Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)

1988-07-21 / 173. szám

xxxix. évf. 173. sz., 1988. július 2i., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Szívélyes fogadtatás — megkezdődött a program Grósz Károly Chicagóban Megbeszélések az amerikai üzleti élet vezető személyiségeivel Szeretettel fogadták amerikai útjának első állomásán Grósz Károlyt. Az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács el­nöke kedden délután — közép-európai idő szerint röviddel éjfél előtt — érkezett meg az Egyesült Államok harmadik legnagyobb városába a Swissair légitársaság menetrendszerű járatával. Grósz Károlyt és kíséretét Illinois állam és Chi­cago város képviselői köszöntötték. Átnyújtották neki a vá­ros Lincoln elnök egy mondását idéző pecsétjének másolatát. A kormányfő meleg sza­vakkal köszönte meg a ked­ves ajándékot: „Nagy vára­kozással jöttem az Önök vá­rosába, amelyről sokat ol­vastam, hallottam. Érdeklő­déssel várom a küszöbön ál­ló találkozókat” — mondta. Útjáról rövid nyilatkoza­tot adott a magyar sajtó munkatársainak: — Utunk nagyon kellemes volt, bár kicsit hosszú, de legalább módunk volt ol­vasni, ismét átnézni a kapott tájékoztatókat, felkészülni a ránk váró munkára. Azt a A megye országútjait jár­va, mind több helyen fi­gyelhetünk fel — főként a kukoricatáblákban — a li- neár öntözőberendezések ke­rekeken guruló, hosszan el­nyúló vonalára, és a sűrű, permetszerű vízfüggönyre, ami a berendezéseket kísé­ri. Egyre jobban terjed a szuperintenzív növényter­mesztési technológia, ami­nek egyik — egyben talán legfontosabb — eleme az öntözés. Szolnok megye mezőgaz­dasági termelőszövetkezetei közül 24 gazdaság fogott bele az intenzív termesztés­hez szükséges beruházásba. Ez különösen akkor jó arány (összesen 55 téesz van a megyében), ha figye­lembe vesszük, hogy sok térségben, víz híján, egyál­talán nincs lehetőség öntö­zésre. 1989 végéig összesen 69 ilyen berendezést állí­tanak üzembe termelőszö­vetkezeteink, s általuk ösz- szesen több mint tizenöt­ezer hektár terület vonható szuperintenzív művelésbe. A gazdaságok főként kuko­célt tűztük magunk elé, hogy elmondjuk, hogyan élünk, mit csinálunk, milyen kérdé­sekkel foglalkozunk otthon, kicsit bemutassuk Magyaror- 'szágot. Az is célunk, hogy megismerjük az itteni politi­kai szándékokat, törekvése­ket, teljesebb képet kapjunk a világ társadalmi, gazdasá­gi, nemzetközi folyamatai­ról. A szó konkrét értelmé­ben nem üzletet kötni jöt­tünk, mert ez nem a minisz­terelnök, a pártfőtitkár dol­ga. Olyan politikai feltétele­ket igyekszünk teremteni, ricát termesztenek ezeken a területeken, de néhány he­lyen már más növényekkel — például cukorrépával, borsóval — is próbálkoz­nak. A túrkevei Vörös Csillag Termelőszövetkezet a ter­vek szerint összesen 2400 hektáron telepít lineár be­rendezést, szám szerint nyolcat. A beruházást 1987 szeptemberében kezdték, és várhatóan a jövő év nya­rán fejezik be. Az első ütemben három berende­zést helyeztek üzembe, s ezek július első napjai óta folyamatosan dolgoznak. Az elmúlt napokban ezekre a táblákra az öntözővízzel együtt kémiai hatóanyago­kat is kijuttattak — a Ku­korica- és Iparinövény Ter­melési Együttműködés (Kite) szakembereinek szaktaná­csai alapján. A csatornaépí­tés egyébként eddig 23 mil­lió forintjába került a szö­vetkezetnek, s e munkák háromnegyedét saját kivite­lezésben végezték el. Az öntözött terület nagy­sága most 1036 hektár. Eb­amelyek segítik a jövőben a gazdasági együttműködés ki­bontakozását. — Azért említem elsősor­ban a gazdaságot, mert a politikai együttműködés te­rén az utóbbi időben na­gyon sok történt, így nem 'hiszem, hogy további erős élénkítésre lehetne számíta­ni. Nincs egyetlen olyan po­litikai kérdés, ami a két or­szág .kapcsolatában ma vita tárgya lenne. Természetesen az alapkülönbségek fennáll­nak: ezék a két rendszer el­térő filozófiájából, társadal­mi szerkezetéből származnak. A kormányküldöttségnek azonban nem az a feladata, hogy elméleti vagy társada­lomtudományi vitákat foly­tasson, hanem az, hogy az (Folytatás a 2. oldalon) bői 887 hektár az intenzív kukorica, a terület többi ré­szén pedig magcirkot, fű- szerpaprikát, hibridkukori­cát és burgonyát vetettek. Az intenzív kukorica ter­méskilátásai jók, a pillanat­nyi fejlettség alapján 110 mázsa körüli átlag várható hektáronként. A mezőtúri határ sem ke­vésbé aszályos, mint a túr­kevei, így nem csoda, hogy a mezőtúri téeszek is öntö­zéssel akarják növelni ter­mésbiztonságukat. Tavaly kezdődött a Dózsa Tsz-ben is a kivitelezés. Az első ütemben két — egyenként 920 méter széles — beren­dezést áhítottak üzembe, ami összesen 620 hektár ön­tözését és intenzív művelé­sét teszi lehetővé. A beru­házás költsége 11,6 millió* forint, amiben nincs benne a gép ára, hiszen azt liesing (gépbérlet) formájában kap­ták meg. A lineár alá ve­tett kukorica tőállománya jó, itt is 110 mázsa körüli hektáronkénti átlagtermés várható. MA: Ipari üzem a libatelep helyin 3. oldal 0 manézs varázsa 5. oldal Irak—Irán ENSZ-szakértük a tűzszünetért Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár szerdán New Yorkban bejelentette, hogy haladéktalanul katonai és politikai szakértőket küld Bagdadba és Teheránba. Ezek feladata a tűzszünet „technikai feltételeinek” fel­derítése lesz. A szakértők, akiknek vezetője Martin Vadset norvég tábornok, a közel-keleti ENSZ-eröket felügyelő szervezet vezetője lesz, nyolc napon belül visz- szatérngk New Yorkba. Pé­rez de Cuellar nyomban ja­vaslatot tesz a háborúzó fe­leknek arra, mikor lépjen életbe köztük a teljes tűzszü­net. A fegyvemyugvást és a szembenálló erőknek a nem­zetközi határra való vissza­vonását azután ENSZ-meg- figyelők ellenőriznék. A Reuter brit hírügynök­ség szerint, közép-európai idő szerint este már olyan értesülést tett közzé, mely szerint mind Irak mind Irán elfogadta volna a tűzszüne­tet. A hír később tévesnek bizonyult és a Reuter visz- sza is vonta. Közben az INA iraki hír- ügynökség arról számolt be. hogy Bagdad ötpontos béke­tervet terjesztett elő. Az in­dítványt üzenet tartalmazza, amelyet Tárik Aziz iraki külügyminiszter intézett Pérez de Cuellar ENSZ-fő- titkárhoz. A bagdadi elkép­zelés szerint a háborúzó fe­leknek a lehető leghamarabb közvetlen, hivatalos tárgya­lásokat kellene kezdeniük egymással. Kétszeresen fizet a kukorica Mi terem a lineár alatt? Túrkevén és Mezőtúron már a második ütemet tervezik Eureka-program Magyar résztvevők A szocialista országok vállalatai közül eddig egyet­len intézmény, a magyar Országos Meteorológiai Szol­gálat Központi Légkörfizi­kai Intézete kapott megbí­zást a franciák által kezde­ményezett közös nyugat­európai technológiafejleszté­si vállakózásban, az Eureka- programban. Tavaly ősszel az Eureká- ban részt vevők Madridban hoztak döntést arról, hogy EGK-n kívüli országok, il­letve vállalatok csak a prgoramba már bekapcsoló­dott három vállalat ajánlá­sával vehetnek részt az együttműködésben, — s ezt (nőst a budapesti intézet el­érte. Szakembereik több ku­tatási-fejlesztési program­ban vesznek majd részt; köztük az Eurotrac nevű környezetvédelmi együttmű­ködésben, ahol. jelenleg ösz- szesen 16 témában folynak előzetes kutatások,. A halmajugrai Mátra Gázbetongyár az idén négyszázezer köbméter jó minőségű falazó­blokkot hoz forgalomba. A múltban felmerült hibák kijavítására fokozottan szigorítják a gyártásközi és végtermék-ellenőrzést, a dolgo zókat minőségi prémiummal teszik érdekeltté az elsőosztályú áruk gyártására. Képünkön Szigetvári József hőerőgépész az új 500-as fa­lazóblokk útját egyengeti az autóklávok felé (MTI-fotó) Az Április 4. Gépipari Művek Örményesi Hungarotherm Gép­gyártó Leányvállalata a hazai gyógyszeripar részére vákum- szárító berendezéseket gyárt. Felvételünkön Ladányi Károly a tőkés importot helyettesítő gép szerelését végzi (Fotó: Mé­száros) Ötszáz kiállító termékeivel Pénteken nyit a Szegedi Ipari Vásár A Szegedi Ipari Vásár jú­lius 22-én, pénteken nyitja meg kapuit, s a látogatók 10 napon át tekinthetik meg a résztvevő csaknem 500 hazai és külföldi cég termékeit — jelentette be szerdai sajtó- tájékoztatóján Csonka Ist­ván, a városi tanács elnök- helyettese, a vásár igazga­tótanácsának elnöke. El­mondta, hogy a szegedi vá­sárok hagyományos terüle­tén, a Marx téren 34 ezer négyzetméteres területen kaptak helyet, a kiállítók, jórészt állandó csarnokok­ban, pavilonokban. A rendezők szándéka, hogy a mostani vásár a ter­melők, a kereskedők és a fogyasztók mellett a közgaz­dászoknak, a pénzügyi és reklámszakembereknek, az üzleti élet valamennyi kép­viselőjének a találkozó he­lye is legyen. Nemzetközi jelleget köl­csönöz a vásárnak a testvér- városok vállalatainak sze­replése. Ezúttal a finn, ju­goszláv, lengyel és szovjet testvérvárosok: Turku, Sza­badka, Lodz és Odessza ösz­szesen 150 vállalata mellett jelentős számban vonulnak fel a vásáron francia — niz­zai — cégek is. A hazai kiállítók közül a<. élelmiszeripari vállalatok a helyszínen is árusítják új termékeiket. Az idén is kia­lakították a vásárlóutcát, ahol az egymás mellett so­rakozó pavilonokban kis­iparosok — papucsosok, ke- rámiikusok, ötvösmesterek, üvegművesek, kötöttáru-ké­szítők, mézeskalácsosok, és más szakmák művelői — kí­nálják portékájukat. A vá­sár idején különböző szak­mai napokat és divatbemu­tatókat rendeznek. A MÁV 50 százalékos uta­zási kedvezményt nyújt a július 31-ig nyitva tartó vá­sárra utazóknak. A vásár­igazgatóság a korábbihoz hasonlóan 25 forintos belé­pőjegyek árából 5 forintot „A rák ellen az emberért, a holnapért” alapítvány javára ajánlott fel. A gyermek-, a nyugdíjas-, a katona- és a csoportos belépőjegyek ára 10 forint. Teljes üzemben dolgoznak a gépek Félidőnél tart az aratás Országszerte jó ütemben halad a kalászos gabona be­takarítása; a MÉM adatai szerint az aratás a félidőhöz érkezett. A tavaszi árpát már mindenütt levágták, a búzá­nak eddig 50 százalékát ta­karították be, a rozsnak ötö­dét, a tavaszi árpának pedig több mint egyharmadát. A munka az elmúlt évinél egy héttel korábban kezdő­dött, és ezt az előnyt jelen­leg is tartják a mezőgazda- sági nagyüzemek. Annak el­lenére így van ez, hogy a magborsó és a tavaszi árpa a szokásosnál előbb érett be, és mivel ez a két növény a vágást megelőző napokban különösen érzékeny az eset­leges viharokra, esőzésekre, az agronómusok úgy döntöt­tek, hogy a kombájnokat betakarításukra összponto­sítják. Emiatt a búza átme­netileg hátrább került . a rangsorban, most azonban teljes ütemben dolgoznak a gépek, és naponta 80—90 ezer hektárról takarítják be a kenyérinek vallót. Ameny- nyilben az időjárásban nem következik bé döntő válto­zás, a hét végéig a termőte­rületnek akár 80 százalékát is learathatják, és a déli or­szágrészekben lesz ’ olyan üzem, ahol a betakarítás nyári szezonja véget is ér. A mezőgazdászokat az el­múlt két hétben különösen sokat foglalkoztatta, hogy a kapásnövények nem kapták meg a szükséges nedvesség- utánpótlást. s ezért fejlődé­sük némileg megtorpant. A július közepi esőzések éppen ezért a lehető legjobbkor jöttek, még olyan áron is, hogy egy-két napra félbe kellett szakítani a munkát a kalászos gabona táblákban. Különösen a kukorica vár­ta az esőt; ez a növény a fejlődésnek éppen abban a szakaszában van, amikor a legtöbb nedvességre van szüksége. A napraforgó or­szágszerte virágzásban van és ugyanúgy elvárta a csa­padékot, mint a kukorica. A cukorrépa szintén meghálál­ja a szárazabb időszak után beköszöntő esőzésekét, ame­lyek különben az ország ter­mőterületének 80—85 száza­lékát érték el, a mérések sze­rint 15—2'5 milliméteres át­lagos hozammal.

Next

/
Oldalképek
Tartalom