Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-27 / 178. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚLIUS 27. Grósz Károly megbeszélése az amerikai külügyminiszterrel (Folytatás az 1. oldalról) helyettese 'tolmácsolta jókí­vánságait a kormányfőnek abból az alkalomból, hogy az amerikai fővárosba érkezett. Grósz Károly ezután, John Whitehead kíséretében, szál­láshelyére ment, ahol szívé­lyes hangulatú, kötetlen be­szélgetést folytatott az Egye­sült Államok külügyminisz­terének első helyettesével. A hivatalos tárgyalások rög­tön ezt követően megkez­dődtek. Grósz Károly első- • nek Alan Greenspant, a Szö­vetségi Tartalékrendszer, a Federal Reserve System kor­mányzó tanácsának elnökét fogadta. A megbeszélést kö­vetően miniszterelnökünk a washingtoni Nemzeti Sajtó­klubba ment, ahol az ameri­kai sajtó tekintélyes képvi­selőit egyesítő klub elnöksé­ge ebédet adott tiszteletére. A nemzeti sajtóklubban nagy érdeklődés mellett megtartott előadásban és a kérdésekre adott válaszai­ban Grósz Károly rendkívül széles képet adott a mai Magyarország és a kormány gazdasági-politikai törekvé­seiről, a reformtörekvések­ről, a 'konkrét elképzelések­ről. Részletesen kifejtette, hogy mit tekint a mai ma­gyar nemzet érdekében, az jobb, korszerűbb, hatéko­nyabb, eredményesebb poli­tikát kell kidolgozni a ma­gyar nemzeti érdekében, az ország fejlődése javára. Az alapvető cél az, hogy egy­szerre munkálkodjunk ha­zánk javán és az egész em­beriség egyetemes érdekei­nek megvalósulásán — han­goztatta. Utalva arra, hogy azt a politikát tréfásan — a glasznoszty mintájára — Grósznosztynak szokták ne­vezni, kijelentette: igen meg­tisztelőnek tartja, ha ezen az ilyen politikát értik. Grósz Károly szólt gazda­sági terveinkről, s igen rész­Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök és Michael Dukakis massachusettsi kormányzó, a demokrata párt elnökjelöltje hétfői találkozójukon, az állami közigaz­gatás székházában (MTI — Telefotó) letesen a politikai intéz­ményrendszer reformjáról. Utalt a gyülekezési és egye­sülési szabadsággal foglal-! kozó készülő törvényre, amely négy évtizedes idő­szak után kívánja e kérdé­seket mindenki számára megfelelően megoldani; az alkotmányreformra, az em­beri jogok kibontakoztatá­sára és a tervezett nemzeti­ségi törvényre is. Egy kérdésre válaszolva kijelentette: Magyarországon minden olyan rendszer le­hetséges, amely a szocializ­must igenli, legyen az egy- pártrendszer, vagy több pártra épülő rendszer. A ma­gyarországi helyzet történel­mileg alakult ki, az egypárt- rendszer fenntartása nem el­vi kérdés. Egyelőre senki sem tudja, mit hoz e téren a jövő. Rámutatott azonban arra, hogy egypártrendsze- ren belül is meg lehet és meg kell valósítani a politi­kai pluralizmust és jelenle­gi törekvéseink ezt szolgál­ják, ezt ösztönzik. Országunk külpolitká já­rói szólva Grósz Károly alá­A libanoni hadsereg három katonája hadianyagokra felfigyel július 26-án, az Ezzine falu melletti állomáshelyükön (MTI — Telefotó) Olimpiai játékok Tárgyalás a két Korea között A KNDK javasolja Dél- Koreának, hogy kezdjenek megbeszéléseket a Koreai Munkapárt és a dél-koreai pártok között Phenjan és Szöul együttműködéséről. Phenjan egyben kész tár­gyalni Dél-Koreával a KNDK-nak az ezévi olimpiai játékokon való részvételéről. Ezeket a javaslatokat — a KONA hírügynökség közlé­se szerint — az a levél tar­talmazza, amelyet kedden adtak át a dél-koreai félnek Panmindzsonban. Szöulban kedden megerősítették, hogy a KNDK aznap a parlament elnökének címzett levelet juttatott el hozzájuk, de hi­vatalosan egyelőre nem rea­gáltak rá. Az olimpiával kapcsolat­ban a levél, amelyet a KNDK törvényhozásának elnöke írt alá, hangsúlyoz­za: Phenjan figyelembe vet­te a dél-koreai parlament el­nökének a múlt héten tett kijelentését, amely szerint Szöul a sportrendezvényt a Koreai-félszigeten a béke és a nemzeti megbékélés meg­erősítésére akarja felhasz­nálni. A KNDK pozitívnak minősíti ezt a bejelentést, és ezért javasolja a tárgyaláso­kat ebben a kérdésben. húzta: az enyhülési folya­mat kiszélesítésére, ezen be­lül az európai kérdések ren­dezésének elősegítésére tö­rekszünk és békepolitikát folytatunk. Arra a kérdésre, hogy adott esetben kilépne-e Ma­gyarország a Varsói Szerző­désből, a miniszterelnök ki­jelentette: egy ilyen hord­erejű kérdésről az Ország- gyűlésnek kellene döntenie, még inkább népszavazáson. „Én ellene szavaznék” — je­lentette ki. George Shultz amerikai külügyminszterrel folytatott tárgyalást helyi idő szerint kedden délután szállodájá­ban Grósz Károly miniszter- elnök. A magyar küldöttség által adott tájékoztatás szerint a szívélyes hangulatú eszme­cserén Grósz Karoly ismer­tetést adott a Magyar Nép- köztársaság kül_ és belpoliti­kai terveiről, lépéseiről. A magyar miniszterelnök alá­húzta: országunk bel- és kül- politkája teljes összhangban van. Magyarország része a szocialista országok szövet­ségi rendszerének, s ezt sen­ki sem kérdőjelezheti meg. Ugyanakkor azonban orszá­gunk nyitott külpolitikát folytat, a kapcsolatok bőví­tésére törekszik. Shultz a megbeszélés után magyar tudósítóknak kije­lentette: általános jellegű eszmecserét folytattak a ma­gyarországi helyzetről és a miniszterelnök amerikai be­nyomásairól. Eszmecsere folyt a Magyarország szű- kebb környezetében kiala­kult helyzetről, általában a világhelyzetről, a szovjet— amerikai viszonyról. „Az el­hangzottakat nagyon bátorí- tónak tartom” — hangoztatta rövid nyilatkozatában az amerikai külügyminiszter. I Koktélparti második napján Nincs gyakorlati előrehaladás A négy kambodzsai erő vezetői kifejezésre juttatták, hogy az országukkal kapcso­latos, csaknem évtizedes konfliktust békésen, politikai úton akarják megoldani. Gyakorlati előrehaladás azonban nemigen volt — ez a helyzet kedden, az indo­néziai Bogorban tartott „koktélparti” második nap­ján. Norodom Sziltanuk herceg a dzsakartai japán nagykö­vettel tartott keddi találko­zóján elvetette a Hun Sen miniszterelnök által előző nap beterjesztett hétpontos béketervet. Szihanuk, aki bár hivatalosan lemondott tisztéről, gyakorlatilag to­vábbra is phnompeni kor­mánnyal szembenálló koalí­ció vezetője, kifejtette, hogy a terv csupán a phnompeni kormány hatalmának fenn­tartását célozza. A Hun Sen- féle indítvány értelmében nemzeti megbékélési taná­csot kellene felállítani Kam­bodzsában, amely megszer­vezné a kiírandó általános választásokat. Az ellenzéki koalíció elsősorban azt hiá­nyolja, hogy a terv nem irá­nyozza elő a phnompeni kor­mány lemondását és azt, hogy a választásokat semle­ges kormány vezesse le. Jószolgálati céllal Izraeli köldönsig a Szovjetunióban Kedden elutazott az az izraeli konzuli delegáció, amelyet csütörtökre várnak Moszkvába. A hattagú kül­döttség előbb Hollandiába megy, ahol átveszi a szovjet beutazási engedélyt. 