Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

1988. JÚNIUS 10 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Lesz szavazatszámláló a Parlamentben Az ármozgások tapasztalatai Sikeresen takarékoskodtak Két pályázat és ami mögötte van Megyénk vállalatai a díjazottak között Előkészületek a nyári ülésszakra Ülést tartott az országgyűlési képviselők Szolnok megyei csoportja Tegnap ülést tartott a Szolnok megyei képviselők csoportja, melyet a távollévő Bugán Mihály helyett Czi- bulka Péter vezetett. A cso­portülések napirendjén álta­lában azok a kérdések sze­repelnek, melyek az adott időszakban a legélénkebben foglalkoztatják a közvéle­ményt. így érthetően arra ke­restek választ — választóik nevében is — a honatyák, milyen garanciák vannak ar­ra, hogy a gyakori ármozgá­sok során a vevők nem káro­sodnak. Dr. Balázs Andrásné, a Szolnok Megyei Tanács V. B. ipari osztály vezetője ismer­tette az e téren szerzett ta­pasztalataikat, melyek túl­zottan megnyugtatónak nem mondhatók. A tanácsi ellen­őrzés hatáskörébe tartozó, mintegy 12 ezer gazdálkodó egységnél az elmúlt évben 4652 ellenőrzést folytattak le, és ezek során több mint ezer esetben kellett intéz­kedni. Minden ötödik reví­zió „sikerrel járt”, és ez nem túlzottan nagy gazdálkodói fegyelemre vall. Az ellen­őrök 19 esetben rendelték el a vevők kártalanítását. 43 al­kalommal nem sikerült meg­állapítani. ki volt a károsult ezért a jogtalan többletbevé­telt — ami 708 ezer forintra rúgott — a piaci intervenci­ós alapba kellett befizetni. Természetesen a következ­mények ebben az esetben sem maradtak el; azokat, akik vétettek az árképzés törvényei ellen, szabálysérté­si eljárásnak vetették alá, vagy ellenük fegyelmit kez­deményeztek. A vizsgálatok azt igazolták, amit mi vá­sárlók is gondolunk: az alap­anyagszállítók évente több ízben is élnek az áremelés lehetőségével, melyet a vál­lalatok és szövetkezetek kénytelenek követni. Azt már a gazdálkodók panaszol­ják föl. hogy az anyag- és energia-árváltozásokat vi­szont a feldolgozó iparban a korlátok miatt nem könnyű ..pénzzé tenni”. Ügy tűnik, azért előbb-utóbb megtanul­juk a piac játékszabályait, hiszen a gazdálkodó egysé­geknél mindinkább össz­hangba kerül a belső sza­bályzat a hatályos jogszabá­lyokkal, az árpolitikai cél­kitűzésekkel. az pedig egye­nesen kimutatható, hogy a magánszektorban az árfe­gyelem a korábbi évihez képest valamelyest javult. Az átárazás semmiképp nem vevőbosszantás, hiszen az ellenőrzések azt is megál­lapították, Jiqgy ez jelentős adminisztrációs és szakmai terhet ró a gazdálkodókra. Menetközben ellentmondá­sok keletkeznek. melyek többségét tisztázni energiát emésztő, hosszú idő. A kép­viselők a minden részletre kiterjedő beszámolót megelé­gedéssel vették tudomásul. A továbbiakban Czibulka Péter tájékoztatójával az Országgyűlés június 29-én kezdődő időszakára készítet­te fel a képviselőket. A par­lamenti ülésszak napirend­jén a költségvetés témája szerepel, valamint az ipari szerkezetátalakítás tapaszta­latait, és tennivalóit vitatják majd meg a képviselők. Az előkészítő tárgyalások során többen felvetették az adó­törvény módosításának szük­ségességét. Ettől eláll a kor­mány. ám mindenképp fi­gyelembe veszi a közvéle­mény hangját, v így július 1-jétől sor kerül a családi pótlék gyerekenkénti 100 fo­rinttal való növelésére, amellyel a gyermekruházati cikkek áremelését kívánják ellensúlyozni. Nagy érdek­lődés kíséri az ipari struk­túránk változását, hiszen az állampolgár által is érzékel­hető felfutásnak nem lehe­tünk tanúi. Így látják ezt a szakemberek is, bár minden­képp ■ figyelmet érdemelnek azok a kedvező tendenciák melyek már előre mutatnak. Javult a külkereskedelmi egyenleg, de nagyok azok a tennivalók is. melyek halo­gatása jóvátehetetlen kárt okoz. Így a környezetvéde­lem sürgető, teendői