Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-01 / 156. szám

Folytatta munkáját az Országgyűlés nyári ülésszaka (Folytatás a 2. oldalról) marketingig. Ennek kapcsán támogatta azt a korábban már megfogalmazott javas­latot, hogy az Országgyűlés az ipari miniszter előter­jesztésében alkosson innová­ciós törvényt. Kiss Dezső (Borsod-Aba- új-Zemplén m., 8. vk.). a Borsodi Szénbányák Vállalat vezérigazgatója bevezetőben a szénbányászat szerkezetát­alakítási törekvéseinek el­múlt húsz éves történetét vá­zolta fel. s szólt a jelenlegi gazdasági gondokról, s a köz­véleményt a szénbányászat ellen hangoló jelentésekről is. Ugyanakkor Kiss Dezső felhívta a figyelmet arra. hogy — mivel a bányaválla­latok magatartását a terme­lési költségszint által meg­határozott gazdaságosság szabja meg — a szénterme­lés nagymérvű visszaesése ellátási konfliktusok forrása lehet. Bodorné Danka Márta (Bács-Kiskun m.. 2. vk.). a Budapesti Rádiótechnikai Gépgyár kecskeméti gyárá­nak munkaadagolója felszó­lalásában a vidéki ipartele­pítéssel kapcsolatos ellent­mondásokkal, anomáliákkal foglalkozott. Kérte, hogy az illetékesek záros határidőn belül hozzanak döntést az önállósulni akaró termelőhe­lyek sorsáról. Kitért a munkanélküliség mindenkit foglalkoztató kér­déseire is. Nem értett egyet azokkal az előrejelzésekkel, mely szerint az 1990-es évek elején az árutermelő iparból kikerülő, felszabaduló mun­kaerő majd a szolgáltató ágazatban fog elhelyezkedni. Reidl János (Somogy m., 5. vk.), a Videoton Tabi Gyáregységének meó-cso- portvezetője emlékeztetett arra: termékszerkezet-váltá­sunk lassú ütemére utal, hogv az állami ipar értéke­sítésében az új és korszerű­sített termékek aránya az utóbbi években nem éri el az 5 százalékot. A minőségi szemléletnek a piaci kény­szer hatására kellene kiala­kulnia — mondotta a kép­viselő —. ezek a piaci me­chanizmusok azonban még ném igazán működnek, így vállalataink elkényelmesed- tek. A módosítás általános feltételei Tétényi Pál, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizott­ság elnöke hangsúlyozta: a benyújtott fejlesztési kon­cepció általános irányai és céljai messzemenően korsze­rűek, és kutatási, műszaki kapacitásunk lehetőségeivel is összhangban vannak, a gazdasági feltételek biztosí­tása viszont csak kemény munkával teremthető meg. A fejlődés döntő eleme a csúcstechnológiát alkalmazó ágazatok (elektronika, hír­adástechnika. iroda-automa­tizálás) körébe tartozó szak­makultúrák hazai bővítése és színvonaluk emelése. — A jövőben — mutatott rá Tétényi Pál — a kívánt külpiaci pozíciót ne az im­port kényszerű korlátozásá­val. hanem a hatékony im­portra is támaszkodó telje­sítmények dinamikus növe­lésével érjük el. A felélén­külő importverseny egyben a legerősebb ösztönzője le­het a termelési szerkezet át­alakításának is. A hazai igé­nyek kielégítését célzó ter­melés akkor lesz hatékony, ha egyben exportképes is. Tétényi Pál végezetül a következőkiben foglalta ösz- sze az ipari szerkezet módo­sításának általános feltéte­leit: — a vállalatok nyere- ségérzékenységénék növelé­se és a tartósan veszteséges tevékenység leépítésének kényszere; a termelési té­nyezőik, a tőke hatékony hasznosításában, a vállalat távlati eredményességében való érdekeltség megterem­tése; a hazai és nemzetközi termelési és tudományos­műszaki munkamegosztás­nak a jelenlegit jelentős mértékben meghaladó szint­je; a műszaki fejlesztés és az ipari szerkezetváltás ösz- szeépülése, az ezt elősegítő eszközök biztosítása; a szer­kezetváltás személyi, emberi feltételeinek javítása, a fog­lalkoztatási gondok csök­kentése képzés és tovább­képzés, átképzés, új munka­helyek teremtése révén. Novak Lajos (Szabolcs- Szatmár