Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-27 / 152. szám

1988. JÚNIUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Túrázók országos találkozói A hétvégén megyénk középiskolásai a Duna-kanyarban, az országjáró diákok or­szágos találkozóján vettek részt. Az abád- szalóki nyár egyik legrangosabb rendez­vénye volt a nemzeti kempingtalálkozó. A megyeszékhelyen a Mezőgazdasági Erdé­szeti és Vízügyi Dolgozók Szakszervezete rendezte meg tizenkettedik országos ter­mészetbarát találkozóját. Országjáró diákokkal a Duna-kanyarban Megyénk két autóbusznyi diákja — akitekéi az elmúlt napúkat együtt töltöttem az országjáró diákok huszon­egyedik országos találkozó­ján a Duna-kanyarban — tegnap estére hazaérkezett. Az élmények még frissek, ma mesélik a szülőknek, a barátoknak, az osztálytár­saknak. A tegnapi élmények holnapra emlékíró szelídül­nek. Belőlük próbál meg­őrizni — néhány morzsányit — az újságpapír. * • * A csodálatos környezetben — bátran leírhatjuk; hazánk egyik legszebb táján —, a Visegrád melletti Mogyoró­hegyen rendezett háromna­pos 'találkozón több mint kétezren vettek részt, az ország minden tájáról, a KISZ Pest Megyei Bizottsá­ga és a Pilisi Állami Park­erdőgazdaság vendégeként. A csütörtök esti megnyitó a tizennegyedik századba, Nagy Dajos király visegrádi várudvarába röpítette visz- sza a fiatalokat. Fanfárok hangjára érkezett a király, s a királyné, mögöttük a fé­nyes kíséret, majd bevonul­tak a „megyei bandériu­mok”, hogy hűségesküt te­gyenek az uralkodónak. Har­ci zajtól volt hangos a baj- vivótér, kardok csengtek, kopjak reccsentek — s sze­rencsére minden „vitéz” épen úszta meg a csatajele­netet. Hiába vártunk azonban Szolnok megye csapatának bevonulásira, az elmaradt. Kár, nagy kár. Jogosan fo­galmazták meg fiaink, lá­nyaink hiányérzetüket! S joggal hiányolhatjuk — együtt, utólag, ám már a jö­vőre gondolva — a megyei delegáció vezetőinek szer­vezőkészségét. Különösen an­nak tudatában, hogy a ta­lálkozó Szolnak megyei fia­taljai szerdai egész napju­kat a Tiszaligetben töltötték — készülődéssel. • * * A 21. ODOT résztvevői igazán nem panaszíkodhat- tak a programra. Egész na­pi sportolás, úszás, lovaglás, kirándulás után pénteken este kilenckor rajtolt az éj­szakai akadályverseny első, s valamikor hajnaliban utol­só csapata .Szombaton — né­mi viszonzásul a vendéglá­tásért — az erdőben végez­tek társadalmi munkát a fia­talok, tegnap pedig felszed­ték sátraikat. Kempingezőkkel Abádszalókan Épül, szépül Abádszalók — állapíthatták meg a Ma­gyar Camping és Carava­ning Club és a TYszatour szervezte nemzeti kemping- találkozó résztvevői, mint­egy háromszázhetvenen. A Hotel Diana megnyitásáról a közelmúltban számoltunk be lapunkban, most a Füzes Kempingben néztünk pzét, hiszen épp>en a mostani ta­lálkozó nyitónapján adták át a tizenhárommillióba ke­rült létesítményeket. Igaz, még bútorait várja a társal­gó, s a gázszerelőket a fő­zőhelyiség, de már birtokba vehették a pihenni, kikap­csolódni vágyók az új mos­dókat, zuhanyzókat, a mo­sogatót. Mindezekhez per­sze utak, járdák is épültek. A bővítésnek köszönhető­en a kemping — a korábbi négyszáz vendégen túl — most már újabb hatszáz- negyevenet fogaShat — papírforma szerint. Mert 'ki­nek volna szíve elküldeni a sátorozókat, hogy a nornadi- zálást vállalva szennyezzék a természetet? Szóval aludt már az abádszalóki kem­pingben korábban is ezeröt­száz táborozó, s most, ha minden helyet elfoglalnak, beférhetnek akár háromez­ren is. Játszani, kikapcsolódni a kerítésen belül is nyílik sok­féle lehetőség; láttunk röp- labdázókat, tekézőket, ping- pingozókat, teniszezőket, hintázó, illetve