Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-15 / 168. szám
KÖZLEMÉNY a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. július 13—14-ei üléséről A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága 1988. július 13—14-én Grósz Károly elnökletével ülést tartott. Az ülésen á Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, » megyei és megyei jogú pártbizottságok első titkárai, valamint a Budapesti Pártbizottság titkárai. A Központi Bizottság tájékoztatót hallgatott meg Grósz Károly július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta: — Németh Miklós előterjesztésében a népgazdaság év leleji fejlődésének tapasztalatairól készített jelentést és a jövő évi népgazdasági terv és állami költségvetés irányelveire vonatkozó javaslatot; — Fejti György előterjesztésében a gyülekezési és az egyesülési jog törvényi szabályozásának fő elveiről szóló javaslatot; — Lukács János előterjesztésében a Központi Bizottság és a Politikai Bizottság káderhatásköri listájának módosítására tett javaslatot. I. 1. A Központi Bizottság jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly tájékoztatóját július 4—5-ei moszkvai tárgyalásairól. Megállapította, hogy pártunk főtitkárának a Szovjetunióban tett munkalátogatása a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eseménye volt. Az SZKP KB főtitkárával, Mihail Gorbacsovval folytatott szívélyes, baráti légkörű megbeszélés megerősítette, hogy az MSZMP és az SZKP azonosan ítéli meg a nemzetközi helyzet alakulását, a szocializmus jövőjét. Mindkét párt a sajátos nemzeti feltételek között a szocialista társadalom megújításán, a demokrácia fejlesztésén, a korszerű, hatékony gazdálkodás kialakításán munkálkodik. A kölcsönös bizalom és megértés szilárd alapul szolgál a magyar—szovjet kapcsolatok sokrétű fejlesztéséhez és korszerűsítéséhez, a két ország érdekeinek összehangolásához. A moszkvai megbeszélések megmutatták: kölcsönös a törekvés arra, hogy az együttműködés fejlesztésével elősegítsük időszerű gazdasági és politikai feladataink megoldását. A megbeszélésen elvi egyetértés alakult ki az országaink közötti gazdasági és műszaki-tudományos együttműködés fejlesztésének fő irányairól. A magfar népgazdaság számára igen jelentős, hogy a Szovjetunió kész 1991—95 között a jelenlegi ötéves tervben rögzített mennyiségben energiahordozókat és alapvető nyersanyagokat szállítani; továbbá az, hogy kifejezte készségét korszerű gépipari termékek vásárlására. Egyetértés volt abban is, hogy a magyar-szovjet pénzügyi kapcsolatok kiegyensúlyozása érdekében új kezdeményezésekre van szükség. 2. A Központi Bizottság támogatásáról biztosította az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére irányuló elképzeléseket, a Mihail Gorbacsov által Varsóban megfogalmazott szovjet javaslatokat. Támogatta az F—16-os amerikai bombázók^— megfelelő ellentételezés fejében — földrészünkről történő kivonásának gondolatát is. Mindez egybevág azokkal a törekvéseinkkel, hogy Magyarország azon államok között legyen, amelyek területén elsőként kerül sor a haderők és a fegyverzetek csökkentésére. Nemzeti érdekeinkkel egybeesik az a szovjet indítvány is, hogy a két katonai rend— szer alakítsa ki a véletlen konfliktusok megelőzését szolgáló mechanizmusokat. Külpolitikánk e javaslatok felvetésében kezdeményező szerepet játszott és a jövőben is tevékeny részt vállal a/ck kimunkálásából, megvalósításából. II. A Központi Bizottság az év eleji gazdálkodási tapasztalatok alapján megállapította: helyes volt a stabilizációs gazdaságpolitikai irányvonal kijelölése. A gazdasági folyamatok azonban továbbra is ellentmondásosak. Társadalmunk az év során, áldozatokat is vállalva, jelentős erőfeszítéseket tett az ország előtt álló feladatok megoldására. A gazdaság ‘több lényeges pontján — így elsősorban a nem rubel- elszámolású exportban és a külkereskedelmi egyenlegben — az eredmények kedvezőek. A költségvetés tér vezetet meghaladó hiánya gondokat okoz. A feszültségek oldására a kormányzat az év elejétől több döntést hozott, de a folyamatok kívánt irányba tereléséhez további lépések szükségesek. Az 1988. évi főbb gazdaságpolitikai célok