőerdőkben a talajbaktériu­mok évi 4—5 millió tonna dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe. Ám az elpusztí­tott esőerdők talajából még sokkal több dinitrogén-oxid kerülhet a légkörbe, mert megváltozhatnak a nitrifi- káció és denitrifikáció (azok a talajban végbemenő folya­A káposztafejek burján­zásait egy olyan gomba okozza, amely — belehatol­va a gyökérszőrökbe — meg­zavarja a növények növeke­dését. Az NSZK-beli frank­furti egyetem kutatói meg­állapították, hogy ez a gom­bakártevő különösen a ká­posztanövényekben és más keresztesvirágúakban lévő indol-glukozinolátokat hasz­nosítja. E gomba megbontja a növény rendes anyagcse­re-folyamatainak egyensú­lyát, s emiatt több olyan matok, amelyek során elemi nitrogénből nitrogénvegyület keletkezik, illetve ennek a fordítottja) körülményei. Becslések szerint légkörünk­ben ez a gáz évi 0,5 száza­lékkal gyarapodik. Ennek következményei még nem mérhetők fel. Ez a gáz nem­csak az úgynevezett üvegház­hatáshoz járulhat hozzá, ha­nem kihathat a légkör ké­miai állapotára is. Például a magasabb Jégrétegekben csökkentheti, az alacsonyab­bakban növelheti az ózon mennyiségét. hormon termelődik, amely a burjánzást okozzaa. Ezt tud­va, brit kutatók olyan, e hor­monnal ellentétes hatású ve- gyületeket találtak, ame­lyek ugyan nem távolítják el á gombát, de a burján­zást megakadályozzák. A növénynemesítők más úton próbálják leküzdeni a káposztafejek golyvásodását; olyan káposztát akarnak ki­nemesíteni, amelynek a hor­monháztartása már semmi­féle esélyt sem ad a kárte­vő gombáknak. A káposztagolyva ellon IA mosonmagyar­óvári városi kór­ház új ultrahan­gos vizsgáló be­rendezéssel gazda­godott. A 10 mil­lió forint értékű készülék a máj, a vese, a szív beteg­ségeinek fájda­lommentes, gyors vizsgálatára al­kalmas. Képün­kön dr. Pálos Ti­bor főorvos már az új berendezés­sel végzi a vizsgá­latot tMTI-fotó: Matusz K.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom