Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

1988. JÚNIUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Hotel Student Június végétül fogadja a vendégeket Szállodaavató Szolnokon Százöt szoba várja a vendégeket Majdnem három hónappal a tervezett üzembehelyezés előtt tegnap átadták Szolno­kon, a Tisza-parton épült Hotel Student kollégium­szállodát. A háromszáz sze­mélyes létesítmény tervezője és kivitelezője a Szolnok Megyei Tanács Tervező és Építő Vállalata volt. A vál­lalat 1986. június 1-jén kezd­te meg a kollégium-szálloda építését, Temesvári László építész tervei nyomán, s két év alatt elkészült az új léte­sítmény, a Tisza-part, s a város egyik legszebb épüle­te. Az avatási ünnepségen, amelyen részt vett Simon József, a megyei pártbizott­ság titkára is, Ádámosi György a SZOTÉV igazgató­ja átadta a beruházó megyei tanácsnak a több mint hat­ezer négyzetméter alapterü­letű, négyszintes létesít­ményt. Ezt követően Berecz- ki Lajos, a megyei tanács ál­talános elnökhelyettese mon­dott avató beszédet, amely­ben felidézte a kollégium­szálloda megvalósulásának történetét. Az épület létre­hozását jelentős összegű pénzzel segítette a Kereske­delmi Minisztérium, a Seol- nok Megyei Tanács, az Or­szágos Idegenforgalmi Hiva­tal. a Pelikán Szálloda és Idegenforgalmi Leányválla­lat, valamint a Kereskedel­mi és Vendéglátóipari Főis­kola Szolnoki Tagozatának beiskolázási körzetét jelentő hét megye vállalatai, szövet­kezetei. Elismeréssel méltat­ta Bereczki Lajos az építők pontos és gyors munkáját, majd arról szólt, hogy a lé­tesítmény megoldja a főisko­la szolnoki tagozatának gondját, hiszen a következő tanévtől, azaz ősztől, már birtokukba vehetik a kollé­giumi ellátásra jogosult és arra méltó hallgatók. — Országosan is egyedül­A vízi közlekedés segítésére Kilátók épülnek a Dunakanyarban Kilátók épülnek a Duna­kanyarban. A leendő nagy­marosi vízlépcsőnél mindkét part közelében egy-egy ilyen épület létesül. Elsősorban ugyan nem erre a célra épül­nek, hanem a vízi közleke­dés segítésére: itt kapnak helyet azok az URH-beren- dezések, amelyek a nagy­szabású munkálatok miatt Visegrádnál hamarosan ideiglenes mederbe terelt Dunán a hajók éjszakai ma­nőverezését irányítják. A tornyokból küldött jelzések sötétben is támpontot nyúj­tanak a hajósok számára. A kiemelkedő ponton elhelyez­kedő épületek azonban kilá­tóként is szolgálnak majd: tetejükről szemlélhetik az érdeklődők a nagyszabású építkezés menetét. A ‘kilá­tókban térképek, makettek szemléltetik a készülő léte­sítményt. Emellett lehetősé­get nyújtanak az épületek parabola-antennák elhelye­zésére is. A Dunakanyarban gyakori a panasz a tévéadá­sok vételére, így viszont ja­vulhatnak a televíziózás fel­tételei. A Dunakanyar idegenfor­galmi jelentőségére való te­kintettel a beruházó OVI- BER igen körültekintően jár el a kilátók építésénél, hogy ne bontsák meg a táj eszté­tikai összhatását, hanem harmonikusan illeszkedjenek a környezetbe. Az Építészeti Szakmai Bizottság bírálja el, hogy a többféle tervjavaslat közül melyik felel meg leg­inkább a követelményeknek. A kilátók építését még az idén megkezdik, álló kezdeményezés, hogy a főiskola és a Pelikán Szál­loda és Idegenforgalmi Le­ányvállalat társulást hozott létre, s szállodaként is mű­ködtetik a kollégiumot — hangsúlyozta a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se. S ez a társulás remélhe­tőleg gyümölcsöző együtt­működés lesz majd mindkét fél számára. A Hotel Student, emellett újabb színfoltja lesz a megye, s a Tiszánt jl idegenforgalmának is. A főiskola és a társulás nevében Bagi Károlyné, a tagozat igazgatója köszönő szavakkal átvette a létesít­ményt. amely idényszálloda­ként június 27-től várja a vendégeket. Az épületben a százöt szoba „kiadó” a nyárra. Július, augusztusra eddig nyolc hazai és külföl­di turistacsoport jelezte ér­kezését a Hotel Situdentbe. Egy kétágyas szoba ára a kétcsillagos kollégium-szál­lodában 690 forint, plusz egy pótággyal pedig 900 forint. Az árban természetesen ben­ne van a reggeli, amelyet Harminc hazai bányavál­lalat, illetve iparági kutató- intézet mintegy másfélszáz képviselőjének részvételével országos bányabiztonsági konferenciát tartottak szer­dán Oroszlányban. Azt vitat­ták meg, milyen szerepe le­het és van a diszpécserköz­pontoknak a fő bányaveszé­lyek elleni védekezésben. A témának, mint hangsú­lyozták, a hazai szénbányá­szat utóbbi években történt nagyfokú gépesítése ad kü­lönös jelentőséget. Az egyre növekvő mélységben alkal­mazott korszerű berendezé­sek ugyanis a munka gyor­sításán és megkönnyítésén kívül növelték a lehetséges veszélyforrások számát is. E helyzetben ma már elenged­hetetlenül szükséges az ösz- szes fő- és a segéd termelési munkafolyamatok tökéletes figyelemmel kísérése, ellen­őrzése. Csak így van lehető­ség olyan körülmények meg­előzésére, amelyek üzemza­vart vagy rendkívüli ese­ményt okozhatnak. Erre vi­szont az eddig használt jel­ző- és hírközlő eszközök már nem alkalmasak. Az üzemzavarok, illetve a szerencsétlenségek vizsgá­latai is egyértelműen azt bi­zonyítják, hogy napjaink korszerű bányáiban már csak a legmodernebb szá­mítástechnikai eszközökkel kiegészített berendezések al­kalmasak a veszélyhelyzetek megelőzésére. Ezt felismerve kezdődött meg hazánkban a bányabeli folyamatok disz­pécser-rendszerű irányítá­sához, és ellenőrzéséhez szükséges műszaki fejlesztés. az épület földszinti étermé- ben fogyaszthatnak el a ven­dégek. Minden szobához hi­deg-meleg vizes mosdó, zu­hanyozó készült. A szobák mellett kisebb helyiségek, klubszobák, me­legítőkonyhák, „mosókony­hák” találhatók a három emeleten. Míg a földszinten a porta és az étterem mellett többek között bár, kondicio­náló terem, könyvtár, olva­sószoba, stúdió kapott helyet. Az U-alakú épületet a föld­szinten a Tisza felőli oldal­ról a nagy tanácskozó terem köti össze, lezárva a hangu­latos belső udvart. A nagy­terem ugyancsak 300 néző, hallgató befogadására alkal­mas. A Hotel Studentet mint kollégiumot szeptember 2-án adják át a főiskolásoknak. A tervek szerint a jövő nyá­ron már a hallgatók is mun­kát vállalhatnak a létesít­ményben. hogy ezáltal is bő­víthessék gyakorlati ismere­teiket. T. G. E rendszerek kiépítéséhez a vállalatok saját forrásaikon kívül az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság anyagi támogatását is igénybe ve­hetik. Az Országos Bánya­műszaki Főfelügyelőség az elmúlt évben kidolgozta a bányaüzemi számítógépes biztonsági rendszer prototí­pusát, s ez azóta két helyen — a komlói és a balinkai bá­nyaüzemben —i- már a gya­korlatban is megvalósult. Mindkét helyen eredménye­sen alkalmazzák. A konferencián azt is el­mondták, hogy bányaválla­lataink más módon is töké­letesítik a hazai bányák biz­tonságát. Tetemes összeget fordítottak például sújtólég- robbanás- és a tűzveszély­jelző berendezések vásárlá­sára. Növelték a villamos­energiát szolgáltató rendsze­rek üzembiztonságát. Új, ne­hezen éghető anyagokból ké­szült szállítószalagokat és tömlővezetékeket használ­nak. Ugyanakkor — mutat­tak rá a szakemberek — még mindig vannak olyan bányaüzemek, főként a ré­gebben épültek és a hamaro­san kimerülök, ahol ma is hiányos a jelző- és a riasztó- rendszer. Másutt még mindig nem ismerték fel, hogy a körsze­rű irányítás a biztonság fo­kozása mellett — az állás­idők csökkentése révén — a termelékenységet is javítja. Van, ahol az anyagiak hiá­nya lassítja e folyamatot. Másutt