teljesítése a stabilizációs és a kibontakozási program megvalósításának szempontjából kulcs- fontosságú. Az idei fő gazdaságpolitikai célok elérése következetes gazdaságirányítást és határozott kormányzati magatartást igényel. A Központi Bizottság megítélése szerint az 1988-ra kialakult gazdasági helyzet mindenekelőtt a 'korábbi évek gazdasági folyamataiban és gazdaságpolitikai gyakorlatában gyökerezik. Az 1987. júliusi kibontakozási programban egyértelműen megfogalmazódott a fordulat szükségessége, kirajzolódtak annak fő keretei, gazdaság- politikai jellemzői, s az azóta szerzett tapasztalatok, valamint az országos párt- értekezlet felismerései és elhatározásai megteremtették a fordulat politikai lehetőségeit. Elodázhatatlanná vált a gazdaságpolitikában olyan feladatok meghatározása és következetes végrehajtása, amelyek egyidejűleg szolgálják a gazdasági stabilizációt, létrehozzák a gazdaságban és a társadalomban a megújulás feltételeit. A stabilizáció megvalósítása és a kibontakozás megalapozása nem egy-két évre szóló feladat, hanem hosszabb fejlődési szakaszt igényel. A távlatokat is megalapozó fordulat eléréséhez egyaránt szükség van a társadalom és a gazdaság nyitottabbá tételére, a szocialista piacgazdaság kiépítésére, a fejlődőképes vállalkozások gazdálkodási feltételeinek javítására, a műszaki haladást is segítő külföldi működő tőke részvételi lehetőségeinek bővítésére, a termelési erőforrásokhoz való hozzájutás kötöttségeinek oldására. A Központi Bizottság támogatja, hogy a jövő évi gazdaságpolitikai elgondolásokat a kormányzati szervek az előterjesztett két változatnak megfelelően dolgozzák ki, előtérbe állítva azt a változatot, amelynek fő jellemzője a gyorsabb szerkezeti változás és műszaki fejlődés, a határozottabb külpiaci nyitás, a piaci eszközök szélesebb körű kiterjesztése és az ezekhez kapcsolódó elkerülhetetlen feszültségek vállalása. A kidolgozandó változatok — a szelektivitás fokozását szolgáló szigorú szabályozás mellett — körültekintő elemzést és felkészülést igényelnek a várható társadalmi hatások feltárására és az azok kezeléséhez szükséges eszközök megteremtése érdekében. A munka eredményéről szóló jelentést a Központi Bizottság őszi ülése elé kell terjeszteni. III. A Központi Bizottság áttekintve a gyülekezés és az egyesülés szabályozásának fő elveit megállapította: a demokrácia kiszélesítése, valamint az alkotmányos rend védelme érdekében indokolt, hogy az Országgyűlés a gyülekezési és az egyesülési jogról. törvényeket alkosson. A testület ajánlja, hogy a törvény nyilvánítsa ki a gyülekezési és az egyesülési jog alkotmányos szabadságát, és határozza meg e jogok gyakorlásának törvényes kereteit. Mondja ki, hogy azok gyakorlása nem sértheti a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjét, nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségeit, az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közegészséget és a közerkölcsöt, valamint mások jogait és szabadságát. A törvény rögzítse, hogy a gyülekezési jo'g gyakorlása keretében békés összejövetelek, gyűlések, felvonulások szervezhetők, azokon a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják. A gyülekezési jog gyakorlásában részt vevők különböző megnyilvánulásai nem sérthetik a törvény előírásait. Az egyesülési jogot szabályozó törvény határozza meg a társadalmi szervezet, az egyesület fogalmát, szabályozza megalakulásuk, állami elismerésük, működésük kereteit, valamint megszűnésük rendjét. Mondja ki, hogy társadalmi szervezet, egyesület minden olyan tevékenységre alakítható, amelyet a törvény nem tilt. A társadalmi szervezet vagy az egyesület kritériumait ki nem merítő társaságok létrejöttét és működését a törvény ne kösse megala- kulási szabályokhoz és állami nyilvántartásba vételhez. Tegye azonban lehetővé, hogy ha valamely társaság tevékenysége egyesületre, társadalmi szervezetre utaló ismérveket mutat, az illetékes állami szerveknek legyen joga a körülmények tisztázására és a szükséges intézkedések megtételére. A Központi Bizottság felkérte a Minisztertanácsot, hogy a gyülekezési, valamint az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatok tervezetét a Hazafias Népfront szervezésében bocsássa társadalmi vitára. E vita tapasztalatainak figyelembevételével átdolgozott törvényjavaslatokat lehetőleg még ebben az évben nyújtsa be az Országgyűlésnek. IV. A Központi Bizottság az' országos pártértekezlet állás- foglalásának megfelelően döntött a központi pártszervek hatáskörébe tartozó párt-, állami, társadalmi és. gazdasági tisztségek köréről. Ezek számát 1241-ről 435-re csökkentette. A Központi Bizottság abból indult ki. hogy a pártszervek hatáskörébe — ígv a központi testületek hatáskörébe is — csak a politikailag különösen fontos, többségében elsőszámú vezetői tisztségek tartozzanak, érvényt szerezve annak az elvnek. hogy a funkciók betöltéséről letfctőleg ott és azok döntsenek, ahol és akik leginkább ismerik a kádereket, illetve akik jogosultak erre. A pártszervek döntenek a saját választási vagy kinevezési jogkörükbe tartozó személyi ügyekben^ és előzetesen állást foglalnak azokban, amelyekben a választás. illetve a kinevezés más szervek feladata. * * * A Központi Bizottság döntött hatáskörébe tartozó személyi kérdésekben: — Óvári Miklóst, a Központi Bizottság irodájának vezetőjét — nyugállományba vonulása miatt — érdemei elismerése mellett — felmentette beosztásából; — Major Lászlót, a Magyar Népköztársaság monte- videói nagykövetét kinevezte a Központi Bizottság irodájának vezetőjévé; — Huszár Istvánt, a KB párttörténeti intézetének igazgatóját — a Hazafias Népfront országos tanácsának főtitkárává történt megválasztása miatt — felmentette beosztásából; — Balogh Sándort. az Eötvös Loránd tudomány- egyetem egyetemi tanárát kinevezte a KB párttörténeti intézete igazgatójának. Kormányszóvivői tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) tartotta meg tanácskozását, hanem már szerdán az éjszakai órákban összeült. Ennek az az oka, hogy a miniszterelnök, aki egyben pártfőtitkár a kormány legtöbb tagjával együtt részt vesz az MSZMP Központi Bizottságának ülésén. A pártfórum tanácskozását követően pedig a kormányfő Varsóba indul, a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének ülésére. Ezután a kormány ülésének egyes napirendi pontjaihoz kapcsolódó kérdések következtek. A Magyar Nemzet újságírója a Miniszter- tanács új ügyrendjéről érdeklődött. Bányász Rezső hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács most elfogadott új ügyrendje alapján azt a célt szolgálja, hogy a kormány az eddiginél jobban, gyorsabban reagálhasson a változó eseményekre, az új jelenségekre. Ennek megfelelően az ügyrend a többi között az eddigieknél pontosabban megszabja az államhatalmi, népképviseleti szervekkel való együttműködés módját. Szabályozza a közös munka lehetőségeit a társadalmi szervezetekkel, az érdekképviseleti szervekkel. Az alkotmányos elveknek megfelelően növeli a Miniszter- tanács elnökének hatáskörét a testület munkájának megszervezésében és irányításában, ugyanakkor megszünteti g Minisztertanács elnök- helyetteseinek a szervezeti felügyeletekből adódó korábbi, gyakran formális hatásköreit; azaz a miniszterelnök-helyettesek nem felügyelnek közvetlenül minisztereket, minisztériumokat. További újdonság, hogy rendkívüli esetben dönthet arról, hogy tagjai írásban vagy akár telefonon közöljék véleményüket a szavazásra bocsátott témákról. A testületi döntéseket a Minisztertanács szavazással hozza meg, szavazategyenlőség esetén a kormányfő dönt. A rendelet szigorítja a kormány elé kerülő jelentések, előterjesztések egyeztetésére vonatkozó szabályokat, annak érdekében, hogy azok megalapozotabbá és közérthetőbbé váljanak. Ugyanakkor nem törekszik a vélemények mindenáron való egyeztetésére, hiszen a többfajta álláspontot tükörő jelentések jobban megvilágíthatják a valóságot. Az új ügyrend előreláthatólag mintegy két évig lesz érvényben, mivel az új alkotmány elfogadása után a kormány munkáját is az alaptörvényhez kell igazítani. A rádió munkatársa a gyermekek után fizetett iskolai-óvodai térítési díjak rendszerének a változásáról érdeklődött. Bányász Rezső emlékeztetett arra, hogy a kérdéssel július 6-ai ülésén foglalkozott a kormány terv- gazdasági bizottsága; akkor megállapították, hogy a gyermekintézmények térítésdíj ^rendszere, a támogatások jelenlegi formája rendkívül bürokratikus, ellentmondásos. A differenciálás szándéka mind kevésbé érvényesül. hiszen a szolgáltatásokért fizető szülő 70 százaléka ma már maximális díjat térít a gyermekintézményeknek. A Minisztertanács most jóváhagyott határozata nyomán a tervek szerint janu- ára 1-jétől Valamennyi gyermekintézményben, bölcsődében. óvodában, általános és középiskolában egységessé válik a térítési díj, s ez az élelmiszer-nyersanyagok mindenkori normájának költségét fedezi. Minden további szolgáltatás ingyenes lesz, és az intézmények rezsiköltségeit is az állam fedezi. A döntés- előkészítők alapos megfontolás után egy intézkedés- csomagot dolgoztak ki annak érdekében, hogy a legkedvezőtlenebb szociális helyzetbén lévő szülőknek — akik eddig egyáltalán nem, vagy csak keveset fizettek — ne romoljon a helyzetük. Tervezik a családi pótlék emelését, aminek mértéke a jövő évi terv kialakításakor válik véglegessé. Ugyancsak tervezik kedvezmények bevezetését a leginkább rászorulók segítésére; várható például, hogy a ; három- és többgyermekesék csak a térítési díj ötven százalékát, a diákotthoniban élő általános iskolások pedig az összeg hetven százalékát fizessék, emellett jelentős kedvezményt kapnak a nevelési segélyben részesülők is. Egy kérdés kapcsán Bányász Rezső a disszidensek, a kivándorlók, illetve a hazánkban letelepülni szándékozók számának alakulásáról közölt adatokat. Elöljáróban annak a véleményének adott hangot, hogy az új útlevélrendelet nyomán lassacskán kiszorul a köztudatból a „disszidens” fogalom. Ha egyszer mindenki kaphat útlevelet, amellyel gyakorlatilag szabadon utazhat, értelmetlenné válik a tiltott határátlépés. Ami a kivándorlásokat illeti: az első félévben 652 kérelem érkezett a hatóságokhoz külföldre történő letelepedés iránt. Száznegyvennégyen szocialista országokban, 508-an pedig egyéb államokba kívántak távozni. Ennél lényegesen többen vannak a be- • vándorolni szándékozók. Az idén 3391 letelepedési kérelmet nyújtottak be külföldről, s ebből csak kilencven- kettőt utasítottak el a magyar hatóságok. Ez persze nem jelenti azt, hogy az elfogadott kérelemmel rendelkezők már Magyarországon lennének, hiszen 2606 áttelepülni szándékozó erdélyi magyar közül mindössze 287 kapta meg a román hatóságoktól az engedélyt. Az első félévben további 6178, Magyarországon tartózkodó román állampolgár adta be letelepülési kérelmét. A nem szocialista államokból 117-en szerettek volna Magyarországra költözni, közülük csak kettőt utasítottak el. Épül a buszállomás, bővül a csatornahálózat . Törökszentmiklósi gyarapodások (Folytatás az 1. oldalról) tak életveszélyessé. Nem beszélve arról, hogy a mostani tisztítómű, illetve telep szinte csak jelképes munkát képes végezni, éppen ezért az északi részen már épül az az új rendszer, amelyek napi négyezer köbméter szennyvíz tisztítására is alkalmas lesz. Jelenleg a csatornamű társuláshoz ezer- ötszáztíz családi ház, illetve 40 intézmény, vállalat, szövetkezet tartozik. A fizetség családonként 25 ezer forint, amelyet a tagoknak tizenöt év alatt kell törjjeszteniük. A tisztítómű szerelését a megfelelő ütemben folytatják, ami'azt jelenti, hogy két év múlva már üzempróbát végezhetnek. Ezzel együtt 1992-re a ma még 10,2 kilométer hosszúságú csatorna- hálózatot újabb 21,6 kilométerrel növelik. Ha ez elkészül, a lakások 30,2 százalékát ráköthetik a rendszerre. Jelenleg ez az arány mindössze 13,5 százalék. A bővítés főleg a 4-es közlekedési főútvonaltól északra fekvő városrészeket, mélyebb területeket érinti. Igaz, három gerincvezeték a déli területekre is került, amelyek többek között a gyártelepet is a rendszerhez csatlakoztatják. A tisztítómű úgy épül, hogy elkészülte után szükség esetén a duplájára bővíthető. A majd innen kikerülő, megfelelő miríőségű tisztított vizet a Tinóka belvízcsatornán Sza- jolig vezetik, ahol a Tiszába emelik át. D. Sz. M. A Kötivizig dolgozói Törökszentmiklóson építik az új tisztítóművel, mely két év múlva kezdi a próbaüzemelést. Jelenleg a betonozáshoz szerelik a vasszerkezetet (Fotó: Mészáros)
