Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-11 / 139. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 11. ) SZOMBAT: „Fontos, remény­keltő és előremutató volt a moszkvai csúcs” — nyilat­kozta hazaérkezésekor Rea­gan amerikai elnök — „Biz­tonságot a leszerelés segít­ségével”, a Varsói Szerző­dés tagállamai közös memo­randummal kívánták elősegí­teni az ENSZ rendkívüli le­szerelési ülésszaka munká­ját — Befejeződött a küldöt­tek megválasztása az SZKP XIX. pártértekezletére, a peresztrojka támogatóit sok helyi pártbizottság „kibuk­tatta” — Tragikus vonatrob­banás a Szovjetunióban 80 halottal — files vitát kavart az olasz kormány döntése: befogadja a Spanyolország­ból távozni kényszerülő amerikai F—16-os vadászgé­peket. VASÁRNAP: Az állam és az egyház kapcsolatainak újjá­alakítását jelzik az orosz ortodox egyház ezeréves fennállásának ünnepségei — Az emberi jogok megsértése miatt a Fehér Ház megvonta a legnagyobb kereskedelmi kedvezményt Romániától. HfiTFO: Az egyház időszerű feladatait elemzi Zagorszk- ban az orosz ortodox zsinat — Kimozdulhat a holtpont­ról a kambodzsai rendezés: a kambodzsai kormány el­fogadta az ellenzék indítvá­nyait — Ceausescu, az RKP főtitkára a nemzetiségi kis falvak felszámolását sürgeti nyilatkozatban — A tagál­lamok tétlenkedését bírálták a Nyugat-európai Unió pári­zsi parlamenti gyűlésén. KEDD: Szavak helyett tet­tekre lenne szükség a meg­szállt területeken, hangsú­lyozták Algírban rendkívüli csúcstalálkozójukon az Arab Liga tagállamai — Az álla­mok kölcsönös függősége közepette minden erőnket a leszerelésre kell összponto­sítani, mutatott rá Várkonyi Péter magyar külügyminisz­ter felszólalásában az ENSZ- ben — Ismét eredménytele­nül ért véget Shultz közel- keleti körútja — Második szovjet—bolgár űrutazás kez­dődik. SZERDA: Üj és átfogó le­szerelési javaslatokat Ismer­tetett Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter az ENSZ-közgyűlés leszerelési ülésszakán — George Bush és Michael Dukakis a két amerikai elnökjelölt, befeje­ződtek az előválasztások. CSÜTÖRTÖK: Parafálják Moszkvában az EGK—KGST kapcsolatfelvételét rögzítő közős nyilatkozatot — Pa­kisztán megsérti a genfi megállapodásokat és ezzel ve­szélyezteti az afgán rende­zést, jelzi az ENSZ főtitká­rának Sevardnadze szovjet külügyminiszter — Madrid­ban megkezdődik a NATO tavaszi külügyminiszteri ta­nácsülése, téma: a kelet— nyugati párbeszéd a moszk­vai csúcs után — Először ta­lálkozik egy izraeli kor­mányfő szovjet külügymi­niszterrel, Samir és Sevard­nadze az ENSZ-ben tárgyal egymással. PÉNTEK: Megállapodás nél­kül értek véget a sandinis­ták és a kontrák managual tárgyalásai — Átfogó közel- keleti rendezést javasolt az arab csúcs záróközleményé­ben. Milyen újabb szovjet le­szerelési javaslatok hangzot­tak el az ENSZ rendkívüli leszerelési ülésszakán? „Itt az ideje, hogy az atomfegyvereket először csökkentő egyezmény lecké­jéből tanulva együtt halad­junk a civilizáció magasabb szintjére” — mondta Eduard Sevardnadze szovjet külügy­miniszter az ENSZ rendkívü­li leszerelési ülésszakán. S hogy ezzel nem pusztán ün­nepélyes kijelentést tett, azt a Szovjetunió nevében konk­rét új javaslatokkal támasz­totta alá. Beszéde megvaló­sítható leszerelési intézkedé­sekre tett javaslatok és fon­tos’ elvi megállapodások együttese volt, amelynek mind tartalma, mind hang­vétele felkeltette a figyelmet. A Szovjetunió — mondta — lehetségesnek tartja, hogy az évszázad végéig teljesen felszámolják az atomfegy­vereket. Hangsúlyozta, hogy nem atomeszközökkel is kel­lő mértékben szavatolható a kölcsönös biztonság. Éppen ezért e kérdésben Moszkva az elégséges védelem elvé­nek alkalmazását tartja ész­szerűnek. Sevardnadze rá­mutatott: éppen annyi fegy­verre van csak szükség, amennyi biztosítja egy or­szág védelmét, de ahhoz már nem elegendő, hogy támadást intézzen