Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-17 / 144. szám
1988. JÚNIUS 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Korunk valóságához igazodva A politikai oktatás tapasztalatai Kisújszálláson A most zárult pártoktatási év tapasztalatairól, a következő előkészítéséről beszélgettünk Tóth Andrással, a kisújszállási városi pártbizottság első titkárával. Első kérdésünk így hangzott: — Az utóbbi időkben bekövetkezett gazdasági-társadalmi változások tapasztalataink szerint fokozták az érdeklődést a politikai kérdések iránt. Mennyiben volt ez érezhető a Kisújszálláson szervezett politikai oktatásokon? — Bár a társadalomban végbemenő változások •— gondoljunk például a plusz munkavállalásoknak betudható szabadidő-csökkenésre — nagyobb körültekintést és szervező munkát követeltek, mint korábban, az eredmény azonban nem maradt el. A hallgatók létszáma nagyobb volt. mint a korábbi években. Meghaladta a kétezret, Köztük nemcsak a párttagok száma gyarapodott, hanem a pártonkívülieké is. Városunkban is érződik tehát — ilyen tekintetben is — a politikai kérdések iránti érdeklődés fokozódása. A tömegpolitikai oktatásban a város (ideértve annak körzetét is) párttagságának hetven százaléka vett részt. Ha figyelembe vesszük az egyéb oktatási formákon tanulókat is, akkor még kedvezőbb a kép, mivel a párttagság nyolcvan százaléka részesült valamilyen politikai képzésben. Hetvennyolc alapszervezet van körzetünkben. Tömegpolitikai oktatás százhuszonegy csoportban volt. — Mennyiben volt megalapozott a beiskolázás, és 'milyen tapasztalatokkal szolgált? — Nemcsak a létszám növekedett. hanem a lemorzsolódás is nagyobb volt. mint a korábbi években. Betudható ez annak, hogy a körzet párttagjainak 4,8 százaléka a tagkönyvcserére készülődés idején kikerült a pártból, s egyúttal a politikai oktatásból. Ez azonban csak részben ad magyarázatot. Sok egyéb tényező is közrejátszott a lemorzsolódásban. Köztük a megnövekedett létszám is. Meg olyan tények is. hogy kisebb alapszervezetekben csak egy oktatási formát szerveztek, viszont az ottani párttagok politikai és szakmai képzettsége nagyon különböző volt. Egyikük azért maradt ki az oktatásból, mert túlságosan magas színvonalúnak tartotta a tananyagot, másikuk azért, mert már betéve tudta azt. Az életünk és az erkölcs című tananyag megítélése például nemcsak az egyének, hanem az alapszervezetek között is igen különböző volt. A pedagógusok igen jónak tartották azt. a vasutasok meg azt mondták róla. hogy a sok idegen szó miatt — egy kis túlzással persze — az idegen szavak szótára kell a megértéséhez. Általános tapasztalat szerint a hallgatók a mai helyzettel vetették össze a tanultakat. Az elmélet és a gyakorlat ellentmondásai élesen vetődtek fel. Ezért is sok volt a vita, a másiktól eltérő vélemény. Ezt figyelembe véve elmondhatjuk, hogy az az iskolás módszer, miszerint „elmondom, - megtanulod, visszakérdezem”. már a múlté. A propagandisták szerepe ezért nagyon megnőtt. — Propagandistáink képesek-e megfelelni a megnövekedett igényeknek, és milyen segítséget kapnak a városi pártbizottságtól ? — Körzetünkben száznegyven propagandista tevékenykedik. A most zárult oktatási évben huszonöt százalékuk volt kezdő. A propagandisták kilencvenkét százaléka közép-, illetve felsőfokú képzettséggel rendelkezik. Kilencvenhat százalékuk érettségizett vagy diplomás. Felkészültségükről ez is mond valamit. Rájöttünk viszont arra, hogy a képzettség egymagában kevés a tananyag meggyőző tolmácsolásához. Azt is jobban figyelembe kell vénünk, hogy ki, milyen oktatási formát, milyen réteget tanít. Hiába készül jól fel a propagandista a foglalkozásokra. ha nem tud a hallgatók fejével gondolkozni, ha nem találja el a kellő hangnemet. Tapasztalataink szerint a tananyag hátterét, az előzményeket, az indokokat, az összefüggéseket a propagandisták nem mindig ismerik kellő mélységben. A hallgatók körében ezért nem hasznosulnak megfelelően a tanultak a gyakorlatban, nem nyilvánulnak meg kellően a párt politikája melletti kiállásban, a politikai kérdésekben folyó vitákban, a szükséges érvelésben. Ezt felismerve kíván a propagandisták felkészítésében előrébb lépni a városi pártvégrehajtóbizottság. — A pártoktatási év során mennyiben tartották magukat az előre kigondolt tematikához? — A hallgatók is igényelték. hogy időszerű témákkal is foglalkozzanak a politikai oktatásokon. Azokat is beépítettük a tematikába — gondolok itt például az ideológiai tézisekre, a társadalmigazdasági kibontakozás programjára. Lazább, ugyanakkor népszerűbb lett ezáltal a politikai képzés programja. — Milyen feladatokat jelölnek ki a politikai oktatás eredményesebbé tétele érdekében? — A jelen és a közeljövő igényli az ideológiai munka folyamatos megújítását. Ez pedig szükségessé teszi a politikai oktatás felülvizsgálatát. A továbbképzést nagyobb választékú, helyi szervezésű oktatási formákon is biztosítani kell. Gondoltunk például arra, hogy a kis létszámú alapszervezetekből egy közös oktatási formára iskolázzuk be azokat, akiknek speciális képzésére a saját alapszervezetükben nincs mód. Tisztában vagyunk azzal is, hogy nem lesz köny- nyű dolgunk, hiszen megváltoztathatatlannak kikiáltott elvek megváltoztatásának szükségességéről is kell szólnunk. Bizonyos körökkel nehéz lesz megértetnünk, hogy a marxizmus—leninizmus önmagát is megújító eszme- rendszer. Tisztában vagyunk azzal is, hogy néhány kérdésre elhamarkodottan, a tudomány megállapításainak és a gyakorlat tapasztalatainak mellőzésével adtunk választ a politikai képzésben, ezért bizonyos mértékig csappant a szavahihetőség a tömegpolitikai oktatásban. Mindezt figyelembe véve igyekszünk megfelelő háttéranyagot biztosítani a propagandisták számára, hogy ne kényszerüljenek sündisznóállásba, hanem meggyőzően érvelve, korur-k valóságához igazodva képezzék a rájuk bízott hallgatókat. S. B. Megyei fökertészek országos értekezlete (Folytatás az 1. oldalról) gok év eleji hitelproblémáit jobbára sikerült kiküszöbölni, most, a nyári betakarítás kezdetén, lehet, hogy a felvásárló szervezetek kerülnek hasonlóan nehéz helyzetbe, miután a pénzügyi kormányzat nem veszi kellően figyelembe az ágazat sajátosságait. Végezetül a főosztályvezető a MÉM szervezeti korszerűsítéséből adódó, a megyei tanácsok mezőgazdasági és élelmezés- ügyi osztályaira váró újszerű, a termelésszervezéssel, a közgazdasági szabályozással, a törvényességi felügyelettel és az intézményirányítással kapcsolatos feladatokról tájékoztatta a megyei főkertészeket. Hékről a Cibakházi Vörös Csillag Termelőszövetkezetbe látogattak az országos értekezlet résztvevői. A közös gazdaságról kapott tájékoztatás meghallgatása után üzemlátogatáson vettek részt. Ennek keretében először megtekintették a szezon előtti próbaüzemet tartó savanyítót, amelyben éppen ma kezdik meg — napi 15 tonnás ütemben — az Egyesült Jászsági Áfész által termeltetett uborka tartósitá- sát. Rövid határjáráson megtekintették a vendégek a 600 hektáron — a szántóte- terüfet mintegy 20 százalékán — folytatott nagyüzemi és háztáji zöldségkertészkedést. Éppen a félidejénél tart Cibakházán a zöldborsó betakarítása, a felszabadult táblákon már vetik is a silókukoricát, a másodvetésű zöldbabot. A téesz konyhakertészetében folyamatosan szedik a karalábét, a karfiolt és a kelkáposztát, de ezekkel kapcsolatban nagyon rossz értékesítési lehetőségekről tájékoztatták a MÉM jelenlévő képviselőit a szövetkezet szakvezetői. A megyei főkertészek tegnapi programja a Csépai Ti- szamenti Téeszben fejeződött be, a közös gazdaság szőlő- ültetvényeinek és tiszaugi borpalackozó üzemének megtekintésével. A vendégek ma délelőtt a megyeszékhellyel ismerkednek, a városnézés után pedig ismét üzemlátogatáson vesznek részt. Fegy- verneken a Vörös Csillag Tsz gyümölcs ültetvényeit és az ottani konzervüzemet mutatják, be nekik a házigazdák. Ezt követően a kétnapos tapasztalatcsere összegzésével a Héki Állami Gazdaságban ér véget a megyei főkertészek országos értekezlete. T. F. Rekonstrukciós beruházás támogatásból és hitelbű! (Folytatás az 1. oldalról) szakban regisztrálhatjuk, amikor országszerte növekszik a tej és tejtermékek fogyasztása. (Volt megye, ahol 25 százalékos keresletnövekedést is tapasztaltak.) Figyelemmel e folyamatokra, az előadó a rekonstrukció továbbvitele mellett érvelt, bár a költségvetés nehézségei miatt várhatóan kevesebb pénz jut e célra a közeljövőben. A Dózsa Termelőszövetkezet most befejeződött beruházásának részleteiről Varga Gyula szövetkezeti elnök tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit. Az 1986 nyarán kezdődött rekonstrukció ösz- szes költsége 36 millió forint volt. amiből 11,7 millió a saját erő, 8,1 millió pedig a hitel. A fennmaradó részt az állami támogatás fedezte. Az elavult, korszerűtlen tehenészeti telepen a két évig tartó munka eredményeként szabadtartásos technológiára térhettek át, amit korszerű fejőház egészít ki. A tanácskozás gyakorlati bemutatóval zárult. Á szakemberek bejárták és megismerték az újjá és korszerűvé varázsolt telepet, szakmai tapasztalatokat nyerhettek az ágazat dolgozóitól. Kormányszóvivői tájékoztató Illést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) sági, termelési együttműködés kialakításában, javuljanak a magyar bekapcsolódás lehetőségei az indiai állami beruházásokba, s növelhető legyen az indiai magántőke érdekeltsége hazánkban. A látogatás során igen jó személyes kapcsolat alakult ki a két miniszterelnök között; Radzsiv Gandhi indiai látogatásra hívta meg Grósz Károlyt, mint az MSZMP főtitkárát. Ez az utazás további fontos lépés lesz kapcsolataink fejlesztésében. A kormányülésen — Marjai József miniszterelnökhelyettes, hazánk állandó KGST-képviselőjének előterjesztésében — meghatározták, a KGST soronkövet- kező, 44. ülésszakán részvevő magyar küldöttség tárgyalási irányelveit. Az MTI érdeklődésére a szóvivő elmondta, hogy a júliusban Prágában megrendezendő ülés napirendjén több fontos kérdés szerepel. Megvitatják a sokoldalú együttműködési mechanizmus átalakításának szakaszaira kidolgozott javaslatokat, a nemzetközi szocialista munkamegosztás kollektív koncepciójának tervezetét, az 1991—1995. évi tervkoordináció programját. Áttekintik a tudományos-műszaki haladás komplex programjának végrehajtását. A magyar fél az ülésszakon is hangsúlyozni kívánja, hogy a KGST-ben folyó együttműködés alapvető tényezője a magyar népgazdaság fejlődésének, ugyanakkor úgy látjuk, hogy még nem sikerült minőségi áttörést elérnünk az egymás közötti gazdasági kapcsolatok alakításában. Bányász Rezső elmondta: a rendelkezés szerint a képző- művészeti alkotásokért járó szerzői díjakat a Művészeti Alaphoz kell befizetni, és kifizetés esetén az Alap látja el a magánszemélyek jövedelemadójával kapcsolatos, most még a művészekre háruló feladatokat. A rendelet csak az ezután megszerzendő jövedelmekre vonatkozik. A Népszava tudósítója az iránt érdeklődött: az új döntési centrumok kialakítása a kormányzat megítélése szerint mennyiben befolyásolja a szakszervezetek szerepét, lehetőségeit. Bányász Rezső válaszában kiemelte: a kormány a politikai reform feltétlenül szükséges kibontakoztatása során elsősorban az államélet, a kormányzati munka korszerűsítésére. demokratizálására fordítja a legnagyobb fiigyeimet. Emellett — a szó- tvivő meggyőződése szerint — a politikai reform lényeges eleme lesz. hogy a szak- szervezetek, mint a kormány partnerei, a jövőben játszanak még nagyobb szerepet. Emelkedik a családi pótlók A Minisztertanács ülésén a mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter — ugyan nem szerepelt a napirendben — tájékoztatást adott az úgynevezett borháború eseményeiről és a feszültségek feloldására tett és tervezett intézkedésekről. A szóvivő ezzel összefüggésben (a Magyar Hírlap érdeklődésére) egyebek között elmondta: ■több intézkedést hoznak a borexport élénkítésére, g az árcsökkentő bortermelőknek fogyasztási adó visszatartására lesz lehetőségük. A tárca megítélése szerint feltétlenül szükség' van a termelés, a felhasználás és az értékesítés jobb összhangjának megteremtésére, a szerződéses fegyelem, a szakmai igényesség erősítésére. A szóvivő bejelentette, hogy Váncsa Jenő, a mezőgazda- sági tárca vezetője miniszteri biztossá nevezte ki Zsit- vai Attilát, a MÉM főkertészét az úgynevezett borkérdést kiváltó feszültségek kezelésére. A szóvivő végezetül a (Vasárnapi Hírek érdeklődésére) foglalkozott a Balaton vízminőségének helyzetével, s a magyar olimpiai csapat felkészüléséről adott jelentéssel. Elmondta: a kormány utasította az Állami Ifjúsági és Sporthivatal elnökét, hogy teljes nyíltsággal tájékoztassa a magyar sajtót és a közvéleményt a felkészülés részleteiről. Ezután bejelentette: az ülésen döntést hoztak arról, hogy július 1-jétől gyermekenként havi 100 forinttal emelkedik a családi pótlék összege. Kisebb megfizetett szakértői gárda Fontosnak tartjuk az energia-, , fűtő- és nyersanyag- ágazatokban folyó együttműködés távlati rendezését. A konkrét együttműködési feladatokat — magyar vélemény szerint — a jövőben egyre inkább a vállalati szférában kell megoldani. Nagy politikai jelentőséget tulajdonítunk a KGST és az Európai Gazdasági Közösség között kialakuló hivatalos kapcsolatoknak, a konkrét gazdasági együttműködés kialakításához azonban még mindkét félnek jelentős erőfeszítéseket kell tennie. A szóvivő tájékoztatást adott (ugyancsak az MTI kérdésére) a központi állam- igazgatási szervek úgynevezett háttérintézményeinek korszerűsítésével kapcsolatos eddigi munka miniszter- tanácsi megítéléséről. Eszerint a kormány elégedetlen volt a végrehajtás eddigi menetével. Ugyanakkor megállapította, hogy az egyes tárcák által már végrehajtott, illetve tervezett intézkedések a korábbinál határozottabb szándékot jeleznek a szervezetek korszerűsítésére. A koszerűsités következtében e szervezetek egy része — így a felsőoktatás keretein kívül maradó vezetőképző, illetve továbbképző intézetek többsége — legkésőbb 1989. január 1-jén vállalattá alakul át. Néhány helyen ríjár csökkentették a létszámot, és ennek követÚj döntési centrumok Megbízta a postát, illetve az érdekelt minisztériumokat, hogy dolgozzák ki a fejlesztés 1990 és 2000 közötti, tehát tíz évre szóló központi gazdaságfejlesztési programtervezetét, amelynek keretében — a szándékok szerint — végleg felszámolható lesz lemaradásunk ezen a fontos területen. Ennek érdekében fel kell készülni a külföldi működőtőke bevonására, a legkorszerűbb keztében mérséklődött a meglehetősen magas költség- vetési támogatás is. Az intézkedések általában feladat-átcsoportosítással, belső szervezeti változásokkal kapcsolódnak össze, vagyis a munka tartalmi korszerűsítését is szolgálják. Az ülésen megfogalmazódott: a háttér- intézményekben és az egész állami apparátusban is kisebb létszámú, de jobban megfizetett szakértői gárdára vari szükség. A távközlés továbbfejlesztésével összefüggő kérdésre (Népszabadság) felelve a szóvivő emlékeztetett arra, hogy a VII. ötéves terv 400— 420 ezer távbeszélő állomás létesítésével számol. A körülmények azonban az utóbbi időben kedvezőtlenül befolyásolják a program teljesítését. Ezért a tervgazdasági bizottság áttekintette e helyzetet, és határozott az eredeti célok megvalósításáért. Ehhez a kormány részéről a költségvetési juttatások kérdésében központi intézkedésekre, a lakosságtól pedig további hozzájárulásokra lesz szükség. Ha a terv maradéktalanul megvalósul, úgy 1990-ben 17 telefon jut majd száz lakosra. Ez azonban az akkori európai átlagnak vélhetően még a felét sem éri majd el. Ezért a kormány döntött a távközlés fejlesztésének további feladatairól is. technológián alapuló berendezés-gyártás meghonosítására, a háttéripar fejlesztésére. A programjavaslat a jövő év első felében kerül a kormány elé. A kormány módosította a Művészeti Alap tevékenységéről szóló minisztertanácsi rendeletet, amely hatással van a művészek jövedelemadó-szabályozására. Az ezzel összefüggő kérdésre (Magyar Nemzet) válaszolva Sajtótájékoztató a hazánkban tartózkodó romániai magyarokról A lV[inisztertanács csütörtöki ülésén jelentést hallgatott meg a Magyarországon tartózkodó külföldi állampolgárok ügyeivel foglalkozó állami tárcaközi bizottság tevékenységéről. A legfrissebb adatok szerint június 10-ig 4977 román állampolgár tett nyilatkozatott, hogy nem kíván vis'zatérni az országba, s kapott ideiglenes tartózkodási engedélyt a magyar hatóságoktól. A kormány ülését követően Gál Zoltán belügyminiszterhelyettes,' a tárcaközi bizottság elnöke tartott sajtótájékoztatót a Parlamentben. Elöljáróban rámutatott: a jelenlegi helyzet szándékaink ellenére jött létre. De valljuk, hogy határainkon kívül élő magyar nemzetiségű embereken, erkölcsi és politikai kötelességünk segíteni, ha hozzánk fordulnak. Természetesen nem lehet megoldás egy népcsoport számára. hogy elhagyja szülőföldjét. máshol keresse boldogulását. E tekintetben nem kelthetünk illúziókat. Már csak azért sem, mert figyelembe kell venni hazánk teherbíró képességét. Éppen ezért úgy kell megoldani az áttelepülők problémáit, gondjait, hogy azok az egyének és a társadalom számára is kedvezően alakuljanak. Az ideiglenes tartózkodási engedéllyel hazánkban élő román állampolgárok döntő többsége szakmunkás. így elhelyezkedésük nem jelenttett különösebb problémát. Gondot jelent viszont a lakáshoz juttatásuk problémája, illetve a családegyesítés kérdése. Ez utóbbi elől a román hatóságok a Vöröskereszt közbenjárása ellenére is elzárkóznak. Az újságírók kérdéseire válaszolva Gál Zoltán a többi között elmondta: ebben az évben 200 ezer román állampolgár utazott be érvényes útlevéllel, illetve a kishatár- forgalomban hazánkba. Ez magyarázhatja azt, hogy kü- * lönböző adatok láttak napvilágot az itt lévők számát illetően. Hangsúlyozta azonban, hogy — ugyan még a legfrissebb napi adatok nem ismeretesek —, de most is csak mintegy 5200-an kaptak ideiglenes tartózkodási engedélyt. Ha ez a tendencia így folytatódik, az év végére számuk elérheti a 10—12 ezret. A jelenlegi intézkedések az ezt meghaladó számú át- település esetén már nem lesznek elégségesek. Félő, hogy a legújabb, a kistelepülésekkel kapcsolatos romá- n:ai intézkedések növelni fogják a hozzánk érkezők létszámát. Akkor már nem bizonyulhatnak elegendőnek az átmeneti szálláshelyek, s. lehetséges, hogy táborok kialakítására lesz szükség.
