Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-25 / 176. szám

1988. JÚLIUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Dr. Zsiuago Ketten a népművészet ifjú mesterei lettek, mégis... Merre tovább, Barna Gyöngyök? Nemrég kaptuk a hírt arról, hogy a szolnoki Barna Gyöngyök két tagja, Kozák László és Kozák Lajos megkap­ta a Népművészet Ifjú Mestere címet. Ebből az alkalomból váltottunk néhány szót velük. A kezdetben felszabadultnak induló beszélgetés közben azonban váratlanul fény derült arra is, hogy az utóbbi időben egyre több gond mutatkozik a korábban sikeres Barna Gyöngyök körül. Hovatovább meg­kérdőjelezhető az együttes jövőbeni működése. A könyvek története sok mindent elmond arról a kö­zegről, amelyben megszület­tek, amelyben olvassák őket, — vagy nem... Nagyhirtelen nem tudnék még egy olyan könyvet meg­idézni az elmúlt évtizedek­ből, amely annyira vízvá­lasztó lett volna, mint Bo­risz Paszternák Dr. Zsivago című regénye, — amely ha jól meggondoljuk a mai ér­telmezésben talán már nem is regény. Paszternák 1947 és 1956 között írta ezt a könyvét, Szovjetunióbeli folyóiratok, könyvkiadók a megjelente­tésétől, a kiadásától mereven elzárkóztak. Ebben nagy ré­sze lehet annak, hogy a Pravda 1958. október 26-i számában Zsivago doktort egyszerűen „erkölcsi nyomo­réknak” nevezte, a mű egé­szét pedig irodalmi formába öltöztetett alacsony rendű, reakciós publicisztikának ti­tulálta a cikk szerzője. 1957-ben egy olasz kiadó­nál jelent meg a világon elő­ször a Dr. Zsivago, egy év­vel később szerzője Nobel- díjat kapott, de azt nem ve­hette át. Az idén viszont már folytatásokban közli a regényt a Novij Mir című moszkvai folyóirat. Mi a hazai könyvpiacon példás gyorsasággal megje­lent Zsivago kiadása előtt már ismerkedhettünk a mű színpadi változatával, a Szig­ligeti Színház társulatának előadása révén. Az adaptáció nálunk nagy viharokat kavart, a kriti­kusok többsége a könyvet kérte számon, mások az előadásmód gyengéi miatt ■keseregtek. Voltak akik kereken kimondták: a mű megjelenítése erősebb színé­szi kvalitásokat követel meg! Hetekig „dúlt a vita” a szolnoki Zsivagón, a kö­zönség meg sorbanállt a jegyekért — s a nézők egy- része — tapasztalataink alap­ján — csalódottan távozott a színházból. Gyorsan tegyük hozzá: nem az előadás elég­telensége miatt, hanem a felfokozott várakozás után támadt hiányérzetéből kö­vetkezően. Valami nagy-nagy politikai pikantériát vártak a nézők, s ebben csalódniuk kellett. A Dr. Zsivago nem a napi politika szintjén mond el igazságokat, mi sem áll tőle távolabb, mint az oda- mondogatós publicisztikus hangvétel. A könyv megjelenése gyor­san követte a szolnoki be­mutatót, hihetetlen gyorsa­sággal el is fogyott, de arra vonatkozóan természetesen nincs adatunk, hogy minden­ki olvasta-e, aki megvette. A csaknem „sztoritlan” — cse­lekményszegény — mű ugyanis igen nehéz olvas­mány, az a fajta könyv, amely teljes figyelmet, olva­sói odaadást követel attól, aki kézbe veszi. A Paszternák „sztori” a tengeren túlon az 1960-as évek elején kapott lábra, a könyv körüli „felhajtás” sok­kal inkább politikai célzatú volt, mint irodalmi elemzés. Hiába kiáltották ki besteller- nek a könyvet, nem vált az­zá, hanem bevonult az em­beriség nagy irodalmi alko­tásainak sorába. A pénzvilág nagy üzleti lehetőséget látott a Dr. Zsi­vago megfilmesítésében. Az alapműnek — mindmáigszó- lóan mondjuk — azonban szerencséje volt a megfil­mesítés jogát egy olyan filmes csoport ragadta magá­hoz, amely nem kívánt szov- jetellensséget hordoztatni a filmmel, — a biztos siker