Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-28 / 153. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 28. Ma kezdődik a pártértekezlet Moszkvában a Kremlben folyik a küldöttek bejegyzése az SZKP június 28-án kezdődő XIX. pártkonferenciájára (Telefotó — MTI) (Folytatás az 1. oldalról) Bdkkenyin mondta: az egyet­len sonbanállás, amelynek örül, az újságosbódék előtt alakul ki reggelente, jelezve a sokszínűvé vált sajtó irán­ti megnövekedett érdeklő­dést Szóba került ismét a szov­jet pártvezetés egységének kérdése. Afianiaszjev, aki a Pravda főszerkesztőjeként részt vesz a politikai bi­zottsági üléseken, kijelentet­te, hogy a felső vezetésben politikai szembenállás nines. Mindenki akarja az átalakí­tást, de annak formáiról, módszereiről, eszközeiről fo­lyik vita. Elmondta azt is, hogy a PB üléséit Mihail Gorbacsov vezeti, s ha a főtitkár nincs Moszkvában, Jegor Ligacsov vezeti a tes­tület munkáját. — Szilárd politikai alapot kell teremteni ahhoz, hogy a személyi kultusz és a pan­gás évei ne térhessenek visz- sza — mondta Nail Bikke- nyin, megjegyezve, hogy emellett jogi garanciákra is szükség van. A Kommu- nyiszt főszerkesztője kitért Palesztin táborok B harcok vége Hírügynökségi jelentések szerint befejeződtek a pa­lesztinok közötti összecsapá­sok a Bejrut melletti mene­külttáborokban : Jasszer Ara­fat hívei megadták magu­kat a szíriai támogatást él­vező fegyvereseknek. A libanoni főváros mel­lett levő Satila és Bordzs el-Baradzsna menekülttábo­rokban a hét végén lángol­tak fel újra a harcok a Jász- szer Arafat vezetése alatt álló El-Fatah tagjai és Sza- jed Musza követői között. Havannában Ortega először Hétfőn Havannáiba érke­zett Daniel Ortega nicara- guai államfő és megkezdte tárgyalásait vendéglátójával, Fidel Castróval, a kubai ál­lam- és Minisztertanács el­nökével. A sandinista forradalom 1979-es győzelme óta Orte­ga először tesz hivatalos lá­togatást a szigetországban. arra, hogy a pártértekezleten központi kérdés lesz a párt vezető szerepe. Az SZKP- nak le kell mondania az utasítások gyakorlatáról. Ér­vényt kell szerezni annak, hogy az apparátus felett a választott testületek gyako­rolják az ellenőrzés jogát. El I Az Európai Közösség (EK) | jövőjéről elhangzott bizako- I dó nyilatkozatokkal kezdő­dött meg hétfőn a 12 nyu­gat-európai ország hannove­ri csúcsértekezlete. A dél­előtti megnyitó ülés után a program a megvitatandó legfontosabb kérdés, az egy­séges belső piac 1992-ig való megvalósításának áttekinté­sét irányozta elő. Ez az áruk, az emberek, a szol­gáltatások és a tőke korláto­zásoktól mentes, szabad for­galmának megteremtését je­lenti. Helmut Kohl kancellár megnyitó beszédében kije­lentette: a pénzügyi unió rendkívül érzékeny problé­ma, amellyel kapcsolatban el kell kerülni mindenfajta félreértést. Most ugyanis — némely előzetes híresztelés­sel és félremagyarázások­kal szemben — az NSZK szerint csak a távlatok fel­vázolására van szükség. A valutáris unió és a nyugat­európai központi bank csak egy hosszú út végén képzel­kell határolni a politikai és a gazdasági hatásköröket, s általában vissza kell térni az irányítás lenini módszerei­hez. A nem párttestületek­ben a párt vezető szerepé­nek közvetve, a benne dol­gozó kommunistákon ke­resztül kell érvényesülnie. hető el, a nyugat-európai bankrendszer részeként. A brit küldöttség sajtóér­tekezletén kitűnt. hogy Thatcher kormányfő — noha nincs elvi kifogása szakér­tői tanulmányok kidolgozása ellen — változatlanul fenn­tartásokkal él a központi jegybank tervével szemben, ezt egyelőre nem tartja idő­szerű témának. Az egyébként barátságos és jó légkörű megnyitón Kohl kiemelte a belső piac­hoz vezető úton a nyugatné­met EK-elnökség alatt elért fontos eredményeket, így a tőkeáramlás liberalizálásá­ról hozott döntést, amely a szoros, szilárd pénzügyi kap­csolatok egyik feltétele. Kohl ez alkalommal is megemlékezett áz EK kül­politikai tevékenységének olyan kiemelkedő sikereiről, mint a KGST-vel való meg­állapodás, valamint az öböl­menti államok szövetségével való együttműködési szerző­dés. Vranitzky Prágában A politikai kapcsolatok jó légköre lehetővé teszi, hogy új szintre emeljék az együtt­működést minden területen — ezt hangsúlyozták Franz Vranitzky osztrák kancellár és Lubomir Strougal cseh­szlovák kormányfő hétfőn Prágában tartott tárgyalása­in. Vranitzky vasárnap érke­zett háromnapos hivatalos látogatásra a csehszlovák fő­városba. A találkozón a csehszlovák miniszterelnök szorgalmazta á gazdasági és ipari együtt­működés — mindenekelőtt a közös vállalkozások és a ko­operáció — bővítését, a kul­turális és a sportkapcsolatok elmélyítését. Prága hajlandó megvitatni a környezetvéde­lemmel, az atomerőművek működtetésével, a levegő- szennyezéssel kapcsolatos osztrák javaslatokat. Strou­gal kérte, hogy Ausztria vizsgálja felül Csehszlovákiá­val szemben érvényesített eddigi vámgyakorlatát. Az osztrák kancellár első­sorban az ipari vállalatok közvetlen kooperációjára he­lyezte a hangsúlyt és hason­ló közvetlen együttműködést javasolt a kutató és tudo­mányos munkahelyek kö­zött. Franz Vranitzkyt hétfőn fogadta Gustáv Husák cseh­szlovák köztársasági elnök is. Este Lubomir Strougal díszvacsorát adott az oszt­rák vendég tiszteletére. BUDAPEST Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hi­vatal elnöke hétfőn Rámába utazott, ahol részt vesz Pas­ikéi László esztergomi érsek bíborosi beiktatásán. PÁRIZS Louis Meimaz francia közlekedési miniszter hétfőn bizottságot állított fel a vasárnapi Airbus-szerencsét­lenség okainak kivizsgálásá­ra. Csak a vizsgálat eredmé­nye és a gépen elhelyezett két fekete doboz adatainak kiértékelése adhat végleges választ arra, hogy emberi hiba, vagy a számítógépve­zérlésű irányítórendszer meghibásodása okozta-e a légibalesetet Mulhouse kö­zelében. BECS II. János Pál pápa hétfőn ausztriai' látogatásának ötö­Nyugat-európai csúcs Hannoverben EGK-Kcsi lény leg új korszak? Véget ért az a nem normális állapot, amikor Európa két legnagyobb gazda­sági tömörülése kölcsönösen tudomást sem vett egymásról; új szakasz kezdő­dik. így értékelik illetékesek a már pa­rafáit, a nyugat-európai közösség dön- désthozó szerveiben jóváhagyott és szombaton Luxemburgban ünnepélye­sen aláírandó közös nyilatkozatot. Kap­csolatfelvételt rögzít ez az EGK és a KGST, valamint az EGK és az egyes KGST-tagországok között, kijelöli to­vábbá az. együttműködés lehetséges te­rületeit a két szervezet között. A „kölcsönös semmibevétel” vége je­lent-e azonban tényleges közeledést, a gazdasági és egyéb kapcsolatok meg­élénkülését? — ez már korántsem biz­tos. A szocialista országok végre tény­legesen is elismerték a nyugat-európai integráció realitását — ez kétségkívül pozitív fejlemény, amely előfeltétele annak, hogy a kapcsolatok megélénkül­hessenek. Ám csodákat nem ajánlatos várpi. Rögtön kiderül, miért nem, ha a két szervezet közötti együttműködés körbehatárolt területeit nézzük: szab­ványegyesítés, statisztikai adatcsere, konjuntatúrajelzés, környezetvédelem. A kereskedelem szabályozása és fej­lesztése nem szerepel köztük, s ez nem véletlen. A nyugat-európai*' közösség kezdettől elutasította, hogy a KGST