műanyagjá- ítékokból várat építő gyere­keket is. A pénteki eső ellenére jól érezték magukat az ország minden részéből A'bádsza- lófcra sereglett kempingezők. A nemzeti kempingtalálko­zóra a legtöbben a főváros­ból és Bács-Kiskuntoól ér­keztek, de felkerekedtek Za­lából is, hogy megismerjék a Tisza-tó környékének ne­vezetességeit. Napközben fü- rödtek, csónakáztak, vízdbi- cifclizték, csúszdázták, es­ténként a tábortüzet ülték körül. Sokan a távolabbi környékre is kíváncsiak vol­tak, őket idegenvezető kala­uzolta Nagyivánba vagy a Hortobágyna. Egyébként — ha erről a találkozóról szólunk — meg ■kell említenünk az idei abádszalóki nyár első nagy­szabású rendezvényét is a Füzes Kempingben. Az első nemzetközi tiszai motoros találkozóra az NSZKJból, az NDK-ból és Ausztriából ér­keztek vendégek május vé­gén, s a hely annyira meg­tetszett nekik, hogy jönnek jövőre is. Búcsúzóul a kempingtől egy pillantást vetettünk csu­pán a régi malomi?), tár- házi?) felújításával épülő mesterségek házára, amely­ben majd kiadó szobák Is helyet kapnak. S remény­kedtünk — együtt az abád- tszal okiakkal és vendégeik­kel —, hogy a telefonviszo­nyok is megjavulnak „egy­szer”, ha elkészül a tisza­füredi crossbar központ (1990-iben?). Mert egyelőre igencsak a világ végén érez­heti magát, aki a Tisza-tó partjáról telefonálni szeret­ne. Természetbarátokkal a Tiszaligetben Van valami furcsa abban, hogy a földeken, az erdők­ben, a vízpartokon dolgo­zók szabad idejükben termé­szetbarát találkozóra utazi- nak? Talán csak annyi, hogy ők azon szerencsések, akik­nek a munkájuk, s a hobbi­juk is egy. Ám az ilyenfajta találkozóknak többféle hasz­na is akad; összetalálkozik mondjuk az őrségi, a sopro­ni, meg a zempléni erdész a Tisza partján, s órákat be­szélgetnek. Pedig mindhár­man ugyanazt a munkát végzik, mégsem ugyanúgy. Története van persze an­nak is, hogyan került ép­pen Szolnok sorra a kétéven­kénti MEDOSZ természetba­rát találkozók házigazdája­ként. Úgy, hogy két éve Szekszárdon az összes ver­senyszámban Szolnok me­gyeiek győzedelmeskedtek, s a résztvevők közfelkiáltással választották idei helyszínnek a Zagyva torkolatát. Nyolcszázan népesítették be három napon át a Tisza- ldgetet, ismerkedtek a me­gyeszékhely látnivalóival, haj ókáztak a Tiszán és ter­mészetesen túráztak, verse­nyeztek. A városismereti versenyen az Ipolyvidéki Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság, a rövid túrán a Szarvasi Mezőgazdasági Fő­iskola, a hosszú túrán a Kö- tivizig csapata bizonyult legjobbnak. Az összetett pontversenyt és az érte járó vándorserleget is a Kötivizig őrizheti. iE i— Képünkön a Héki Állami Gazdaság csapata a szombaton ren­dezett rövid túra célállomásán Fotó: H. L. Befejeződött a KISOSZ tisztújító közgyűlésé Hazai sugárforrás kobaltágyúkhoz Már országunkban is elő lehet állítani a kobaltágyúk sugárforrásait, amelyeket eddig külföldről szereztek be. A Magyar Tudományos Akadémia Izotópkutató In­tézetében, az általuk kidol­gozott technológiával, kül­földi alapanyagból teleterá- piás kobalt—60 sugárforrást készítettek. A kísérleti gyár­tást márciusban fejezték be, s a napokban megkezdték az új sugárforrások beszerelé­sét. Ha lehetőség adódik to­vábbi alapanyag-vásárlásra, az intézet a jövőben ellát­hatja sugárforrással az or­szág gyógyintézeteiben levő mindegyik kobaltágyút. (Folytatás az 1. oldalról) tők a gazdaságirányítás szá­mára. A jövő feladatai között kiemelten említette azoknak a változásoknak a tovább folytatását, amelyek azt hi­vatottak elősegíteni, hogy a kereskedők a vállalkozás tu­lajdonformájától függetlenül azonos közgazdasági feltéte­lek mellett végezhessék