m., 2. vk)., a Fém­munkás Vállalat nyíregyhá­zi gyáregységének technoló­giai osztályvezetője megyé­je helyzetével foglalkozott hozzászólásában. Elmondot­ta, hogy az iparban foglal­koztatottak létszáma az ak­tív keresőknek csupán 23 százaléka, a 30 százalékos országos átlaggal szemben. Lotz Ernő (Borsod-Aba- új-Zemplén m .,12. vk.), az Ózdi Kohászati Üzemek ve­zérigazgatója a kormányza­ti szervek és a vállalatok kö­zötti ésszerű munkamegosz­tás jelentőségéről, a felelős­ségi körök elhatárolásának szükségességéről beszélt. László Ferenc (Fejér m., 8. vk.),- a Dunai Vasmű üzemfenntartás gépészeti karbantartás vezetője a vas­kohászat gyakran bántó, egy­oldalú megítélését tette szó­vá. Állást foglalt az elkülöní­tett bér-, illetve keresetsza­bályozás eltörlése mellett. A bér a költségek egyike le­gyen, mert jelenleg sem az önztönzési, sem pedig a ke­reslet szabályozási funkció­ját nem tölti be — mondot­ta. Balogh Gábor (Baranya m., 9.vk.), a Mohácsi Fa­rostlemezgyár műszaki igaz­gatóhelyettese felszólalásá­ban egyebek között javasol­ta, hogy a termelékenység, a termelőeszközök jobb ki­használtsága érdekében ösz­tönözzék a többműszakos, illetve a folytonos munka­rendben tevékenykedőket. A jelenlegi progresszív ado­rn .,7. vk.), a pápai Elekther- max Vállalat műszaki igaz­gatóhelyettese hangsúlyozta: a szerkezetátalakítás komp­lex feladat, olyan problé­mákat is felszínre hoz, ame­lyek egy-egy vállalat, tárca hatáskörét meghaladják. Ilyen például az ágazatok (kapacitásainak meghatározá­sa, a belkereskedelmi ellá­tás, a külpiaci érdekek szem előtt tartása, a munkaerő- mozgás kezelése. Fiák László (Hajdú-Bihar m., 5. vk.), a debreceni Ma­gyar Gördülőcsapágy Mű­vek vezérigazgatója sze­rint nagyon fontos, hogy érezze, tudja az egész társa­dalom: az ipar népgazdasá­gunk vezető ága. A szerke­zetváltási törekvésekkel kapcsolatban egyetértett az­zal, hogy a piacképesebb termékek előállításának alapvető feltétele a szelek­tív fejlesztés következetes megvalósítása; a műszaki fejlesztés gyorsítása, az al­kotó tevékenység lehetősé­geinek és megbecsülésének javítása. Morvay László (Budapest, 33. vk.), az Olajipari Fővál­lalkozó és Tervező Vállalat létesítményi főmérnöke egyebek mellett elmondotta, hogy a külpiaci feltételeket a szénhidrogénipar vezetői rosszabbnak ítélik annál, mint amivel az Ipari Mi­nisztérium számol. A válla­lati szakemberek szerint a szénhidrogénipar export- képessége jelentősebb fej­lesztéseket igényelne annál, mint amit a jelenlegi forrá­sok biztosítanak. Az adott körülmények között úgy lát­szik, hogy már 1990-ig sem biztosítható az évi 7 milliárd köbméter földgáztermelés. Magyar Pál (Békés m., 3. vk.), a Mezőgép mezőberé­Szavaz az Országgyűlés június 30-án (Telefotó — MTI) kulcs azonban csak kevés, bérpótlékból származó jöve­delmet hagy meg a dolgo­zóknak. Javasolta a kor­mánynak, illetve a Parla­ment ad hoc bizottságának: vizsgálják meg annak lehe­tőségét, hogyan lehet csök­kenteni. vagy teljesen töröl­ni a fizetendő személyi jö­vedelemadót, a három vagy folyamatos műszakban te­vékenykedők műszakpótléka után. Antal Ferenc (Veszprém nyi gyáregysége művezetőjé­nek megítélése szerint a tá­jékoztató jól összegzi az el­múlt évek tapasztalatait, a jelenlegi helyzetet, és a to­vábblépéshez szükséges leg­fontosabb feladatokat. Fel­hívta azonban a figyelmet arra, hogy e feladatok meg­valósítása nemcsak egy mi­nisztérium tennivalója, ha­nem érinti az oktatás, a ke­reskedelem, a pénzügyi sza­bályozás, a környezetvéde­lem különböző területeit is. Dr. Vona Ferenc (Pest m., 16. vk.) ráckevei körzeti ál­latorvos. Az ipar verseny- képességének növelése érde­kében a piacépítésben indít­ványozta: a forint