Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-28 / 179. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 28. IA tudomány világa I Az eredményesebb megelőzésért Ha a gyógyítás „zsebre megy”... A kórházak munkaverseny felhívásaiban olyan kérdések szerepelnek, mint a munkaidő betartása és teljesebb kihasználása, a párhuzamos vizsgálatok megszüntetése, a gyógyszerfelhasználás csökkentése, stb. Ezek is jelzik, hogy baj van az egészségüggyel. E kiemelt pontok azonban csak az egészségügy egyes részeire, és nem alapvető problémáira keresnek megoldást. A következő javaslatomban vizsgálom, hogyan lehetne a gyógyító-megelőző munka eredményesebb, szervezettebb, emberibb, demokratikusabb, hogyan serkenthetne a szakmai továbbképzésekre, a jobb technikai felszereltségre? Jelenleg egy városi kórház működéséhez a városi tanács biztosítja a pénzt. A felhasználásnak három fő csoportja van: a bér. a dologi és a beruházási költség. Ha a bérből meg tudnak takarítani, felhasználhatják a dologi és a beruházási költségekhez, de a dologi és beruházási megtakarításokat nem lehet a bérhez átcsoportosítani. Sokkal célszerűbb volna, ha a bér, a dologi és beruházási pénzek szabadon átcsoportosíthatók lennének, mert ez segítené a tulajdonosi szemlélet kialakulását. Nem kellene több pénz hozzá, csak a költségek másféle felhasználása. A kórház gazdasági vezetése a tanácstól kapott összeget szétosztaná az egyes osztályoknak úgy — az ágyszám arányában — mintha 100 százalékos ágykihasználással dolgoznának. Így minden osztály szakmai-gazdasági-gyó- gyító egységként működne, és minden költséget maga fedezne. A vizsgálatokért (röntgen, labor stb., a javításokért, a szállításért, az étkezésért, a mosásért stb. fizetnének! Ha a beteg reggel hazamehet, a közösség igyekezni fog, hogy az iratai ekkorra rendben legyenek, hogy az ebédjét már ne kelljen kifizetni. Fizetni kell a műtő használatáért, az ott töltött időért, a felhasznált anyagért, eszközökért. Olyan kényszerítő erő ez, amely az operáló orvostól fokozottabb felkészültséget kíván, azt, hogy a műtét várható kimeEbben a rendszerben kényszerítő kötelességgé válik az önképzés. A gyengébben képzett szakember hibákat követ el a hosszabb ideig gyógyuló beteg viszont többe kerül a közösségnek. Ezért az egészségügyben dolgozóknak újabb technikákat, gyógyító eljárásokat kell elsajátítaniuk, hogy a betegek minél rövidebb időn belül gyógyultan kerüljenek ki a kórházból. (Magyarországon általában 7—9 napot tölt a beteg a kórházban, míg Amerikában, Svédországban 3—4 napot.) Ugye, hogy rövidebb idő alatt is meg lehet gyógyítani a betegeket? Ebben a rendszerben oda kell figyelni egymás munkájára. Megszűnik mások tekintélyének aláásása, munkájának lebecsmérlése. hiszen a gyógyítási kudarcból — bármelyikünk okozza is — a közösségnek lesz kára. A tovább bentfekvő beteg költsége növekszik. így csökken a szétosztható pénz. A pontosan, jól dolgozók közösséget fognak alkotni és kizárják a gyengén, lassan teljesítőket. A közös gond, közös érdek kialakítja majd a rég óhajtott közösségi szellemet, munkát. Ez a rendszer.kikényszeríti, hogy az integrációban (a Az önzés, a kritikátlanság, a beletörődés, amellyel ■ a mindennapi életben egyre gyakrabban találkozunk, erősen jelen van az egészségügyben. is. Oka, hogy hiányzik a tulajdonosi szemlélet. netelét megtervezze, az