követe­lik a mielőbbi beavatkozást, és ismét napirenden szerepel az a gépkocsiösszeszerelő üzem létesítése, melynek azonban az építéséhez __ 1 m illiárd dolláros alaptőke előteremtése nélkül nem sza­bad hozzáfogni. Az Országgyűlés nyári időszaka maratoninak ígér­kezik: akár három- vagy négynapos is lehet, és a honatyáknak új helyszínnel kell majd hamarosan ismer­kedniük. az Országház nagy ülésterme ugyanis rekonst­rukció előtt áll. Szavazat- számlálót szerelnek fel, mely kizárja a feltartott karok összeszámlálásánál a tévedés lehetőségét. Ugyancsak tech­nikai úidonságnak számít, hogy hangosítóval szerelik fel a padsorokat, így a fel­szólalók elé nem kell majd alkalmanként odahurcolni a mikrofont. Egyszóval mind­ettől azt Várhatjuk, hogy megélénkül a párbeszéd az ülésteremben. Hiszen egyet­len gombnyomás — és bár­kinek hallható lesz a hang­ja. . . — Pb — Borvásár Bécsben Világhírű cégek termékeivel versenyeznek a Béke Tsz szűrőgépei Már messze kint a külvá­rosban jókora zöld-sárga transzparensek — rajtuk a felirat: Vinova ’88 — invi­tálják a Bécsbe érkező ide­gent és a hazaiakat a vi­dámpark-óriás, a Práter szomszédságában található vásárközpontba, ahol szer­dán délelőtt nyitották meg a második nemzetközi borvá­sárt. A bor a barátság, a kapcsolatteremtés jó eszköze — mondotta megnyitó beszé­dében az Osztrák Vásárok Felügyeleti Bizottságának el­nöke — ebben a szellemben is rendezték meg tavaly első ízben, hagyományteremtő szándékkal a Vinovát. Szán­dékuk nem bizonyult hiába­valónak: a máris a legjelen­tősebb ausztriai szakvásár­nak számító rendezvényen 1987-ben még csak 120 kiál­lító mutatkozott be, az ideire viszont már négyszázötven cég — kétharmadrészük kül­földi — és szőlősgazda bérelt standot a vásárközpontban. Az első Vinován hazánkat még csak a Monimpex kép­viselte. most azon, valamint az Egervinen és a szekszárdi Aliscavinen kívül a Zagyva- rékasi Béke Termelőszövet­kezet ipari főágazatát is a kiállítók között találjuk. A hatvan önálló európai cég technikai újdonságaival — palackozó automatákkal, hzűrőberendezésekkel, ada­goló-. címkéző- és csomago­lógépekkel, pincemunkát könnyítő szállító és emelő eszközökkel, hűtő- és labor- berendezésekkel. szőlőültet­vények talajművelésére, nö­Zagyvarékasiak a Vinova ’88-on vényvédelmére, ápolására és szőlőbetakarításra szolgáló munkagépekkel — berende­zett 22-es pavilonban elő­nyös helyen találhatók a Szolnok megyeiek. A bejá­ratnál mindjárt a Béke Tsz- ben Unifilter fantázianéven gyártott szűrőgépcsaládba „botlanak” az érdeklődő szakemberek. Három típusát mutatja be az ipari főágazat a borászati, likőr- és söripari termékek és egyéb folyadé­kok szűrésére alkalmas be­rendezéseknek. amelyekből az idén hatvanat rendelt a hazai kereskedelem, és hú­szat exportálnak Romániá­ba illetve Etiópiába. A bécsi szakmai seregszem­lén a zagyvarékasiak — a borászatban tapasztalható előnyeik mellett — hangsú­lyozzák berendezéseik kör- nyezetyédelmi hasznosságát is: a kiállított 400x400-as tí­pusú gépek ipari szennyvi­zek — elsősorban galván- iszapok — szűrésére is al­kalmasak. A 200x200-as tí­pusú úgynevezett laborszű­rőt üzemközben mutatják be ötletes szemléletességgel: ak­tív szénnel megfestett folya­dékot szűrnek tükrös-tisztá­ra az érdeklődők előtt. Az idehaza, a szőlőtermesztő nagyüzemek és kisüzemi szőlősgazdák részére vala­mint exportra évente mint­egy 15 millió forint érték­ben gyártott szűrőberende­zéseikkel a zagyvarékasiak- nak olyan, a világ élvonalá­ba tartozó cégekkel kell ki­vitelben. teljesítményben, minőségben és nem utolsó­sorban árban versenyezni­ük. mint az NSZK-beli Seitz Filter Werke, az angliai Carlson és a svájci Filtron cég. Az utóbbi jóhírű szűrő­gépgyártó vállalat már né­hány órával a kiállítás meg­nyitása után „felfedezte” a Béke Tsz standját, és képvi­selőjük kooperációs