más országok ellen. Ez az elv a NATO elretten- tési stratégiájának lelhet al­ternatívája, ha az érintettek elfogadnák. Éppen ezért a hagyomá­nyos fegyverekről folytatott tárgyalásokat a Szovjetunió elsőrendű fontosságúnak te­kinti. A legfontosabb kato­nai kérdések között szerepel — fejtette ki Sevardnadze — a külföldön állomásozó ka­tonák és támaszpontok fel­számolása. Nem kevesebb a javaslat, mint hogy az évez­red végére vonják vissza a külföldön állomásozó csapa­tokat, számolják fel a kül­földi katonai jelenlétet. Egy másik újdonságot jelentő ja­vaslat a tengeri haderő el­lenőrzésére vonatkozott. Sevardnadze beszéde a le­szerelés számos egyéb vo­natkozását is felölelte, így a felszabaduló anyagi javak megfelelő hasznosítását, a katonai-ipari ’komplexumok polgári célú felhasználását és még számos kérdést. A felszólalás hangját pozitív­nak értékelték; a javaslatok részei lehetnek az elkövetke­ző évek leszerelési program­jának — vélik a megfigyelők. Üj korszak kezdődik a KGST és az EGK viszonyá­ban? Európa két legnagyobb gazdasági tömörülése, a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gaz­dasági Közösség 15 éves el­húzódó, majd meg is sza­kadt tárgyalások után olyan közös nyilatkozatban egye­zett most meg, amelytől ta­lán joggal remélhetik a tag­államok: új lendületet ad kereslkedelmi-gazdasági kap­csolataik fejlődésének, egy­ben erősíti a földrészen a köl­csönös bizalmat és együttmű­ködésit. Egyúttal hivatalos kapcsolat létesült, kölcsönös elismeréssel a két tömörülés között. Először a hetvenes évek elején kezdőditek tárgyalások a kereskedelmi kapcsolatok lehetőségeiről. A két szerve­zet felépítése, a résztvevő tagállamok jogi helyzete, el­várásaik azonban erősen el­tértek egymástól. A KGST tervegyeztetésre épült, és épül ma is, a tagországok között naturális árucsere fo­lyik, eltérő a fejlettségi szintjük, gazdasági szerkeze­tük. Az EGK pedig piaci alapon szerveződő integráció, ahol a tagállamok önálló gazdasági döntési jogkörük egy részét feladták, nemze­tek fölötti hatáskörrel ruház­va fel a brüsszeli központot, így kereskedelmi kérdések­ben ez a központ tárgyal és köt megállapodásokat külső országokkal, míg ugyanerre a KGST-ttagállamok együttmű­ködése nem terjed ki. Az EGK 'éppen ezért kereske­delmi-gazdasági szerződést nem volt hajlandó kötni a KGST-vel, csak az egyes KGST-országokkal. Ezt ak­kor a Szovjetunió és a szoci­alista országok nem fogadták el. A tárgyalások megsza­kadtak. Mint a KGST szóvivője rá­mutatott, kompromisszumos megállapodások sora tette lehetővé a jelenlegi nyilat­kozatot. A KGST elismerte az EGK-t, lemondott a ke­reskedelmi megállapodásról, míg a két szervezet között statisztikai, környezetvédel­mi, szabványosítási és egyéb lehetséges téren kész kapcso­latokat kialakítani. A parafáit nyilatkozatot hamarosan hivatalosan is aláírják Luxemburgban, és kölcsönös megelégedéssel nyugtázták, megtörtént az áttörés ahhoz, hogy kereske­delmi és együttműködési megállapodásokat kössenek az egyes KGST-országok, így Magyarország is az EGK- val. Kaszab Zsuzsa MOSZKVA Bár az utóbbi időben a szovjet sajtóban ■ mind keve­sebbet írtak erről, a Kara- bah-hegyvidéken változatla­nul feszült a helyzet, és a sztrájkok folytatódnak. A karabahi városokban a vál­lalatok, üzemek és intézmé­nyek nagy részében még- mindig nem indult meg a termelés. Gondot okoz az élelmiszerellátás. Bakuval megszakadtak a gazdasági kapcsolatok. Az anyagi vesz­teség meghaladja a 25 mil­lió rubelt. Feszült a hangu­lat Jerevánban is. MADRID Madridban péntek délelőtt A pekingi egyetem diákjai június 8-án a kormányt vádoló és tüntetésekre telhívó szövegű tacepaókat (falragaszokat) olvasnak a rendőrség által körülzárt Tiananszan téren (MTI — Teleíotó) Hazánkba érkezett az indiai miniszterelnök Radzsiv Gandhit ünnepélyesen fogadták a Parlament előtt, a Kossuth Lajos