irá­nyába igyekeztek. Robert Bolt, a forgatókönyvíró olyan könyvet adott át David Lean rendezőnek amely az „embe­rek a viharban” alapgondo­latára épült természetesen mindez az elmaradhatatlan szerelmi háromszöggel. Ta­pintatosan úgy is fogalmaz­hatunk, hogy Zsivago doktor magánélete került — brilliáns filmtechniká\{al — a cellu­loid szalagra, az a történelmi háttér, amelyet az alapmű meditativan láttat, David Lean filmjein másodlagos. Ebből következik, hogy az amerikai filmen megjelenő Dr. Zsivagoban a gondolko­dás és a cselekvés természe­tes egységéből az utóbbinak van nagyobb súlya, így a fő­hős terhe — amely a re­gényben annyira hangsúlyo­zott — a filmen csak annyi, amennyit egy átlag moziné­ző is el tud viselni. Robert Bolt és David Lean tudták, hogy a kör négyszö­gesítése nekik sem sikerül­het, amennyit viszont fel­vállaltak az alapműből, an­nak tisztességesen eleget tet­tek, a sikerfilmek keretein belül igen nagy művészi igé­nyességgel. Más kérdés persze, hogy az amerikai filmgyárosok — igen sajátosan fogták fel a forradalom tényét, az ame­rikai életformához „testre- szabott” körülmények kö­zött játszatták a szereplő­ket, így aztán a szalonok nyugalma ott is a filmvá­szonra tolakszik, ahol kese­rűséget, jajszót, éhezést, nélkülözést képzelhet el a néző. Omar Sharifről méltán feltételezhetnénk, hogy a film elkészültéig életében esetleg csak az utca túlsó ol­daláról látott orosz embert. No, ez így biztos túlzás, de az már tény, hogy Omar Sharif sokkal szenvelgőbb, mint Paszternák hőse. El­fogadnánk, hogy a „nagy orosz lélek” — amelynek irodalma van — így mutat­kozik meg az Omar Sharif fogalmazta figurában, de ahhoz túlontúl egysíkú az ő Zsivago doktora, hogy ilyen­nek, és csak ilyennek tud­juk elképzelni. A feleség szerepében Ge­raldine Chaplint látjuk, szépségén túl nem sok jót mondhatunk róla ebben az alakításban. Sokkal erősebb szín nála Julie Christie. Igazán nagy alakítás viszont Tom Courtenay és Rod Stei­ger játéka. S ami huszonév távlatából sem veszített semmit szép­ségéből: Maurice Jarre mu­zsikája. Vétek nem megnézni — minden kifogás ellenére is! — a Dr. Zsivago amerikai filmváltozatát, még akkor is, ha Dr. Sharif nevéhez túlon­túl is sok kötődik. — ti — Kozák László (17 éves) — — közismert becenevén Gró- fo — a csoport vezetője. Mindjárt a beszélgetés elején arról panaszkodik, hogy a Ki mit tud? utolsó selejte­zőjén — érzése szerint nem bántak a Barna Gyöngyök­kel méltányosan. — Az országos válogatóig komplett műsorunkkal zök­kenőmentesen eljutottunk, jól ment minden. Ott azonban a zsűri nem döntött nyilváno­san, s ez az indoklás nélküli ítélethozatal (később levél­ben értesítettek róla) kicsit megviselt minket. Már az óvás gondolatával is foglal­koztunk, de rrynek, úgyis fe­lesleges lenne... — A kudarc ellenére még­is könyvelhettek el sikert. — Igen. Korábban Czik- kely Anna, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ munkatársa foglalkozott az együttessel, ö nevezett be kettőnket az említett cím el­nyerésére. Június közepén felmentünk Pestre, a KISZ KB Kun Béla rakparti szék­házába, ahol meghallgattak bennünket. Innen is levélben értesítettek, hogy sikerült, így augusztus 20-án a Budai Várban a Mesterségek Ün­nepe című rendezvény al­kalmával Lajossal átvehet­jük a kitüntető oklevelet. — Hogyan indokolt a zsű­ri? — Azt mondták rám, hogy a lépéseim „ülnek”, nincse­nek kihagyásaim. Meglepőd­tem, hogy a pályázó előadók népes táborában engem em­legettek, mint pozitív példát. — A cím kötelez, hogyan tovább? — Tagja vagyok a pesti Kalyi Jag (Fekete