Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-11 / 139. szám
10 1988. JÚNIUS 11. Kulturális kilátó A HATVANI GALÉRIÁBAN Bodrogi Lajos emlékkiállítása Balázs Imre tárlata A Hatvani Galériában július 3-ig nézhetik meg az érdeklődők Bodrogi Lajos rézműves emlékkiállítását és Balázs Imre erdélyi származású, de már Budapesten élő festőművész tárlatát. Bodrogi Lajos emléke előtti méltó tisztelgés a Hatvani Galéria mostani bemutatója. Sajnos a Hódmezővásárhelyen született, 1981-ben elhunyt művészt, a rézdomborítás avatott mesterét életében nem kényeztette el a közvélemény, alig kapott kiállítási lehetőséget. Ezidáig mindössze két jelentősebb tárlata volt — a másodikat. a szentesit már nem érte meg. A mellőzöttség nem személyének, nem művészetének szólt tulajdonképpen. hanem a műfaj szőrűit háttérbe az ismert hódmezővásárhelyi iparoskultúrák — fazekasság, fafaragás stb. — mögött. Így szűkebb hazája kivételével most fedezzük fel Bodrogi Lajos sokszínű, de egy- írtelműen tiszta nemes egyszerű nűvészetét. A Hatvani Galériában jól értelmezhetően súlypontozott válogatást láthatunk Bodrogi Lajos munkáiból, amelynek javarészét méltán alkotásnak is nevezhetjük. A vázák, italkészletek díszítése funkcionálisan egyszerű, s bár a nagyobb méretű dísztálakra ugyanez ■voönarckép (1975. olaj) natkozik. a figurális megjelenítés hogyanja okvetlenül szabad asszociációkra készteti a nézőt. A művész nagyon vonzódhatott a természet iránt és megfigyeléseit a neki tökéletesen engedelmeskedő anyagban igézőén örökítette meg. Technológiájukat illetően a szobrai is rézdomborítások, de mívesen, fantáziadúsan megjelenítettek. olyan modern tartalmi és formai megoldásokkal, amelyek alkotójuk egészen kivételes adottságairól tesznek tanúbizonyságot. Balázs Imre festőművész ezen a tárlaton harminc képpel vall önmagáról, kortársairól, szűkebb hazájáról és a nagyvilágtól kapott élményeiről. A Máréfalván — Udvarhely megye — született művész jó híre előbb eljutott hozzánk, mint legjobb alkotásainak mélyértelmű üzenete. Mesterének a maróst vásárhelyi Bordi Andrást, majd a kolozsvári Miklóssy Gábort tekinti. 1960-tól állított ki rendszeresen Erdélyben, majd a romániai országos tárlatokon. Hazai kapcsolatait főképp a makói, hajdúböszörményi műyész- telep tárlatain ápolta, de az 1980-as években már zöld utat kapott művészete — méltán — a nagyvilág jelentős kiállítóhelyeihez. Előbb Jeruzsálemben, majd az NSZK-ban, 1984-ben pedig Kócsagok New York-ban volt kiállítása. de ott vannak képei a francia, olasz, szovjetunióbeli és más országok köz- gyűjteményeiben is. A hatvani kiállítása másfél évtizedes munkásságát öleli fel. tematikai tagozódását illetően legjelentősebb festészetének az a vonulata, amely erdélyi kortársai: Kányádi Slándor, Csik.y Boldizsár, Török István, Veress Zoltán és az ottani szellemi élet más jelességeinek portréit tartalmazza. Ezek a képek nagy többségükben a mai magyar portréfestészet Tehene* tál maradandó értékű alkotásai közé sorolhatóak, a „tetten- ért” gondolat sugárzik szinte mindegyikről, a külső jelek tökéletes visszaadásán túlmenően. Az egyik legmélyebbre látó magyar portréművészt ismerik meg a nézők Balázs Imre képeiből. A szülőföld mesés megjelenítését főként az erős érzelmi kötődést mutató két sófalvi' kép hordozza.. Tiszai Lajos Kányád! Sándor portréja (1981. pasztell) sagg Hagvominy ts mrtensft anyagból — hetvenhárom alkotó 648 munkájából — valamivel több mint háromszázat mutatnak be Siófokon. a Dél-balatoni Kulturális Központban rendezett kiállításon. Az egyéni alkotómunka és a hagyomány ötvöződik a válogatás legjelentősebb részét képező népi bútorokon, a bőrmunkákon, a népi hangszereken, az esztergált és vájt technikával, fából készült használati tárgyakon, a