pedig az nehezíti az átállást, hogy a diszpécsere­ket nem ruházták fel az egész üzemi termelő folya­mat feletti intézkedési jog­gal. Korszerű riasztórendszer a balesetek megelőzésére Országos bányabiztonsági konferencia Oroszlányban Távlatokban gondolkodva Építőművészek tiltakozása A Magyar Építőművészek Szövetségének vezetősége — mint levelében közli — úgy döntött, hogy tiltakozik „a romániai nemzetiségi kis fal­vak erőszakos megsemmisí­tésére kidolgozott terv” meg­valósítása ellen. Rámutatott, hogy ez az akció „szétzúzza a mai Románia területén élő magyar, német és más nem­zeti kisebbségek történeti azonosságtudatát”. Hangsú­lyozta, hogy „az épített kör­nyezet minősége semmi más­sal nem helyettesíthető ér­ték. az emberiség közös kin­cse”. A szövetség vezetősége felhívással fordult a világ építészeihez, hogy „emeljék fel szavukat a romániai nemzetiségi kultúra felszá­molására irányuló település­politikai elhatározásokkal szemben”. A szövetség vezetősége a levelet és a felhívást meg­küldte több mint hetven or­szág építőművész szövetsé­gének, több nemzetközi szer­vezetnek, számos magyar és külföldi köze'rti személyi­ségnek és ;j tószervnek. (MTI) HAKA—Danubius Magyar—finn közös válialat alakúi Magyar—finn közös vál­lalat alapításáról írtak alá megállapodást szerdán az Építésügyi és Varosfejleszté- si Minisztériumban. A szer­ződés érteim .n a finn HAKA cég, valamint a Da­nubius Szálloda és Gyógy­üdülő Vállalat, a Fővárosi Fürdőigazgatóság, az Inter- cooperation Rt, valamint a Középületépítő Vállalat rész­vénytársaságot alakít buda­pesti termál gyógyszálló épí­tésére és üzemeltetésére. Az alapító okirat aláírásánál jelen volt Marjai József mi­niszterelnök-helyettes, ke­reskedelmi miniszter és Ka- levi Sorsa finn külügymi­niszter, Somogyi László épí­tésügyi és városfejlesztési miniszter. Építők Új főtitkár Az Építő-, Fa- és Építő­anyagipari Deig zók Szak- szervezetének központi ve­zetősége szerdai ülésén az alapszervezeteknél létreho­zott mintegy 32 ifjúsági ta­nács és tagozat munkájának tapasztalat: !; s intette át. Az ülésen tárgy-dtak még a szakszervezet gazdálkodásá­ról, az építésügyi ágazat első negyedévi munkájáról. A testület Somogyi Gyulát fel­mentette titkári megbízása alól és megválasztotta a szakszervezet főtitkárának. A megyei tanács pénteki ülésén két hosszútá­vú program is napirenden szerepel. Amikor ez az is­merőseim körében szóbake- rült, csak legyintettek: ugyan már, hiszen egyik napról a másikra él az or­szág, nem győzzük törleszte­ni adósságunkat, minek po­csékolni az időt a közlekedés és az egészségügy ezredfor­dulóig terjedő programjá­nak kidolgozásával. Szó ami szó, van ebben valami igaz­ság, hiszen korábban is vol­tak hosszútávú korszerűsítési és fejlesztési terveink, de megvalósításuk különböző tényezők — legfőképpen az anyagiak hiánya miatt — so­sem volt teljes. Joggal vető­dik fel tehát az óvatoskodás, a fenntartásoktól sugalt kér­dés: napjaink gondjainak megoldásával foglalkozzunk inkább, vagy azzal együtt fordítsunk energiát a jövő kimunkálására is? Ha jól meggondoljuk, a két feladat egymástól elvá­laszthatatlan. A mai tettek hatása holnap is érződik. Van egy régi latin közmon­dás, miszerint bármit teszel, okosan tedd és nézd a végét. Mai munkánkkal minden­képpen a jövőt alapozzuk, akár gondolunk erre, akár nem. Jobb tehát, ha kijelöl­jük a távlatokban elérendő célt, és már most ahhoz iga­zodunk. Meg aztán számta­lan olyan feladat van. mely­nek megoldásához — bárho­gyan nekigyürkőzünk is — évek, évtizedek kellenek. Az egészségmegőrzési program fő célkitűzései közül vegyük például a daganatos, az idült légzőszervi és emésztőrend­szeri betegségek okozta halá­lozás csökkentését. Ennek a célnak az elérése a hatvanöt év alatti korcsoportban a rákkeltő anyagok lehetséges kiszűrésével, a hatékonyabb szűréssel és a megelőzést szolgáló egészségneveléssel (környezetvédelem, alkoho­lizmus és a dohányzás elleni intézkedések) lehetséges a megyei tanácsülésre beter­jesztett program szerint. Más ilyen részfeladatot is említhetnénk az egészség­ügyből annak bizonyítására, hogy szükség van az előrelá­tásra. a csak a távlatokban megoldható feladatok alapos kimunkálására. A közleke­dés területéről is vehetünk példákat. Ilyen az a célkitű­zés, hogy a Magyar Állam­vasutak fennállásának száz­ötvenedik évfordulójára, 1996-ra az ószolnoki pálya­udvaron vasúti múzeumot és skanzent létesítenek. Nem újkeletű gondolat ez. Kapos­vári Gyula, a Damjanich Múzeum nyugdíjas igazgató­ja már jó egy évtizeddel ez­előtt kezdeményezte a vas­úti múzeum alapítását. Igen- ám de a régi szolnoki „indó- házban”, az akkori vasútál­lomás épületében több csa­lád lakik, a szállítást szolgá­ló vágányokat is fel kell sza­badítani a régi mozdonyok, a személy és a teherkocsik tárolására. A vasúti múzeum kialakítása tehát nem csak jószándék kérdése, hanem ezernyi megoldás mérlegelé­se és az anyagiak biztosítá­sa. Mindez temérdek időt je­lent. Azt mondják: minden példa sántít. Lehetséges, hogy az említettek is. Talán mégise bizonyítják. hogy nem feleslegesen áldoz ener­giát és tölti az időt a megyei tanács a hosszútávú progra­mok kidolgozásával. Arra a felvetésre pedig, hogy úgy­sem lesz elég pénz ezeknek a programoknak megvalósítá­sára, csak azt lehet monda­ni: majd eldönti az idő. Ta­lán nem is a teljesség igé­nyével kell majd mérlegel­nünk a hosszútávú korszerű­sítési és fejlesztési célok el­érését, hizen a feladatok időarányos megvalósítását tényleg nagy mértékben be­folyásolják a pénzügyi lehe­tőségek is, hanem inkább a haladás irányát, a kitűzött célok helyességét kell mér­legre tenni. Az eddigi hosszú távú programok értékelésénél is hiba volna arra helyezni a hangsúlyt, hogy egyik-másik célkitűzés nem vagy csak részben valósul meg. A fon­tos az, hogy a programok helyes irányba terelték a munkát és egészében véve sikeresek voltak. A megye közlekedésének és hírközlé­sének a megyei pártbizottság fejlesztési irányelveire épülő korábbi hosszútávú prog­ramja is eredményeket szült. Csupán példaként említve azok közül: átépült a vasúti fő- és mellékvonalak egy ré­sze. Ezzel növekedett a jár­művek engedélyezett ten­gelyterhelése és a vonatok sebessége. A teljes vasúti hálózaton megszűnt me­gyénkben a gőzvontatás. A megye 458 kilométeres vas­úti hálózatából 205 kilomé­ternyi villamosított. Tizen­héttel emelkedett a biztosító berendezéssel ellátott vas­úti átjárók száma. Megépült a vasúti diesel-bázis, folya­matban van a konténerpá­lyaudvar építése. Az elhatá­rozástól a tervezésen át a megvalósításig mindegyik megvalósítása éveket vett igénybe. Mind az egészségügy, * S. mind a közlekedés fejleszté­se közvetlenül érinti me­gyénk valamennyi lakosát, hiszen akár személyesen, akár családtagjai által napi kapcsolatban áll velük az ember. Egyikünk számára sem közömbös tehát, hogyan alakul hálózatuk. Az ország mai helyzetét figyelembe vé­ve egyértelmű, hogy a táv­lati tervek realitása — le­gyen szó bármilyen terület­ről — a társadalmi-gazdasá­gi kibontakozási program függvénye. Azé, hogy össze­fogással a jövőbe vetett hit­tel eredményesen tudunk-e dolgozni és javainkat meg­felelően kamatoztatni. S. B. Nagyméretű to­lózárakat gyárt jelenleg CNC megmunkáló köz­pontján az Alföl­di Kőolajipari Gépgyár részére a KA EV mezőtúri gyára. A megren­delésből több mint kétmillió fo­rint bevételük származik (Fotó: T. K. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom