Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-03 / 132. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 3. • • KÖZLEMÉNY a KGST-tagországok testvérpártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi bizottsági titkárai budapesti soros tanácskozásáról Budapesten rendezték meg 1988. június 1-jén és 2-án a KGST-tagországok kommunista és munkáspártjai gazdasági kérdésekkel foglalkozó központi biozttsági titkárainak soros tanácskozását. A találkozón részt vett Grisa Filipov, a Bolgár Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára; Jozef Lénárt, Csehszlovákia Kommunista Pártja KB elnökségének tagja, a KB titkára, Rudolf Rohlicek, a KB tagja, a kormány elnökének első helyettese, Csehszlovákia állandó KGST-képviselője; Lionel Soto Prieto, a Kubai Kommunista Párt KB titkára; Marian Wozniak, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB PB tagja, a KB titkára, Wladislaw Gwiazda, a külgazdasági kapcsolatok minisztere, a Lengyel Népköztársaság állandó KGST-képviselője; Németh Miklós, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Marjai József, a KB tagja, a Miniszter- tanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó KGST-képviselője; Demcsigyin Molomdzsamc. a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tagja, a KB titkára, Mjatavin Peldzse, a KB-tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Mongol Népköztársaság állandó KGST-képviselője; Günter Mittag, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Günther Kleiber, a KB PB tagja, a Minisztertanács elnökhélyettese, az NDK állandó KGST- képviselője; Ion Radu, a Román Kommunista Párt KB Politikai Végrehajtó Bizottságának póttagja, a KB titkára; Nyikolaj Szljunykov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Alekszej Antonov, a KB tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Szovjetunió állandó KGST-képviselője; Vu Oanh, a Vietnami Kommunista Párt KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpárok központi bizottsági osztályvezetői és osztályvezető helyettesei is. A résztvevők elvi kérdéseket vitattak meg és tapasztalatcserét folytattak a KGST- tagországok műszaki-tudományos fejlesztési Komplex Programjának megvalósításával kapcsolatos munkáról, a tudományt és a technikát érintő párhatározatokról, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kidolgozás alatt álló kollektív koncepciójáról. Véleményt cseréltek az együttműködés és a szocialista gazdasági integráció időszerű kérdéseiről. A tanácskozás résztvevői tájékoztatták egymást az országaikban megvalósuló tudományos és műszaki fejlesztés eredményeiről és időszerű feladatairól, kiemelt figyelmet fordítva a legújabb eredmények népgazdasági elterjesztésére. A testvérpártok központi bizottsági titkárai megállapították, hogy a KGST-tagországok műszaki-tudományos fejlesztési komplex programjával kapcsolatos feladatok végrehajtásában megjelentek az első eredmények, amelyeket a termelésben hasznosítanak. Ezzel együtt aggodalmukat fejezték ki az eddig elvégzett munka gazdasági hasznosságának elégtelensége, valamint a komplex program egyes kiemelt témaköreiben tapasztalható lemaradás miatt. Hangsúlyozták a tudomány és a technika területén kialakított együttműködés hatékonysága növelésének a szükségességét. A tanácskozás résztvevőinek véleménye szerint jelenleg elsőrendű feladat, hogy a tartalékokat és az erőfeszítéseket azokra a problémákra koncentrálják, amelyek megoldása rövid távon technológiai áttörést eredményez, képes forradalmasítani a termelést, és ennek alapján lényegesen növelni annak hatékonyságát. Ezt hivatottak elősegíteni azok, a komplex program keretében előkészítés alatt álló tudományostermelési és technblógiai tervek, amelyek átfogják az innovációs ciklus ' egészét — a kutatástól és a fejlesztéstől a termelésig és a késztermékek értékesítéséig. A testvérpártok erőfeszítéseinek egyesítése a tudományos-műszaki haladás kiemelt feladataira elősegíti a gazdaság struktúrájában szükséges változásokat, az élenjáró, pozíciók elérését a tudományban, a technikában, a termelésben a nép jólétének további növelése érdekében. Megállapították, hogy a nemzetközi szocialista munkamegosztásnak a KGST keretében készülő kollektív koncepciója hivatott arra, hogy távlatában biztosítsa az átmenetet az együttműködés minőségileg új szintjére. A kapcsolatok bevált formái megőrzésével a szocialista tervgazdaság, a gazdasági eszközök, az áru- és pénzviszonyok előnyeinek teljes érvényesítése, valamint a gazdasági szervezeteknek az együttműködésbe történő széles körű bevonása mellett, előtérbe kerülnek a hatékonyság kritériumai. Megfogalmazódott az a vélemény, hogy a kölcsönös együttműködés, a termelési kooperáció és a szakosodás fejlesztésekor és elmélyítésekor az egyes országokban létrehozott gazdasági és . műszaki-tudományos potenciálból, valamint az anyagi és munkaerőforrások, a termelő kapacitások leghatékonyabb hasznosításának szükségességéből kell kiindulni. A találkozó résztvevői kifejezték véleményüket, hogy a koncepció megvalósitása — részben a kölcsönös érdeklődésre számot tartó konkrét kérdésekben a termelésszakosításról és kooperációról kidolgozott programok és megállapodások alapján — elősegíti a szükséges feltételek létrejöttét a KGST-tagországok gazdasági teljesítőképességének állandó növeléséhez. exportlehetőségeik bővítéséhez, világgazdasági pozícióik /negszilárdításá- hoz. Ennek célja az is, hogy hozzájáruljon a KGST-tagországok fejlettségi szintje fokozatos kiegyenlítési folyamatának meggyorsításához; mindenekelőtt a Vietnami Slzocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és a Mongol Népköztársaság, illetve az európai KGST-országok' között. Pozitívan értékelték az európai KGST-tagországok, valamint a Vietnami Szocialista Köztársaság, a Kubai Köztársaság és Mongólia közötti sokoldalú együttműködés speciális komplex programja kidolgozásának menetét, szoros összefüggésben a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójával. Az e programokban előirányzott intézkedések megvalósítása arra irányul. hogy aktívabban vonják be a három államot a termékszakosításba és kooperációba, a szocialista gazdasági integrációba, az előttük álló elsőrendű gazdasági és társadalmi feladatok megoldásába. A testvérpártok képviselői síkra szálltak a kölcsönös együttműködés és a szocialista gazdasági integráció, valamint az ezek mechanizmusának fokozatos tökéletesítésével kapcsolatos konkrét lépések mielőbbi tanulmányozásáért és egyeztetéséért. Hangsúlyozták a KGST-tagországok gazdaság- politikája és tudományosműszaki politikája egyeztetésének jelentőségét azokon a területeken, amelyek a kölcsönös együttműködéssel, illetve az érdekelt országokkal kapcsolatosak, valamint a társadalmi-gazdasági fejlesztés más területein is. Kiemelték a népgazdasági terv- koordináció — mint az egyeztetés fő eszköze — korszerűsítésének a fontosságát. A vállalatok és az egyesülések bevonása a tervkoordinációba, amit a jövőben is a központi tervező szervek irányításával végeznek, a testvérországok együttműködésének fontos mozzanata lesz. Ezt megalapozza a KGST-tagországok gazdálkodó