Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-23 / 149. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 23. IA tudomány világa ENSZ-jelentés a világnépesedésről A jövő megőrzése Az ENSZ Népesedési Alapjának a Világnépesedés helyzete 1988 című jelentése A jövő megőrzése címet is viseli. A tudós szervezet a népesedés és az emberi környezet összefüggéseit vizsgálta programja szerint, s egy nappal a londoni bemutató-sajtóértekezlet után Budapesten találkozott a külföldi és hazai sajtó képviselőivel dr. Nafis Sadik, az ENSZ Népesedési Alapja főigazgatója megbízásából Jyoti Shankar Singh, a szervezet tájékoztatási és nemzetközi osztályának vezetője. A jelentést olyan hazai szaktekintélyek kommentálták, mint Láng István, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára. Bartá Barnabás, az MTA Demográfiai Bizottságának elnöke és Náthon István, a Külügyminisztérium Nemzetközi Szervezetek Főosztályának helyettes vezetője. A Föld népességének száma napjainkban meghaladja az ötaiiilliárdot. Egy évtizeden belül ez a szám további egyimilliárddal nő — állapítják meg az ENSZ szalk- emberei, s gyorsain leszögezik azt is: a statisztika egymagában nem ad átfogó képét, a népesség állandó mozgásiban van, a városok soha nem tapasztalt méretűvé nőnek. Az urbanizációt a mezőgazdasági földterület csökkenése, az energiahordozók iránti egyre nagyobb kereslet és a fokozódó hulladékanyag képződés követi. Az egyre növekvő emberi igények károsítják azt az erőforrást, amely mindennemű élet előfeltétele. A világban ma naponta 330 ezer gyermek születik. A népességnövekedés kilencven százaléka Afrika, Ázsia és Latin-Ame- rika fejlődő országaiban jelentkezik, aihol ezek az erőforrások már amúgyis igen szűkösek. Legfontosabb következményei már ma is élénken foglalkoztatják a tudósakat. Ezek elsősoriban a megnövekedett keresletnek megfelelő élelmiszer termelés, a kívánatos környezeti tényezők, mint az erdő, a víz, a termőföld védelme. Köztudomású, hogy az emberi igények fokozódása épp a természeti erőforrásokat károsítja a legjobban. A földet, a vizet, a levegőt, — amelytől minden élet függ. Ezért van szükség sürgős és világot átfogó tettekre. A Föld Lakossága a század végére ötről hatmiliiárd körülire nő. Az egyenlőtlen népességmegoszlás velejárói már jelentkeznek: évente 11 millió hektárral csökkennek a trópusi erdők, új sivatagok jelennek meg évente 6 millió hektárnyi területen. A talajvizet gyorsabb ütemben használják föl, mint ahogyan az ütápótlást kap, három évtized alatt 160 millió hektár hegyi vízválasztó károsodott. A tudós szakemberek megállapítása szerint a fejlődő országok vidéki területein a szegény és földnélküli emberek egyre nagyobb számban arra kényszerülnék, hogy saját erőforrásaikat pusztítsák el. Miközben élelmiszert, vizet, tüzelőanyagot és takarmányt gyűjtenek, hamarább fölhasználják a faállományt, mint az kifejlődne, megművelik azokat a földeket, amelyek nem adnak a megélhetéshez szükséges elegendő terményt, kimerítik a víztartalékaikat és egyre több állatot tartva pusztává legeltetik a füves területeket. A nők központi szerepet játszanak mind a népesség, mind az erőforrások megőrzése érdekében. A fejlődő országokban — s különösen a legszegényebb világrészeken — ők művelik a földet, gyűjtik a tüzelőt és a vizet, gondoskodnak az élelemről. Mint feleségek és anyák döntő szavuk van a család- nagyság alakításában. így akár a népesedéssel, akár a környezettel kapcsolatos programok eredményes megvalósításában a nők játsszák ma a központi szerepet. A fejlődő országokban élő lakosság körülbelül neg-ven százaléka 15 évesnél íiaita- lább. Felnőttként, termékeny és szülőképes korban óriási gyarapodást hoznak majd a népességnövekedési arányban, s ebből következően a globális erőforrások tekintetében is. További problémát okoz az idős emberek növekvő aránya. A várható élettartam számos fejlődő országban most 60—65 év, amely a fejlődés szempontjából sikert jelent ugyan, de számos olyan velejárója is van, amely nemcsak az eltartottak arányában, a család jövőjében is megjelenik. Az egy milliónál nagyobb lélekszámú városokban lakók aránya ijesztő mértékben növekszik. 1940-ben száz lakosból egy, 1980-ban minden tíz (!) lakos közül egy élt nagyvárosokban. Az ilyen ben ma a fejlődő világban 11 millió gyermek: hal meg évente. A világ népesedési helyzetének ismerete a magyar tudomány szakembereit arra ösztönzi, hogy minden hazai kérdést alaposan tanulmányozzanak, s inkább népességmegtartó és növelő programokat dolgozzanak ki, fokozatosan ügyelve minden, a világban tapasztalt nehézségre. Ezért tudósaink szoros kapcsolatot tartanak fönn 1979 óta az E1NSZ Népesedési Alapjával. Az alap népesedési programokat támogat Magyarországon. Nemzetközi továbbképzőt szervezett fejlődő országok orvosainak Debrecenben, népességelőreszámítási szemináriumot tartott fejlett és fejlődő országok szakértői számára, s A halandósági különbségek Magyarországon című kutatási programja szerint ma is dolgoznak szakembereink a témán. A program első szakasza 1983-ban fejeződött be. Fő célja, hogy feltárja a halandósági különbségeket és ezék okait, tényezőit a társadalmi-gazdasági csoportok, földrajzi teÉs Szolnok megyében? 1988 január elsején a megye lakosságának száma 428 ezer volt, 3800-zal kevesebb, mint az előző évben. Kevesebb gyermek született. 1987-ben, mint a korábbiban, összesen 5433 élveszületést jelentett a statisztika. Az előző évinél ez 4,2 százalékkal kevesebb. Az élveszületések még a természetes lakosságfogyást se egyenlítik ki, 1987-'ben 5931 volt a halálozási szám. A népességfogyás változatlanul várható, hiszen az elmúlt évben 9,9 százalékkal kevesebb házasságot kötöttek, mint a korábbiban. A népességfogyás tendenciáját igazolja a munkavállalók számának mérséklődése — amely azonban nem arányos a munkát keresők százaléká-i val. Köztudomású, hogy egyes rétegek (pl. segéd-, munkások) iránt a kereslet tovább mérséklődik. városok növekvő élelmiszer-, víz , energia- és lakásigényei, valamint az a szükséglet, hogy a hulladékot meg- félelőképpen tudják elhelyezni, eltorzítja a város vidéke, a környezet gazdaságát és földrajzi fekvését. Kiszámították, hogy egy millió lakosú városban a napi vízfogyasztás körülbelül 625 ezer metrikus tonnát tesz ki, az élelmiszer-fogyasztás 2000 tonna, s 9500 tonna üzemanyagra van szükség. Ugyanakkor a város 500 ezer tonna szennyvizet, 2000 tonna szilárd hulladékot, 950 tonna olyan anyagot termel, amely szennyezi a levegőt! Az egészségügyi ellátás — a gyógyító, vagy a megelőző — ritkán jut el a fejlődő országok szegényeihez, akár vidéki-falusi, akár városi területékről van .szó. tJgyanez vonatkozik a környezeti egészség alapelemeire is — a tiszta ivóvíz, a higiéné, az egészséges élelem és menedékre. Gyakran ugyanaz a vízforrás szolgál ivóvíz és tisztálkodás céljára. A WHO (az ENSZ egészségügyi szervezete) jelentése szerint körülbelül 1,2 milliárd ember, vagyis a Föld lakosságának 24 százaléka már most nem rendelkezik egészséges ivóvízzel és 1,4 milliárd embernek nincs egészséges szemételvezető berendezése. A víz által fertőző betegségek — kolera, tífusz, dizentéria, malária, bélférgek — évente mintegy 5 millió felnőttet támadnak meg, elsősorban a legszegényebb országokban. A WHO becslései szerint 1'983-i.g 92 ország falusi lakosságának csak 39 százaléka jutott tiszta ivóvízhez, míg ez az arány 74 százalékos a városi lakosság körében. Dizentéria és más fertőző betegségek követlkeztérületek között annak érdekében, hogy alapot adjon olyan országos programnak, amelynek célja, hogy csökkenjék a halandóság, meghosszabbodjék az élettartam, javuljon a népesség helyzete, egészsége. Mindezekhez — s talán az érdeklődő, nyitott emberek számára is — föltétlenül szükséges az elemzés, a világ népességének és népesedésének helyzete — és jövője. S. J. A gyémánt a legkeményebb anyag A drágakövek királynője A gyémánt vegyileg tiszta szén, a drágakövek között az egyetlen elem. Szerkezetileg a kristályosodott szén egyik módosulata a grafit mellett. A gyémánt az előforduló legkeményebb anyag, a grafit pedig kenőanyagként is használható. „Adamsz", a legyőzhetetlen: így nevezték el az ókori görögök az ásványok és drágakövek királynőjét, a gyémántot. A világ első gyémántlelőhelyei és -bányái Indiában voltak, és a 18. század elejéig India volt a világ egyetlen gyémántszállítója. A görögök és rómaiak a földi javak legértékesebbjének tartották a gyémántot. Európai elterjedéséről szinte semmit sem tudunk a 13. századig, amikor is a keleti fűszerekkel együtt a velencei kereskedők hozták Európába. Az európai — és a közvetítő arab — szemlélet a gyémántban most már nemcsak a felülmúlhatatlan keménységet értékelte, hanem felismerte a luxuscélokra felhasználható drágakő fényhatáson alapuló esztétikai lehetőségeit. Ebben az időben az ékszerkészítés még megmunkálatlan köveket használt. Csak a 14—15. században jöttek rá a hasítás, a polírozás és a csiszolás tudományára. A 18. század elejére az indiai bányák kimerültek, de 1727-ben felfedezték a gazdag brazíliai lelőhelyeket. Ettől kezdve 150 esztendőn át Brazília látta el a világot gyémánttal. 1860 táján azonban Dél-Afrikában új lelő- • helyeket fedeztek fel. Az első dél-afrikai szállítmányok 1870—71-ben jutottak el Európába, ezt tehetjük a modern gyémántbányászat kezdetének. Ma már számos afrikai államban termelnek ki gyémántot, és így 1971-re Dél-Afrika a világ gyémánttermelésében Zaire és a Szovjetunió mögött a harmadik helyre szorult. Időközben ugyanis (1956-ban) a Szovjetunióban is megkezdődött a gyémántbáhyászat a szibériai Jakutföldön. 1971-ben a világtermelés negyede már a Szovjetunióból származott. Közben Indonézia és Ausztrália is bekapcsolódott a gyémántbányászatba. A kitermelt gyémánt túlnyomó része nem alkalmas ékszerkészítésre, mert nincsenek meg azok az optikai tulajdonságai, amelyek alapján erre a célra felhasználhatnák. Megvannak azonban a kívánt mechanikai adottságai -ahhoz, hogy kiváló szerszámot lehessen belőle készíteni. A nyers gyémánt- kristályokon természetes állapotukban is találhatunk csúcsokat és éleket. Megfelelő szerszámba befogva, a legkülönbözőbb megmunkálási célokra lehet felhasználni: az egyszerű üvegvágótól a különleges fúrófejekig. Az emberiség kultúrtörténete több híres gyémántot ismer, amelyek részint méreteik, részint kalandos történeteikkel tűntek ki. Ezek rendszerint valamilyen nevet is kaptak, például ilyen a Koh-i-nur (fényhegy), Pitt, Regent, Orlov, Da- rya-i-Nur, stb. A Koh-i-nur — sok tulajdonosváltás után — jelenleg II. Erzsébet angol királynő koronájának a homlokrészét ékesíti. Képünkön egy Pretoria melletti bányában két évvel ezelőtt talált 599 karátos gyémánt, amely a világ ez- idő szerint második legnagyobb drágaköve. A tojásformájú gyémánt csiszolás után több tízmillió dollárt fog érni. (Telefotó — MTI Külföldi Képszerkesztőség) Helyettesíti a készpénzt Számítógépes hitelkártya Az aktív memóriakártya francia találmány. E kártyát — a magnószalagos memóriakártyával ellentétben — azért nevezik aktívnak, mert nem csupán megőrzi, hanem fel is dolgozza az adatokat. A névjegy méretű, kartonlap vastagságú, hajlékony lapocskán ugyanis több ezer adat befogadására alkalmas adattároló (memória) es egy parányi számítógép (mikroprocesszor) van. Maga az alaplemez csuDán Közszükségleti cikkek Új biotechnológiai termékek A biotechnológiai ipar azzal kísérletezik, hogy közszükségleti cikkeket is gyárt. E törekvés jegyében például biotechnológiai úton gazdaságosan gyártanak rúzsfestéket, de tanulók részére géntechnológiai Kísérletet is készítettek. A Massachusetts Műszaki Intézetben (USA) kidolgozott készlet használatához valakinek a nyálából Streptococcus salivarius nevű baktériumot kell begyűjteni. Ennek sejthártyáját a készletben található lizozim enzimmel „törik fel”, majd a sejtmagból szabaddá váló DNS-t elkülönítik a sejt többi DNS-étől, s mechanikai úton szétdarabolják. A DNS-darabkákat azután gél- elektroforézissel elkülönítik egymástól, miáltal az azonos molekulasúlyúak egy csoportba kerülnek. A kívánt DNS-szakaszt ezután bele kell juttatni az ugyancsak a szájban föllelhető Streptococcus mitis baktériumba. Ehhez kalcium-kloridot tartalmazó kémcsőben összekeverik a DNS-szakaszt a baktériummal. Az eredmény: A S. mitis, amely rendesen csak gyengén bontja a nádcukrot, „cukorfalóvá” válik. A készlet kidolgozója szerint baj csak abból származhat, ha a gyermek a vegyi anyagokat megissza. Mások szeript azonban azzal csak iskolában, kellő tanári felügyelet alatt szabad dolgozni. A biotechnológia eszközeivel készített rúzs a japán Mitsui cég nevéhez fűződik, ök a Lithospermium eryth- rorhizon gyöngyköles-féle gyökereinek sejtjeit mesterségesen nevelik fel. A természetben a gyökérsejtekben a rúzs céljára nagyon alkalmas vöröseslila színanyagtartalom a legtöbb (2 százalék). amikor a növény öt-hét éves korában eléri a teljes nagyságát. A japán kutatóknak huszonhárom nap alatt sikerült olyan gyökérsejteket kitenyészteniük, amelyben a színanyagtartalom olykor a 24 százalékot is eléri. 0,125 milliméter vastag. Erre szerelik rá a körülbelül 4x4 négyzetmilliméter felületű és 0,3 milliméter vastag áramkört, majd az egészet védőburokba helyezik. Az áramköri résznek nyolc kivezetése van; ezeken keresztül jön létre a kapcsolat a kártya és az író- és olvasóberendezés (például a pénztári terminál) között. A kártya ellenáll a szélsőséges hőmérsékletnek, a radioaktív és a röntgensugárzásnak, meg az erős mágneses terek hatásának is. Ma a régebbi típusú mágnescsíkos kártya 50—70 dollárcentbe, az aktíy memóriakártya pedig 6—8 dollárba kerül. Ez az ár azonban folyamatosan és gyorsan csökken. Az aktív memóriakártyával számos pénzügyi művevezetős memóriában tárolják egyebek között a kártya tulajdonosának titkos kódját. A memóriából adatot kiolvasni, vagy új adatot beírni csak azután lehet, hogy a kártya tulajdonosa ezt a kódszámot bebillentyűzte az olvasó-író készülékbe. A bebillentyűzött számokhoz csak a mikroprocesszor fér hozzá, s ezt összehasonlítja a memóriában tárolt azonosítószámmal. A kódszám nem található ki, a mikroprocesszor három próbálkozás után zárolja a kártyát, s ez csak a kártyát kibocsátó intézménynél oldható fel. De a kártya tulajdonosa sem változtathatja meg a kibocsátáskor beleírt adatokat, például a számláján levő pénz összegét. Képünkön Hannoverben, a letet végrehajthatunk, anélkül, hogy a központi számítógéppel közvetlen kapcsolatba lépnénk. Az ilyen kártyába különböző típusú félvezetős tárolólemezeket és általában egy mikroprocesszort is beépítenek. A fél-, CEBIT ’88 kiállításon most mutatták be azt a számítógépet, amely lehetővé teszi a készpénz nélküli, hitelkártyával történő vásárlást az élelmiszerüzletekben is. Segítségével egész nap lehet rendeléseket is feladni.
