Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-16 / 143. szám

1988. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Július közepére Ismét kész a Jólét ABC Volt egyszer a Diáktanya „Amit raktak délig, leomlott estére...” Amint azt annakidején mi is hírül adtuk, a szolnoki Jólét ABC-t 12 millió forin­tért, féléves munkával fel­újították. s ez év január 11- én átadták. Június elején aztán — a környék lakóinak nem kis csodálkozására — megjelent a helyszínen egy' kőműves­brigád, s az épület két olda­lán és hátulján foltokban le­verték a vakolatot. A fal­burkolat helyreállítása után a munkaterületről levonul­tak, s a frissen vakolt fal ott maradt testetlenül. A bizo­nyára sokakat érdeklő ügy­ben. kérdéseinkre a kivite­lező jászkarajenői Árpád Tsz elnöke, dr. Lakos László, és építészeti ágazatvezetője, Tóth Sándor válaszolt. — A kivitelezésbe csúszott hibát már korábban elismer­tük, ezért is kezdeményeztük mi magunk már április ele­jén a megrepedt falburkolat saját költségünkre történő kijavítását — mondja dr. Lakos László. A Jászberényi Városi Ta­nács Egyesített Szociális In­tézetének az utóbbi évek egyik legfontosabb beruhá­zása volt á jászladányi szo­ciális otthon bővítése. A mintegy 20 millió forintos építés, berendezkedés befe­jezésével a múlt év január-' jától a jászladányi intéz­mény ismét önállósult, így Jászberényben nagyobb fi­gyelmet fordíthatnak a gon­dozás feltételeinek javítá­sára. A házi gondozottak számát harmincötről fokozatosan százhetvenre emelték. En­nek kialakították a szerve­zeti kereteit, megteremtet­ték az anyagi, személyi fel­tételeit. Jelenleg hét főál­lású és húsz-huszonnégy tiszteletdíjas gondozó fog­lalkozik a saját lakásában élő idős, rászorult emberek fellátásával. A szolgáltatás­ból van, aki csak az ebéd­hordást, bevásárlást kéri, de ha van rá igény, mosnak, ta­karítanak, ápolnak, fűié­nek is a gondozók. Átalakítással, az életve­szélyes emeleti rész helyre- állításával, korszerűsítet­ték az öregek Rózsa Ferenc úti klubját, 220 ezer forint­ért vizesblokkot alakítottak ki, rendezték az udvart, otthonosabbá varázsolták a környezetet. Az idősek klubjába a korábbi huszon­öttel szemben ma márnegy­— Mi is történt valójá­ban? — Egyértelmű, hogy né­hány dolgozónk megsértette a technológiai fegyelmet — veszi át a szót az építészeti ágazatvezető —, mivel a va­kolat a mínusz 11 fokos le­hűlést nem bírta ki, noha alkalmaztunk kötésgyorsítót és fagyásgátlót is. — Mi volt akkor mégis a baj? — A Jólét ABC a ’60-as években épült, s a homlok­zat azóta fennálló egyenet­lenségeit csak vastagabb va­kolatréteggel lehetett egy síkba hozni. Több vakoló­anyaggal viszont hálásabb dolgozni akkor, ha az lá- gyabb, jobban engedelmes­kedik a kéznek. Ez az anyag- tulajdonság mész hozzáadá­sával érhető el, ez viszont rontja a kötésgyorsítónak a tiszta cementhabarcsra ki­fejtett kedvező hatását. A vakolat bontásakor megálla­pítható volt, hogy pontosan ez okozta a problémát. vénén járnak be, és a meg­változott körülmények mi­att vonzóbbá vált épületben minden jelentkezőt nem is tudnak fogadni. A Hatvani úti és a Marx téri szociális