moszkvai titkárságával erről akár csak tárgyalásokat is folytasson. A hetvenes évek elején indult párbeszéd ezért megrekedt, majd meg is szakadt. Brüsz- szelben nagyon határozottan eldöntöt­ték ezt jogi és politikai megfontolások­ból. Jogi érveik: az EGK piaci alapon szerveződő integráció, ahol a tagálla­mok önálló gazdasági döntési jogkörü­ket részben feladták, nemzetekfölötti hatásköröket építettek ki. Ilyen példá­ul a kereskedelempolitika, ennek sza­bályozása közös ügy és a brüsszeli fő­bizottság tárgyalhat csak külországok­kal róla. A KGST ellenben tervegyez­tetésre épül, a tagországok között na­turális árucsere folyik, eltérő a fejlett­ségi szipt és a gazdaságszerkezet, nem­zetekfölötti hatáskörök nincsenek. Az EGK tehát egyszerűen nem írhat alá semmiféle megállapodást a KGST- vel, amely nincs feljogosítva arra, hogy tárgyaljon és rendelkezzék tagországai helyett. De e jogi érven túl politikai szándékok is vezették a brüsszeli ille­tékeseket: „Nem kívánunk semmi olyasmibe belemenni, ami az egyes KGST-tagországak önállóságát csorbít-" hatná a központokkal szemben” — mondta erről Willy De Clerq, külkap- csolatokért felelős főbiztos. Ami tehát most megszületett, nem megállapodás, csupán elveket rögzítő közös nyilatkozat. S mielőtt megszüle­tett, a közösség kétoldalú levélváltást folytatott a moszkvai KGST-titkárság- gal párhuzamosan a KGST-országok kormányaival is, hogy biztosítsa az egyes KGST-országokkal kialakítandó együttműködést és megállapodásokat. Ezek mást és mást tartalmaznak majd aszerint, milyen fokú kapcsolato­kat tart szükségesnek és lát lehetséges­nek a közösség. Leginkább előrehala­dott állapotban a Magyarországgal és Csehszlovákiával kötendő megállapodás van. Romániával 1980 óta már létezik egy érvényes, de szűk körű kereskedel­mi egyezmény; Románia szeretné ki­terjeszteni ezt, az EGK viszont befa­gyasztását fontolgatja politikai okok­ból, és mert Románia nem vásárol olyan mértékben Nyugat-Európától, ahogyan ígérte. A lengyel gazdaság egyelőre nincs" olyan állapotban, hogy jó partner lehessen. Bulgária még csak puhatolózik. jjí£ NDK egyáltalán nem érdeklődik megállapodás iránt, igaz, a belnémet kereskedelem révén jószeré­vel „beltagja” már ma is az EGK-nak. A közösségen belül Brüsszelben folyó egyeztetések fő dilemmája: politikai okokból, az európai közeledés és új enyhülés jegyében szükségesnek látják a jelenlegi korlátozott gazdasági kap­csolatok magasabb szintre emelését (ezt Bonn szorgalmazza leginkább), ugyan­akkor jelentős piacvédő érdekek azt diktálnák, csak óvatosan és mérséklet­tel nyissák meg vámhatáraikat a ke­let-európai országoknak. Ez kényes és érzékeny téma, amiről körülményes al­kudozások folynak. A KGST-prszágokkal folytatót ke­reskedelme ma az EGK-nak az össz­forgalom 6,6 százaléka csupán. Ugyan­ez a KGST-országoknál 40—50 száza­lék, az irányzat inkább csökkenő a ke­let-európai országok fokozódó fizetési nehézségei miatt, és ment kínálatuk nem versenyképes; esetleg az, de nincs elegendő árualap, vagy azért verseny- képes, mert dömpingáron kínálják. (A brüsszeli dömping-eljárások fele a KGST-országok ellen irányul.) Nem azonos az egymásra utaltság és az érdekeltség: Nyugat-Európa elsősor­ban azt szeretné, ha nagy exportpiacok­ra találna a KGST-országoknál, de jó­zanul látja, hogy erre ma kevés az esély. Igaz, Európa két fele között a kapcsolatok bizonyos bővülése elősegít­heti, hogy Kelet-Európa idővel felvevő- képesebb legyen. Áttörésről aligha beszédétünk. A kapcsolatok intézményessé válása jobb feltételeket, kereskedelempolitikai könnyítéseket jelent, de önmagában nem teremti meg a bővülő kereskede­lem és gazdasági együttműködés felté­telét a két tömörülés között. Magyar Péter Romániai falvak felszámolása Tiltakozó demonstráció Budapesten a Hősük terén Budapesten a Hősök terén hétfőn este 7 órakor meg­kezdődött az a demonstrá­ció, amelyet a romániai fel­vak felszámolása elleni til­takozásul szerveztek külön­böző állampolgári csoportok. A téren mintegy 30 ezer ember gyűlt össze és elin­dult a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségé­hez, ahol át akarták adni a tiltakozásukat kifejező me­morandumukat. A nagykö­vetség részéről a dokumen­tumot nem vették át. Ceausoscu-boszéd Harci programmá nyilvánították Romániában össznépi har­ci programmá nyilvánították azt a beszédet, amelyet Ni- colae Ceausescu, az RKP főtitkára a múlt heti ideoló­giai tanácskozáson mondott. A Scinteia hétfőn hozta nyilvánosságra, hogy az RKP KB Politikai Végrehaj­tó Bizottsága „a párt, az egész nép munka- és harci programjaként” fogadta -el a beszédet. A román vezető beszédében szervezési, ideo­lógiai kérdésekkel, a párt vezető szerepével foglalko­zott. A múlt hét közepén tar­tott ideológiai tanácskozáson Nicolae Ceausescu egyebek között méltatta a „társada­lom egységesítésére, a vá­rosi és falusi körülmények egymáshoz való közelítésé­re” hozott intézkedéseket (ezzel összefüggésben ki­emelte az 1968-as közigaz­gatási reformot, amelynek keretében a közigazgatási határokat már nem a nem­zetiségi megoszlás szerint vonták meg). Szólt arról, hogy határozott politikai és ideológiai harcot folytatnak „a román nép ezeréves tör­ténelmét is tagadó veszélyes tendenciák” ellen. A felszó­lalás külpolitikai részében aláhúzta, hogy Románia el­utasítja a belügyekbe való beleszólást, s hangoztatta, hogy az emberi jogokat az imperialista körök, valamint „különböző más körök” el­torzítják. diik és egyúttal befejező nap­ján Salzburgból Innsbruck­ba, a tiroli tartomány fő­városába érkezett. Délelőtt a katolikus _ egy­házfő a festői környezetben levő Bergisel stadionban ün­nepi misét pontifikáit, ame­lyen mintegy negyvenötezer ember vett részt a két leg­nyugatibb osztrák püspök­ség területéről, valamint Olaszországból. VARSÓ Hétfőtől 40 százalékkal drágulnak Lengyelországban a hazai gyártású és a szoci­alista importból származó személygépkocsik. A hiva­talos magyarázat szerint az áremelés oka a termelési költségek emelkedése, míg az importnál a zloty koráb­bi többszöri leértékelése. A franciaországi Mulhouse melletti repülőtér közelében jú­nius 26-án lezuhant egy A—320-as légibusz. A bemutató re­pülést végrehajtó, 150 utast befogadni képes gépen nem tad­ni pontosan, hogy hány meghívott tartózkodott. A hivatalos hírügynökség 4 halottról és 98 sebesültről számol be (Telefotó — MTI) A Szolnok Megyei Kéményseprő és Tüzeléstechnikai Vállalat értesíti a lakosságot, hogy a 23/1976 (X. 26.) és 26/1981. (XI. 14.) ÉVM számú rendeletekkel módosított 19/1970. (IX. 5.) ÉVM számú rendeletbe^ meghatározott egyedi, gyűjtő- és 4096 négyzetcentimétemél kisebb kür­tőkeresztmetszetű központi hőellátó, illetőleg üzemi tüze­lőberendezések füstgázelvezetésére szolgáló kéményei­nél és azok tart9zékainál a négyévenkénti feltárás nélküli műszaki felülvizsgálatot a megye területén ebben az év­ben is megkezdte. Ide tartoznak a családi házak kéményei is. E feladatunkat az élet-és va­gyonvédelem fontossága mi­att kötelezően kell nünk árhatóság által állapított díjazás mellett. Munkánk elvégzéséhez kér­jük a lakosság megértését és segítőkész közreműködését. (6207)

Next

/
Oldalképek
Tartalom