munkájukat. A vitában csaknem vala­mennyi felszólaló kifogásol­ta az adózás és nyilvántartás túlzott adminisztrációját, amely a vendéglátóiparban és a nagyobb üzletekben kü­lön munkaerő felvételét, a létszám bővítését igényelné. Ezért azt javasolták, hogy a KISOSZ dolgozzon ki egy­szerűsített könyvelési és nyil­vántartási módszereket, s ezeket ajánlja hivatalos el­fogadásra és országos beve­zetésre. A küldöttgyűlés végül zárt ülésen megválasztotta a KISOSZ 15 tagú országos el­nökségét és az 5 tagú or^:á- gos ellenőrző bizottságot. A KISOSZ elnöke dr. Baradlay György. Csak a neve más Szövetkezetek vargabetűi Megújul az MHSZ (Folytatás az 1. oldalról) év után ismét bevezetik a választás intézményét az MHSZ-ben. A jövőben min­den szinten választások út­ján töltik be a szervezet ve­zetői, vezető testületéi funk­cióit. Ezzel párhuzamosan az idén 10 százalékkal, az elkö­vetkezendő években pedig még nagyobb arányban csök­kentik a függetlenített tiszt­ségviselők létszámát. A gaz­dálkodás eredményességét, az állami támogatás teher­mentesítését szolgálja, hogy ösztönzik az MHSZ szerveit és klubjait saját bevételeik növelésére. Az elképzelések szerint önelszámoló egységek létrehozásával, különféle szolgáltatói tevékenységek kialakításával bővíthetik forrásaikat. A tanácskozás résztvevői — személyes tapasztalataik­kal bővítve az elhangzotta­kat — egyhangúlag elfogad­ták a főtitkári előterjesztést, illetve a feladatokat összeg­ző határozat-tervezetet. Egy ellenszavazattal, egy tartóz­kodás mellett jóváhagyták az MHSZ ideiglenes alapsza­bályát. Egyhangúlag megvá­lasztották a szövetség 49 ta­gú országos vezetőségét. Az újonnan létrehozott testület ezután zárt ülésen az MHSZ főtitkárává újból Kéri György vezérőrnagyot vá­lasztották meg. Az országos közgyűlés kül­döttei Kondics Balázsnak, az MHSZ celldömölki klubja titkárának indítványára jegyzőkönyvbe foglalták a tanácskozás résztvevőinek tiltakozását a román telepü­lésrendezési tervek ellen. Úttörőcsapatok támogatására Központi alap A Magyar Úttörők Szövet­ségének Országos Elnöksége központi alapot hozott létre azoknak az úttörőcsapatok­nak a támogatására, amelyek folyamatos termelő-szolgál­tató tevékenységet végeznek, s ehhez, illetve tevékenysé­gük továbbfejlesztéséhez anyagi segítségre van szük­ségük. Az alapot az úttörőcsapa­tok sokféle módon használ­hatják fel. A pénzt megkap­hatják vissza nem térítendő támogatásként, kamatmen­tes, egyéves lejáratú köl­csönként, 3—5 százalékos kamatozású, hároméves le­járatú kölcsönként, állóesz­köz beszerzésére fordítható hitelként. Az alap 1989.' február 1- jén kezdi meg működését. A szövetkezet elnöke őszintén feltárta a ta­gok előtt: ha minden marad a régiben, két-három száza­lékos keresetnövekedésre számíthatnak csak az esz­tendőben, ha viszont néhá- nyan kilépnek, alkalmazott­ként dolgoznak tovább, ^k- kor más szervezeti formá­ban — kisszövetkezetként — sokkal kedvezőbb a helyzet. Az elnök tisztességes volt, s megígérte: mihelyst változik a szabályozás, a kilépők is­mét tagok lehetnek. Az em­berek gondolkodtak, aztán belementek az alkuba. Nem voltak ellenségei a saját pénztárcájuknak. A kisszö­vetkezet létrejött, s dolgozik, csak most már lényegesen többet tud fizetni a dolgo­zóinak. A történet manapság ko­rántsem egyedi, sőt némi túlzással akár „típussztori­nak” is lehetne tekinteni. Országszerte — Szolnok me­gyében is — sorra alakulnak át a szövetkezetek ilyen kis­szervezetekké, „hogy csak az elnevezés, no meg a szabá­lyozás lesz más, a lényeg nem változik.” Legalábbis nem nagyon. A jelenségnek nagyon vi­lágos és jól követhető okai vannak. A hagyományos ipa­ri szövetkezetek számára ma sokkal kedvezőtlenebb lét­feltételeket teremtenek a rá­juk vonatkozó szabályok, mint a kisszövetkezeteknek. Itt van rögtön a keresetsza­bályozás. A szövetkezetek a bértömeggazdálkodás sajá­tosságainak megfelelően csak akkor tudnak számottevő béremelést végrehajtani, ha csökkentik a létszámot, egyébként csak az évi két- három százalékos lehetősé­gük van meg már évek óta. Ez azért teremt különösen visszás helyzetet, mert ezek­nél a gazdálkodó szerveze­teknél ennél jóval nagyobb mértékű a termelés növeke­dése, s ezt az ütemet a bé­rekkel távolról sem tudják követni. Nincsenek már lét­számtartalékaik sem, amivel még gazdálkodni tudnának, így marad a kiskapu. A kis­szövetkezet ugyanis a vállal­kozói szabályozás alá tarto­zik, ahol pedig a termelési színvonal növelését megfele­lő mértékű jövedelememel­kedés is kísérheti. A szövetkezet ötven száza­lékos nyereségadót fizet, míg a kisszövetkezet lényegesen kisebb mértékű vállalkozói adót, s ez még inkább meg­erősíti az utóbbi forma elő­nyeit. A kisszövetkezetnek kedvezőbbek az árképzési szabályai, beruházás esetén egy év alatt visszatérül az ÁFA összege, s lényegesen egyszerűbb az adminisztrá­ciós rendszere is. Nem csoda, ha mindez so­kakat csábított az átalaku­lásra. A tavalyi év végén még 11 kisszövetkezet és 39 hagyományos volt a megyé­ben, s ez az arány fél év alatt gyakorlatilag megfor­dult: jelenleg 14 a hagyomá­nyos szervezetek száma, és 39 a kisszövetkezeteké. (On­nan az eltérés a szövetkeze­tek összes számában, hogy menet közben új cégek is alakultak.) Az átalakulásnak gyakor­latilag egyetlen korlátja van csupán: a létszám. A kisszö­vetkezet taglétszáma nem lehet több száznál, alkalma­zottat * viszont korlátlan számban foglalkoztathat. Ez a szabály is beindított egy érdekes átrendeződést. Ko­rábban a megye ipari szö­vetkezeteiben hozzávetőleg 70 százalék volt a tagok, s 30 az alkalmazottak aránya. Ez most megfordult. A jogalkotó szándéka per­sze nem az volt, hogy kiska­put nyisson a szabályozás­ban. A kiskapuk ugyanis so­sem szándékosan születnek, mindig a helyzet, legtöbb­ször éppen a szükség szüli őket. A szövetkezeti elnökök fejével gondolkozva, meg le­het érteni azt, hogy a szövet­kezet és tagjai számára ked­vezőbb megoldást választot­ták, még ilyen kissé nyaka- tekert módon is. Az vessen rájuk elsőként követ, aki szó nélkül elment volna a törvé­nyes lehetőség mellett. Várható, hogy a jövő év­től újra változik a helyzet. A versenysemlegesség szelle­mében végre eltűnnek talán a különbségek a különböző szektorok között, s akkor va­lószínűleg megindul majd egy visszarendeződés. Hely­reáll az eredeti állapot, vagy legalább egy ahhoz hasonló. Mindössze egy év után. Legtöbb tanulsága a jogalkotók szempontjából lehet a dolognak. A legfőbb talán az, hogy sok energiát meg lehetett volna spórolni — elkerülve egy csomó fe­szültséget is —, ha a szabá­lyokat igazítják az élethez, nem pedig az élettől -várják, hogy majd tökéletesen igazo­dik az előírásokhoz. Minden­kinek jobb, ha a gazdálkodó szervezeteket a jövőben nem késztetjük ilyen felesleges vargabetűkre. L. M. L. Két éve mutatták be, tavaly megnőtt a kereskedelem ér­deklődése, az idén pedig már mintegy 800 tonnát gyárt a Ripp-Ropp baromfivagdalt­ból a Törökszentmiklósi Ba­romfifeldolgozó Vállalat. Ed­dig négyféle Ízesítéssel hoz­ták forgalomba, az őszi BNV-n azonban két újabb ízkombinációt mutatnak majd be az elősütött, mély­hűtött vagdaltból. A gyoma- endrődi Halászati Szövetke­zettel közösen busából ké­szülő vagdalt előállításával is kísérleteznek (Fotó: T. K. L.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom