Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-18 / 145. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 18. IHeti világhiradö Az 1983 óta szovjet műszaki segítséggel épülő vasúti csomó­ponton pályaelemeket rakodnak nagy teljesítményű daruk segítségével. Az öt évvel ezelőtti 30 kilométeres pályasza­kaszhoz képest idén 85 kilométer hosszúságú pálya építését tervezik (MTI Külföldi Képszerkesztőség) SZOMBAT: Magyar—finn— olasz hárompárti szakértői kerekasztalt kezdenek az európai biztonság, a biza- lomerősítés es a leszerelés kérdéseiről Helsinkiben — Nagyszabású szolidaritási rockkoncert a londoni Wembley stadionban a 24 éve börtönben sínylődő dél­afrikai fekete polgárjogi ve­zető, Nelson Mandela 70. születésnapja alkalmából. VASÁRNAP: A francia nem­zetgyűlési választások máso­dik fordulóján a szocialista párt nem kapja meg a várt abszolút többséget, de vitat­hatatlan, hogy őt illeti a kormányzás — 120 ország hatezer tudósának részvéte­lével nemzetközi tanácskozás kezdődik Stockholmban az AIDS elleni küzdelemről. HílTFÖ: Mihail Gorbacsov szovjet pártfőtltkár az afga­nisztáni rendezési megálla­podások végrehajtásáról tár­gyal Nadzsibullah afgán ál­lamfővel; ugyanaznap talál­kozik Agostino Casaroli bí­boros, vatikáni államtitkár­ral, aki átadja neki II. Já­nos Pálnak a szovjet—vati­káni kapcsolatok javítását szorgalmazó levelét — Ales­sandro Natta, az Olasz Kom­munista Párt főtitkára a párt válságos helyzetére és betegségre hivatkozva be­nyújtja lemondását. KEDD: Az EGK külügymi­niszterei jóváhagyják az EGK és a KGST Moszkvá­ban parafáit közös nyilat­kozatát, és a Magyarország­gal folyó kereskedelmi tár­gyalások meggyorsítását ha­tározzák el — Az NDK ve­zetőkkel tárgyal Berlinben Frantz Vranitzky osztrák kancellár — Jelentős sze­mélyi változásokról dönt, a gazdasági reform meggyor­sításáról, valamint a vezetők kiválasztásának javításáról hoz határozatot a LEMP Központi Bizottsága — Az örmény Legfelsőbb Tanács úgy határoz, hogy kéri Ka- rabah-hegyvidék Örményor­szághoz csatolását a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsának Elnökségétől és az Azer­bajdzsán SZSZK Legfelsőbb Tanácsától. SZERDA: Eredménytelenül fejeződik be Turgut ozöl tö­rök miniszterelnök tárgya­lása Athénban Andreasz Pa­pandreu görög kormányfő­vel. CSÜTÖRTÖK: Párizs és Te­herán helyreállítja több éve megszakadt diplomáciai kap­csolatait — A helyi közigaz­gatás hatáskörét kibővítő új tanácstörvényt fogadnak el a lengyel parlamentben — A nyugat-európai parlament szintén jóváhagyja az EGK és a KGST kapcsolatfelvéte­léről szóló nyilatkozatot — A nyugatnémet Bundestag felhívja Romániát, tartsa tisz­teletben a nemzetiségek jo­gait. PÉNTEK: Shultz amerikai külügyminiszter közli, Wa­shington nem kívánja újra megadni Romániának a leg­nagyobb kereskedelmi ked­vezményt, mert Bukarest nem tartja tiszteletben az emberi jogokat — Az Azer- bajdzsáni Legfelsőbb Tanács összeül az örmény kérés megtárgyalására. A hét kérdése: Életképes lesz-e a szocialista kisebbsé­gi kormány Franciaország­ban? Mitterrand biztos győzel­me után az elnökválasztá­son a parlamenti választás némi csalódással zárult a francia szocialisták