szervezetei közötti közvetlen kapcsolatok fejlődése is. Véleménycserét folytattak az árképzés, valamint a KGSIT-tagországok közötti együttműködés valutáris- pénzügyi és más gazdasági eszközeinek szakaszos korszerűsítéséről. A találkozó résztvevői támogatásukról biztosították a moszkvai legfelsőbb szintű szovjet—amerikai tárgyalásokon képviselt szovjet álláspontot, és reményüket fejezték ki. hogy e tárgyalások eredményei hozzájárulnak a nemzetközi helyzet további javításához, mindenekelőtt a fegyverkezési hajsza és a leszerelés kérdéseiben az előrelépés meggyorsításához. Ez lehetővé tenné a katonai ki- ádások lényeges csökkentését és az így felszabaduló eszközök átirányítását a békés alkotás és fejlesztés céljaira. A tanácskozás résztvevői ismételten megerősítették országaik eltökéltségét, hogy a jövőben is az egyenlőség és a kölcsönös előnyök alapján fejlesztik gazdasági és tudományos-műszaki kapcsolataikat valamennyi szocialista állammal, a fejlődő országokkal és társadalmi rendszerünktől függetlenül más államokkal is. A találkozón kiemelték a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa és az Európai Gazdasági Közösség közötti hivatalos kapcsolatok közelgő létrehozásának és az erről szóló nyilatkozat aláírásának a fontosságát. Ismételten megerősítették, hogy továbbra is szükség van a fejlődő országok elmaradottságával és külső eladósodásával kapcsolatos problémák megoldására, igazságos és demokratikus alapon új nemzetközi gazdasági rend megteremtésére. A tanácskozást alkotó, elvtársi légkör, a barátság és a kölcsönös megértés jellemezte. (MTI) Befejeződött a moszkvai csúcstalálkozó (Folytatás az 1. oldalról) kérte Reagant és feleségét, hogy az Egyesült Államokba visszatérve tolmácsolják az amerikai népnek a Szovjetunió népeinek legjobb kívánságait, Jó utat. Elnök úr. Reagan uszony, viszontlátásra — fejezte be beszédét a szovjet vezető, jó egészségei kívánva a búcsúzó vendégeknek. Megindultan lépett, a mikrofonhoz az amerikai elnök, aki először a meleg vendégszeretetért mondott köszönetét a Gorbacsov házaspárnak, s rajtuk keresztül a szovjet népnek. Hangoztatta, hogy barátként is búcsúzik, nemcsak a főtitkár és felesége, hanem az egész szovjet nép barátjaként. Így érez a szovjet nép iránt az amerikai nép is. — Remélem — fejezte be búcsúbeszédét Ronald Reagan —, hogy találkozóink eredményeként új kor, a béke kora köszönt ránk. A beszéd után Mihail Gorbacsov és felesége a vendékekkel kart karba öltve sétált a Kreml palotájának bejáratához, s ott köszönt el a gépkocsiba beszálló Ronald és Nancy Reagantól. A Kremlből az amerikai vendégek kocsija a szovjet főváros esőben ázó vnukovói repülőterére hajtott. Itt először a felsorakozott díszőrség parancsnoka tett jelentést az elnöknek, majd felhangzott az Egyesült Államok és a Szovjetunió himnusza. Ronald Reagan Andrej Gromikónak. a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének társaságában ellépett a díszszázad sorfala előtt, majd elköszönt a búcsúztatására megjelent hivatalos személyiségektől. Köztük volt Eduard Sevard- nadze külügyminiszter és Anatolij Dobrinyin, az SZKP KB titkára. A díszszázad elvonulása után Andrej Gromiko az elnöki különgép lépcsőjéhez kísérte a vendéget, ' akitől kézszorítással búcsúzott el. A repülőgép ajtajában Reagan elnök és felesége mosolyogva intett búcsút Moszkvának. A brit tv-állomások csütörtökön reggel egyenes adásban közvetítették a Kremlből Ronald Reagan búcsúztatását. Az Egyesült Államok elnöke helyi idő szerint délben érkezett kétnapos látogatásra Londonba, ahol elsőként legközelebbi szövetségesét, Margaret Thatcher brit kormányfőt tájékoztatta a moszkvai csúcstalálkozó eredményeinek amerikai megítéléséről. Délután II. Erzsébet királynő a Buckingham palotában fogadta a Reagan-há- zaspárt. Este Thatcher asz- szony munkavacsorán látta vendégül miniszterelnöki rezidenciáján Reagan elnököt és feleségét. BUDAPEST Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt elnöke, csütörtökön interjút adott a finn Yle televízió „A Studio” című politikai magazin műsorának. PRÁGA Cseheszlovákia bővíteni akarja a politikai és gazdasági kapcsolatokat Kínával, a KNDK-val és Mongóliával — jelentette ki Milos Jakes, a CSKP KB főtitkára, beszámolva távolkeleti körútjáról. Kínában tett látogatását mindenekelőtt a reformok tanulmányozása, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Mongólia vezetőivel folytatott tárgyalásait pedig a gazdasági kapcsolatépítés szempontjából tartotta jelentősnek. BONN Az észak-hesseni Borken— Stolzenbach szénbányában bekövetkezett súlyos szerencsétlenség után a mentőalakulatok eddig 31 holttestet hoztak a felszínre. A Deutschlandfunk nyugatnémet országos rádióállomás tegnapi jelentése szerint az eltűntnek nyilvánított személyek életbenmara- dására alig maradt remény. A vágatokban a levegő olyan mérgező, hogy lehetetlen a lélegzés — közölte a bánya-' üzem vezetősége. Szűrös Mátyás nyilatkozott Magyar vélemény a csúcstalálkozóról Szűrös Mátyás, az MSZMP KB titkára, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke a moszkvai szovjet—amerikai csúcstalálkozó befejezése alkalmából csütörtökön nyilatkozatot adott a Magyar Távirati Irodának. ön szerint e csúcstalálkozó mit jelent a magyar érdekek szempontjából? — A két világhatalom kapcsolatainak javulása tovább erősíti a kedvező légkört, hozzájárul a nemzetközi .viszonyok demokratizálásának folyamatához. Ez természetesen tovább szélesíti külpolitikánk cselekvési terét, javítja két- és sokoldalú együttműködésünk elmélyítésének lehetőségeit. Nem kell külön bizonygatnom, mennyire fontos számunkra minden előrelépés a fegyverzetkorlátozás és leszerelés területén, különös tekintettel az európai hagyományos haderők és fegyverzetek csökkentésére. Magyarország mélységesen érdekelt abban, hogy azon országok közé kerüljön, amelyek a megállapodások eredményeként elsőként csökkenthetik a fegyveres erőket területükön. A nemzeti-nemzetiségi kérdésben vallott elvi álláspontunkkal összefüggésben határozottan támogatjuk az XXIII. János, a békepápa Enyhülést hozott az egyházpolitikában XXIII. János pápa megállíttatta gépkocsiját, kiszállt, és sétálni indult. Magántitkára hiába óvta őt attól, hogy elhagyja a Vatikánt, János szeretett sétálgatni, s nagyokat szippantani , a friss levegőből. x — Hány ember hal meg az utcán, Don Loris! Semmi szörnyűség nincs abban, hogy a pápa is az utcán haljon meg — mondotta titkárának, s folytatta útját. Pedig öreg volt már, s beteg, de János pápaként is megmaradt Giuseppe Roncallinak, az egyszerű berga- mói paraszt gyermekének, a nép fiának, s nem tartotta szentségtörésnek, ha fenséges lábaival á római kövezetei rótta. XXIII. János pápa egyébként is számtalan meglepetéssel szolgált a Kúria vezetőinek, s egyben az egész világnak. Három évvel pápává választása után, 1961 végén azzal lepte meg a világot, hogy közvetlen kapcsolatba lépett a Szovjetunióval, s ezzel vette kezdetét az enyhülés korszaka az egyház- politikában. 1963. március 7-én kihallgatáson fogadta Hruscsov lányát és vejét. aki akkor az Izvesztyija főszerkesztője volt., Alig öt héttel e találkozás .után XXIII. János közzétette híres- Pacem in Terris kezdetű enciklikáját, amelyben az enyhülés és a békés egymás mellett élés jegyében meghirdette az egyház együttműködését a világgal, beleértve a világba a szocialista országokat is. Forradalmi megnyilatkozás volt ez Szent Péter trónusának birtokosától, hiszen korábban éles — s áthidalhatatlannak tűnő — szakadék választotta el egymástól a Pápai Államot és a szocialista országokat. János azonban számolt a realitásokkal, s bár kijelentette: az ateizmus elfogadhatatlan az egyház számára, de felismerte, hogy a kommunistákkal való együttműködés nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Még ennél is nagyobb meglepetést keltett az 1961. december 25-én tett bejelentése, amikor összehívta a II. Vatikáni Zsinatot. Hetven dokumentumot készítettek ele arra, hogy a zsinaton megvitassák azokat. A várakozás óriási volt, a római lapokat „Lakást keresek fürdőszobával, telefonnal, oltárral'’ szövegű hirdetések árasztották el. 1962. október 11-én azután ünnepélyesen bevonultak a zsinati atyák. 2540-en a Szent Péter Bazilikába. A főpapok akkor még minden bizonnyal nem tudták, t\ogy a XX. század egyháztörténetének legjelentősebb eseményére érkeztek, ahol olyan dolgok történnek majd, amire még nem volt példa. — Slzörnyű — kiáltotta már az első nap egy résztvevő, amikor a zsinati atyák elfogadták, hogy a nem katolikus egyházak képviselői is részt vehessenek a zsinat minden ülésén. A meghívásnak 18 nem katolikus egyház tett eleget, s képviseltette magát. A zsinatot maga a pápa nyitotta meg, 45 percig beszélt. „Mi nem azért jöttünk ide, hogy felülvizsgáljuk vallásunkat és doktrinális kérdéseket vitassunk meg — jelentette ki — komolyan kell viszont foglalkoznunk az egyház korszerűsítésével, a modern világ követelményeinek megfelelően.” XXIII. János már a megnyitón kijelölte egy, a világra nyitott egyház útját. Kijelentette, hogy az egyháznak meg kell értenie a világ fejlődését és csatlakoznia kell ahhoz. Határozottan kiállt új dogmák elfogadása ellen, s a zsinat valóban úgy lett korszakalkotó jelentőségű, hogy egyetlen dogmát sem hozott. XXIII. János, a „békepápa” a zsinat befejezését már nem érhette meg, éppen 25 esztendővel ezelőtt, 1963. június 3-án hunyt el, 82 éves korában. Alig öt éves pápai uralkodása alatt bebizonyította. hogy az egyház kimozdítható a mozdulatlan konzervatizmusból, s ezzel olyan történelmi cselekedetet hajtott végre, amelynek szelleme máig hat. Kovács Tamás emberi jogi problémáknak a szovjet—amerikai kapcsolatokban mutatkozó újszerű kezelését. Ennek megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk a népek és emberek közötti zavartalan érintkezés szavatolása okán is, amely elválaszthatatlan a magyar külpolitika demokratizálására irányuló törekvéseinktől. Ügy gondolom, nem túlzás azt állítani: a‘ moszkvai csúcstalálkozó eredményei összességükben hozzájárultak ahhoz, hogy kedvezőbb nemzetközi feltételek közepette munkálkodjunk az országos pártértekezleten meghatározott tennivalók valóra váltásán. Végül engedje meg: lesz-e újabb Gorbacsov—Reagan- csúcs, netán Budapesten? — Nem szeretnék jóslásokba bocsátkozni, de véleményem szerint egyelőre minden jel arra mutat, hogy lehet. Ami a budapesti helyszínt illeti, elmondhatom, hivatalos felkérést még nem kaptunk. Talán nem szerénytelenség kijelenteni, hogy adott esetben figyelmes és jó házigazdák lennénk. S ha már egyszer egy NATO-országban, Izlandon sor került csúcstalálkozóra, miért ne lehetne legközelebb az egyensúly kedvéért éppen Magyarországon ?
