Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-06 / 134. szám
1988 JÚNIUS 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A megyei' művelődési központban Magyar fotósé a FlflP aranyérme Megnyílt az V. Nemzetközi Környezetvédelmi Fotópályázat kiállítása A Doktor Zsivago a BITEF-en Színvonalas művészi munka és közönségsiker Évadzáró társulati ülés a Szigligeti Színházban A Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban szombaton délelőtt nyitották meg az V. Nemzetközi Környezet- védelmi Fotópályázat kiállítását. A pályázatra huszonnyolc ország négyszáz- nyolcvanhét fotósa, ezerháromszázhuszonhét képet küldött be és hatszáztizen- kilenc színes diát, amelyből az öttagú nemzetközi zsűri huszonegy arszág százhat- vannégy fotósának százharminc képét és százöt diáját fogadta el kiállításra, illetve vetítésre. A cím megtévesztő, A halál ideje nem akciófilm, nem horror, — inkább hasonlít a görög sorstragédiákra. A főhős. Juan Sayago csaknem két évtizedes börtön után tér haza. Párbajban megölte Raul Truebát, — akinek a fiai már várnak rá, hogy megbosszulják apjuk halálát. Juan Sayago békességet, szeretetet hirdet, erről meggyőzni egykori áldozatának kisebbik fiát, Pedrót is. De az idősebb fivár, Julian ■ hajthatatlan. A végzet beteljesedik... Szokvány vérbosszú történet. így néhány'sorban leírva, csak. hát a filmet a No- bel-díjas’ Gábriel Garcia Márquez írta, s ahogy mondta ez a forgatókönyv életművének fontos része. A néző szerencséje, hogy ez nemcsak az író szándéka szerint van így, de a megvalósítás alapján is. A filmdráma szereplői, ahogy általában a Marquez- művekben, vállalják sorsukat, akárcsak a görög tragédiák hősei. De Marquez világában nem az isteni rendelés, hanem nagyon is a földhöz kötöttség, a régi szokások alapján szerednek, vagy gyűlölnek az emberek, a körülményeik késztetik őket arra. hogy szembenézzenek a halállal. A szereplők sorsát a fatalitás irányítja, ezt viszont a társadalmi A méreteiben is reprezentatív tárlatot Tabák Lajos,, a Jászkun Fotóklub elnöke, a Fotóművészek Nemzetközi Szövetségének (FIAP) tagja nyitotta meg. Elmondotta: a kiállított fotók vetítésre kerülő diák azt bizonyítják, alkotóik megértették az ENSZ Környezeti és Fejlesztési Világbizottsága azon — látszólag képtelen, ám a valóságban jól megalapozott véleményét — hogy a tudomány és a technika által vezérelt fejlesztések számos formája azokat a természeti erőforrásokat rombolja, amekörnyezet határozza meg. Az emberi élet kioltása a Marquez-film közegében is a legnagyobb bűnnek számít, de az emberek kénytelenek ezt is magukra vállalni, ha becsületük forog kockán. A színes kubai—kolumbiai filmet egy számunkra ismeretlen, de a most látott filmje alapján zseniálisnak nevezhető fiatalember, Jorge Ali Triana rendezte. Tulajdonképpen színházi rendező — ő alapította a Bogotái Népszínházát — de az utóbbi években filmeket is rendez. Szándéka szerint azért teszi ezt, mert a film jobban eljut a világ különböző részeibe s ő — mármint Jorge Ali Triana — a latin-amerikai kultúrát, ezen belül a kolumbiait meg akarja ismertetni a más földrészeken élő emberekkel is. Ez a dicséretes szándék A halál ideje megrendezésében tökéletesen sikerült. A rendező nem illusztrálja Marquez könyvét, hanem a teljesség igényével merít annak világából, s a film formanyelvén nagyon egyszerű, tökéletes mondatokkal közvetíti az író gondolatait. Megejtően szép film sikeredett, az utcák, házak hangulata hátteret ad a történetnek. tovább emeli Marquez prózába öntött költői gondolatainak nagyszerűségét. lyeken a fejlesztés alapul. Amíg a múltban a gazdasági fejlesztés környezetre gyakorolt várható hatása miatt aggódtunk, addig most arra kényszerülünk, hogy az ökológiai stressz — a termőföldek, az erdők romlása, a vizek, a légkör szennyeződése — gazdasági kilátásainkra gyakorolt hatásával törődjünk. A kiállítás bizonyítja, hogy a fotósok mennyire érzékenyek — és milyen kifejező erővel! — ezekre a hatásokra, és felelősnek érzik magukat az emberiség egészséges jövőjéért. Jól láttatja ez a tárlat azt is, hogy milyen károkat okoz ezen a területen is a tudatlanság, felelőtlenség, közömbösség — mondotta Tabák Lajos. A széles gondolati horizontra támaszkodó, nagy tetszéssel fogadott megnyitó- beszéd után átadták a pályázat díjait. A FIAP aranyérmét Nagy Péter Babilon, vagy amit akartok című képe, az ezüstérmet Szalánczy Béla a Fiókanevelés című diája, a bronzérmet pedig Chris Hin- terobermaier Mutáció című fotója kapta. Az előzőeken kívül számos különdíjjal jutalmazták az arra érdemes fotókat, diákat. A kiállítást július 17-ig tekinthetik meg az érdeklődők. Debrecenben Nyári tárlat Debrecenben vasárnap immár tizedik alkalommal nyitottak meg országos nyári tárlatot a Kossuth Lajos Tudományegyetem díszudvarán. Az első ilyen kiállítást 1967- ben rendezték a hajdú-bihari megyeszékhelyen, majd három-, illetve kétévenként került sor az országos jelentőségű bemutatókra. A mostani kiállítás eltérő a korábbiaktól, retrospektív jellegű, vagyis áttekintést ad az elmúlt 21 esztendő kilenc tárlatáról. A kiállított művek közös jellemzője, hogy mindegyik köztulajdonban van, s külön-külön már valamennyi szerepelt a debreceni nyári tárlatokon. Keszthelyen Befejeződött a numizmatikai nyári egyetem Vasárnap véget ért Keszthelyen a numizmatikai nyári egyetem. A Magyar Numizmatikai Társulat, a Magyar Éremgyűjtők Egyesülete és helyi csoportja közös kurzusán a hazaiakon kívül NSZK-beli és osztrák résztvevők is voltak. A bemutatóval egybekötött előadások többek között a hellenisztikus kori görög éremverésről, a III. századi római pénzverésről, a XVI— XVII. századi magyarországi pénz- és értékviszonyokról, a magyar iskolaérmekről, valamint a múlt század végének hazai emlékérem-művészetéről adtak áttekintést. A hallgatók megismerkedhettek a Magyar Nemzeti Múzeum éremtárának ritkaságaival is. A négynapos program záróeseménye a dunántúli éremgyűjtők hagyományos, immár 14. találkozója volt. Ezen — hazánk minden részéből, illetve Ausztriából, Csehszlovákiából és Jugoszláviából — több száz nu- mizmatikus vett részt, s a városi színház klubtermében cserélhettek, vásárolhattak érmeket. A numizmatikai nyári egyetemet — a tervek szerint — jövőre is megrendezik Keszthelyen. Évente két alkalommal — a nyár elején és végén — a szokásoktól eltérően nem a közönség népesíti be a Szigligeti Színház nézőterét. így történt ez szombaton délelőtt is, amikor az 1987—88-as évad értékelésére gyűltek össze a színház vezetői, művészei és technikai dolgozói. Az évadzáró társulati ülésen részt vett és felszólalt Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, valamint jelen voltak a megye és a város kulturális életének irányításában vezető szerepet játszó intézmények képviselői, köztük Ürmössy Ildikó, a megyei tanács elnök- helyettese. A színház történetének egyik igen jelentős — bár mindössze tíz hónapos — korszakát, a társulat egész éves munkáját Schwaj- da György, a színház igazgatója értékelte. A korábbi évekhez hasonló figyelem és szakmai elismerés kísérte a színház művészi törekvéseit. Az egyes előadások egymással ellentétes, olykor ellentmondásos kritikai fogadtatása sem kérdőjelezte meg a színházban folyó művészi munka növekvő szakmai presztízsét. Az elmúlt évad jelentőségét mindenekelőtt az adja meg, hogy emellé fölzárkózott a közönség nagyarányú érdeklődése is, ez emelt m;n- den bemutatót — az ország színházi életének egészét tekintve is — fontos esemény- nyé. Az ország minden részéből rendszeresen érkezett nézők sokasága, a teltházas előadások sorozata is azt mutatta, hogy ismét országos hírű színházi műhellyé vált a Szigligeti, s tette mindezt — szándékai szerint is — magas művészi színvonalon. Ez utóbbi bizonyítéka, hogy a Doktor Zsivágó című előadás meghívást nyert a BITEF- re, a majdan Belgrádban megrendezendő nemzetközi Ha a Zádor-hidat látni akarjuk Karcag határában, bizony elég hosszadalmas és fáradságos út elé nézünk, hiszen a mintegy 180 éves híd- matuzsálemhez ma is földút vezet, amely esős időszakban és télen majdhogynem járhatatlan. Az ötnyílású híd forgalma ma már jelentéktelen. Amióta megépültek a modern műutak, helyi érdekű forgalmat bonyolít csupán a Karcag—Nádudvar—Püspökladány útvonalon. A Jász-Kun kerületek gyűlési jegyzőkönyvei 1783-ban említik először a Zádor-hidat. A következő latin nyelvű feljegyzés található meg a szolnoki és a fővárosi levéltárakban (magyarul így hangzik:) „A Zádor vízfolyáson Góc István ácsmester újjáépítette a hidat”. A keltezés: 1783. szeptember 1-je. A Zádor folyócskát keresztező országúttal alighanem többször is baj lehetett, 'mivel a korabeli feljegyzések arról tanúskodnak, hogy a megáradó víz nem képes elfolyni a híd alatt, lehetetlenné téve a biztonságos közlefesztiválra, júliusban a Budai Parkszínpadon mutatják be a Rákóczi tér című musicalt, A hazug című előadásról pedig szeptemberben televíziós felvétel készül. Schwajda Gvörgy értékelésében emellett nagy elismeréssel szólt a műszakiak, a technijjgi dolgozók lelkiismeretes munkájáról — akik nemegyszer naponta 4 tonna díszletet mozgatnak meg. s akiknek segítségével mintegy 200 ezer forint díszletköltséget takarítottak meg. Teljesítményük nagyban hozzájárult a sikerekhez. Az évadzáró társulati ülésen Schwajda György ismertette a jövő évad előzetes műsortervét. Az elképzelések szerint a nagyszínházi bemutatók között lesz Székely János Caligula helytartója című drámája. Molnár Ferenc Az üvegcipő című kedést, illetve akadályozva a posta futárszolgálatát. Valószínűleg a karcagi főpostamester kérhette levélben a budai helytartótanácsot, hogy rendezze a híd ügyét, mert 1804 februárjában a tanács leírt a Jász- Kun kerületek gyűléséhez, hogy a megrongálódott utat — úgymond — helyezzék jó karba. Mielőtt azonban, hogy a tervezett kőhíd megépülhetett volna, ideiglenes jelleggel tahidat emeltek, de ezt már egy évvel később, 1805- ben. A kőhíd megépítésére csak 1806-ban kerülhetett sor. Ez év májusában Illési János, a Nagy-Kun kerület kapitánya tárgyalást folytatott a híd kivitelezésére Magurányi József egri kőművesmesterrel, aki vállalta, hogy egri bányáiban a köveket kifarag- tatja, a helyszíni munkálatokat irányítja, s az építkezést a következő év őszéig befejezi. A tiszai réveken megkezdődött a kövek átszállítása. A munka — mivel országúti hídról volt szó — olyan nagy darabja, valamint a Marica grófnő című nagyoperett. Színpadi adaptáció készül Kafka A kastély című regényéből, illetve bemutatják Gelderode Képek Assisi Szent Ferenc életéből című művét. A szobaszínházi tervek között szerepel egyebek mellett egy Fassbinder-bemutató, illetve egy görög dráma színrevitele. A jövő évadtól megválik a társulattól Bal József, Dobák Lajos, Földesi Judit, Harsá- nyi László. Halmágyi Sándor, Hunyadkürti István, Csizmadia Tibor, Antal Csaba, Németh Ilona, Lábas Zoltán, Zsótér Sándor. Mor- csányi Géza, Horányi Márton és Kovács B. János. A tervek szerint szeptembertől Szolnokon folytatja művészi munkáját Taub János és Tompa Gábor rendező. Rajk László díszlettervező, Molnár H. Lajos, Győri Emil. ifj. Újlaki László, Spolarits Andrea és Meister Éva. horderejűnek bizonyult, hogy Illési János több ízben a környékbeli földesurakhoz fordult; a munka érdekében ne hátráltassák a kőfuvarozókat, kiváltképp a réveken. A hidat végül is 1809-ben fejezték be. Az eredeti 8489 forint előirányzattal szemben 1316 forint és 58 krajcárral került többe. A Zádor-híd Magyarország legnagyobb kőhíd ja lett; 40 öl hosszú, 9 nyílással, kőalapzattal és téglaboltozattal. Megépülésétől kezdve szolgálta a Pest—Szolnok— Debrecen országos útvonalat, jelentősen könnyítve a kereskedők, a fuvarozók és a posta dolgát. A Tisza vize 1830-ban rendkívül megduzzadt, s ez egyben a Zádor megnagyobbodását is jelentette. A híd sokáig nem tudott ellenállni a hatalmas víztömegnek; két-két szélső nyílása összeomlott. A közlekedést helyreállítandó ideiglenes jelleggel ismét fahíd épült a Zádoron, ugyanis az árvíz még sokáig nem vonult le. Később, 1833- ban, a 9 nyílású híd középső öt nyílását megtartották, a többit azonban lebontották. A Tisza szabályozásával megváltozott az Alföld egész vízgazdálkodási rendszere; az addigi vízfolyások többnyire kiapadtak. Így járt a Zádor vize is; előbb elmo- csarasodott, eliszaposodott, majd örökre eltűnt. Ma már a 180 éves híd csonkán áll, s száraz területen ível- át, azaz közlekedési célokat gyakorlatilag alig szolgál. Ám igen szép em- léképítmény, amelyet megőriznünk kötelesség. J. J. — ti — Telt ház volt péntek este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében. Évzáró bemutatóját tartotta a Corvinka, a Tallinnka és a Vadvirág gyermektáncegyűttes. Felvételünk a Vadvirág együttes negyedik osztályosainak műsorát örökítette meg (Fotó: Mészáros) Az aranyérmes fotó, Nagy Péter: Babilon, vagy amit akartok című képe T. L. A hót filmjßibäl A halál ideje Nevezetes épületeink nyomában A társulati ülés résztvevői Schwajda György értékelését hallgatják (Fotó: M. J.) A karcagi Zádor-híd