otthonnak százkilencvenöt lakója van. A Hatvani úton, az 1-es ott­honban, teakonyhát rendez­tek be, felújították a kony­hát, két szobát alakítottak ki házaspároknak és a megyei tanács fél millió forintos tá­mogatásával társalgót, fog­lalkoztatót építettek. A mű­emlék épületben, a 2-es ott­honban, egymillióért kor­szerűsítették a konyhát, szo­bákat, fürdőszobákat újítot­tak fel, teakonyhát és házi büfét rendeztek be. A múlt hónapban helyezték üzembe — több mint egymillió fo­rintba került — a személyi felvonót. A területi, köztük a ta­nyasi gondozottak zavarta­lan ellátása érdekében a Vöröskereszt városi szerve­zete gyűjtést kezdeménye­zett egy Niva gépkocsi vá­sárlására. Jótékonysági bál bevételéből, szocialista bri­gádok, munkahelyek befize­téséből eddig 180 ezer forint gyűlt össze. Ugyancsak a feltételek javítása érdekében vásároltak mikrobuszt, az ügyintézés könnyítése, gyor­sítása érdekében pedig szá­mítógépet helyeztek üzembe. —lp— — Mekkora a kár? — Körülbelül 40—60 ezer forint. Ugyanakkor el kell 'mondanom, hogy az építé­szeti ágazatunkra messze nem ez a jellemző, sok meg­rendelést teljesítünk kifo­gástalan minőségben. Ezt az is alátámasztja, hogy az ága­zat munkáját az évente megtermelt nyereség alapján értékeljük, tehát minden fö­lösleges többletköltséget a saját bőrükön éreznek, érez­nének meg — folytatja az elnök. — Mikor kerül sor az újonnan vakolt fal festésé­re? — Először is: az egész fal­felületet újrafestjük, mivel szeretnénk, ha a színhatás egységes lenne — mondja az ágazatvezető. — Jelenleg anyagbeszerzési gondjaink vannak, de ezzel együtt vár­ható. hogy a Jólét ABC jú­lius első felében visszanyeri a régi külsejét. Sz. P. Berekfürdőn Hatvanéves termálvíz A bereki határban 1928. ja­nuár 24-én tört fel a gázzal kevert forró víz, a jelenlegi üveggyári kút termálvize. Ettől kezdve alakult ki az akkor még csak tanyai vi­lágban a fürdőzés, amikoris a felszínre jutott meleg víz az alacsonyan fekvő terület­re lehúzódott, és az embe­rek homokgödrökben élvez­ték a természet kincsét. Jelenleg a fürdőbe látoga­tók száma évente eléri a 250—260 ezret. A téli hóna­pokban átlag kétezer vendég érkezik, noha már annak is hét éve, hogy a fedett ter­málfürdő elkészült, ahol kü­lönféle gyógyszolgáltatáso- kat is biztosítanak. Nyáron viszont hetvenkilencezer vendéget is fogadnak egy hó­nap alatt. Minden persze nem lenne így, ha annak idején dr. Pávai Vájná Fe­renc főgeológus nem jeleske­dett volna az Alföld kin­cseinek felszínre hozatalá­ban. ö és segítő munkatár­sai már 1925-től próbálkoz­tak a fúrásokkal, hogy majd a feltörő gázból Karcag vá­ros gázfűtését biztosíthas­sák. Az évforduló alkalmából a fürdő és a Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat karcagi üzemmérnökségének dolgozói kiállítást rendez­nek a nyár folyamán. Idősek, rászorultak érdekében Otthon az otthonban A Balaton-part legnagyobb kereskedelmi egységét, a szántódi Oázis autós bevásár­lóközpontot június 14-én adták át. Az új, 3400 négyzetméter alapterületű létesít­mény az üdülési szezonban reggel 9-től este fél 8-ig várja a vásárlókat (MTI fotó: Kálmándy