kovácsmunkákon. a gyöngyökből fűzött és lószőrből font ékszereken, mézeskalácsokon. A kiállításon ezen kívül író- kázott és karcolt hímestojások, kékfestő textíliák, szalmakosarak és csuhémunkák láthatók. A pályázaton — melyre ebben az évben kevesebb, de nagyobb értéket képviselő. magasabb színvonalú tárgyat küldtek be — művészeti díjat, kapott Térmeg László sárbogárdi Szanko- vits Tibor budapesti népi iparművész, első díjat nyert a pécsi Türk István és az esztergomi Bakody Kálmán Tamás. A városi, mezővárosi iparosok nagyobb részben paraszti szükségletre dolgoztak a múltban. A szíjgyártók, a csutorások, vargák, mézes- bábosok, kovácsok, tímárok, szűcsök, asztalosok, ácsok, kékfestők munkája elválaszthatatlan a parasztság tárgykultúrájától. A múlt század végén Magyar- országon még több mint kétszáz volt a különböző fnesterségek száma, napjaink népi iparművészei számára ezek elsősorban a forrás lehetőségét jelentik. A kihalófélben lévő kézműves foglalkozások és az azokból táplálkozó új művészeti törekvések támogatását tűzte ki célul a Népi Iparművészeti Tanács, amely ,három évenként pályázatot hirdet a népi kismesterségek hagyományait tovább vivő alkotók számára. A pályázatra beérkezett Bátor Mihály bútorai A nemzeti művelődés szolgálatában Bemutatjuk a Helikon kastélymúzeumot és könyvtárát A nyári Balaton-parti kirándulások egyik élményt adó célpontja lehet az ország egyik legszebb műemléke, a Festetics család egykori palotája, a Helikon kastélymúzeum és műemlékkönyvtára. Az épület — a pusztító háborúk és nagy változások viharait túlélve — mind külső, mind belső képét tekintve megőrizte eredeti formáját, az utóbbi években nagy vitát kavart park kontra műút ügy sem lezárt egyelőre. A faragott díszű falburkolattal gazdagított termek berendezése majdnem teljesen szétszóródott: a kiállításon bemutatott régi bútorok, képek, aranyozott bronzok, porcelánok csak töredékei a kastély egykori kincseinek. ,a*ttn'jAé™ áffVá* tL , gKjÖpM!« tagat fygn-tbay ffttS- !«*• ayrktattUvuL PabtdáMm'ecfma w.Ttur Ivn-i «tn«n to $ rfm4darutf* tLystUfógu ‘ 1W» * Tbfgvtfogtff bytífrvríxeí} m&íbr&if 9tm&i fecjtutarpfäitror ^íwjtwtt todui' cícnifc vpdm A Festetics kódex. Kinizsi Pálné zsoltárom könyve 1491 tájáról A mai kastély területén állt Keszthely régi földesurainak kúriája, amely a Pethő család kezéből 1739-ben került a Festeticsek tulajdonába. Itt emeltette hat évvel később Festetics Kristóf az első barokk kastélyt, amelyet több mint negyven év múltán Festetics György építtetett át Rantz János tervei alapján. Végleges képét a XIX. század végén kapta meg az épület, amikoris egy neobarokk szárnyat építettek hozzá. A könyvtár álapját —mintegy kétezer kötetből álló gyűjteménynyel — a családi vagyont roppant nagybirtokká fejlesztő Festetics Kristóf vetette meg. Fia, Pál, aki Mária Terézia kegyéből a grófi címet is elnyerte, egyebek közt olyan becses nyelvemlékekkel gazdagította a gyűjteményt, mint a Velikei Gergely által 1522-ben írt zsolozsmáskönyv, az úgynevezett Keszthelyi kódex. Ugyanekkor jelentős metszetanyaggal bővült a könyvtár, melyben tekintélyes helyet foglalt ei a francia bútortervek gyűjteménye. A könyvtárat Festetics György állította a nemzeti művelődés szolgálatába. Ugyanő hívta életre — Nagyváthy János és Tesse- dik Sámuel véleménye alapján — Európa első mező- gazdasági főiskoláját, a Georgikont, amelyben ma majormúzeumot tekinthetnek meg a látogatók. Továbbfejlesztette a keszthelyi gimnáziumot, újat létesített Csurgón, ahol Csokonai is tanított. Jeles mecénásként nagyszabású irodalmi esteket, ünnepségeket rendezett, melyre meghívta korának jeles íróit, köztük Pálóczi Horváth Ádámot, Berzsenyi Dánielt, Kisfaludy Sándort és Kazinczy Ferencet. Nem kímélte a