Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-14 / 167. szám
1988. JÚLIUS 14. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az MSZMP Központi Bizottsága (Folytatás a 2. oldalról) rű és rugalmas, tartalmában is megújuló szakoktatásban látta a szerkezetváltás egyik feltételét. A vitában többen szóltak az importgazdálkodás liberalizálásának szükségességéről, amely nemcsak a behozatal ésszerűsítését jelentené, hanem — miként Beck Tamás kifejtette — elősegítené az exporttermelést, a termelőberendezések fejlesztését, a gazdaság termelőképességének növelését, és gyártmányai minőségének javítását. Ezzel összefüggésben rámutatott a külkereskedelmi forgalom fejlesztésének olyan lehetőségeire, mint a tranzit-kereskedelem, és az ország földrajzi elhelyezkedéséhez igazodó transzfer-szerep növelése, az idegenforgalom szolgáltatásainak minőségi és mennyiségi fejlesztése, a feldolgozóipar kivitelének növelése. Szólt arról is, hogy a devizagazdálkodásban a vállalatoknak nagyobb önállóságot kell biztosítani. A külgazdaság témáit érintve szóltak arról, hogy hatásosabb intézkedéseket kell tenni a külföldi működő tőke behozatalára. Somogyi László az építőipar tapasztalatai alapján felvázolta e cél elérését nehezítő objektív és szubjektív okokat. Szorgalmazta, hogy a működő tőke behozatalával kapcsolatos elképzelések megvalósítása kapjon prioritást a hitelek és az állami támogatások megítélésében, teremtsék meg a külföldi vegyesvállalatok munkájához szükséges hazai infrastruktúrát, valamint azt a szakembergárdát és szabályozási rendet, amely kedvez e vállalatok működéséhez. A Központi Bizottság tagjai közül többen foglalkoztak a radikális gazdasági fordulat kiszámítható gazdasági, politikai és társadalmi feszültségeivel. Ilyenek az átmeneti termeléskiesés, az infláció, a munkanélküliség, az életszínvonal-csökkenés. Hangot adtak azonban azon meggyőződésüknek, hogy ezeket a feszültségeket vállalni kell a további kibontakozás érdekében. A vitában szóba került — elsősorban Juscsák Ökyörgy felszólalásában —. hogy a politikai intézményrendszer reformja a radikális gazdasági változások megvalósításának fontos feltétele, amihez programot adott az országos -pártértekezletet. A délutáni vitában további vélemények hangzottak el az „a” és a „b” változatról. Ezúttal is többen az „a” változatot tartották a további tervezőmunka reális irányának, Maróthy László kiemelte, hogy az „a” 'változat valójában nem 1989-re, hanem hosszabb időre szabhatja meg a feladatokat. Katona Béla felhívta a figyelmet arra, hogy e munka kapcsán a tervezők elsősorban az átfogó koncepció kidolgozására törekedjenek, s ne vesszenek el a részletekben. Szlameniczky István szükségesnek tartotta, hogy az „a” változat kidolgozásánál a gazdasági és a társadalmi eszközök egységes alkalmazását vegyék tervbe. A gazdasági fejlődés, a szerkezetváltás energiaszükségleteiről szólva Kovács László részletesen vázolta a bányászat helyezetét. Rámutatott a korábbi döntések következményeire és felhívta a figyelmet arra, hogy a bányászat egyes területein ma is nagyfokú bizonytalanság tapasztalható. Szükségesnek tartotta, hogy egy tudományosan megalapozott energiagazdálkodási távlati program készüljön, s ezen az alapon megnyugtatóan rendezzék a bányászat és az áldozatos munkát végző bányászok helyzetét. A vitában szóba kerültek hazai és nemzetközi pénzügyeink is. Fodorné Birgés Katalin úgy vélte, hogy a Központi Bizottság elé terjesztett változatok valójában pénzügypolitikai