1967- ben a Szovjetunió, a szocia­lista országok többségével együtt, megszakította diplo­máciai kapcsolatait Izraellel, s azóta Izrael érdekeit Hol­landia képviseli Moszkvá­ban, a küldöttség, amely kéthónapos tartózkodásra kapott vízumot, ennek meg­felelően a holland nagykö­vetség helyiségeiben fogja végezni moszkvai munkáját, Izraelben hónapok óta te­vékenykedik a Szovjetunió konzuli küldöttsége: az orosz ortodox egyház tulajdonát képező ingatlanok ügyeit rendezi és az Izraelben élő szovjet állampolgárok útle­velének meghosszabbítását látja el. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára és Mengistn Halié Mariam, az Etióp Munkáspárt KB főtitkára, államfő tárgya­lásai július 26-án a Kremlben (MTI — Telefotó) Karabah-hegyvidék Folyamaiban a normalizálódás A Karabah-hegyvidék jö­vője az Azerbajdzsán SZSZK keretén belül csak akkor képzelhető el, ha Ba­ku támogatásával megold­ják a térség társadalmi, gaz­dasági és nemzetiségi prob­lémáit — hangoztatta az MTI moszkvai tudósítójá­nak telefonon adott nyilat­kozatában Genrih Pogosz- ján, a karabah-hegyvidéki területi pártbizottság első titkára. Abdulrahman Ve- zirovval folytatott hétfői eszmecseréje alapján a kara- báhi politikus annak a meg­győződésének adott hangot, hogy az Azerbajdzsáni KP KB első titkára részéről er­re megvan a készség és jó­szándék. — Karabah-hegyvidéken a mai helyzet közel van ahhoz, amit stabilnak szoktak ne­vezni, a normalizálódás fo­lyamatban van — közölte Pogoszján. Mint elmondta, a karabahiak döntő több­sége megértette, hogy a Leg­felsőbb Tanács Elnöksége ál­tal hozott döntés magában foglalja az adott helyzet­ben lehetséges kompromlsz- szumokat. Hozzátette ugyan­akkor, hogy a határozat nem jelenti a karabahi problé­ma végleges megoldását, eh­hez további kitartó munkára van szükség. Ezzel össze­függésben bizakodásának adott hangot a LTE által létrehozott különbizottságot illetően. MOSZKVA Az üzbég kormány keddi határozata értelmében köz­kórházakká nyilvánították azokat az egészségügyi in­tézményeket, amelyeket ed­dig csak a köztársasági veze­tők és családtagjaik látogat­hattak. A döntés szerint Tas- kentben egy kórházat, két felnőtt- és egy gyermekor­vosi rendelőintézetet, vala­mint egy szülőotthont adnak át a köznek teljes személy­zetükkel és felszerelésükkel. Az SZKP KB meghívásá­ra kedden üdülésre a Szov­jetunióba érkezett Milos Ja­kes. a CSKP KB főtitkára. MANILA Pénzügyi kérdésekben ke­letkezett súlyos ellentétek miatt manilai részről meg­szakították az országban lé­tesített amerikai támasz­pontok jövőjéről kezdett‘fü- löp-szigeteki—amerikai tár­gyalásokat. A két küldöttség által kedden Manilában nyilvánosságra hozott közös nyilatkozat^ hangoztatja, hogy a „bérleti díj kérdésé­ben alapvető véleménykü­lönbségek mutatkoztak, s ezért a-fülöp-szigeteki fél a tárgyalások felfüggesztését kezdeményezte”. NEW YORK Tadeusz Olechowski len­gyel külügyminiszter hétfőn New Yorkba érkezett, hogy a lengyel—amerikai kapcso­latok javításáról tárgyaljon John Whitehead amerikai külügyminiszter-helyettes­sel és más vezető amerikai személyiségekkel. Tizenkétéves román program Ésszerű földhasznosítás? Romániában gyorsítják a terület- és településrendezési program végrehajtá­sát, amelynek keretében 12 év alatt mintegy hétezer falut kívánnak felszá­molni, az indoklás szerint helyükkel növelve a művelhető földterület nagy­ságát. Az RKP politikai végrehajtó bi­zottsága július 23-i ülésén elhatározta, hogy augusztus 15-ig véglegesítik az agráripari központokká alakítandó te­lepülések listáját. Melyek azok a fejlő­désképtelennek minősítendő falvak, amelyek helyén az „ésszerű földhaszno­sítás” jegyében majd búzalábla, krump­liföld terjeszkedik, lakosait pedig az agráripari központokban emélt tömb­házakba költöztetik át? Az RKP tavaly decemberi országos értekezletén és az RKP KB PVB áprili­si ülésén elhangzott főtitkári beszédből tudni, hogy a mintegy 13 ezer falu szá­mát felére kell csökkenteni. Részlete­sebb tájékoztatás erről azóta nem lá­tott napvilágot, pedig a lapok visszaté­rő témája a területrendezési program. A cikkek azonban csak a „szisztemati- zálás” ígért vívmányait és a nagyszabá­sú építési feladatokat ecsetelik, a fal­vak felszámolásának részleteire nem terjed ki az újságírók érdeklődése. Az írások hangsúlyozzák a program „mélyen tudományos jellegét, a sokol­dalúan fejlett szocialista társadalom megteremtése és az egységes dolgozó nép kialakítása szempontjából paran­csoló szükségszerűségét”. Ismertetik az iparosítással együttjáró urbanizálódás- nak az elmúlt 23 évben elért eredmé­nyeit. Megtudhatjuk, hogy Romániá­ban a városok száma 183-ról 237-re emelkedett, a városlakók száma 6,1 millióról, 11,9 millióra nőtt és ma már az ország népességének 51,5 százaléka városban él. Ebben a fejlődésben fontos szerepe volt az ország területileg ki­egyensúlyozott iparosítását előmozdító 1968-as közigazgatási átszervezésnek, amikor a 16 tartomány helyett 40 me­gyét hoztak létre. (Megjegyzendő, bár a lapok nem említik, hogy ekkor szün­tették meg a Maros-magyar Autonóm Tartományt.) A feladat most az, hogy a vidéki életkörülményeket közelítsék a városi létforma színvonalához; az év­ezred végéig szóló telpülésrendezési program ezt szolgálja — hangzik az ér­velés. A telpüléshálózat fejlesztésében döntő fontosságot tulajdonítanak az 558 agráripari központ létrehozásának, ezek az elképzelések szerint a város és a falu közeledésének egyfajta pólusai lennének. A tervek szerint azokat a községközpontokat építik ki, melyekben már általában két-három termelőszö­vetkezet, egy állami gazdaság, valamint egy gépállomás tevékenységét koordi­náló — agráripari tanács székel. A sajtóbeszámolókból kitűnik, hogy a megyékben készülő tervek nem min­dig irányoznak elő elegendő terület fel­szabadítását a mezőgazdasági termelés számára. Nicolae Ceausescu Giurgiu megyében tett munkalátogatásakor arra kérte a megyei vezetést, hogy haladék­talanul dolgozzon ki új terveket, szigo­rúan betartva a törvényes előírásokat a városi és vidéki települések beépíthető területeinek megszabásánál, következe­tesebben alkalmazva a terület és tele­pülésrendezési programot, csökkentve a beépített terület nagyságát. Az Előre beszámolója szerint Maros me­gyében kijelölték már a leendő agrár­ipari központokat, a Vörös Zászló című megyei lapban pedig a megyei népta­nács beruházási szekciójának vezetője közölte, hogy a községek számát 91-ről 65-re csökkentik, az egy községhez tar­tozó falvak számát pedig 55 százalék­kal, lemondva a 300—400 létszámúak- ról. A sajtóban eddig megemlített leen­dő agráripari központok között szerep­lő, többségében vagy jelentős részben magyarok lakta települések a Maros megyei Nyárádszereda (Miercurea Ni- rajului) és Erdőszentgyörgy (Singeorgin de Padure), a Kovászna megyei Ugpn (Ozun) és Sepsibodok) (Bodoc), a Bihar megyei Érmihályfalva (Valea lui Mi- hai), Székelyhíd (Secuieni) és Tenke (Tinea), valamint a Temes megyei Gát­alja (Gataia). Felszámolandó falvat egyet sem neveztek meg. eddig még Tóth László

Next

/
Oldalképek
Tartalom