olcsóbb anyagot kérje, ha ugyanazt a feladatot teljesíti, mint a drágább. Jelenleg a kórházi osztályok arra törekszenek, hogy az ágykihasználásuk 100, vagy még ennél is magasabb százalék legyen. Ez nem lehet reális cél. Egyébként nyugat-európai felmérések bizonyítják, hogy sebészeten, szülészeten és más intenzív osztályon nem lehet 75 százaléknál nagyobb a telítettség, mert ha sok beteg érkezik hirtelen, esetleg nem tudják elhelyezni. Ugye ismerős „magyar kép”, hogy a betegnek a folyosóra tesznek ágyat? Az ajánlatom szerint az eddigi gyakorlattal ellentétben éppen azt kellene elérni, hogy az egyes osztályokon minél kevesebb beteg legyen, a bentlévő minél hamarabb gyógyultan kerüljön haza, munkába tudjon állni. Ha már keveseb a kórházi ágyakon fekvő beteg, a felhasznált és kifizetett bért csökkenteni lehet, mert az ápoló személyzet létszáma is csökkenthető. Az osztály döntene arról, hány orvosra, ápolóra van szükség. A felszabaduló bérekkel pedig lehetne a fizetést növelni. Nem fogják hétvégén is bent tartani azt a beteget, aki már hazamehetne, de jelenleg a „statisztika” miatt bent tartják, így a nővéreket terheli, holott otthon a családja is el tudná látni. A kevesebb ápoló rákényszerül, hogy minél pontosabban, fegyelmezettebben végezze munkáját, kihasználja a munkaidőt. kórház-rendelőintézet egységében) dolgozó orvosok, nővérek az alapellátásban is minél tisztességesebben végezzék a munkájukat, mert az elhj nyagolt beteg kórházba kerül, és növeli a költségeket, tehát csökkenti az egészségügyi dolgozók bérét. Fegyelem lesz a gyógyszer és a kötszer felhasználásban is. A beteg azt kapja, amire szüksége van, és annyit, amennyitől meggyógyul. Mind a kevesebb, mind a több gyógyszer- és kötszerfelhasználás a költségeket növeli. A kevesebb azért, mert veszélyezteti a gyógyulást. a beteg tovább marad a kórházban. Ez kényszeríti ki a tisztaságot is, mert a legenyhébb kórházi fertőzésnek is a kezelés meghosz- szabbodása a következménye. A dolgozók érdekeltek lesznek, hogy részt vegyenek a döntésekben. Az orvos, a nővér, a takarító közös érdeke, hogy a beteg minél hamarabb meggyógyuljon. Egymásra utaltak hát, így egymást segítik, felügyelik Lehetséges és szükséges is, hogy együtt döntsenek. Vagyis hogy demokrácia legyen, amely a mai kórházi gyakorlatban nem valósul meg. A közös döntés megakadályozná például, hogy az orvosok külön pénzjuttatásért felvegyék azt, aki nem beteg (például a család nyaralni megy, és nincs aki vigyázzon. az idős szülőre, ezért kórházba dugják.) Eredményesebb lesz az egészségügyi felvilágosítás, nevelés is. Hiszen a dolgozóknak valóban érdekük lesz, hogy megelőzzék a betegségeket. Például a fogfájás legenyhébb fokát is kezelni kell, hogy ne legyen következménye szívizomgyulladás, vagy rheumatoló- giai megbetegedés. Bizonyára sokakban, akik olvassák ezt az ajánlást, felvetődik a kérdés: nem az lesz az egészségügyi dolgozók érdeke, hogy „spóroljanak”, hogy a hozzájuk tartozó beteget el se lássák? Ne „kallódjék” el a beteg Nem. Ha ugyanis a beteg nem abba a kórházba megy (kéri magát vagy kerül), amelyikhez tartozik, kezelési költségeit az őt gyógyító intézménynek a területileg illetékes kórház köteles megfizetni. Így tehát a kör bezárul: nincs más lehetőség, mint a területileg illetékes beteget a kórházrendelőintézet dolgozóinak a legjobb tudásuk szerint ellátni. Minden hanyagság a „zsebükre megy”. Természetesen más megítélés alá esik, ha a beteg azért ment más kórházba, mert a helyi intézmény nem tudja meggyógyítani. Ilyenkor nem kell a költségeket átutalni, hiszen az ilyen betegek gyógyítása az országos intézetek, klinikák feladata. Az osztályok és a körzetek munkáját (gyógyszer-kötszer felhasználás, gyógyulási idő és eredmény, halálozás stb.) szakmai bizottság ellenőrizné, hogy a túlkapásokra, visszaélésekre fény derüljön, és hogy a beteg sem a kórházban, sem a körzetekben ne „kallódjék el”. A kórházi osztályok kapnák meg a fejlesztésre szánt összeget is. Így csak azt fogják beszerezni, amire valóban szükségük, van, de áldozni fognak arra, ami gyorsabbá, eredményesebbé teszi munkájukat. Jelenleg a kórház működteti az osztályokat, ebben a rendszerben az osztályok működtetnék a kórházat. Az összkórházi vezetésbe az osztályok szakmai, gazdasági szakembereket küldenének. Az osztályok saját költség- vetésükből annyi pénzt biztosítanak a kórház működéséhez (tatarozás, felújítás), amennyi szükséges. A rendszer több lépcsőben valósulna meg: 1. Változatlan létszám mellett 2—3 báziskórházban meg kellene valósítani az ajánlatot, hogy lássák, hogyan realizálódik a gyakorlatban. 2. A báziskórházak maguk döntenék el, hogyan csökkentenék a létszámot. 3. A tapasztalatok alapján más kórházakban is bevezetni a rendszert. A bevezetés előtt a dolgozók alapos elméleti felkészítése szükséges, amelyből senki se maradhat ki. Az ajánlott rendszer feladata a tulajdonosi személet kialakítása, amely lényegesen javíthatná az egészségügy hiányos ellátottságát (dologi, személyi, technikai). Ez a lehetőség az egészségügyben jelenleg is benne rejlik. Dr. Jánosi Gábor Kevesebb — orvos, ápoló — is elég Nem „kel lábra1' a gyógyszer, a kötszer Mindentudó mikroprocesszorok Rádió a cigarettásdobozban Szerényen megbúvik az apró kis mikroprocesszor (az integrált áramkörök miniatűr szövedéke) a készülékek belsejében, teljesítményével azonban elkápráztatja nézőit, hallgatóit. Alkalmazása új távlatokat nyit a szórakoztató elektronikában, miközben mind minőségi jellemzőikben, mind pedig szolgáltatásaikban egyre tökéletesebb rádiók, televíziók, lemezjátszók, magnetofonok, videorekorderek látnak napvilágot. A parányi beépített mikroprocesszoroknak -köszönhetően a legkorszerűbb rádiókészülék már szinte mindent tud: önműködően -keresi az adókat, megjegyzi a helyüket, s a vett frekvenciák mellett még az állomás rövidített nevét is felvillantja kijelzőjén. Mert a mozgatható (s onnan oly gyakran „elmászó”) mutatókat hiába is keressük a legújabb műsorvevőkön, helyüket fénykibocsátó diódás, folyadékkristályos kis képernyőknek adták át. E készülékeknél a hangolással sem kell sokat vesződni; ötletes elektronikus áramkör gondoskodik a hajszálpontos frekvencia-keresésről és -tárolásról. De -van olyan megoldás is, hogy a mikroprocesszor „megjegyzi” a kedvenc állomások frekvenciáját, illetve az ahhoz rendelt betűket. Nem kell tehát fejben tartani a többszámjegyes megahertz értékeket, betűhívásra behangolódik a venni kívánt állomás. Egy- egy „okos” masina akár 70— 30 állomás frekvenciájára is emlékezik, s egy beépített kis akkumulátor mér arról is gondoskodik — hálózati készülékeknél —, hogy ez a memória áramkimaradás esetén se szenvedjen csorbát. Képünkön egy cigarettás