ajánla­tokkal kereste meg a főága­zat jelenlévő szakembereit. Amennyiben a Vinova 88- on üzletek is köttetnek, a Béke Tsz gyártmányait a mostani, bécsi bemutatkozás lehetőséget biztosító- és a téesszel már jó ideje korrekt partneri kapcsolatban lévő, a mezőgazdasági termékek export-importját bonyolító ausztriai Balaton GMBH for­galmazná külföldön. A vasárnapig tartó szak- kiállítást szőlészeti-borásza­ti szemináriumok, bor-auk­ciók, szakelőadások egészí­tik ki. És hát természetesen egy nemzetközi borvásáron torok szárazon nem marad­hat — már csak hivatalból sem —, de aligha marad is, hiszen több tucatnyi oszt­rákszőlősgazda nedűin kívül görög, olasz, portugál és francia bor- és pezsgőkülön­legességekkel várják a kiál­lítók a szakembereket és az érdeklődőket. Temesközy Ferenc Az elmúlt negyvenegyné- hány esztendőben alig volt olyan időszak amikor ne be­széltünk volna a takarékos­ság fontosságáról, igaz hol hangosabban, hol halkab­ban, attól függően, hogy a gazdaságban éppen köny- nyebb vagy nehezebb éveket éltünk át. Azzal bizonyára mindenki egyetért, hogy a jelenlegi időszakot a legna­gyobb jóindulattal sem so­rolhatjuk életünk könnye­debb szakaszai közé, s igy az is érthető, hogy felerő­södtek azok a hangok, tö­rekvések, amelyek a takaré­kosságot a gazdaságban el­engedhetetlenül szükséges­nek tartják. Példa erre, hogy a Magyar Gazdasági Kamara és a Mű­szaki és Természettudomá­A Martfűi Tisza Cipőgyár egyik irodájában beszélge­tünk Öllé Béla technológus­sal és Tuska Larissza kör­nyezetvédelmi előadóval a második díjat nyert újításuk lényegéről. — A cipőipar a poliure- tánt mint elengedhetetlenül fontos alapanyagot használ­ja — kezdi mondandóját Öllé Béla — mivel cipőtal­pakat, betéteket, szár- és nyelvbéléseket készítenek belőle. Ezeket formákban öntik ki, s a selejtes talpak­ból, az öntési próbákból idő­vel összeállt egy olyan te­kintélyes mennyiségű hulla­dék, amivel nem tudtunk mit kezdeni, mert sokáig úgy hittük, hogy ezeket a hulladékokat nem lehet újra feldolgozni. Aztán nemrégi­ben olvastunk egy újságcik­ket, amiben pontosan erről volt szó. s az írás szerzője nem zárta ki annak lehető­ségét, hogy az eddig érték­Ugyancsak második díjat kapott a Szolnoki Papírgyár és az Alföldi Nyomda közös Kifestőkönyv nyomdai hul­ladékból témájú pályázata, amellyel már eddig mintegy 40 millió forintos megtaka­rítást dokumentáltak a hul­nyi Egyesületek Szövetsége immár második alkalommal írta ki a Sikeresen takaré­koskodtunk című pályázatot, amelyen a ráfordítást csök­kentő kormányprogramhoz kapcsolódó és már megvaló­sított, bevezetett akciók, újí­tások vehettek részt. Az idén március 31-ig — a beadási határidőig — összesen ki- lencvenhárom nagyrészt jól kidolgozott, színvonalas pá­lyamű érkezett be, s ebből harminchatot részesített el­ismerésben a szakértőkből álló zsűri. Közöttük két, me­gyénkben vállalat egy-egy kisebb kollektívája részesült második díjban. Az elisme­réseket csütörtökön vették át a csoportok tagjai Buda­pesten, a MTESZ Székházá­ban. telennek tartott, szeméttele­peken tárolt hulladékot is­mét hasznosítani lehet. — Mi négyen a csoportban — veszi át a szót Tuska La­rissza — összedugtuk a fe­jünket és belevágtunk ... A poliuretán hulladékhoz egy thermotechnikai eljárás so­rán nagy sztirol tartalmú adalékanyagokat kevertünk, s az így nyert új termék tu­lajdonságaiban nagyban ha­sonlít az addig tőkés import­ból beszerzett műkaucsuk- hoz, amiből a mi gyárunk évente 300 tonnát használ fel. Az új eljárás segítségé­vel sikerült ezt a mennyisé­get évi 180—200 tonnára le­szorítani, ami egyből 12 mil­lió forintos megtakarítást eredményezett. Ez az egyik fő előnye, arról már nem is beszélve, hogy az eddig sze­métben tárolt, értéktelen anyagot feldolgozva, az nem szennyezi tovább a környe­zetet. ladékhasznosítás eredmé­nyeként. — A