konverti­bilissé tétele útján be kell kapcsolódni a világpiacba. A tulajdonosi érdekeltség megteremtésére meg kell en­gedni, hogy — 100 foglalkoz­tatottig — magánüzemek lé­tesülhessenek. Az állami vállalatokat és a szövetkeze­teket népi részvénytársasá­gokká kell szervezni; min­den dolgozó és vezető vál­jon részvényessé. A részvé­nyek adás-vételére vissza kell állítani a tőzsdét, az így szerzett jövedelem a részvényjövedelmek adóz­tatása révén kordában tart­ható. Gondot okoz az adósságállomány növekedése Kócza Imre (Heves m., 3. vk.), az Egri Finomszerei - vénygyár vezérigazgatója elmondta, hogy gondot okoz­nak az ipari vezetőknek az adósságállomány növekedé­séből, a költségvetés helyze­téből fakadó intézkedések, szabályozások, amelyek nemcsak az egyes évek kö­zött eredményeztek lényegi változásokat, hanem — főleg az utóbbi időszakban — már év közben is többször a gazdálkodás átértékelésé­re, módosítására kényszerí­tették a vállalatokat. Ezért is szükség van az állam és a vállalatok között az egy­más iránti bizalom megte­remtésére, az ipar érdekei­nek következetes képvisele­tére, az ipari vezetők véle­ményének figyelembe véte­lére. Tölgyes István (Szabolcs- Szatmár m., 10. vk.), a Cse­pel Művek Szerszámgépgyá­ra nyírbátori fúrógépgyárá­nak osztályvezetője alapve­tő problémának tartotta, hogy a szerkezetátalakítás nem a kormány, hanem az Ipari Minisztérium program­ja. Javasolta, hogy az ipar szerkezetátalakítása a kor­mány hatás-, döntés- és fe­lelősségi körébe tartozzék. Miután az ipari miniszter beszámolójához több hozzá­szóló nem jelentkezett, a vi­tát berekesztették. Az Or­szággyűlés nyári ülésszaká­nak második munkanapján az elnöki tisztet — egymást váltva — Horváth Lajos, Péter János, Cservenka Fe- rencné és Stadinger István töltötte be. Az Országgyűlés pénteken folytatja munkáját, elsőként Berecz Frigyes ipari minisz­ter válaszol az ipar szerke­zeti átalakításáról folytatott vitában elhangzott képvise­lői észrevételekre, javasla­tokra. Újabb felszólalások, élénk vita (Folytatás az 1. oldalról) és lehetőségeiket éveken át lábbal tiporták. Vlagyimir Melnyikov, a komi területi pártbizottság első titkára kifejtette, hogy nagyobb nyilvánosság kejl a pártmunkások cseréjekor, a szervezet minden szintjén. A KB apparátusában nagyon lassú az átalakítás. A hi­bás döntések kezdeménye­zőit — itt a perspektíva nél­küli falvak listájának ösz- szeállítására. az iszákosság elleni harcra emlékeztetett — nem vonták felelősségre. Az, aki korábban tevékenyen végrehajtotta a pangás poli­tikáját, most, az átalakítás időszakában nem vehet részt a központi párt- és állami szervek munkájában. Min­denért felelni kell, mégpe­dig személy szerint — mond­ta. Gorbacsov konkrét neve­ket sürgető közbeszólására Melnyikov a KB Központi Pártellenőrző Bizottságának elnöki tisztét betöltő Szolo- moncevet. a Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének elnöke­ként dolgozó Gromikót. a Pravda főszerkesztőjét, Vik­tor Afanaszjevet és az Amerika-kutató Intézet igazgatóját, Arbatovot em­lítette. Komolytalan úgy beszélni az átalakításról, hogy nem nevezzük meg azokat, akik évtizedeken át zavarták éle­tünket és munkánkat — ál­lapította meg V. Sztarodub- cev, a tulai terület egyik agráripari egyesülésének el­nöke. Javasolta, hogy vizs­gálják meg. milyen erkölcsi­anyagi felelősség terheli a haladás kerékkötőit, s ha be­bizonyosodik felelősségük, fosszák meg őket nyugdí­juktól és feleljenek tettür kért. Átfogóan elemezte az élelmiszer-ellátás problémá­it. megjegyezve, hogy a gyö­kerek az erőszakos kollekti­vizálásnak és az ország ipa­rosításának évéig nyúlnak vissza. A szünet után Vlagyimir Scserbickij, az Ukrán KP KB első