téren. Az indiai kormányfő Grósz Károly kíséretében érkezett az Országházhoz (MTI — Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) parancsnokának jelentését, majd az indiai és a magyar Himnusz elhangzása után el­lépett a tisztelgő katonák sorfala előtt. Űttörők virág­csokrokat nyújtottak át az indiai kormányfőnek és fe­leségének. Ezután a vendé­gek és a vendéglátók kölcsö­nösen bemutatták az ünnep­ségen megjelent magyar, il­letve indiai személyiségeket és a diplomáciai testület ve­zetőit, tagjait. A fogadtatás katonai díszmenettel zárult. Az indiai miniszterelnök délután ünnepélyes külsősé­gek között, katonai tisztelet- adás mellett megkoszorúzta a Magyar Hősök emlékművét a Hősök terén. A kegyeletes megemlékezésen részt vett Iványi Pál. Ezután Grósz Károly és Radzsiv Gandhi vezetésével megkezdődtek a hivatalos magyar—indiai plenáris tár­gyalások a Parlamentben. A magyar tárgyalócsoport tagja volt Horn Gyula, Ma- darasi Attila, Raft Miklós, Bányász Rezső, Nagy Gábor külügyminiszter helyettes, Gombocz Zoltán kereskedel­mi miniszterhelyettes, vala­mint Oláh József. Indiai részről K. Natvar Szingh külügyi államminisz­ter, K. P. S. Menőn külügy- „minisztériumi államtitkár, Szarla Greval asszony állam­A megbeszélésekről Bá­nyász Rezső kormányszóvivő adott tájékoztatást. Elmond­ta, hogy a tárgyalópartnerek szívélyes, baráti szellemben nagyon élénk eszmecserét folytattak. A kétórás beha­tó tapasztalatcserén minde­nekelőtt a nemzetközi élet fejleményei kerültek napi­rendre. Bevezetőben Grósz Ká­roly méltatta annak jelentő­ségét, hogy a felejthetetlen emlékű Indira Gandhi után most fia, Radzsiv Gandhi személyében a második in­diai miniszterelnököt üdvö­zölhetjük hazánkban. Ma­gyarország '— mondotta — mindig is nagy figyelmet fordított a fejlődő országok­kal, köztük Indiával fenn­tartott kapcsolatok fejleszté­sére. Radzsiv Gandhi megkö­szönte a magyar népnek és kormánynak a baráti meg­hívást, a szívélyes fogadta­tást, majd leszerelési kér­désekről szólt. A probléma­körnek különös aktualitást ad, hogy New Yorkban most ülésezik az ENSZ rendkívü­li leszerelési konferenciája, melynek csütörtöki munka­napján felszólalt az indiai kormányfő is. Fontos javas­latokat terjesztett elő rész­ben saját nevében, India miniszterelnökeként, részben a Hatok egyik legtekinté­lyesebb államférfijaként; a testület már a 80-as évek óta következetesen követeli a visszatérést a békés együtt­befejeződött az Atlanti Ta­nács kétnapos tavaszi ülés­szaka. A NATO-tagországok külügyminiszterei kiterjedt eszmecserét folytattak a ke­let—nyugati kapcsolatrend­szerről. ALGÍR A nemzetközi közel-keleti békekonferencia megrende­zését, Izraelnek a megszállt területekről való kivonulá­sát, az 1967 óta ott létesített izraeli települések felszámo­lását és egy önálló palesztin állam létrehozását követeli az Algírban lezajlott rendkí- 7 vüli araji csúcsértekezlet csütörtökön nyilvánosságra hozott záróközleménye. A dokumentum elítéli az Egye­sült Államok közel-keleti po­litikáját. Némiképpen várat­lanul egy Iránt elítélő hatá­rozat is belekerült a záróok- .mányba. titkár, a Miniszterelnöki Hi­vatal vezetője, S. Venkitara- manan pénzügyminisztériumi állarptitkár, A. B. Gokhale külügymínisztériumi állam­titkár, G. K. Arora, a Sajtó- és Tájékoztatási Minisztéri­um államtitkára, Montek Szingh Ahluvalia miniszter- helyettes, a Miniszterelnöki Hivatal gazdasági főigazga­tója, Szuman Dubei sajtó és tájékoztatási miniszterhe­lyettes, valamint' Szatinder Kumar Lambah vett részt a tárgyaláson. működés, a leszerelés útjára. Ezzel kapcsolatban Radzsiv Gandhi magyar vendéglátói előtt méltatta a Moszkvában megtartott negyedik szovjet —amerikai csúcstalálkozó je­lentőségét, az elért megálla­podásokat, és hangsúlyozta, hogy az eddigi eredmények csak akkor lesznek igazán hasznosak, ha a felek végig­mennek a