Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-21 / 147. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 21. r-JegyzetlapokHol a határ? Nem az államhatárról van szó, hanem inkább az emberi teljesítő-képesség határáról. Még pontosabban arról, hogy meddig tesz az ember jót önmagának és a családjának a többletmunka vállalásával, a tulhajszoléssal. Mielőtt a tisztelt olvasó kimondja az ítéletet: próbálja csak meg a cikkíró fix fizetésből eltartani a családját, tartozom annyival, hogy nem vezetem félre az olvasót, és elárulom: hogy nem próbálja meg. De amit mégis idézni szeretnék, azt a főváros mentőfőorvosa mondta el egy értekezleten: Egy keddi napon hidegfront tört a városra. Néhány óra leforgása alatt kilenc helyszíni halálesetet állapítottak meg az igen gyorsan kivonuló mentők. Az esetek legtöbbje infarktus volt. valamennyien férfiak voltak, és akadt közöttük mindössze harminchat esztendős fiatalember is. ö kommentálta:. túlterhelt a lakosság, főleg a családos férfiak vállalnak több műszakot is azért, hogy jó szinten tudják tartani családjukat. És azt is hozzátette: maguk a mentőorvosok is átlagban tizenkét órát dolgoznak naponta, és sokan — főként a fiatal házasok — szívesen vállalnak még plusz éjszakai ügyeleteket is. És a jegyzetíró kénytelen elgondolkozni, és a gondolatait megosztani az olvasóval: tudjuk-e, hol a határ? Persze, hogy az ember szeretne megadni mindent a családjának, de ha közben tönkreteszi a saját egészségét, akkor nemcsak a családjának nem tud már semmit adni. hanem önmaga is befejezi. Befejezi egészen, vagy befejezi megrokkanva. Nincs recept. Ki-ki maga teheti meg. hogy számol, hogy mérlegel: mi az. amit még bír, mi az, ami okvetlenül kell, mi az. amiről le kell tudni mondani — legalábbis egy időre. (sárdi) J » Sír” a telefon Nálunk, a szerkesztőség- ,ben a telefon azért is csörög gyakran, mert sokan elkeseredésükben, tehetetlenségükben tőlünk várnak segítséget, vagy egyszerűen megkönnyebbülést attól, hogy valaki meghallgatta őket. Mint az az asszonyka is. aki legutóbb elsírta bánatát. Gyesen van. szóval minden fillér számít, de a férjének akart örömet szerezni, 430 forintos inget vett neki a Sztár Áruházban. A pénztár mellett — miután kifizette —, átrendezte csomagjait, ugyanis előtte már egy élelmiszerboltban is bevásárolt. Csak otthon vette észre, hogy a drága ing ott maradt, hát gyorsan visszafordult. A pénztáros emlékezett a csomagra, ám az a másik hölgy, aki panaszosunk után állt, azt állította, hogy az övé — és lelkiismeretlenül elvitte a másét... Bizony sokan vagyunk ebben a rohanó, kapkodó viágban. akik ezt-azt elveszítünk feledékenységből, saját (saját?) hibánkból, és sajnos egyre kevesebben a becsületes megtalálók. .. A másik esetet egy idősebb asszony mondta el elcsukló hangon. Családi házukba, a tudtuk nélkül bejelentkezett egy ismeretlen férfi, akit soha nem is láttak, de már nem egyszer keresték náluk a rendőrségtől, a tanács egészségügyi osztályától. Azoktól tudták meg, hogy valami idős, alkoholista férfiről van szó. A négy- gyerekes nagy családot idegileg megviselte az eset. Sosem volt bajuk a törvénnyel, mire gondolhattak. amikor rendőr csöngetett hozzájuk — és mire a szomszédok? Ki segít, hogy az értelmetlen zaklatásoktól mentesüljenek? Egyáltalán mit tehetnek ők. és bárki más. aki hasonló helyzetnek ki van téve?' Szerencsére a népességnyilvántartóban megnyugtatták, hogy már kijelentkezett tőlük az ismeretlen, de oly sok keserűséget szerző „lakójuk”. Ha nem tette volna önként, nekik kellene kérvényt beadni a nyilvántartásból törlés végett, száforintos illetékbélyeggel ellátva. (!) Mit tehet egyebet e furcsa esetek hallatán az újságíró — leírja, hogy olykor miért sír a telefon... A jövő év elejétől Korszerűsödik a gépjárművezetők képzése A jövő év elején életbe lép a közúti közlekedésről szóló törvény. Ebben — sok egyéb mellett — a gépjárművezetők képzésének korszerűsítéséről is rendelkeznek. Nem