doboznál alig nagyobb világvevő rádiókészüléket láthatunk, a Sony cég egyik új termékét. A digitális frekvencia-kijelzővel ellátott, 12 huliámsávos miniatűr rádió a világ valamennyi nagy adóállomásának műsorát venni tudja teljesen automatizált keresőrendszere segítségével. A készülékben tiz állomás programja tárolható. Kéjgáz a légkörben Tartós fogamzásgátlás A svédországi Uppsala egyetem klinikáján a fogamzásgátlás új módszerével kísérleteznek: hat parányi kapszulát, tokocskát ültetnek be a nők karjának bőre alá. A kapszulák három centiméter hosszúságúak és 2,4 milliméter vastagságúak, és legalább hat éven át meggátolják a teherbe esést. Le- vonorgeszterol hormont tartalmaznak, amelyet kis, egyenletes, folyamatos adagban adnak le magukból a szervezetbe. Nemzetközi tapasztalatok szerint a kapszulák biztonságosabbak, mint a hagyományos fogamzásgátló tabletták. Atomhaiik alkonya Japán atommeghajtású kereskedelmi hajóját, a 8300 tonnás Mueut valószínűleg kivonják a forgalomból. Tizennégy éves pályafutása alatt 20 millió ■ angol fontnak megfelelő összegbe került az üzemeltetése, jobbára a javítása. Japán lassan ismerte fel, hogy az atommeghajtású kereskedelmi hajók nem gazdaságosak. Az Egyesült Államoknak is volt ilyen hajója, a Savannah, s ezt 1978- ban állították le. Kutatók az Amazonas területén végzett mérésekből arra a következtetésre jutottak, hogy a trópusi őserdők kiirtása következtében valószínűleg megváltozik a légkör dinitrogén-oxid, azaz kéjgáztartalma. A trópusi esőerdőkben a talajbaktériumok évi 4—5 millió tonna dinitrogén-oxidot juttatnak a légkörbe. Ám az elpusztított esőerdők talajából még sokkal több dinitrogén-oxid kerülhet a légkörbe, mert megváltozhatnak a nitrifi- káció és denitrifikáció (azok a talajban végbemenő folyaA káposztafejek burjánzásait egy olyan gomba okozza, amely — belehatolva a gyökérszőrökbe — megzavarja a növények növekedését. Az NSZK-beli frankfurti egyetem kutatói megállapították, hogy ez a gombakártevő különösen a káposztanövényekben és más keresztesvirágúakban lévő indol-glukozinolátokat hasznosítja. E gomba megbontja a növény rendes anyagcsere-folyamatainak egyensúlyát, s emiatt több olyan matok, amelyek során elemi nitrogénből nitrogénvegyület keletkezik, illetve ennek a fordítottja) körülményei. Becslések szerint légkörünkben ez a gáz évi 0,5 százalékkal gyarapodik. Ennek következményei még nem mérhetők fel. Ez a gáz nemcsak az úgynevezett üvegházhatáshoz járulhat hozzá, hanem kihathat a légkör kémiai állapotára is. Például a magasabb Jégrétegekben csökkentheti, az alacsonyabbakban növelheti az ózon mennyiségét. hormon termelődik, amely a burjánzást okozzaa. Ezt tudva, brit kutatók olyan, e hormonnal ellentétes hatású ve- gyületeket találtak, amelyek ugyan nem távolítják el á gombát, de a burjánzást megakadályozzák. A növénynemesítők más úton próbálják leküzdeni a káposztafejek golyvásodását; olyan káposztát akarnak kinemesíteni, amelynek a hormonháztartása már semmiféle esélyt sem ad a kártevő gombáknak. A káposztagolyva ellon IA mosonmagyaróvári városi kórház új ultrahangos vizsgáló berendezéssel gazdagodott. A 10 millió forint értékű készülék a máj, a vese, a szív betegségeinek fájdalommentes, gyors vizsgálatára alkalmas. Képünkön dr. Pálos Tibor főorvos már az új berendezéssel végzi a vizsgálatot tMTI-fotó: Matusz K.)