koncepciók, és nem valódi fejlődési irányvonalak. Bart- ha Ferenc rámutatott, hogy elengedhetetlen a pénzügyi rendszer korszerűsítése, s ezen a téren a döntési rendszer továbbfejlesztése. Kiemelte, hogy a pénzügyi intézkedések csak akkor eredményesek, ha a vállalatok gazdálkodását a kívánatos irányban befolyásolják, s növelik versenyképességüket. A hozzászólók közül többen foglalkoztak az elosztás, a jövedelem, a bérek kérdéseivel. különböző szociális problémákkal. Nagy Sándor a három fő „jövedelemtulajdonos” — a lakosság, a költségvetés és a vállalatok közötti arányos közteherviselésről szólva rámutatott, hogy miközben a reáljövedelmekre, a reálkeresetekre vonatkozó elgondolások nagvjából-egészében a tervezettnek megfelelően alakulnak, addig a beruházások meghaladják a tervezettet, s a költségvetés is nagyobb hiánnyal küzd a számítottnál. ö is és mások — a délelőtti vitában Tétényi Pál, Hoós János, Berend T. Iván, délután Gáspár Antalné, Szlameniczky István, Fodorné Birgés Katalin — nagy nyomatékkai szóltak arról, milyen módon lehetne enyhíteni azokat a terheket, amelyek a különböző fejlesztési elképzelések elkerülhetetlen következményeként a lakosságra hárulnák. Többen szorgalmazták az infláció korlátok között tartását, a munkanélküliség terheit csökkentő intézményes eszközrendszer, szociálpolitikai koncepció kidolgozását, a bérreform előkészítését, valamint a dolgozók érdekeltségének növelését teljesítményük fokozásában. Mindezen intézkedések lehetséges anyagi forrásaként említette Nagy Sándor a beruházási költségek csökkentését. a vállalati tartalékok kiaknázását, a költségvetési kiadások mérséklését, a nem gazdaságos termelői és kereskedelmi kapcsolatok fokozatos leépítését. F.odorné Birgés Katalin úgy vélte, hogy a bérrendszer kötöttségeinek feloldásával és az infrastruktúra fejlesztésével lehetne csökkenteni a lakossági terheket. A Központi Bizottság tagjai nagy súllyal foglalkoztak a gazdasági tervek, reformok politikai, társadalmi és ideológiai hatásával, kísérőjelenségeivel is. Maróthy László kedvező feltételként említette, hogy az országos értekezlet után nőtt a párt döntésképessége, kedvezőtlen viszont. hogy nem alakult még ki a fordulatot segítő termeléspolitika, s nem eléggé érezhető ebben az irányban a piaci hatás sem. Maróthy László felszólalásában tájékoztatta a Központi Bizottságot a Bős-Nagymarosi erőmű építésének jelentőségéről az energiagazdálkodás, a hajózás, az árvíz és környezetvédelem szempontjából. Ezután az elnöklő Berecz János berekesztette á vitát, amelyben eddig huszonegyen szólaltak fel. A Központi Bizottság ülése csütörtökön a népgazdaság fejlődésének év eleji tapasztalatairól készült előterjesztés, illetve a jövő évi fejlődés irányaira kidolgozott javaslat. valamint a szóbeli kiegészítés vitájával folytatódik. (MTI) Válaszol Beck Tamás Struktüra-ötcalakítös Beck Tamás, a Magyar Gazdasági Kamara elnöke felszólalásában nagy hangsúllyal szólt arról, hogy a struktúra-átalakításnak számos, ma még csak sejthető kockázata van, amellyel idejében számolni kell és fel kell rá készülni. Milyen kockázatokat tart ön a legjelentősebbeknek ? — A struktúra-átalakítás legfőbb eszköze szerintem nem a termelés leállítása, hanem minőségi színvonalának és gazdaságosságának érdemi javítása kell, hogy legyen. Erről illetékeseink gyakran megfeledkeznek, és a szerkezet-átalakítást elin- tézettnek tekintik a leállítással, nem számolva a felszámolás járulékos költségeivel. Ide kell sorolni például az áruhiány okozta problémákat, az ebből származó importnövekedés szinte megoldhatatlan feladatait. Nincs semmi alapja annak az állításnak, hogy importból. különösen szocialista importból olcsóbban megszerezhető minden. aminek a gvgrtása a meglévő hazai kapacitásokkal nem oldható meg rentábilisan. Természetesen szükséges, hogy az olyan visszafejlesztés, amely jobbnak, az újnak csinál helyet, megfelelő támogatásban részesüljön, és a visszafejlesztés módszerei is kialakuljanak. Ma azonban véleményem, szerint ennek módszertana — mindenekelőtt azért, mert nemzeti valutánk nem konvertibilis — kidolgozatlan, bejáratat- lan. Ezért fontosnak tartom leszögezni, hogy a rögtönzések igen károsak. A visszafejlesztés és a struktúra-átalakítás költségei és veszteségei nem kerülhetők el. Azokban az országokban, ahol ezt radikális módszerekkel hajtották végre, jelentős infláció, nemzeti jövedelem-visszaesés, fizetési mérleghiány kíáerte az átalakítást, de csak átmenetileg. Mi ezeket a hátrányokat egyelőre anélkül szenvedjük el. hogy a gazdaság struktúrája javításában lényegesen előrehaladnánk. Ezért tartom igen fontosnak. hogy minél hamarabb kidolgozzunk egy valóban hatásos struktúra-átalakítás eszközrendszert. A mai helyzet fonákságára jellemző, hogy a vállalatok számára nyújtott támogatás — amelynek ma már zömében a termelés korszerűsödését kellene szolgálnia — még mindig 93 százalékban a folyó, tehát a jelenlegi termelés finanszírozására megy el, és csupán 7 százalék szolgálja a beruházásokat. — ön az A-változat. azaz a gyorsabb ütemű struktúra- váltás, gazdasági liberalizálás mellett voksolt, ugyanakkor igen határozottan felhívta a figyelmet a jelenlegit meghaladó méretű infláció veszélyeire. — Igen, ebben a kérdésben mindenképpen óvatosságra kell, hogy intsenek, különösen a szocialista országok tapasztalatai. Aggodalmam arra alapozódik, hogy a szocialista országokban eddig ■ még sehol sem sikerült megfékezni a kétszámjegyű inflációt. Minél hamarabb ki kell dolgoznunk azt az eszközrendszert. amely megakadályozza. hogv az infláció öngerjesztővé váljon, s mindent el kell követnünk annak érdekében. hogy a magas infláció és a reálbércsökkenés ne okozzon akkora társadalmi nvomást. amely az ösztönző differenciálást tenné lehetetlenné. KUldöttgyülés a Mészövnél Korszerűsítik az érdekképviseleti rendszert Új tisztségviselőket választottak — Módosították az alapszabályt Tegnap küldöttgyűlést tartott a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetsége. A tanácskozáson részt vett Mohácsi Ottó megyei tanácselnök és Hartmann József, a Szövosz elnöke. A küldöttgyűlésen megjelent hetvennyolc küldöttet — a fogyasztási, a takarékszövetkezeti és a lakásszövetkezeti képviselőket — megyei' és városi párt-, tanácsi vezetőket Gazdag Sándor, a Mészöv elnöke köszöntötte a szövetség székhazában. A küldöttgyűlés először megválasztotta a vezetőségválasztáshoz szükséges jelölő- és szavazatszedő bizottságait. Elfogadta az írásban előterjesztett beszámolókat az elnökség és a felügyelőbizottság munkájáról. Ezután Gazdag Sándor és dr. lóth József elnök- helyettes előterjesztésében megvitatta a szövetség munkáját megújító korszerűsítési és alapszabály-módosítási tervezeteket. Mint ismeretes, a Szövosz X. kongresszusa 1987-ben a megyei szövetségek munkájának társadalmasítását, korszerűsítését, s korábbi alapszabályának módosítását tűzte célul. A Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségében az azóta eltelt hónapokban, alapos elemzéssel, információcserével, véleménykéréssel e változás dokumentumait készítették el a szakemberek. A tagsági kapcsolatok erősítése, az érdekképviseleti rendszer korszerűsítése azt szolgálja, hogy a megyénkben kétszáz- ezres tagságot magában foglaló szövetkezeti mozgalom jobban megfeleljen a népgazdaság igényeinek, a tulajdonosi-tagsági elvárásoknak, s tevékenységével járuljon hozzá a gazdaságitársadalmi kibontakozáshoz. A szövetség és a szövetkezetek megváltozott körülményekhez igazodó kapcsolatát a megújhodott alapszabály szolgálja majd. E napirendek fölött tartalmas vita bontakozott ki, amelyben felszólalt Sároni Béla, az Áfész-választmány, Bede László, a lakásszövetkezeti választmány, és dr. Balázs József a takarékszövetkezeti választmány nevében. Szót kért a küldött- gyűlésen Bóka János, a megyei pártbizottság osztályvezető-helyettese és Hartmann József, a Szövosz elnöke is. A vita rendkívül őszinte és kritikus hangvételű volt. A felszólalók hangsúlyozták például, hogy a megyei szövetség csakúgy érdekképviseleti szerv, mint a Szövosz, s mindkettőnek javítania kell információs munkáján. — A szövetkezetek nagykorúak lettek, s energiájukat konkrét feladataikra akarják fordítani, — hangzott el a küldöttgyűlésen, s minél kevesebbre szeretnék csökkenteni a fölösleges adminisztrációs feladatokat a jelentés-készítgetéseket. Őszintén, nyíltan beszélni a közös gondokról — mondták a felszólalók. — de még inkább hatásosan cselekedni! A küldöttgyűlés a dokumentumok elfogadása után fölmentette a szövetség tisztségviselőit megbízásuk alól, és Jánoki Lászlóné. a jelölőbizottság elnöke ismertette a szövetkezeti tagság széles tömegeinek 'megkérdezése, véleménycseréje után kialakított javaslatokat a Mészöv elnökségére a társadalmi elnök, az elnök- helyettesek, a titkár és a titkár-helyettes személyére, akiket a küldöttgyűlés titkosan választott meg. Nyílt szavazással választottak szövetkezetpolitikai és felügyelőbizottságot a küldöttek. A szavazás után Tóvízi Zoltán, a szavazatszedő bizottság elnöke ismertette az eredményt. E szerint a Fogyasztási Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségének társadalmi elnöke Bar- tus Pál, az Egyesült ’Jászsági Áfész elnöke, helyettesei dr. Balázs József, ä Kun- szentmárton és Vidéke Takarékszövetkezet elnöke és Bede László, a Szolnoki Jubileum Lakásszövetkezet társadalmi elnöke. A Mészöv titkára Gazdag Sándor, titkár-helyettese dr. Tóth József lett. A megválasztott kilenctagú elnökséget és a tisztségviselőket Mohácsi Ottó megyei tanácselnök köszöntötte. kérve, hogy a mozgalom, a közösség erejére támaszkodva vigyék előre s tisztességgel szolgálják a kétszázezres tagság ügyét. Hangsúlyozta, hogy a szövetség feladata a szövetkezetek igényének megfelelően ellátni az érdekképviseletet. A szövetség munkájában erősíteni célszerű a tagérdekeltséget és növelni a választott testületek szerepét, mind a döntésekben, mind azok előkészítésében A szervezeti korszerűsítés bizonyos, hogy ez irányban hat. Ezzel megteremtődhet, illetve javulhat a feltétele annak, hogy az egyre élesedő piaci viszonyok között a szövetkezeti mozgalom térnyerése fokozódjék. A megválasztottak nevében Bartus Pál és Gazdag Sándor köszönte meg a bizalmat. — sj — Sajtótájékoztató a Bős—Nagymarosi vízlépcsőről Az ütemterveknek megfelelően dolgoznak az építők A Környezetvédelmi és Vízgadálkodási Miniszté- tériumnak azok a szakemberei, akik a Bős-Nagymarosi Vízlépcsőrendszer nagyberuházását irányítják, szerdán az építkezés helyszínén egész napon át az újságírók rendelkezésére álltak. Tájékoztatásuk szerint alapvetően az ütemterveknek meg- felőlen dolgoznak az építők. Az idén a magyar oldalon 5.8 millió köbméter földet mozgatnak meg, és csaknem ugyanennyi anyagot építenek be a töltésekbe. A csehszlovák oldalon megközelítően 6.7 millió köbméter földmunkát és 3.5 millió négyzetméter aszfaltbeton- és fóliaszigetelést végeznek el az üzemvíz-csatornában. A tervek szerint a bősi vízerőmű első turbinája 1990 közepén, a nagymarosi első gépegysége pedig 1992 áprilisában kezdi meg az energiatermelést, A vízlépcsőrendszer 1993-ban éri el maximális teljesítményét. Az építkezés teljes befejezését 1994-re tervezik. A szaemberek elmondták, hogy az Országgyűlés nyári ülésszakán vállalt kötelezettségüknek megfelelően megkezdték az érdeklődő képviselők részletes helyszíni tájékoztatását a vízlépcsőrendszer munkálatairól, a létesítmény gazdaságosságáról. és a várható környezeti hatásokról. A nagyberuházásnak azok a költségei, amelyek bennünket terhelnek, az 1986— 87. évi árakon számolva 54 milliárd forintot tesznek ki. Gazdaságossági számítások szerint a vízlépcsőrendszer energetikai része nem kerül többe, mint amennyibe egy hasonló teljesítményű hőerőmű kerülne. A vízerőművek azonban káros kibocsátással nem szennyezik a környezetet,. élettartamuk pedig 3—4-szerese a hőerőművekének. Egy hőerőmű árába kerül Védekezés a káros következmények ellen A jelenlegi munkáról elmondották: a magyar oldalon, Dunakilitinél betonozzák a duzzasztóművet és a hajózsilipet. A víztározónál töltéseket, vízszintszabályo- zó műveket építenek. Nagymarosnál augusztus második felében vezetik át a Dunát ideiglenes medrébe, és az év végére kialakítják a vízlépcső építéséhez szükséges munkagödröt. A településen tovább építik a felvonulási lakótelepet, az új víz- és csatornahálózatot. A csehszlovák oldalon, Bősnél egyebek között a vízerőmű nyolc turbinájához irányított víz be_ és kiömlő nyílásait és a hajózsilipek technológiai berendezéseit szerelik. A du- nakiliti duzzasztótól a bősi erőműig vezető 17 kilométeres üzemvíz-csatornánál a töltések oldalát és a meder alját szigetelik. A számítások szerint a csehszlovákok eddig a reájuk háruló ösz- szes beruházási munkának mintegy hatvan százalékát végezték el, a magyar fél több mint húsz százalékos kivitelezési aránynál tart. A vitában szót kérőik elsősorban azt szorgalmazták, hogy az ismert kedvező hatásokon túl az előre látható káros következményekről is kapjanak tájékoztatást. A szakemberek válassza: ha a védelmi létesítmények nem épülnének meg, számolni kellene jó néhány kedvezőtlen hatással. A szakemberek közölték, hogy a beruházás tervei tartalmazzák azokat a védelmi célú építkezéseket, amelyek egyebek között ellensúlyozzák a megemelkedő vízszint hatását. A védelmi beruházásokkal a Kisalföldön is és a Csallóközben is megoldódik a taiaj- vízszint szabályozása. Készültek tervek a szennyvíztisztító üzemek kiépítésére; Csehszlovákiában 95, Magyarországon pedig 40 berendezést építenek, s a munkák már javában folynak. Szóba került a tájékoztatón, hogy mi lenne, ha a beruházásokat részben vagy egészében abbahagynák és az eredeti állapotot állítanák vissza a munkaterületeken. A számítások szerint ha a nagymarosi vízlépcső nem épülne meg, akkor az erőmű teljesítőiképessége 440 megawatt helyett mindösz- sze 200 megawatt lenne. A megkezdett munkák leállítása 5.6 milliárd forintot igényelne, s ez az összeg 10—11 milliárd lenne, ha a teljes beruházást leállítanák,