történet régi — utal a kezdetekre Lipka Vilmos, a gyár főmunkatársa — s kisebb volt az esélye annak, hogy bejön ez a dolog, mint a lottó ötösnek. Ugyanis, ha 1986-ban rendeléshiány mi­att nem áll le a négyes pa­pírgépünk, akkor lehet, hogy nincs ez a kifestőkönyv. S ugyanakkor a Debreceni Al­földi Nyomdának, amely már régebben tőkés export­ra gyártott ki festőkön yve- ket, egyszercsak gazdaságta­lanná vált ez a terméke, mi­vel itthon emelkedett a pa­pír ára, külföldön pedig egyre kevesebbet fizettek a kész kifestőkönyvért. Így a debreceniek abbahagyták ezt a munkát, persze állandóan keresték annak lehetőségét miként tudnának olcsóbb papírhoz jutni, és a náluk fölhalmozódott nyomdai pa­pírhulladékot újra hasznosí­tani. — Szóval nekik olcsóbb papír kellett — szólal meg Sági Ferenc, a csomagoló gyáregység vezetője — mi pedig, mivel akkoriban ép­pen nem volt mit csinálni, új termék után néztünk. Sze­rencsére találkoztunk a deb­receniekkel, ők elmondták mire volna szükségük, így nekifogtunk és sikerült a nyomdában lévő gyenge, szennyezett, rossz minőségű hulladékpapírból nyomtatás­ra alkalmas jó terméket elő­állítani. Így ma már évente 4 ezer tonna kifestőkönyv készítésére alkalmas papírt gyártunk az Alföldi Nyomda részére, mivel időközben is­mét elkezdték a tőkés ex­portra való termelést. Szakmai újdonságok — Mi tulajdonképpen nem újítani akartunk — kapcso­lódik a beszélgetésbe Török János termelési osztályveze­tő — hanem egyszerűen főtt a fejünk, hogy az emberek­nek, gépeknek miként tud­nánk munkát adni. Hát ily módon sikerült, de az ná­lunk nem újság, hogy hulla­dékot dolgozunk fel, hiszen a papíripar országosan éven­te mintegy 520 ezer tonna papírt termef, s ebből 200 ezer tonnát hulladékból állít elő. Persze mindenképpen örülünk ennek a dolognak, annál is inkább, mivel olyan szakmai újdonságról van szó, amilyennel eddig még senki sem rukkolt elő. Nagy Tibor Újra feldolgozott hulladék Nyereséges nyomópapír A szakszervezeti munkáért Kitüntetések pedagógusoknak Martonvasárról Minőségi búzafajták Kiváló minőségű — kima­gaslóan jó malom- és sütő­ipari értékű — búzával bő­vítette a hazai búzafajta­választékot a Magyar Tudo­mányos Akadémia Marton- vásári Mezőgazdasági Ku­tatóintézete. Az MV 16. jelű fajta — mint a kutatóinté­zetben csütörtökön megtar­tott búzafajta-bemutatón el­mondták — egyesíti magá­ban a nagy termőképességet és a jó minőséget. A mar- tonvásári fajták közül igen jó a minősége az MV 4-nek, az MV 9-nek és az MV 15- nek is, tehát a biológiai hát­tér már biztosított a minő­ségi búzatermesztéshez. Több éve hagyomány im­már, hogy a pedagógusnap alkalmából kitüntetik a szakszervezeti munkában élenjáró nevelőket. Szolno­kon tegnap délután ünnep­ségen köszöntötték az akti­vistákat, majd Cseh Sándor- né, a Pedagógusok Szakszer­vezete Szolnok Megyei Bi­zottságának titkára kitünte­téseket adott át. A Szakszervezeti Munká­ért kitüntetés arany fokoza­tát Mihályi Istvánná nyug­díjas gazdasági igazgató- helyettes, ezüst fokozatát pedig Erőss Lászióné, a Ti­szafüredi Kiss Pál Általános Iskola tanára, a pedagógus nőikar vezetője kapta meg. A kitüntetés bronz fokozatá­ban tizenhármán részesül­tek. Kiváló munkáért kitünte­téssel ismerték el Gál And­rás jászkiséri és Tóth And­rásné túrkevei nevelő szak- szervezetben végzett munká­ját. A pedagógusok Szakszer­vezete Központi Vezetőségé­nek Elismerő Oklevelét hu­szonegyen vehették át. Bakos Gáborné nyugdíjas címzetes iskolaigazgatót pedig az Ér­demes Munkáért plakettel jutalmazták. Jászberényben, a Sza- ■ badság téren 27 lakás épfiL Alatta üzletsorok és a Hungária Biztosító fiókja kap helyet. Az alapozást a múlt év vé­gén befejezték. Az épü- • let Peva alagútzsaluzás- sal készül. Jelenleg a zsaluzat előkészítésén dolgoznak (Fotó: N. Zs.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom