Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-22 / 174. szám

1988. JÚLIUS 22. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Műtrágyagyártás Mérséklik a veszteséget Tárgyalások folynak a műtrágyagyártó vállalatok, a Magyar Vegyipari Egyesülés és a kormányzati szervek között a műtrágyagyártás helyzetének rendezésére. A műtrágyák előállítása ugyan­is 1986 óta veszteséges, ez a tevékenység ma már egyet­len hazai gyártó számára sem kifizetődő. Az egyezteté­sek eddigi eredményeként a költségvetés átmenetileg, az év elejétől az újabb megál­lapodásokig megtéríti a nit­rogén műtrágyagyártás vesz­teségeit, Beosztásukkal éltek vissza Még lezáratlan, de tanulságos ügy Eljárás kezdődött cserkeszölöi tanácsi vezetők ellen A MÁV hatvani csomópontján befejeződött a négy éven át tartó munka, a vasútállomás felújítása, korszerűsítése. A sze­mélypályaudvari részen aluljáró épült — hat vágányt köt össze az utasok részére fenntartott folyosó — fedett peronok teszik kellemesebbé a vonatra várást, felújították a vágányo­kat és a felső vezeték-hálózatot. A négy évig tartó munkála­tok alatt, a vasúti közlekedésben jelentősebb fennakadás nem volt (MTI-fotó: H. Szabó Sándor) Majd azután ha az OTP-nél rendezik az adásvételt és megkapja a telek árát, visz- sziaadja a kölcsönt. Mi vé­gül is az OTP-in keresztül 42 500 forintért vásároltuk meg azt a telket. Vagy talán 82 500-ért? Merthogy Boros né azóta is tartozik azzal a 40 ezerrel Lászlóéfcnaik. Az asszony csak magukra hagyja né­hány percre az ellenőröket, amikor meghallja, hogy a férjét arról faggatom, miért nem kérték soha azt a pénzt Borosnétól ? — Már ne haragudjon, a tanácselnöktől? A falu má­sodik emberétől? Hogy jött volna az ki, hogy én köve­teljem a tartozását!? Be­szélgettünk róla többször az urammal, hogy majd csak rendbejön anyagilag és meg tudja adni. Nemrégen a ki­hallgatáson lettem paff, ami­kor a szemembe mondta, hogy ő már megadta nekünk a tartozását. Ügy mondta: bent itt az üzletben, egyszer, amikor én egyedül voltam. Még az este eljött ide sír­ni, hogy legyünk már még egy kicsit türelemmel. Mie­lőtt még tárgyalásra kerülne a sor, előkeríti ő azt a 40 ez­ret. Megszívlelendő tanulságok Időköziben megtudtuk, hogy a megyei tanács veze­tése idejében megtette a szükséges intézkedéseket. Március 2-án a rendőrség vizsgálati osztályának értesí­tését kézhez kapva a me­gyei tanács elnöke azonnali hatállyal felfüggesztette ál­lásából Rozimis Kálmánt. A felfüggesztést — a munkajogi szabályoknak megfelelően — csak előzetes letartóztatásá­nak idejére szüneteltette. Boros Lászlóné bűncselek­ménnyel való vádolásáról május 11-én értesült a me­gyei tanács, amelynek elnö­ke május 13-án fel is füg­gesztette az elnökasszonyt az állásából. A cserkeszölöi vezetők ügye még nem zárult le. Rozimis Kálmán vib-titikár és Boros Lászlóné tanácselnök ellen hivatali visszaélés, folytatólagosain elkövetett vesztegetés és más bűncse­lekmények — hűtlen kezelés, magánokirat hamisítás, il­letve arra való felbujtás, közokirat-hamisítás — miatt a városi vezető ügyész vád­iratot nyújtott be a Mezőtú­ri Városi Bírósághoz. Az el­ső tárgyalásra a Szolnok Városi Bíróságon a napok­ban került sor. A következő tárgyalás augusztus 17-én lesz. A rendőrségi eljárás­ról hivatalosan értesülve a pártfegyelmi eljárást kezde­ményezte. a fegyelmi ügye­ket időközben összevonó kunszentmártoni városi párt- végréhajtóbizottság, de szü­netelteti azt az eset jogi úton történő lezárásáig. Július 19- én Rozimis Kálmánt — saját kérésére — a megyei tanács vb felmentette munkaköré­ből. Megszívlelendő tanulsá­gokkal azonban máris szol­gálnak a cserkeszölöi ese­mények. Azzal legfőképpen, hogy mennyire jó táptalajt szolgáltathat az arra hajla­mos vezetőknek a hivatali beosztásukkal való vissza­élésre, a korrupcióra, ha a környezetük retorziótól fél­ve hosszan szemet huny az elítélendő tevékenységük fö­lött. így nem vagy csák na­gyon lassan valósulhat meg Cserkeszőlőn — vagy bárhol máshol — a manapság olyan sokat emlegetett, óhajtott nyíltság. Nem beszélve arról, hogy a csenkeszőlőihez ha­sonló, végleges bizonyításra váró ügy a lakosság köré­ben általánosításokra ad le­hetőséget, és a vétkesek kör­nyezetében lévő becsületesen élőkre, dolgozókra is rossz fényt vet. Temesközy Ferenc Faluhelyen hamar szárnyra kelnek, gyorsan terjednek a hírek. Vagy mégsem? A cserkeszölöi községi pártvezetőség titkára, Korponai Lajos azt mondja, nemrégiben esett meg, hogy szerette volna, ha gyorsabban terjednek. Mármint, hogy idejében és első kézből, az illetékestől értesülhetett volna arról, ami a vidéki párt és állami hierarchiában a település harmadik emberének számító tanácstitkárral történt. — A Kunszentmártoniból ide, Cserkébe dolgozni járó pedagógus kollégám kérdezi egy reggel: hallottuk mi történt a tanácsnál, Rozmis Kálmánnal, a végrehajtó bi­zottság titkárával? Előző nap délután letartóztatta a rend­őrség. Számon is kértem rög­tön a tanács elmökétöl, Bo­ros Lászlónétól, miért nem tájékoztatott azonnal az ese­ményről. Arról, hogy a rend­őrök az irodájában tetten érték Rozmis Kálmánt, amint éppen csúszópénzt fo­gadott el egy helybeli kis­termelőtől, adóhátralékának rendezésére tett ígéret fejé­ben. Aki vizet prédikált, és... A vb-titkár neve is, az adóhátralék-ügy is ismerős a számomra. Kora tavasszal jártam ugyanis Cserkesző- lőn, primőr zöldség és virág termesztésével foglalkozó kistermelők panaszai nyomá­ban. ötüket kerestem fel ak­kor. öt évre visszamenőleg történt vagyon elszámolta­tás alapján — félmillió és négymillió 500 ezer forint közötti összegekben — ötü­ket, hússzázialékos büntetés­sel együtt, összesen csaknem kilencmillió forint adóhátra­lék befizetésére kötelezte az Adó és Pénzügyi Ellenőrző Hivatal. Egyáltalán nem vall alapos . adószakértői munkára, hogy azóta a kis­termelők által megfellebbe­zett követelés már a hússzá­zalékos büntetéssel együtt is ötmillió 200 ezer forintra „morzsolódott” le. Szóval jártam akkor ma­giam is a cserkeszölöi ta­nácsnál, a vb-titkámál. Roz­mis Kálmán, aki a tetemes adóhátralék utólagos megál­lapítása ellen a minisztéri­umtól a sajtóig mindenhol tiltakozó kertészek pártfogó­iát vélte bennem, így fakadt ki: ..Hát az elvtárs nincs tisztában a párt és a kor­mány állásfoglalásával? Az­zal. hogv a láthatatlan jöve­delmeket igenis fel kell de­ríteni?” Nos éppen ez a ko­rábbi jegyzetem által is őr­zött kifakadás teszi érthetet­lenné számomra, amit a cserkeszölöi zöldségkertész, Varga Károly sorol: — Korrupt ember volt Rozmis Kálmán. Nem egy­szer elfogadott, mondhatnám úgy is, hogy kiprovokált tő­lem néhány ezer forintos összegeket. Például teher­gépkocsi-vásárlás, lakásépí­tési engedély, miegymás megkönnyítése fejében. En­gem az első fokú határozat­ban öt évre visszamenőleg több mint négymillió 600 ezer forint adóhátraléknak és annak húsz százalékát ki­tevő büntetésnek a megtérí­tésére kötelezett az adóhi­vatali. Persze, hogy megföl- lebbeztem. Jelenleg a bünte­téssel együtt valamivel ke­vesebb mint négymillió fo­rint a követelés. Üzent feb­ruár utolsó napjaiban Roz­mis Kálmán, hogy beszélni szeretne velem. Talán tudna tenni valamit az adóhátralék ügyében. Biztos voltam ben­ne. hogy csúszópénzre uta­zik. Ami végül is elenyésző lehetett volna a négymillió­hoz kénest. de hát valami­kor. valakinek föl kellett fednie ezt n korrunciót! Nem tévedtem: húszezer forintot elfogadott volna a vb-titkár. Csakhogy előtte szóltam a rendőröknek, akik március l_én az irodáiéban. .a pénz átvételekor tettenérték. Kétszer fizettek a házhelyért? hogy mondjam, mi sem kap­kodtuk el a pártfegyelmit. A területi alapszeirvezet vezető­sége számomra is érthetet­len lassúsággal vizsgálta a Rozmis-ügyet. A 'két tanácsi vezetőnek a munkakörükből történő felfüggesztését hiva­talosam a május 19-i tanács­ülésen jelentették be. Köz­iben már arról pusmogtak a cserkeiek, hogyan marad­hatnak ezek a korrupt veze­tők a helyükön, talán el akarják mismásolni az ügyü­ket? Egyesek már olyan lis­táról suttogtak, amelyen azok neve szerepel, akiket a vizsgálat után meneszteni kívánt az elnökiasszony. Nem győztem nyugtatni a tanács becsületes, szorgalmas dol­gozóit, hogy ne féljenek semmiféle retorziótól. Nem a legalkalmasabb időpontban nyitok be a cser­keszölöi strandfürdő melletti Halászcsárdába. Éppen el­lenőrzést tart az ákf, de hát azért mégiscsak szakít rám időt az üzletvezető, László Károly. Felesége kalauzolja addig az ellenőröket, amíg ő elmondja nekem, hogyan is volt az a telekvásárlási ügy­letük a tanácselnökasszony- nyal. — Még ’86-bam történt. Akkor ment férjhez a Iá-, nyűnk, házhelyet szándékoz­tunk vásárolni a számára. Borosné azt mondta, eladó lesz egy 200 négyszögöles te­lek' a Forrás-dűlőben, ami az ő lánya tartós használatá­ban van. Végrehajtó bizott­sági ülésen határozatot ho­zatott a telek tartós haszná­latának visszavonására, és arra. a lánya helyett a mi vejünket, illetve a lányun­kat jelöltette ki. Előtte azon­ban megkeresett bennünket, hogy 70 ezer forint lesz a te­lek vételára, és,, hogy ő ép­pen megszorult anyagilag, N adjunk neki 40 ezer forintot. Rozmis Kálmán tehát 'Vi­zet prédikált, és... Korponai Lajos, a községi pártvezető­ség titkára — aki „civilben” a helybeli általános iskola igazgatója — mutatja a Kunszentmártoni Városi Pártbizottság április 15-én kelt levelét. Abból maga is rögvest megértette, úgy­mond miért nem kapkodta el a vb-titkár letartóztatásá­nak hivatalos hirelését a ta­nácselnök, Boros Lászlóné. A városi pártbizottság abban a levélben már mindkettőjük, mármint Rozmis Kálmán és Borosné ellen pártfegyélmit kezdeményezett. Két hét sem telt el ugyanis attól számít­va, hogy ,a felsőbb pártszer­vet a vb-titkár letartóztatá­sáról értesítette a megyei rendőrfőkapitányság, máris a Borosné elleni eljárásról tájékoztatták a városi első titkárt. Korponai Lajos keserűen jegyzi meg: — Meg kell, Egy turnusban 40 ezer broyler csir­két nevelnek a Ti- szaszentimrei Aranykalász Ter­melőszövetke­zetben. A Török­szentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalattal kötött szerződés alapján a felvásárlás mel­lett, a naposcsibét is a feldolgozó biztosítja (Fotó: Mészáros) Lakni? Hol? Hogyan? Vita a tanácsrendelet előtt Szolnoki vágyak és lehetőségek A Szolnoki Városi Tanács szeptemberi ülésén közér­deklődésre számot tartó té­máról dönt; a lakáselosztás­sal és -gazdálkodással kap­csolatos jogszabályok helyi végrehajtásáról alkot ta­nácsrendeletet. Tulajdonkép­pen arról van szó, hogy az azorios témájú kormányren­deletet töltik meg helyi tar­talommal, az országosan ér­vényes jogszabályok végre­hajtását fogalmazzák meg — a szolnoki sajátosságoknak megfelelően. A tanácsrendelet terveze­te már elkészült és széles körű társadalmi vitára bo­csátották. Először májusban a Pedagógusok Szakszerve­zetének Körzeti Bizottsága nyilvánított véleményt. A tanácsrendelet-tervezet többezer szolnokihoz elju­tott; a népfront, a KISZ, a szakszervezetek munkahelyi alapszervezetein, szervein keresztül. A viták augusztus első hetében