előzmények nélkül, hiszen az igény e korszerűsítésre már megfogalmazódott, s a témával kapcsolatos jogszabály- tervezetet már tárcaközi egyeztetésekre bocsátották. A szakemberek kiemelték: • egy alapjaiban sok éve jól működő rendszer korszerűsítése a feladat, az időközben felmerült igények és a megérett lehetőségek figyelembe vételével. Ezek alapján minden gépjárművezetői kategóriára tartalmaz módosítási javaslatokat az előterjesztés. Az „A” kategóriában például azt, hogy az 50 köbcentiméter hengerűrtartalom feletti motorkerékpárokra „A—II”, illetve „A—III” kategóriákat állapítsanak meg (a határűrtartalom értékén még vitáznak), hiszen a nagy teljesítményű motorkerékpárok egészen más gyakorlati vezetési képességeket kívánnak meg, mint a kismotorok. A legtöbb embert érintő „B” kategóriában az oktatás kötelező óraszámának rugalmasabb, a tanuló készségéhez jobban igazodó gyakorlatot lenne célszerű bevezetni, s a vizsgára érettséget is eszerint kellene megállapítani. Javasolják, javítani kell a képzés formáját a „C” kategóriában, mert jelenleg az oktatási körülmények és a majdani gyakorlati feladatok mind távolabb kerülnek egymástól. Nem megnyugtató, hogy többnyire kis teherbírású és rakomány nélküli teherautókon folyik a képzés, sőt a vizsga is, holott a friss jogosítvánnyal munkába álló tehergépkocsi-vezetőktől azonnal fuvarfeladatok teljesítését várják el, többnyire nagyobb teherbírású járművekkel. A „D” kategóriában a le- - endő buszvezetők minimális kötelező életkorhatárának leszállítása körül folyik a vita. Az „E” kategóriában pedig az ide tartozó járművek szélesedő skálája, s e járművek igen eltérő tulajdonságai okoznak gondot a tanulóknak, az oktatóknak, s a jövő követelményei kidolgozóinak. Az MHSZ Szolnok Megyei Gépjárművezető Képző Iskolájában az oktatáshoz szükséges tanalvázt (üzemeltethető gyakorló metszet) készítenek Zsiguli gépkocsiból. A megye minden városában van oktató bázis, s néhány helyen még régebbi típusú tanalvázzal rendelkeznek. A képen látható kocsi Mezőtúrra kerül, melyet a héten már birtokukba vehetnek a hallgatók (Fotó: Nagy Zsolt) japán tudós Erdély a népek építészeti úi könyve és néprajzi kincsesbányája Félidőben Törökszentmiklóson Tábor az úttöröházban A 7—12 éves gyerekek elképzeléseire, kéréseire épült a törökszentmiklósi Lékai János Üttörőház kéthetes nyári tábora, és hogy ez mennyire bevált, lelkes élménybeszámolók bizonyítják. Az első héten többek között nagyszerűen érezték magukat a jászberényi kiránduláson, tetszett az állatkert, a múzeum. A házi foglalkozásokon bábkészítéssel, daltanulással, gyöngyfűzéssel, batikolással töltöttek el hasznos órákat. Megnézték a tiszapüspöki gyermekszínház bemutatkozását a GMV színháztermében, ahol a Tom Sawyer előadása után Dudás Zoltán énekes-gitáros szórakoztatta még a közönséget. A második félidő kézimun- kázással, számítógépes játékokkal kezdődött. Ma Szenttamáson szabad játékokkal, sportversennyel telik a nap. A csütörtök ismét kirándulást hoz, ezúttal Szolnokra látogatnak el a pajtások. Családias légkörben telnek a gyerekek és az ott dolgozó felnőttek napjai. Az összlét- szám 35, és szinte mindenki azt szeretné, ha a bűvészműsorral, Ki mit tud?-dal meghirdetett táborzárás nem most pénteken lenne, legalább egy héttel később. Abonyból Bonetti és négercsók Bonetti néven tej- és étcsokoládéval bevont drazsét gyárt a Duna Csokoládégyárral közösen az Abonyi Űj Világ Termelőszövetkezet. Ez alacsonyabb kalóriaértékű a hasonló típusú édességeknél, mert a belseje cikóriával és kakaóval ízesített e*trudált kukorica. A tíz és húsz dekás csomagolású Bonetti egy hónap múlva jelenik meg az üzletek polcain. Az abonyiak másik újdonsága lesz a családi négercsók is. amely akár vendégváró édességnek is használható, mert doboza húsz darab négercsókot tartalmaz. Az Abonyi Üj Világ Tsz-ben édességekből és sütőipari termékekből az idén összesen 220 millió forint árbevételt terveznek, 12 millió forinttal többet a tavalyinál. Az ősi európai faházépítés és a japán, illetve egyéb délkelet-ázsiai favázas építkezés módszerei között sok hasonlóság fedezhető fel. A kelet-európai, és különösen az erdélyi faházak építési, illesztési módja, szerkezete és a szobák használata sok rokonvonást mutat ázsiai hasonló megoldásokkal, ami jól megfigyelhető például az ősi japán főváros, Nara híres műemlékén, a nyolcadik században épült Soszoin templom gerendaépületén, ha összehasonlítjuk. E páratlan felismerésre Ohta Kunio japán építészprofesszor, a Toyo egyetem építészmérnöki karának tanára több éves kutatómunka, számos helyszíni megfigyelés alapján jutott. A kelet-európai faépítészet távol-keleti szaktekintélye — aki a japán építőművész szövetség elnökségi tagja, a japán építészeti szakfolyóirat főszerkesztője — számos e témával foglalkozó mű szerzője. Doktori értekezése, amely Kelet-Európa, de elsősorban Erdély építészetével foglalkozik, a jövő hónapban jelenik meg könyvalakban is. Felfedezései közül szenzációszámba megy az a megállapítás, hogy rokonság mutatható ki a híres-jellegzetes székely kontyos tető és számos ázsiai tetőszerkezet között. Elméletéről áprilisban a kaliforniai Barclay egyetemen tartott feltűnést keltő előadást. Ohta professzor az MTI tokiói tudósítójának is kifejtette nézetét, miszerint teljesen érthető, hogy a magyarok Ázsiából Nyugatra vándorló őseire hatottak e különböző építkezési módok. Ugyanezek nyilván az Ázsiából Keletre tartó, és a mai Japán őslakosságát képező törzsekre is befolyással voltak. Ohta professzor európai tanulmányútjain négyszer járt hazánkban és háromszor Erdélyben. Tapasztalatait pazar kiállítású könyvben összegezte. Könyvét — amely az európai faépítészet címet viseli — saját felvételei díszítik. 1986-ban vezetésével huszonkét professzortársa, egyetemi építész-tanárok, szakfolyóiratok szerkesztői, akiknek érdeklődését felkeltette Ohta doktor kutatómunkája, turista-tapasztalat- szerző útra Magyarországra látogatott, majd felkereste Erdély építészeti emlékekben gazdag településeit is. Ohta professzor a szakértő elragadtatásával beszélt élményeiről, a domború fara- gásos székelykapukról, a fából ácsolt haranglábakról, a fiatornyokkal díszített harangtornyokról, mint megannyi építészeti és néprajzi csodáról. A Der Spiegel című nyugatnémet hetilapban a minap megjelent cikk láttán, amely a román faluromboló településrendezési tervet ismerteti, a professzor szava szinte elakadt. Hitetlenkedve rázta fejét, majd kitört: „Nádpatak, vagy. német néven Rohrbach jut eszembe. Tudja, Brassó fölött. Annak a kis falunak a főutcáján végig az egyik oldalon magyarok, a másikon németek laknak. Mi lesz velük? És mi lesz a házaikkal? Még egy településen belül is jellegzetesen különböznek színeikben a német és a magyar épületek. Az erdélyi települések az építészet és a néprajztudomány kincsesbányái Európában. Ha ezeket felszámolják, az egyenlő az egyetemes kultúra gyökereinek kitépésével...” Trom András Jászberényi hordók a barcelonai olimpián Május 30-tól június 5-ig rendezték meg a „Fira Inter- nacional de Barcelona” címmel a 100. nemzetközi vásárt Barcelonában. A világ szinte minden országa képviseltette magát. A magyar kiállítók között a Kisipari Termeltető Vállalat (KTV) is részt vett nyolc kisiparos termékeivel. Többek között Kalla Miklós jászberényi kádár mester faragott, tojásalakú fahordóival. Kalla Miklós személyesen is ott volt a kiállításon és munkái nagy sikert értek el. A bemutatott hordók mind elkeltek, s újabb húsz rendelést kapott spanyol cégektől. 1992-ben Barcelonában rendezik az olimpiát, s három spanyol cég a jászberényi faragott hordókból szeretné mérni a bort az ötkarikás játékokon. A tárgyalások folynak a KTV-vel, és-amennyiben a szerződés létrejön, úgy mintegy száz darab faragott hordót szállítanak Barcelonába. Egy garnitúra hat darabból áll, az 50 literestől a 200 literesig. (Fotó: N. Zs.)