titkára elnökölt. Először Georgij Razumavsz- kij, a mandátumvizsgáló bi­zottság elnöke számolt be a következőkről: A küldöttek megbízásából a mandátum­vizsgáló bizottság a megfele­lő szakértők és tisztségvise­lők bevonásával rendkívüli ülésen megvizsgálta az Ogo- nyok című hetilap egyik cikkében foglaltakat (a cikk szerint a konferencia kül­döttei között olyanok is van­nak, akik' megvesztegetési ügyekbe keveredtek). A Szovjetunió főügyészé­nek tájékoztatása szerint az ügyészség egyetlen küldöt­tel szemben sem indított bűnvádi eljárást megveszte­getési ügyben. Ugyanakkor — közölte Razumovszkij — az Ogonyok cikkében foglal­takat még ellenőrizni kell. Az SZKP XIX. értekezle­tének harmadik munkanap­ján húszán szólaltak fel, ez­zel a beszámoló feletti vitá­ban eddig 44 küldött kapott szót. Ugyanakkor csütörtö­kön újabb küldöttek jelez­ték felszólalási szándékai­kat, s ezzel eddig összeseit 261 -en kértek szót a párt­konferencián — hangsúlyoz­ta csütörtök este, a harma­dik munkanapot összefogla­ló nemzetközi sajtóérte­kezletén Jurij Szkljarov, az SZKP KB agitációs- és pro­paganda osztályának, s egy­ben a pártértekezlet sajtó- központjának vezetője. Egy kérdésre válaszolva megem­lítette, hogy Borisz Jeleid is jelezte felszólalási szán­dékát. Szkljarov utalt arra, hogy a pártkonferencián felme­rült: esetleg szekciókban kellene lehetőséget biztosíta­ni a vélemények kifejtésére. A döntő többség azonban amellett volt, hogy ezek a felszólalások a plenáris ülé­seken hangozhassanak el. Az országos pártértekezlet ma újabb felszólalásokkal folytatja munkáját. A Külügyminisztérium közleménye őszi István külügyminisz­ter-helyettes június 30-án, csütörtökön bekérette loan Chirát, a Román Szocialis­ta Köztársaság budapesti nagykövetségének ideigle­nes ügyvivőjét, és ismertette vele a Magyar Népköztársa­ság kormányának a Kolozs­vári Magyar Főkunzulátus bezárására vonatkozó román döntéssel kapcsolatos állás­pontját. Kifejtette: a magyar kor­Parlamenti beszélgetés Szolnok megyei „átlagok 99 Az ipari szerkezet átalakításának fel­adatairól folytatott vita egyik szüneté­ben két Szolnok megyei képviselővel, Bugán Mihállyal és Molnár Ferenccel beszélgettünk a szerkezetátalakítás re­gionális hatásairól. — Brecz Frigyes beszámolójában és az ezt kiegészítő írásos tájékoztatójá­ban hangsúlyozottan emelte ki, hogy a területi iparfejlesztés régi hagyomá­nyaival szakítani kell, az ipari tevé­kenységet csak jövedelmezően szabad növelni. Nem lehet szempont önmagá­ban a foglalkoztatás... — Azt hiszem természetes, mást tart elsődlegesnek egy Szolnok megyei kép­viselő, aki egyben a megyei tanács el­nökhelyettese is, és mást az ipari miniszter — kezdte válaszát Bugán Mihály. Egy fogyó népességű megyé­ben — mint amilyen a miénk — első­rendű feladat a foglalkoztatási gondok enyhítése, a megtartó erő növelése. Más kérdés, hogy ezeket a teendőket ma más feltételek között kell megolda­nunk, mint a hatvanas évek és a het­venes évek elejének ipartelepítése ide­jén. Szűkebb hazánk nem tartozik az iparilag elmaradott térségek közé, központi állami segítségre tehát nem igen számíthatunk — ha csak pénzügyi oldalról közelítjük a kérdést. Ez azon­ban nem jelenti azt, hogy az állami szerveknek nem lennének teendőik, és csak a vállalatokon múlna, miként fejlődik Szolnok megye ipara. A me­gyei tanács és a helyi tanácsok igen sokat végezhetnek — kell végezniük — a koordináció során. Segítenünk kell az új üzemeket létesíteni akaró válla­latokat, hogy nálunk kedvezőbb lehe­tőségeket kapva telepedhessenek meg. Fel kell mérni, hol vannak ipari üze­me^: beköltözésre alkalmas épületek, hol kínálhatunk kedvezményes áron ingatlant, és a partnereket (a települé­seket