fejeződnek be. A társadalmi vita célja, hogy hasznosítsák azokat az élet­képes ötleteket, amelyek a véleménynyilvánítás során elhangzanak, és teret adja­nak a kezdeményezéseknek, amelyek a lakásgondok javí­tását segítik. De miről is lehet vitatkoz­ni? Hogyan laknak a szolno­kiak? Hogy milyen gondja­ik vannak, arról már a szá­raz statisztikai adatok is tudósítanak. A megyeszék­hely közel húszezer lakásá­ból 7 ezer 700 tanácsi. Az el­múlt évben 55 tanácsi lakás épült, az idén egy sem. Ja­nuárban mintegy négyezer igénylőt tartottak számon; háromezren OTP, kilencszáz- nyolcvanan tanácsi lakásra vártak. Az igénylők száma azóta tovább emelkedett. Már évek óta hangoztatják a szakemberek, hogy a la­káshelyzet megoldásának nem egyedüli kulcsa az épí­tés. Az sem elhanyagolható szempont, hogyan tudunk bánni a meglévő lakásállo­mánnyal. Közismert, hogy többszobás lakásban egyedül élnek általában idős embe­rek, (akik a lakást fenntar­tani is nehezen tudják), má­sok pedig négyen-öten szo­ronganak negyven-ötven négyzetrpéteren. Gazdálkod­ni persze csak azzal lehet, ami van. Ebből a szempont­ból Szolnok nincs szerencsés helyzetben, hiszen a lakások 80 százaléka 2 szobás vagy ennél kisebb. Ez a lakásalap is ad lehetőséget azonban a cserére, hiszen tavaly példá­ul többszáz szervezett lakás­csere volt a városban. A tanács a lakások leadá­sára ösztönzi a bérlőket. (Is­meretes, hogy a használat­bavételi díj többszörösét kapja vissza, aki más otthon után néz.) Az ösztönzés ha­tása nem maradt el; amíg 1984-ben körülbelül negyven alkást adtak le, tavaly száz­negyvenet. A kiköltözők többsége épített, vagy tár­sasházban vásárolt lakást. Lehetőséget jelent még, ha az üres lakások minél ha­marabb bérlőkre találnak. A gondok enyhítésén segítenek a garzonok, amelyek „jól mozgathatók”, hiszen a bér­lőkkel öt évre szólnak a szerződések. A társadalmi vita eddigi tapasztalatai szerint a véle­ményüknek hangot adó szol­nokiak többsége két fontos kérdést vet föl. Vannak, akik tanácsi tulajdon bérlői és őket az érdekli leginkább, hogyan lehetne olcsón és gyorsan megvásárolni a la­kásokat. A vitatkozók másik része fiatal, akiket természe­tesen az otthonhoz jutás fel­tételei, esélyei érdekelnek. A KISZ-es fiatalok javasolták a vitában, hogy vizsgálják felül a tanácsi bérlakásban élők helyzetét. Szerintük ugyanis sokan már olyan anyagi helyzetbe kerültek a kiutalás óta, hogy saját tu­lajdonú otthonba is költöz­hetnének. Július 25-én. 15 órakor a városi tanács nagytermében újabb nyilvános vitát ren­deznek. Ide várják azokat a szolnokiakat, akik az eddigi fórumokra nem jutottak el. — pé — Új szervezet létesült Talajvédelmi szolgálat A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter — a ko­rábbi Növényvédelmi és Ag­rokémiai Központ tevékeny­ségét kettéválasztva — ren­deletet hozott a Növényvé­delmi és Talajvédelmi Szol­gálat létesítéséről. A szerve­zet vállalatszerű gazdálko­dást folytatva kezdte meg működését és lényegében be­vételeiből tartja fenn magát. A másik „egység”, a hatósá­gi szervezet létrehozásáról a közeljövőben intézkednek; addig ezzel a tevékenységgel — átmenetileg — a szolgálat foglalkozik, ellátva egyúttal az állami irányítás és fel­ügyelet teendőit. A korábbi vállalati szerve­zet kettéválasztására azért volt szükség, mert például a termelési rendszerek sérel­mezték, hogy a hatósági te­vékenység és a szolgáltatás intézményileg nem különül el, ami ellentmondásos hely­zetet teremt a mezőgazda­ságban. Megeshetett, hogy a korábbi központ egyidőben járt el hatóságként, miköz­ben ugyanannál a vállalat­nál, gazdaságnál szolgáltatá­sokat is végzett, anyagiak el­lenében.

Next

/
Oldalképek
Tartalom