megkezdett úton. Grósz Károly hangsúlyoz­ta: hazánk messzemenően egyetért az indiai értékelés­sel. A magyar vezetők is úgy ítélik meg, hogy a szovjet- amerikai tárgyalások, az elért megállapodások törté­nelmi jelentőségűek, minden nép számára hasznosak. Sok szó esett a megbeszé­lésen a regionális válsággó­cokról is. Szóba került Afga­nisztán kérdése. Ezzel Össze­függésben a felek hangsú­lyozták a genfi megállapodá­sok jelentőségét. Méltatták, hogy a Szovjetunió és Afga­nisztán következetesen be­tartja az egyezményben vál­lalt kötelezettségeit. Az in­diai miniszterelnök rámuta­tott annak veszélyére, hogy egyes államok bizonyos körei nem akarnak eleget tenni a genfi megállapodásban vál­lalt kötelezettségüknek. Ez — fűzte hozzá — felidézheti annak veszélyét, hogy Afga­nisztánban egy hosszabb pol­gárháborús időszak alakul ki. Hangsúlyozta annak szükségességét, hogy Nadzsi- bullah elnök kormánya meg­kapja a szükséges támoga­(F oly tatás az 1. oldalról) Sosem volt még ilyen fon­tos a szavak és a tettek kö­zötti szakadék áthidalása — hangoztatja levelében a kül­ügyminiszter. — Mindennek vonatkoznia kell minden ál­lamra, meg kell szűnnie a- világ „nyitott” és „zárt” tár­sadalmakra való felosztásá­nak. A leszerelés és a fejlődés összefüggéseivel foglalkozó nemzetközi tanácskozáson egyhangúlag elfogadott ak­cióprogramnak megfelelően a Szovjetunió kész adatokat közölni a saját biztonságá­nak szavatolásához szüksé­ges katonai kiadásokról. A tást minden érdekelt féltől. India készen áll e támogatás biztosítására — erősítette meg Radzsiv Gandhi. Véleményt cseréltek a kambodzsai helyzet alakulá­sáról is. s szóba került India és szomszédainak viszonya. Hangsúlyozták annak jelen­tőségét, hogy India és Kína megtalálja a legjobb utakat a konfliktusok megoldásá­hoz. Magyar részről ehhez azt is hozzátették, hogy a Kínai Népköztársaságban végbemenő fontos átalakulá­si folyamatok sokban meg­egyeznek azokkal a törek­vésekkel, amelyeket hazánk is célul tűzött ki. A rendelkezésre álló idő rövidsége miatt a két kor­mányfő úgy határozott, hogy a magyar és az indiai tár­gyalóküldöttség holnap ismét asztalhoz ül, hogy megvitas­sa a kétoldalú politikai, gaz­dasági, kulturális és tudomá­nyos kapcsolatokat. * * * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke pénteken délután a Köz­ponti Bizottság székházában találkozott Radzsiv Gandhi­val, valamint a kíséretében lévő indiai politikusokkal. A beszélgetésen véleményt cseréltek a nemzetközi hely­zet néhány időszerű kérdé­séről. különös tekintettel az európai és az ázsiai térség problémáira. A hivatalos magyar—in­diai plenáris tárgyalásokat a nap folyamán partnertárgya­lások egészítették ki. Grósz Károly este díszva­csorát adott Radzsiv Gandhi és felesége tiszteletére a Parlamentben. Az esemé­nyen részt vett a magyar po­litikai. gazdasági és kultu­rális élet számos kiemelkedő személyisége. A díszvacsorán a két miniszterelnök pohár­köszöntőt mondott. * * * Slonja Gandhi, az indiai kormányfő felesége a nap folyamán a Dunakanyar ne­vezetességeivel ismerkedett; Esztergomban és Szentend­rén járt. cél e költségek olyan, lehe­tő legalacsonyabb szintre csökkentése, amelyen még elégséges védelem biztosít­ható. A Szovjetunió kész sa­ját katonai kiadásairól ada­tokat közölni, hogy összeha­sonlító számításokat lehes­sen végezni. Ehhez az ENSZ- nek ki kell dolgoznia egy egységes összehasonlítási rendszert. A levél végezetül hangoz­tatja, hogy a nyitottság és nyilvánosság politikájának elmélyítéséhez — az érde­kek tartós egyensúlya alap­ján — komoly ösztönzést ad­hat a közgyűlés most folyó harmadik rendkívüli leszere­lési ülésszaka. Kormányszóvivői tájékoztató Bizalomerftsítés, nyitottság és nyilvánosság Lengyel katonák egy csoportja a június 4-én megkezdődött Pajzs ’88 elnevezésű hadgyakorlaton (MTI — Telefotó)

Next

/
Oldalképek
Tartalom