Tűz) ne­vű profi együttesnek is. Emi­att persze sokan neheztelnek rám, talán irigykednek is. A Barna Gyöngyökben egyér­telműen megromlott a han­gulat. Miután én vagyok a csoport vezetője, úgy dön­töttem. hogv feloszlatom a társaságot. Régi vágyam, hogy a testvéreimmel alakít­sak egy öttagú együttest, amely nagyjából ugyanazt a stílust művelné, mint a Bar­na Gyöngyök. — A csoport szinte teljes egészében rokonokból áll, miért hát e cívódás? — A testvérekkel nincs semmi probléma, inkább az unokatestvéreknél akadnak gondok. Nehezen viselik, hogy Lajos bátyámmal kiug­rottunk közülük. De ez csu­pán a családi oldala a do­lognak. A teljes képhez hoz­zátartozik, hogy a nyár eleje óta nincs velünk Czikkely Anna, s a Barna Gyöngyöket is átvette a művelődési köz­ponttól a Szolnok Megyei Tanács Cigánykoordinációs Bizottsága. — Érdekel, hogy egy ilyen fiatal táncos, mint ön, hon­nan szerzi a motívumokat? — Gyakran megfordulok népzenei táborokban. Most is egy hete jöttem haza Deb­recenből, ahol folklórtalálko­zón vettem részt. Augusztus 7—18. között pedig Tisza- várkonyba utazom, ahol a Népművészet Ifjú Mestere pályázatra nevezők vesznek részt. Utána néhány nappal Szegeden lépünk fel a Kalyi Jaggal, majd egy televíziós felvétel következik szeptem­ber elején. Még ebben a hó­napban Angliába is ellátoga­tunk, egy hetet töltünk a szi­getországban. — E gazdag programot össze tudja-e egyeztetni a munkájával? — Nehezen. De én a táncra tettem fel az életem, tánccal szeretnék mindent kifejezni. Az amatőrségnek is egyszer véget kell érnie, ideje lenne már' profivá válni. Kozák Lajos (21 éves) énekest a tavalyi miskolci országos cigányzenei feszti­válon hallottam először. Nem volt nehéz megállapítani, hogy az iparváros közönsége előtt nem hétköznapi tehet­ség állt dobogóra; magabiz­tos énektudásával messze fö­lé nőtt a mezőnynek. Az idei Ki mit tud?-on szólóban is indult. — A zsűrinek tetszett a műsorom, de úgy találták, hogy túl élénken gesztikulá­lok. Szóval furcsa volt szá­momra, hogy szinte végig dicsértek, aztán mégsem ju­tottam tovább a tv-szerep- lésre. — Most, hogy a Barna Gyöngyök gyengélkedik, mi­hez kezd ? — Az éneklést semmiképp nem szeretném abbahagyni. Mondják rólam a szakembe­rek is, hogy a tehetségem megvan, de úgy érzem, hi­ányzik egy jó menedzser tí­pusú ember mellőlem, aki tudna irányítani, aki megta­lálná a rést, hogyan lehetne betörni a művészeti életbe. Tudja, nekem biztosra kelle­ne mennem, hiszen felesé­gem és három gyermekem van. A kísérletező szakaszon már túlvagyok, azt hiszem, bizonyítottam. Epilógus gyanánt: mindig fájdalmas veszteség, ha egy jól működő együttes, tánc­csoport — a tagság hibájá­ból. vagy más külső okok miatt — felbomlani kénysze­rül. Különösen fájdalmas ez, ha tudjuk, ismerjük, hogy a Barna Gyöngyök országos fórumokon (sőt egy ízben el­jutottak Csehszlovákiába is) milyen szép sikereket értek el — gyarapítva ezzel Szol­nok megye kulturális ered­ményeit, növelve jó hírét. A dilemma pillanatnyilag úgy fest: vagy tétlenül szem­léljük, míg feloszlik a Bar­na Gyöngyök, s helyette lét­rejön egy másik, hasonló cso­port. vagy megpróbáljuk összetartani őket. A feladat persze nem könnyű, de egy bizonyos: most kiváltképp odaadó figyelemre és eltökél- tebb segítségre szorulnak, mint máskor. Jurkovics János HdimweRf fisszour mllotto, m&r a kint 6m> fékei e szövök közbeu szive HEIVÉBŐL SÓHAJT. fí JÓDSSZOHYT Eír KE NÖVEKVŐ HEUNDULTSÖS FOC.TÖ El . HEH rcHToicatro nBt tovóbb, előhozta ö kulcsokat. .. ve fíuCHoir Kiwrrorö ö NEHÉZ AJTÓT,:

Next

/
Oldalképek
Tartalom