és a vállalatokat) „össze kell hoznunk”. Én főleg az efajta szervező munka javításában látok ma lehetősé­geket. — A Szabolcs-Szatmár Megyei Párt­bizottság első titkára felszólalásában drámflian ecsetelte megyéjük foglal­koztatási gondjait. Szolnokon milyen a helyzet, hiszen a mostani „munkanél­küliségi statisztikában” az elsők között szerepelünk. — A szabolcsinál kevesebb a gon­dunk, de Abádszalók és a Tiszazug térségében vannak nehézségeink. Jó lenne, ha több a Villamos Szigetelő és Műanyaggyár Kunszentmártonban már megkezdődött letelepedéséhez hasonló esetekből többet is említhetnék. Hogy az átlaghoz képest milyen a helyze­tünk? Kedvező jelenség, hogy nincs „válságágazatunk”, ami azt jelenti, hogy nem fenyeget tucatnyi üzem be­zárása. A jövedelmet termelő üzemek­nek pedig valószínűleg jut pénzük bő­vítésre is. Ám kétségtelenül nálunk is sürgető feladat a jövedelmezőség ja­vítása. Gondjaink azonban csak akkor nem szaporodnak, ha ,a vállalatok és a szövetkezetek hatékonyságukat lét­számleépítés nélkül tudják növelni. — A Nagykunság központja, Karcag nem tartozik az ország ipari centrumai közé. Hogyan jelentkeznek ezek a problémák önöknél? — Városunk jellegzetessége, hogy ki­alakult egy, a nagyüzemeket nélkülöző ipari szerkezet, ennek gyökeres átala­kítására a közeli jövőben nem számit- hatunk — válaszolt Molnár Ferenc, a városi tanács elnöke. — Ez nem is okozna gondot, mert ipari munkássá­gunk zömének, úgy látom, elég mun­kát tudnak adni vállalataink, szövet­kezeteink. Nehézségeik — mint az egész megyében — nálunk a szakkép­zettség nélküli dolgozóknak vannak. Elhelyezkedési gondjaikon, sajnos egy nagyobb méretű ipartelepítésnek a le­hetősége sem tud segíteni: olyan üzem nincs, amelyik csak segédmunkásokat alkalmaz. Az ilyen „bázis” egy cégnek sem csábító... A városban a szakem­berképzés intézmény rend szele meg­van, a legkritikusabb helyzetben lévők gondjainak enyhítésében azonban en­nek alig vehetjük hasznát. Akinek ugyanis nincs semmilyen képzettsége, azt nem lehet átképezni. Mindent elöl­ről kellene ezeknek az embereknek kezdeniük, jó részük azonban ehhez már túl idős, más részük pedig, bár tehetné, nem akar tanulni. VSZJ mány sajnálattal vette tudo­másul a román döntést, és felhívja az RSZK kormányá­nak figyelmét, hogy lépése szöges ellentétben áll orszá­gaink érvényben lévő szer­ződéseivel, az európai együttműködés normáival, a Helsinki Záróokmány és a madridi utótalálikozó meg­állapodásaival. A szocialista országok gyakorlatában pél­da nélkül álló intézkedés súlyosan károsítja a magyar —román kapcsolatokat. Rámutatott, hogy a román vezetés által az intézkedés­hez ürügyként felhozott bu­dapesti tüntetés törvényes keretek között zajlott le, az azon résztvevőik az emberi jogok érvényesítése érdeké­ben, a humanitárius kapcso­latok korlátozása, a romá­niai nemzeti kisebbségek hátrányos megkülönbözteté­se ellen emelték fel szavu­kat. Nem irányult tehát a Romáin Szocialista Köztár­saság, annak társadalmi rendje és a szocializmus el­len. A demonstráció kiállt a magyar és a román nép barátsága mellett, mente« volt a nacionalista, sovinisz­ta megnyilvánulásoktól. A hivatalos magyar szervek a Magyar Népköztársaság nemzetközi kötelezettségei­vel összhangban messzeme­nően gondoskodtak az RSZK budapesti nagykövetségének biztonságáról, működésének zavartalans ágáról. A külügyminiszter-helyet­tes kifejetette, hogy az MNK kormánya továbbra sem a kapcsolatok szűkíté­sében keresi a vitás kérdé­sek megoldását, hanem vál­tozatlanul türelemmel és ki­tartással munkálkodik a magyar—román kapcsolatok fejlesztésén, a két nép ba­rátságának erősítésén. (MTI).

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom