Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-29 / 154. szám
1988. JÚNIUS 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ha Péter-Pál, akkor aratás Már gyűlik az árpa a magtárakban A megye gazdaságai felkészültek a nyári kampányra Jeles névnapot mutat ma a naptár, és ha Péter-Pál, akkor ugye aratás. Mármint ősziárpa-aratás, merthogy a hétvégén a megye hat mezőgazdasági nagyüzemében megkezdték a legkorábban érő kalászosok betakarítását — tudtuk meg a megyei koordinációs bizottság tegnap délután Bugán Mihálynak, a megyei tanács elnökhelyettesének vezetésével megtartott ülésén. Simon József, a megyei pártbizottság titkára is részt vett és felszólalt a tanácskozáson, amelynek egyik fő témája a nyári betakarítási kampányra való felkészülés értékelése volt. PARLAMENTI ÜLÉSSZAK Téma az elmúlt évi költségvetés és az ipar szerkezetváltása Két fontos, egymással sok tekintetben Összefüggő napirendet tárgyal meg az Országgyűlés a nyári ülésszakon. Az egyik téma a múlt esztendei költségvetés végrehajtásáról szóló jelentés. A képviselők és természetesen az ország lakossága is részletes képet kaphat arról, hogy milyen eredménnyel zárult a tavalyi év. A másik téma az ipar szerkezetNövekvö vállalati jövedelmek Az állami költségvetés 1987-ben több mint 631,2 milliárd forint bevétel és 666 milliárd forint kiadás egyenlegeként 34.8 milliárd forint hiánnyal zárt. A Pénzügyminisztérium ösz- szeföglaló elemzése szerint a költségvetés deficitje 8 milliárd forinttal kisebb a tervezettnél. Az Országgyűlés ülésszakát megelőző parlamenti bizottsági üléseken a képviselők természetesen behatóan elemezték ezt, és arra a következtetésre jutottak, hogy a költségvetés hiányának csökkenése csak kisebb részben a gazdálkodó szervek jövedelemtermelésének az eredménye. A javulásban nagyobb szerepet játszottak az év közbeni kormányzati intézkedések — a fogyasztói árintézkedések, a központi költségvetési szervek és a tanácsok támogatásának mérséklése. A .képviselők szerint ezek az intézkedések csak rövid távon hatnak és főleg az elosztásban érvényesülnek, a termelés hatékonyságára, a szerkezetváltásra gyakorolt hatásuk alig érzékelhető. A tavalyi eredmények vizsgálatakor az is figyelemreméltó, hogy a gazdálkodó szervezetek jövedelme az előző éveknél és a tervezettnél is gyorsabban gyarapodott. Ez döntően két tényezővel függött össze: a termelés növekedésével és az áremelésekkel. Az állami támogatások az előző éveknél kisebbek voltak, a gép- és a könnyűiparban azonban nőttek a támogatások. Egyes vállalatok pénzügyi helyzetének rendezésére és a jövőbeni gazdálkodásának megalapozására a központi szanálási alapból az iparban öt vállalatnál — a Láng Gépgyárban, a GANZ-Má- vagban, a Soroksári Vasöntödében, a Mecseki, valamint a Tatabányai Szénbányáknál — rendeltek el állami szanálási eljárást. A űz ipar szerkezetátalakítása A következő három esztendőben várható lényeges változásokat taglaló ipari minisztériumi anyag abból indul ki. hogy jelentős, tartósan igénybevehető beruházási forrás nem áll rendelkezésre, ezért minden lehetséges ismert és rejtett tőkét össze keli fogni és konVízminóség-javítás, árvíz elleni védekezés KGST-munkacsoport tanácskozik Szolnokon átalakításához kapcsolódik. Az ipari miniszter előterjesztésében arra a sokakat érdeklő és érintő kérdésre keresi a választ, hogy milyen irányban szükséges elmozdulnia a népgazdaság szempontjából meghatározó iparnak, hogy az egyre fenyegetőbb műszaki-technológiai