költségeket, ha a könyvtár gyarapításáról volt szó. Megbízottjai útján figyelemmel kísérte a bécsi, párizsi és más kiadók híreit, és jó előre gondoskodott minden jelentősebb kiadvány megszerzéséről. Két év alatt épült meg a kastélykönyvtár új, klasszicista stílusú terme, melynek berendezése a kor legszebb műipari alkotásai közé tartozik. A bibliotéka kezelését Péteri Takáts József író végezte, a legtöbb könyvet Földessy István keszthelyi könyvkötő aranyozott bőrkötésbe foglalta. A könyvtárat — melynek gyűjteménye a második világháború előtt elérte az 52 ezer kötetet — 1948-ban vette gondozásába az Országos Széchényi Könyvtár. Ekkor kapta a Helikon elnevezést is, amely egyben kastélymúzeumként 1974 óta önállóan működik. Könyv- ritkaságai között őrzi a Kinizsi Pálné számára 1491 táján magyar nyelven írt imakönyvet, az ún. Festetics kódexet, illetve a mintegy háromszáz kötetre tehető régi állományát. A ma több .mint nyolcvanezer kötetet számláló bibliotékában igen értékes rész a Balatoni Intéző Bizottság által létrehívott Balatoni gyűjtemény, melyet jelentős tájjellegű közgyűjteménnyé kívánnak fejleszteni. A Helikon könyvtár 1799—1801. között Dióhéjban — Nemzetközi science fiction találkozó lesz július 7. és 10. között a Kongresszusi Központban, Budapesten. A programban —, melyet az Európai Science Fiction Társaság a Vega Magyar Sci-fi Egyesülettel karöltve rendez meg — film- és videovetíté- sek, előadások, neves sci-fi írókkal való találkozások, valamint a szocialista országok sci- fi klubjainak első összejövetele várja az érdeklődőket. * * * — A Kárpát-medence etnikai viszonyainak változása a XV— XVII. században címmel október 13. és 15. között országos konferenciát szervez a TIT Történelmi Választmánya és Baranya megyei szervezete. A konferencián a témával kapcsolatos legújabb kutatási eredményeket adják közre, .ezzel együtt konzultációs lehetőségeket biztosítanak a résztvevők számára. • * * • — Játék és ünnep címmel új állandó kiállítás nyílt meg május végén Kecskeméten, a Szó- rakaténusz Játékmúzeumban. Két időszaki kiállítás várja a látogatókat Budapesten, a Néprajzi Múzeumban: augusztus 29- ig tekinthető meg az Elzászi üvegképek 1750-től napjainkig, és a Népi díszítőművészet Vas megyében című válogatás. * * * — A Corvina Kiadó újdonsága a Képzőművészet klasszikusai sorozatban megjelent Rerhb- randt-monogrófia, amely a holland festő gazdag életművét, pályáját, művészi fejlődését kíséri végig. Ezer év mesterművei címmel jelenik meg a Magyar művészet képeskönyve — Keresztúry Dezső bevezetőjével —, valamint a Corvina és a Verlag der Kunst közös kiadása, a Grünewald-album. ... — Tizenharmadik alkalommal rendezik meg július elején Debrecenben a Bartók Béla Nemzetközi Kórusversenyt. A hónap végén — egyebek mellett a Magyar Rádió rendezésében — dzsessz-egyíltteseket lát vendégül a város a 17. dzsessz-napo- kon. ... — Az elmúlt évben a legtöbb látogató a szentendrei Kovács Margit-gyűjteményt kereste fel. ezt követi az ország múzeumai közül az egri Dobó István Vármúzeum és a Magyar Nemzeti Múzeum. — Animációsfilm-katalógust jelentetett meg a Pannónia Film Vállalat. A kétkötetes füzetben, — amely az Animációs Könyvtár-sorozat hetedik kötete — a Pannónia Filmstúdióban és Jogelődeinél 1948 és ’87 között készült mozi és televíziós rövid- és játékfilmeket, illetve sorozatokat veszik számba gyártásuk időrendjében. • * * — Sisak és cilinder címmel új könyvsorozatot indított útjára a Zrínyi Katonai Kiadó, melyben a két világháború Közötti ellen- forradalmi korszak vezető politikusainak, fontos beosztású katonáinak eddig még nem publikált naplóit, emlékiratait, feljegyzéseit nyújtják át a történelem és a politika iráni érdeklődőknek. összeállította: Bálint Judit
