Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-09 / 137. szám

* v a. á-\\ Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évi. 137. sz., 1988. június 9., csütörtök A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Gazdag íróit a tegnapi program A finn államfő befejezte magyarországi látogatását Találkozó Grósz Károllyal — Ebéd Kádár Jánossal Ünnepélyes búcsúztatás Zsúfolt programja volt szerdán a finn köztársasági elnöknek. Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkás­párt főtitkára, a Miniszter- tanács elnöke reggel a Par­lament Nándorfehérvári ter­mében találkozott Mauno Koivistóval. Grósz Károly tájékoztatta a vendéget Ma­gyarország helyzetéről, szólt az elmúlt években megnöve­kedett gazdasági nehézsé­gekről, ezek okairól. Átte­kintést adott azokról az el­határozásokról — így az MSZMP Központi Bizottsá­gának gazdasági, társadalmi kibontakozási programjáról, a kormány stabilizációs munkaprogramjáról, vala­mint a közelmúltban meg­tartott országos pártértekez­let döntéseiről —, amelyek e gondok megoldása érdeké­ben a gazdasági és politikai reformfolyamatok felgyorsí­tását és kiteljesítését szol­gálják. Hangsúlyozta, hogy céljaink eléréséhez az eddi­ginél is nagyobb mértékben kívánunk támaszkodni a nemzetközi együttműködés­ből adódó előnyökre. Aláhúz­ta, hogy a magyar gazdaság szerkezetének korszerűsítésé­re irányuló lépéseink jó le­hetőséget biztosítanak kül­földi partnerek — köztük finn vállalatok — bekapcso­lódására. Mauno Koivisto országa helyzetéről szólva hangsú­lyozta, hogy a hetvenes évek derekának stagnálása után az elmúlt tíz esztendőben gyakorlatilag töretlen volt a finn gazdaság fejlődése. Ki­emelte, hogy ebben a folya­matban meghatározó szerepe volt az ipari szerkezet kor­szerűsítésének, az oktatás­nak és a szakképzésnek, va­lamint a kiterjedt nemzet­közi gazdasági kapcsolatok­nak. A két államférfi egybe­hangzóan kitűnőnek minősí­tette Magyarország és Finn­ország kapcsolatait, s meg­erősítette az együttműködés fejlesztésére irányuló kölcsö­nös készséget. Mauno Koivisto finnorszá­gi látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, aki a meghí- .vást köszönettel elfogadta. A délelőtti órákban Mauno Koivisto feleségével az Ipar- művészeti Múzeumba láto­gatott, s megnyitotta a Finn Forma című kiállítást. A múzeumból az Ország­házba vezetett a finn ál­lamfő útja: részt vett és be­szédet mondott az Ország- gyűlés külügyi bizottságának kibővített ülésén a Parla­ment Kongresszusi termében. Változó Európa című elő­adásában a földrészen bekö­vetkezett változásokat ele­mezte. A Kelet és a Nyugat közötti konfrontáció mellett és helyett mindinkább az ál­nak ítélte, s kijelentette: e kereskedelem folytonos meg­erősítését tűzték célul. Nagy tetszéssel fogadott előadását a következő — magyarul elmondott — sza­vakkal fejezte be a finn el­nök: „Éljen a finn—magyar barátság! Éljen az európai biztonság!” Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnö­ke és felesége délben ebédet adott Mauno Koivisto és fe­lesége tiszteletére a kor­mány vendégházában. A nap folyamán partnec- tárgyalásokra, szerződésköté­sekre is sor került. Grósz Károly és Mauno Koivisto találkozója a Parlamentben (MTI — Telefotó) lamok közötti függőség fej­lődik — mutatott rá. A tör­ténelem legsúlyosabb örök­ségeinek leépítésével egy- időben Európa országai gyors ütemben fejlesztik az újtípusú együttműködési for­mákat. Mauno Koivisto kifejtette: országában nagy érdeklődés és figyelem kíséri az euró­pai szocialista országok tö­rekvéseit a gazdasági refor­mok megvalósítására, és a kölcsönös együttműködésük hatékonyabbá tételére. Re­ményét fejezte ki, hogy e re­formtörekvéseik megvalósul­nak, s növekvő hasznot hoz­nak a gazdasági és a társa­dalmi infrastruktúra fejlesz­tésében. A szocialista orszá­gokkal folytatott kereskedel­met fontosnak és hasznos­A finn államelnököt kísé­rő vállalatvezetőkből és üz­letemberekből álló delegá­ció délelőtt a Magyar Gaz­dasági Kamarában kerek- asztal-beszélgetésen vett részt. Mauno Koivisto látogatá­sa ünnepélyes búcsúztatással fejeződött be. A Ferihegyi repülőtéren Trautmann Rezső, Katona Imre és felesége, valamint Horn Gyula kísérte a külön- géphez Mauno Koivistót és feleségét. A szívélyes búcsú­zást követően a kedves ven­dégek beszálltak a repülőgép­be, amely a késő délutáni órákban elindult Helsinki felé. MA: Távlatokban gondolkodva 3. oldal Ünnepi künyvbét Könyvtári napok 4. oldal Telefon a lélekhez 5. oldal Három gazdaság átalakult Téeszböl szakszövetkezet A gazdálkodás eredménye­sebbé tételére kínálkozik a gazdaságilag nehéz helyzetbe került termelőszövetkezetek számára az a lehetőség, hogy szakszövetkezetté ala­kuljanak át. Egyéb szövet­kezeti formák — kisszövet­kezet, kistermelők szövetke­zete — szintén színesítheti, formájában gazdagabbá te­heti a gazdálkodói kört, — a lehetőséggel egyelőre még kis számban élnek az üze­mek, illetve a kistermelők. A MÉM-ből kapott tájékoz­tatás szerint három közös gazdaság választott eddig új formát és vált szakszövetke­zetté. A három gazdaság: a Tompái Kossuth Tsz, a Ba- lotaszállási Aranyhomok Tsz és a Sarkadkeresztúri Egyet­értés Tsz. Mindhárom üzem kedvezőtlen adottságú és az új forma kínálta lehetőségek kihasználásával igyekszik tagságát nagyobb jövede­lemhez juttatni és fokozni a termelés nyereségét. A szak­szövetkezeti forma lehetővé teszi különben a termelés- szervezés lényeges átalakítá­sát és a kockázatvállalás, va­lamint az érdekeltség növe­lését is. A KÉV-Metró Szolnoki Igazgatóságának 52-es építésvezető­sége kivitelezésében készül a Szolnoki Varga Katalin Gim­názium új épületszárnya, hat tanteremmel és a hozzá kap­csolódó kiszolgáló helyiségekkel, szertárakkal, a földszinten konyhával, tálalóval és étkezővel. Az építkezés és a régi épü­let külső tatarozása, amely együtt 50 millió forintba kerül, a jövő év augusztusára készül el (Fotó: Mészáros) Az Egyesült Államokban Nagy érdeklődés előzi meg Grósz Károly látogatását John Whitehead és Horn Gyula sajtótá/ékoztató/a John Whitehead, az Egye­sült Államok külügyminisz­terének első helyettese ven­déglátója, Horn Gyula kül- ügyminisztériumi államtit­kár társaságában szerdán nemzetközi sajtókoncerenci- án összegezte magyarországi látogatásának tapasztalatait. A Külügyminisztériumban megtartott tájékoztatón John Whitehead és Horn Gyula a mostani látogatás kapcsán rövid bevezető nyilatkozat­ban értékelte a magyar— amerikai kapcsolatok alaku­lását, majd válaszoltak a ha­zai és a külföldi sajtó kép­viselőinek kérdéseire. John Whitehead minde­nekelőtt örömét fejezte ki, hogy rövid idő, fél év eltel­tével ismét Magyarországra látogathatott. A mostani út alkalmat adott arra, hogy vendéglátóival, a magyar po­litikai, gazdasági élet veze­tőivel — Grósz Károly mi­niszterelnökkel, Medgyessy Péter miniszterelnök-helyet­tessel, Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottsá­gának titkárával és Horn Gyulával — rövid, de annál behatóbb eszmecserét foly­tassanak a kölcsönös érdek­lődésre számottartó kérdé­sekről, a sikeresen alakuló amerikai—magyar viszony fejleményeiről. John White- head különös hangsúllyal szólt arról, hogy az Egye­sült Államokban nagy ér­deklődés előzi meg Grósz Károly júliusban esedékes látogatását. Az elmúlt időszak magyar belpolitikai változásairól a külügyminiszter-helyettes el­mondta: az Egyesült Álla­mokban ’ nagy érdeklődéssel kísérték a pártvezetésben végbement személyi változá­sokat, s érdeklődés övezi a magyar gazdaságban beveze­tett reformintézkedéseket. A bürokratikus kötöttségektől mentes szabad gazdaság je­lentőségét hangoztatva John Whitehead annak a meggyő­ződésének adott hangot, hogy az új vezetés új lehe­tőségeket teremt. A kétol­dalú kapcsolatok további (Folytatás a 2. oldalon) Az ipari szövetkezetekben Csökkenő létszám mellett is növekszik a dolgozó nők aránya Felavatták Szolnokon a Hotel Studentet, amely június végétől várja a turistákat, szeptembertől pedig a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola Szolnoki Tagozatá­nak kollégistáit. Tudósításunk a 3. oldalon (Fotó: T. K. L.) A Kiszöv elnöksége leg­utóbb 1984-ben vizsgálta a megye ipari szövetkezetei­ben dolgozó nők helyzetét. Az akkori elemzés részlete­sen szólt a nők foglalkozta­tásáról, iskolai végzettségük­ről, bérezésükről, munkakö­rülményeikről, s hogy a na­pokban újra napirendre ke­rült ez a téma, azt indokol­ják a társadalmunkban, gazdaságunkban végbemenő változások, a szövetkezetek­ben foglalkoztatottak csök­kenése, a munkakörülmé­nyek, a szövetkezetek ter­mékszerkezetének átalaku­lásai. Az ipari szövetkezetekben dolgozók száma az utóbbi években érzékelhetően csök­ken, 1984-ben több mint ti­zenháromezer embert fog­lalkoztattak, az idén tizen­egyezer fölött. A nők tíz szá­zalékos csökkenése elmarad az összlétszárrí csökkenésé­től, s így arányuk (63,4 szá­zalék) növekszik (1984-hez viszonyítva 3,4 százalékkal nagyobb). Ez a tíz százalé­kos nődolgozó-csökkenés az elmúlt 8 évre is igaz, lénye­ges különbség viszont, hogy Könnyített munka a kismamáknak 1984-ig a bedolgozók vissza­esése okozta a csökkenést, az azóta eltelt időszakban pedig a közös műhelyi munkát végzők száma, valamint az adminisztrációs létszám csappant meg. A tagszövetkezetekben 6207 nő végez fizikai mun­kát. (A nődolgozók 86,1 szá­zaléka). A szakmunkások, betanított munkások, segéd­munkások arányát a szövet­kezetek igényei határozzák meg. A szalagszerű terme­léshez főként betanított munkásokra van szükség, sem a munkaadóknak, sem a dolgozóknak nem érdeke a szakmunkás-képesítés meg­szerzése. A szövetkezetekben a fizikai munkát végző nők 34,2 százaléka szakmunkás, 56,7 százalékuk betanított munkásként dolgozik, 8,9 százalék a segédmunkások aránya. Az irányításban, ad­minisztrációs munkakörben dolgozók közül ötvennyolcán végeztek egyetemet, főisko­lát, 1171-en pedig középfokú képesítést szereztek. Kedve­zően alakul a vezető beosz­tású nők száma, tizenkét el­nöknő van a megyében, öt műszaki vezető, 36 számvi­teli szakember, illetve füg­getlenített elnökhelyettes, s kétszáztizennégyen közép­vezetői feladatokat látnak el. A munkabérek alakulásá­ban meghatározó szerepe van a végzett munka nehéz­ségének, a szakképzettség­nek — a férfiak az előbb említettekben jobban állnak. A felső- és középvezetők körében nem tapasztalható bérarónytalanság. A szociális- és munkakö­rülmények javulása termé­szetesen nem csak a nőket érinti. Üzemi étkeztetési le­hetőség 34 szövetkezetben van, s 23-ra nőtt az üzemor­vosi ellátást biztosító szövet­kezetek száma. Jelentős elő­relépésnek számít, hogy je­lenleg 28 szövetkezetben vál­lalhatnak könnyebb munkát a kismamák.

Next

/
Oldalképek
Tartalom