lemaradásunkat megállítsuk, s reményeink szerint a tendenciát megfordítsuk. mezőgazdaságban 3 állami gazdaság és 82 termelőszövetkezet pénzügyi hiányának rendezéséről született döntés. Tény, hogy az új felszámolási, szanálási jogszabályok alkalmazása nehezen indult meg. A hitelezők nem szívesen kezdeményezték a felszámolási eljárást, s a hitelezők — szállítók, bankok — nem veszik ki részüket a tartozások rendezéséből. A kormány 1987 második felében foglalkozott e kérdéssel, s a felszámolási eljárás következetesebb alkalmazását elősegítő intézkedéseket hozott. , Az állami költségvetés tavaly a tervezettnél 2,4 százalékkal költött többet. (Ezzel szemben áll a bevételek mintegy négy százalékos bővülése.) Arányait tekintve a legnagyobb növekedés a felhalmozási kiadásoknál jelentkezett. E tételen belül az egyik legnagyobb összeg a magánerőből való lakásépítés volt. A döntően központi pénzeszközökből épülő nagy- beruházásokra és célcsoportos beruházásokra gyakorlatilag a tervezett összegeket fordították. A kiadások rovatai között a legnagyobb tételt változatlanul a társadalombiztosítás jelentette. A 155 milliárd forintnyi összeg 8,9 százalékkal volt nagyobb, mint egy esztendővel korábban. A növekményben döntően közrejátszott, hogy tovább emelkedett a nyug- díjaskorúak száma, s természetesen a részükre folyósított összeg, valamint növekedett a családi pótlék és a gyermekgondozási segély illetve díj is. Fogyasztói árkiegészítésre az előirányzottnál végül- is hét százalékkal több, ösz- szesen 66,7' milliárd forintot fordítottak az állami költségvetésből. Néhány jelentősebb tétel: tej. tejtermék, lakbérek, központi fűtés, hús és húskészítmények. centráltan kell működtetni. Ilyenek például a lakosság megtakarításai, egyes vállalatok pénzbeni tartalékai, és a szűkös viszonyok között még rendelkezésre álló hitelek. Rejtett, de felszabadítható pénzforrás a veszteség-támogatások csökkenése, a ki nem használt Ha az időjárás közbe nem szól — nem lesz számottevő csapadék, ami egyébként az őszieknek és a ‘tavasziaknak egyaránt jól jönne — ezen a héten valamennyi árpát termelő gazdaságunkban megindultak a kombájnok. A termelési szakemberek elvégezték a végleges termés- becslést, a kilenc és félezer hektár árpa megyei átlaghozamát 4,3 tonnára prognosztizálták. Az aratást eddig megkezdett üzemekben azonban ennél magasabb, négy és fél öt tonna közötti hozamokról adnak hírt. A 136 ezer hektáron viaszérésben lévő őszi búzának továbbra is kedvez az időjárás, a betakarítás általános kezdését a jövő hét első felére jelezték a nagyüzemek. Az előzetes termésbecslések alapján megyei átlagban 4,9 tonnás hektáronkénti hozamra számítanak a kenyérnekva- lóból. Az üzemi kampánytervek szerint a megye téeszei, állami gazdaságai jól felkészültek a nyári betakarítási kampányra, amelynek során a kalászosoktól kezdve a takarmány- és az étkezési borsón keresztül a lennel bezárólag 171 és félezer hektárról 800 ezer tonnányi termést kell biztonságba helyezni. Ezek a növények mind jó árbevételt és nyereséget biztosítanak a terTegnap délelőtt a Szolnok Megyei Te-zöv székházában tartotta meg társasági ülését az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Gazdasági Társaság. Az ülésen — amelyen részt vett és felszólalt Bugán Mihály a megyei tanács elnökhelyettese — a résztvevők beszámolót hallgattak meg a Martfűi Sörgyár idei első félévi gazdálkodásáról, döntöttek a tavaly kilépett gt-tagok vágyó-' ni betétje visszafizetésének