számá­ra: a második fordulóban nem szerezték meg a remélt és várt abszolút többséget a nemzetgyűlésben. Ilyen egyébként először fordul elő az V. köztársaság történeté­ben. Csak kisebbségi kor­mány alakítható, miután a szocialisták és kommunisták szövetsége már régen a múlté, és a 27 kommunista képviselő legfeljebb eseten­ként támogatja majd a szo­cialista kisebbségi kormányt. Ennek az ingatag helyzet­nek a terhével kezdi meg Francois Mitterrand máso­dik elnöki időszakát. A választási végeredmény azonban szinte minden poli­tikai pártnak csalódást oko­zott. A szocialisták kisebb arányban győztek, mint azt előzőleg gondolták, a jobb­oldal viszont visszavágásra készült, s ez elmaradt. A szélsőjobboldali Nemzeti Front pedig Le Pen elnök- választási 15 százaléka után majdnem búcsút mondha­tott a parlamenti szereplés­nek: a korábbi 35 helyett most mindössze egyetlen képviselő adhat hangot a törvényhozásban a szélsősé­ges nézeteknek. Az FKP szintén veszített. Igaz, csak nyolc helyet, és a 27 képvi­selői mandátum váratlanul jó eredménynek számít a mélypontot jelentő elnökvá­lasztási szereplés után. Bizonytalanság és az erő­viszonyok lázas elemzése jellemzi e napokban a fran­cia belpolitikai életet- Mit­terrand elnök első nyilatko­zatában igyekezett tisztázni a képet. Leszögezte, hogy a szocialisták nem lépnek szö­vetségre semmilyen más erővel. A kisebbségi kor­mány az elnök programját hajtja végre, s ehhez nem a pártoktól, hanem a vá­lasztóktól vár támogatást. Mitterrand az oktatás és szakképzés erőteljes fejlesz­tését, a beruházások ösz­tönzését, a francia ipar kor­szerűsítését helyezte kilátás­ba. Enyhíteni kíván a mun­kanélküliségen, és meg akar­ja őrizni a társadalombizto­sítási rendszert — mondta. Ezeket az elképzeléseket kell majd Michel Rocard kor­mányfőnek megfelelő tör­vényjavaslatok formájában a parlament elé terjeszteni, ahol alkalmanként kialaku­ló, és változó többségek hagyhatják azokat jóvá. Az első próba június 23-án a bizalmi vita, akkor derül ki, életképes-e ez az elkép­zelés. Megfigyelők szerint nem fenyegeti azonnali bukás ve­szélye az új kormányt. A jobboldali középpártok szö­vetségén belül egy csoport önállósulni készül, és ettől a csoporttól a szocialista kor­mány esetenként támogatást remélhet. A kommunisták egyelőre fenntartásaikat han­goztatják, de azt is leszögez­ték, hogy a szocialistákkal meglevő nézetkülönbségek ellenére nem fogják a jobb­oldalt segíteni. A Vilnius! szovjet—magyar Barátságfesztivál hazai és ven­dégrészvevőinek egy csoportja a litván főváros kultúrpalotá­ja előtt (Telefotó — MTI) Reálisan hell megközelíteni a kérdések megoldását (Folytatás az 1. oldalról) jeként azt emelte ki. hogy azok keretein belül nyíltan, őszintén kell szólni a nézet- eltérésekről. Ezzel összefüg­gésben az ötödik követel­ményt úgy fogalmazta meg, hogy ,.a jövőbe kell ugyan nézni, de nem szabad figyel­men kívül hagyni a múltat som”. Shultz utolsó posztu- látuma: el kell ismerni, hogy az eszmék, az információk, a kapcsolatok nyíltsága jelenti a jövendő sikerének kulcsát. A kapcsolatokat összegez­ve úgy vélekedett, hogy a legjelentősebb új elem: az Egyesült Államok és a Szov­jetunió .,ma együttesen tud­ja meghatározni a legfonto­sabb teendőket, nem sza­vakkal, hanem tettekkel” mindazokon a területeken, amelyeken tárgyal egymás­sal. Torantói csúcstalálkozó Nem várhaték nagyobb kezdeményezések Nem várnak nagyobb sza­bású eredményeket a hét ve­zető tőkés ország vasárnap Torontóban kezdődő csúcsta­lálkozójától, mivel a Reagan- konmányzatnak már csak hat hónapja van hátra, s így a sorrendben 14. csúcs nem hozhat nagyobb kezdemé­nyezéseket. Az Egyesült Államok, Ja­pán, az NSZK, Nagy-Britan- nia, Franciaország, Olaszor­szág és Kanada állam- és kormányfőinek találkozója vasárnap délután kezdődik meg a kanadai nagyvárosban és várhatóan kedden délben ér véget. Reagan már szom­baton Torontóba utazik. EGK—KGST kapcsolatok „Történelmi változások” Az EGK szempontjából 1988 első félévének egyik legfontosabb politikai ese­ménye a Közös Piac és a KGST kölcsönös elismerését és együttműködését kinyil­vánító közös nyilatkozat — állapítja meg az Európai Parlament, a Közös Piac képviselőháza elé terjesztett jelentés. Az Európai Parlament csütörtök este meghallgatta Hans-Dietrich Genscher nyu­gatnémet külügyminiszter, az EGK miniszteri tanácsa 1988. első félévi soros elnö­kének jelentését. A majd­nem 80 oldalas jelentés egyik legfontosabb eredményként könyveli el, hogy ez idő alatt fejeződtek be eredmé­nyesen az EGK és a KGST tárgyalásai, amelyek elve­zettek Európa két nagy gaz­dasági tömörülésének köl­csönös elismerését és együtt­működését kinyilvánító kö­zös közleményhez. Szojuz TM—4 Sikeres visszatérés Közép-európai idő szerint nem sokkal dél után a ka­zahsztáni Dzsezkazgan vá­rostól 205 kilométerre a Szo­juz TM—4 űrhajó leszálló egysége, fedélzetén a szovjet —bolgár személyzettel földet ért. Szolovjov, Szavinih és Alekszandrov jól érzi magát. A szovjet—bolgár űrle­génység és a - 'Mír-űrállomás lakói a nyolcnapos közös munka során minden, a tervekben előírt kísérletet és programot végrehajtottak. A tudományos kísérletek ki­dolgozásában közreműködtek bolgár tudósok is. MOSZKVA Az Iszlám Világkongresz- szus mindent meg fog tenni a pakisztáni területen fogva tartott szovjet hadifoglyok kiszabadulásáért és hazaté­réséért — ígérte Inamullah üan, a nemzetközi iszlám Szervezet pakisztáni főtitká­ra. A muzulmán politikus — aki az orosz kereszténység ezeréves évfordulója alkal­mából rendezett ünnepségek vendégeként Moszkvában tartózkodik — pénteken tár­gyalt erről Julij Voroncov- val, a szovjet külügyminisz­ter első helyettesével. BELGRAD Az MSZMP és a JKSZ KB közötti együttműködés kere­tében június 15—16-án ke­rékasztal megbeszélést tar­tottak Belgrádban a pártirá­nyítás kérdéseiről. A neves társadalomkutatókból álló jugoszláv küldöttséget Milos Nikolics, a Társadalomkuta­tási Központ igazgatója, a magyart Forgács Imre. a Társadalmi Szemle főszer­kesztő-helyettese vezette. PEKING Tragikusan kezdődött a délkínai Kuangtung tarto­mányban a hagyományos sárkánycsónakverseny. A verseny első napján össze­omlott több bambuszból ké­szült lelátó. Három néző éle­tét vesztette és több mint hatvanan megsérültek. NEW YORK Zambia csütörtökön kér­te az ENSZ Biztonsági Ta­nácsának sürgős öszehívá- sát a sharpeville-i hatok ügyében. Ismeretes, hogy a hat halálra ítélt fiatal ki­végzését a dél-afrikai leg­felsőbb bíróság korábban már elhalasztotta, de a per- újrafelvételi kérelmet elve­tette. A világszervezet fő­titkára és hét tőkés ország külügyminisztere — mint je­lentettük — szintén üzene­tet intézett csütörtökön Botha elnökhöz, kegyelmet kérve tőle a hatok számára. I romániai telepüiéspolitika ellen Újabb tiltakozások A Romániában élő ma­gyarság és más nemzetiségek településeinek felszámolását célzó átalakítás ellen, az egyetemes európai történel­mi és kulturális örökség megmentése érdekében újabb hazai művészeti, tu­dományos szövetségek emel­ték fel szavukat, a magyar- országi egyházak vezetői pe­dig „Minden ember szülő­földjén boldoguljon” jelmon­dattal felhívást tettek közzé. Az egyházak felhívásában megfogalmazottak szerint a magyarországi egyházak evangéliumi kötelességüknek engedve ökumenikusán és saját felekezeteik összefogá­saként segítséget nyújtottak az áttelepülőknek, mert mint keresztyének, másként nem tehettek. Szolgálatukban ki­fejeződést adtak annak, hogy minden nemzeti kisebb­séghez tartozó embernek is a szülőföldjén kell boldogul­nia és emberhez méltó életet élnie. A magyarországi egy­házak azzal a reménységgel vannak, hogy keresztyén hi­tükkel a megbékélést szol­gálhatják. Készek arra, hogy a romániai egyházakkal, azok vezetőivel és híveivel együtt gondolkodjanak és imádkozzanak. A romániai intézkedések nyomán az eu­rópai civilizáció ezer éves kulturális kincsei, falvak, s azok templomai ítéltetnek pusztulásra. Ezért kérnek minden hívőt, testvért és ba­rátot, egyházat, egyházi és világi szervezetet és minden jóakaratú embert, hogy i legszélesebb nyilvánossággá siessen segítségükre. „Re ménységgel és imádsággá tekintünk minden, megbéké lést szolgáló kezdeményezé elé, így különösen miniszter elnökünk közeljövőben Ro mániában teendő útjára é: tárgyalásaira” — hangoztat ja a felhívás. A Magyar Régészeti é: Művészettörténeti Társula győri vándorgyűlésén tiltako zott a romániai intézkedései ellen. A magyar történeti é művészeti emlékek hivatot védelmezőiként azzal a ké réssel fordultak a Magya Népköztársaság kormányé hoz, hogy emelje fel szavá az egyetemes európai törté nelimi és kulturális öröksé megmentéséért. A Magyar Képzőművésze és Iparművészek Szövetség nyílt levelet intézett mindé romániai alkotóművészhez é értelmiségihez abban a re ményben, hogy közös az ag godalmuk a román tervekke kapcsolatban. Egyebek közöt hangoztatják: a kisebbség kultúrák őrzése, fejlesztés egyetemes nemzeti, ember kötelesség, amelynek folya matosan meg kell felelni. A magyar színházi szakm; — csatlakozva a Magya Építőművészek Szövetségé nek felhívásához — a vilá színházi embereihez fordul hogy emeljék fel szavukat i romániai falvak megmenté séért. Geraszimov sajtótájékoztatója Mihail Gorbacsov Lengyelországba látogat Főként a karabahi kér­désről, a Jerevánban és Ba­kuban kialakult helyzetről volt szó Gennagyij Geraszi- movnak, a szovjet külügy­minisztérium szóvivőjének pénteki sajtótájékoztatóján. A szovjet külügyi szóvivő megerősítette, hogy Jereván­ban ismét nyugodt a hely­zet, a város Színház terén kezdett éhség- és ülősztrájk befejeződött. A két szovjet köztársaság közötti vita nyo­mán a szovjet jogászok ala­posan megvizsgálják a szov­jet alkotmánynak azokat a cikkelyeit, amelyek az ön- rendelkezésről és .a közigaz­gatási határok átalakításá­nak lehetőségéről szólnak — közölte Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő folyó bel- és külpolitikai kérdésekről szólva utalt Mi­hail Gorbacsov jövő havi lengyelországi útjára. Kö­zölte, hogy a főtitkár rész­letes tájékoztatást ad majc a lengyel vezetésnek az SZKP június végi országos pártértekezletéről- A szovn jet vezetés üdvözli a Jaru- zelski-terv módosított vál­tozatát — hangsúlyozta Gen­nagyij Geraszimov. A szovjet külügyi szóvivő a sajtótájékoztatón felhívta a figyelmet arra, hogy Pa­kisztán megsérti az afganisz­táni rendezést előíró genfi megállapodásokat. Beszámolt arról, hogy a pakisztáni fél június 4-én és 6-án megtil­totta az ENSZ-megfigyelők- nek, hogy Paracsinar és Pe- savar térségébe utazzanak, ahol Afganisztán panaszéi vizsgálták volna ki. Az af­gán külügyminisztérium ér­tesülései szerint a két vá­ros körzetében fegyveres karavánokat szerelnek fel amelyeket a kabuli kormány ellen harcoló erők megsegí­tésére küldenek. üzerbajdzsáni parlament Vita Karabahról Az azerbajdzsán parla­ment pénteken egyhangúlag úgy döntött, hogy nem járul hozzá a Karabah-hegyvidéki Autonóm Terület Örményor­szágnak történő átadásához — közölte az MTI moszkvai tudósítójával a bakui kül­ügyminisztérium illetékese. Az azerbajdzsán törvény- hozás ezzel jóváhagyta a köztársaság legfelsőbb taná­csa elnökségének döntését, amely leszögezte: Karabah kiválása Azerbajdzsán szá­mára elfogadhatatlan, mert ellentmond az ország alkot­mányának, az azerbajdzsán és az örmény nép érdekei­nek, a Szovjetunió népei kö­zötti barátságnak. Az azerbajdzsán parla­ment az örmény törvényho­zás szerdai, a karabahi ki­válást támogató határoza­tát úgy értékeli, hogy az egy szuverén köztársaság belügyeibe történő beavat­kozás — hangoztatta a ba­kui illetékes —, minthogy Karabah az Azerbajdzsán SZSZK elválaszhatatlan ré­szét képezi. A vitában fel­szólaló küldöttek hangsú­lyozták: Karabah soha sem volt Örményország része. ezért mindenféle jogi és er­kölcsi alapot nélkülöznek a kiválását sürgető követelé­sek. Az azerbajdzsán parla­ment ülésén Slzulejman Baj- ram ogli Tatlijev. a Legfel­sőbb Tanács Elnöksége ter­jesztette elő a karabahi kér­désről szóló napirendi pon­tot. A vitában részt vett Ab­dul Rahman Vezirov. a köz- társasági Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára is. A bakui tájékozta­tás szerint Vezirov mérsék­letre intette az éleshangú felszólalásoktól sem vissza­riadó képviselőtársait. A KB első titkára hangsúlyozta: az azerbajdzsán népet továbbra is a szoros barátság szálai fűzik össze az örményekkel, a történelem során két nép egymás mellett élt és fog élni. Hangsúlyozta, hogy nem szabad teret engedni olyan szélsőséges provoká­cióknak, amelyek a két népet megpróbálják szembeállíta­ni. A szavazást követően is­mét felszólaló Vezirov kije­lentette, hogy az azerbajd­zsán nép békében és barát­ságban akar élni az örmény néppel.

Next

/
Oldalképek
Tartalom