kérdéseiről, illetve a sörgyárban az idei első félévben képződött eredmény és amortizációs vagyonrész — arányos visszaosztásáról. A társasági ülés megállapította, hogy a tagok — az előző társasági ülésen született nyilatkozatuknak megfelelően — gazdasági társasági vagyoni részesedésüknek megegyező értékű részvényt jegyeztek a tervezett sörgyári részvénytársaságban. Egy gt-tag, a Kunság Kereskedelmi Vállalat azonban a részvényjegyzés feltételéül szabta, hogy — mint a gazdasági társaságban — az rt tagjaként is értékesíthessen a vállalat a martfűi sörből évente 190 ezer hektolitert. A feltételt a társasági ülés elfogadta, miután, a „Kunság” vagyoni részesedésének megfelelő, 90 millió forint értékű részvényt jegyzett. Ezután az ülés kimondta a gazdasági társaság megszűnését. Szünet után kezdődött a részvénytársaság alakuló közgyűlése, amelynek kezdetén bejelentették; a 24 részvényt jegyző közül huszonhármán megjelentek, így az összesen 9351 (egyenként 100 ezer forintot érő) részvényből 9231 tulajdonosa Ikéoviselteti magát — tehát a közgyűlés határozatképes. Megállapították, hogy a társaság kilencszázharmincötmelőknek, ezért az idejében történő betakarításuk alapos szervezettséget igényel az aratásban résztvevőktől és a mezőgazdaságot kiszolgáló, ellátó szervezetektől. Ami a technikai feltételeket illeti: az újonnan vásárolt ötvenhárommal együtt rendelkezésre álló 948 kombájnnal — átlagos időjárás mellett — tizennégy tizenöt nap alatt betakaríthatok a kalászosok. A naponta learatott szemmennyiség mozgatásához hadrendbe állított 1124 tehergépkocsi és 4800 pótkocsi előreláthatóan győzi majd a kombájnok vágócséplő kapacitását. Húsz százalékos, terménynedvességgel számolva a megye nagyüzemeiben lévő idejében felkészített 120 szárítóüzem kapacitása is fedezi majd a szükségleteket. Amint arról már hírt adtunk. a GMV negyven telephelyén 85 átvevővonalon napi 38 és félezer tonna szem fogadására felkészült, igény szerint, éjszakai átvé- * telre is lehetőséget biztosít, de a termés várható nagysága alapján igénybe kell majd vennie a vállalatnak a termelőknél adódó bértárolási lehetőségeket is. A felvásárló képviselője megerősítette azt a korábbi hírt, miszerint banki garanciával kiadott váltóval folyamatosan fizetni tud a termelőknek az millió-egyszázezer forint értékű alaptőkéjének egészét bejegyezték részvényekben. A közgyűlés elfogadta a részvénytársaság alapszabályzatát, majd az rt-t meg- alakultnak nyilvánította. Megválasztották a héttagú igazgató tanácsot (elnöke a .legnagyobb részvényes, a Mezőhéki Táncsics Tsz elnöke, Nagy Frigyes lett) és az öttagú felügyelő bizottságot. A közgyűlés ezután egy, a sörgyár jelenlegi 260 ezer hektoliteres kapaciását 550 ezek hetoliteresre növelő — pályázat keretében megvalósuló — beruházás terveiről hallgatott meg beszámolót. Ez alapján felhatalmazta az rt igazgató tanácsát, hogy részletesen elemezze a fejle- ztéshez kapcsolódó kérdéseket és döntsön a beruházás megvalósításáról. * * * Az alakuló közgyűlés után beszélgettünk Csikós Sándorral, a második legnagyobb részvényes, a jegyzés mellett csak az utolsó pillanatban döntő Kunság Kereskedelmi Vállalat igazgatójával. — Milyen előnyei vannak, hogy a Martfűi Sörgyárnak ezentúl nem egy gazdasági társaság, hanem az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Részvénytársaság a gazdája? — Ez a szervezeti forrna szerintem sokkal inkább alkalmas a tulajdonosok érdekeinek érvényre juttatására. A gesztorgazdaság ötven százaléknál nagyobb vagyoni részesedésével érvelve ugyanis eddig szinte korlátlanul érvényesíteni tudta akaratát. Tudom, azóta a mezőhéki téesznek új vezetősége van, a szemlélet s-'- kat változott, jobban figyelembe vették a többi tulajdonos véleményét, elkülöátvett gabonáért. Az Agro- ker képviselője — aki elmondta, hogy július 4-től aratási ügyeletet tartanak — úgy is fogalmazhatott volna, hogy van egy jó meg egy rossz híre. Ami örvendetes: még további tíz új kombájn vásárlására lesz lehetőségük a gazdaságoknak, és idén várhatóan kevesebb gondjuk lesz ékszíjak, kalászemelők és motorikus alkatrészek hiánya miatt. Ami viszont aggasztó. hogy az ígéretes gabonatáblák megfelelő növényvédelmének következtében a vállalati és az üzemi gombaölőszer-készletek kimerültek. Ez feltétlen központi intézkedést sürget, hiszen később veszélyeztetheti a megyében nagy területen termesztett napraforgó megfelelő védelmét. A betakarítás vertikumában érintettek — aratók, szállítók, felvásárlók, raktári munkások — jól szervezett csapatmunkájának fontosságát hangsúlyozta a gazdagnak ígérkező termés minél kisebb mennyiségi és minőségi vesztesége érdekében Simon József is. Külön felhívta az érdekeltek figyelmét arra, hogy olyan munkafeltételeket, ellátást biztosítsanak a nyári kampányban közvetlenül és közvetve résztvevő mintegy hétezer embernek, hogy mindenki legjobb tudása szerint, balesetmentesen végezhesse a munkáját. A pénzügyi szervek képviselőit arra biztatta, hogy a tulajdonképpen most vizsgázó váltóforgalom alkalmazása során vigyázzanak arra, hogy első idei jelentősebb bevételeikhez idejében hozzájussanak a gabonatermelők. nítve kezelik a sörgyár pénzét és a tulajdonostársak bizalmának visszaszerzését segítő más intézkedések is születtek. A részvénytársasági forma azonban ezzel együtt több intézményes garanciát nyújt, hiszen a részvényesek képviselőiből választott igazgató tanács és felügyelő bizottság révén pontosan megismerhetünk a vállalkozáshoz kapcsolódó minden kérdést, ezekben a testületekben a mi érdekeinket is képviselik. Ezt nem csak most, a tagok közötti bizalom helyreállításának időszakában tartom elsőrendűnek. Az utolsó pillanatig halogatták a részvényjegyzést. Miért? — Nekünk 90 millió forintos vagyoni részesedésünk önmagában eddig évente legalább 5—6 millió forint veszteséget hozott. (70 millió forintot hitelt felvéve vittünk a gazdasági társaságba, annak kamataira sem volt elég a visszaosztott nyereség). A „Kunságnak” csak a sörforgalmazásból származó hasznot is beszámítva érte meg a sörgyári részvény vállalása. A részvény- társaság alakulásáról folytatott előzetes tárgyalásokon azonban nem kaptunk ígéretet, hogy évi 190 ezer hektoliter martfűi sört továbbra is megkapunk. Arról volt szó, hogy majd a részvény- társaság megalakulása után dönt az igazgató tanács értékesítési részesedésünkről. Ha jegyzőnk részvényt és az igazgató tanács csak kevesebb sört ad, mi rosszul járunk, vissza pedig nem táncolhattunk volna. Legfeljebb a részvényeket adhattuk volna el. VSZJ A KGST környezetvédelmi és vízgazdálkodási együttműködési állandó bizottsága tiszavölgyi munkacsoportjának háromnapos ülése kezdődött tegnap Szolnokon, a Tisza Szálló különtermében. A tanácskozáson hazánk küldöttsége mellett az érdekelt négy ország — Csehszlovákia, Jugoszlávia, Románia és a Szovjetunió — képviselői vettek részt. Az esemény megnyitóján Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke köszöntötte a résztvevőket, majd a házigazda szerepét ellátó KözépTisza-.vidéki Vízügyi Igazgatóság nevében Nagy István igazgató adott tájékoztatást a Kötivizig munkájáról, a Tisza e szakaszának árvíz- védelmi. vízminőségi és környezetvédelmi jellemzőiről. Ezt követően Miklós Károly, a KGST Titkársága környezetvédelmi osztályának szakértője beszámolt a legutóbbi tanácskozás óta végzett tevékenységükről. A plenáris ülés napirendjének elfogadása után a résztvevők Zsuffa Ervin, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztérium miniszter-helyettesének elnökletével kezdték meg munkáálló- és forgóvagyon értékesítése, a fajlagos energia-, anyag- és élőmunka-megtakarítás is. Ezek — ameny- nyiben maradéktalanul mozgósíthatók — elegendőek lehetnek a stabilizációs program megvalósításához szükséges feladatok megoldásához, de a szerkezetátalakítást pusztán ezekkel nem lehet megoldani. Ami az egyes ágazatokat illeti: várhatóan lassul az elektronikai alkatrészgyártási, a textilipari szerkezet- átalakítási, a szénhidrogénfejlesztési, az energiahálózat-bővítési programok teljesítése. Késik a Paksi atomerőmű bővítése is. Kevesebb összeg jut a vaskohászat és a szénbányászat szerkezetátalakítására is, ami lassítja a korábban elhatározott programok megvalósítását. Reményt keltő, hogy az ipar középtávú programja a konvertibilis kivitel további bővítését szorgalmazza. A tőkés világgazdaságba való hatékonyabb bekapcsolódásunkkal feltételezhetően többet és gazdaságosabban lehet majd exportálnunk, s az így keletkező aktívumokból lehetőség nyílik többlettechnológia importjára is. A szocialista országokba irányuló kivitelünk bővítésének előfeltétele az innen származó behozatal növelése. Mindenekelőtt a nyersanyagok, a magas műszaki színvonalú gépek, a technológiai, technikai ismeretek, félkésztermékek és részegységek vásárlásait kívánjuk növelni. A hazai piacon a belföldi felhasználás tervezett csökkenésével összefüggésben az ipar termékei iránt várhatóan mérsékeltebb lesz az igény. Xözérzetjavítás A szerkezetátalakítás kapcsán e tekintetben olyan termékek gyártására érdemes figyelmet fordítani, amelyekből a hazai piac még évtizedekig távol lesz a telítettségtől. Ilyenek: a lakásépítési, lakberendezési eszközök, a személygépkocsi, a telefon. Ezek egyrészt biztonságos piacot jelenthetnek a gyártók számára, másrészt társadalmi igényeket kielégítve javítják a közérzetet. A szerkezetváltással kapcsolatosan át kell értékelni, s újragondolni szükséges az oktatás, a szakemberképzés eddigi gyakorlatát. A jövőben olyan szakemberekre lesz szükség, akik több szakmában hasznosítható ismeretekkel rendelkeznek, képesek gyorsan és hatékonyan befogadni az új technikát, technológiát. Ennek érdekében növelni szükséges a vállalatok érdekeltségét a középfokú szakképzésben. s korszerűsíteni kell a tanulók ösztönzését. jukat. A megbeszélésen megvitatják a Tisza vízminőségének javításához elengedhetetlenül szükséges tennivalókat, az árvíz elleni védekezés újonnan adódott feladatait, valamint a környezet megóvásával kapcsolatos időszerű kérdéseket. A tanácskozás csütörtökön az érdekeket egyeztető jegyzőkönyv aláírásával zárul. A külföldi delegációk emellett megismerkednek a Kötivizig vízrajzi számítógépes rendszerével és rnegtekintik a Tisza II. tározótavat, illetve a hozzá kapcsolódó létesítményeket. Minden tag "Megalakult a sörgyári iegyzett _______részvénytársaság T erv készül a martfűi üzem termelését megduplázó beruházásra