Ferenc) Törtek-zúztak a fiatalok, több mint egymilliós a vállalat kára. Sör nélkül ráfizetéses az üzlet, ezért kellett a Diákta­nyát bezárni — nyilatkozta a gazda, a Jász-Nagykun Ven­déglátó Vállalat főosztályvezetője. Nincs egy hely Szolnokon, ahol a középiskolások nyu­godtan megihatnának egy üdítőt, elmajszolhatnának egy sü­teményt, anélkül, hogy ne valakinek az „érdekeltségét”■ káro­sítanák — panaszkodnak a leginkább érintettek. Közben dél­utánonként a Tünde presszó,kora este a Radhost söröző tele diákokkal. Szóval mégis telik süteményre, üdítőre, sörre „osztályos” helyeken? Mégsem olyan lapos a diákpénztárén? A KISZ? Józserével arra sincs pénze. hogy saját politi­kai rendezvényeit megvalósítsa! A mínusz százezreket iro­dáinak bérbeadásából kell a megyei bizottságnak „kigazdál­kodnia”. Itt tartunk ma. Két évvel ezelőtt -született egy ötlet; legyen Szolnokon is diákta­nya. Egyszerű, olcsó, de jó, kulturált találkozó- és be­szélgetőhely. ahol programok is szervezhetők: osztálybu­lik, irodalmi estek, vetíté­sek. zenés, táncos összejöve­telek. Nos, diáktanya lett. és nem égé- I— szén két év alatt . csúfosan megbu­kott. Pedig — ahogy mondani szokták — min­denki jót akart: hogy hogyan és miképpen. arra pontos választ ad az „alapításkor” aláírt megállapo­dás. Alapdoku­mentum, ezért idézzük cikkünk­ben a szokásosnál valamelyest rész­letesebben. neveket? Járt a Diáktanyán Nagy Feró, Janicsák István, Deák Bili Gyula. Volt pan­tomim, vetélkedő, videómo­zi, helyet adtunk amatőr ze­nekarok bemutatkozásának. — Akadtak persze fiata­lok. akik már a legelejétől becsempészték az alkoholt. — A magam felelősségét keretein belül. A teljes üdí­tőital-választék mellett csak palackozott sör értékesítését engedélyezzük az étkezőben.” Pap Béla: — Mégiscsak te­remteni kellene ennek a ré­tegnek olyan szórakozóhe­lyet, amelyet magáénak érez, és amelyben nem dominál a pénz, az érdekeltség! Hogy hogyan lehetne megteremte­ni. azt nem tudom. Nyilván csak összefogással. Kár, hogy most is csak a levegő­be beszélünk, s nem ül itt köztünk egy olyan intéz­ménynek a képviselője, aki valóban segíteni tudna. Pe­dig valakinek el kellene ezen a problémán töprengenie! Szymczak Judit, a KISZ megyei bizottságának titká­ra: — Pillanatnyilag egyet­len lehetőség kínálkozik, a „Megállapodás, mely létrejött a Jász-Nagykun Vendéglátó Válla­lat, a KISZ Sízol- nok Megyei Bizottsága, a Szolnok Megyei Tanács ke­reskedelmi osztálya, a me­gyei tanács ifjúsági titkára, a Megyei Alkoholellenes- Bi­zottság, a városi tanács ter­melés-ellátás felügyeleti 0sz- taLya _és a megyei tanács művelődési osztálya között, a szolnoki Diáktanya létesí­tésére. Szerződő felek megálla­podnak, hogy a szolnoki ta­nulóifjúság szabadidejének kulturált és hasznos eltölté­se, valamint szórakozási le­hetőségeik szélesítése céljá­ból a vendéglátó vállalat közreműködésével Diákta­nyát létesítenek, amely a Ságvári körúti Nemzeti ét­terem Unkiszolgáló éttermé­ben, a süteményes bolt mel­lett kerül kialakításra. A Diáktanya szeszmentes szórakozóhelyként fog üze­melni, fenntartója a vendég­látó vállalat, működtetője a KISZ megyei bizottsága lesz. A felek megállapodnak ab­ban. hogy a kialakítás költ­ségeihez 1 millió 300 ezer fo­rintot biztosítanak a vállalat­nak. A Diáktanya üzemelésének zökkenőmentes biztosítása érdekében alkalmas vezetést és személyzetet kell kialakí­tani.” Mint minden újat, a Diák­tanyát is kipróbálták a fia­talok. Hozzáértő módon azt a hullámot, a kezdeti érdek­lődést meg lehetett volna lo­vagolni. Nem jött be. A fia­taloknak azon csoportjai, akik a valódi értékeket ke­resik, lassanként „kikoptak”, azazhogy nem a diáktanyát látogatták. Kerekes Csilla, a vendég­látó vállalat korábbi KISZ- titkára lelkesen elvállalta ugyan a Diáktanya vezetését, csak hát előképzettség, nép­művelői, de főleg üzletveze­tői gyakorlat híján legjobb szándéka is kevésnek bizo­nyult. ’87 februárjától aztán tel­jesen vezető nélkül maradi a diáktanya, a diszkó meg­rendezésében mindenesetre segített a Megyei Művelődé­si és Ifjúsági Központ. Papp Béla népművelő: — Jómagam ’87 júniusában vettem át a Diáktanya veze­tését. a diszkó mellett igye­keztem színvonalas, a fiata­lokat valóban érdeklő prog­ramokat szervezni. Mondjak Kanyaríthattunk volna vidámabb történetet is, ám a Diáktanya nem egészen két év alatt csúfosan megbukott. Felvételünk még április ötödi­ké előtt készült abban látom, hogy — csalá­di körülményeim miatt — a legelején nem tudtam elvál­lalni a vezetését, s aztán, amikor végül is elvállaltam, a legnagyobb erőfeszítés el­lenére sem tudtam fordítani a dolgokon. Gáspár Pál, a Jász-Nagy­kun Vendéglátó Vállalat fő­osztályvezetője: — Bő étel­kínálattal indultunk, nem kellett. Szűkítettünk. A for­galom egyre csökkent, a rá­fizetésünk nőtt. Ma is azt mondom, ha nappal engedé­lyezték volna a sört. talán maradhatott volna a Diákta­nya. Nem engedélyezték. Az al­koholellenes bizottság sze­rencsére következetes ma­radt. * * * „Jelen megállapodást a szerződő felek 5 évre kötik, érvényes 1991. augusztus 1-ig. Amennyiben a megál­lapodást a Jász-Nagykun Vendéglátó Vállalat saját hibájából felbontja, vagy a megállapodásban foglaltak­tól eltérő módon üzemelteti és szerződésszegést követ el. abban az esetben a vállalat köteles a részére nyújtott tá­mogatást visszafizetni.” * » » És idén tavaszai: .„Hivatkozva a Diáktanya működésével kapcsolatos egyeztetésekre, megbeszélé­sekre, tájékoztatjuk önöket arról, hogy jó irányba azóta sem változott a helyzet. A középiskolai és szakkö­zépiskolai tanulók helyett a perifériára szorult fiatalok randalírozó helyévé vált az egység. A megállapodás szorgalmazói és aláírói ne­mes célja, jószándéka, a tisz­teletre méltó törekvés elle­nére az eltelt 21 hónap azt bizonyította, hogy a Diákta­nyát nem lehet az elképze­lések szerint működtetni. Ez a vállalat hibái és hiányos­ságai mellett is igaz, és amellett is. hogy a KISZ-re sem akarjuk áthárítani a fe­lelősséget. A fentiekre tekintettel vállalatunk 1988. április 5- től a Diáktanyát újból Ex­press étkezőként működteti, a Nemzeti-Tallinn étterem saját intézményeink haszno­sítása. A tiszaligeti KISZ is­kolának egyébként is széle­sedik a tevékenysége, talán ott kellene kitalálnunk va­lamit. — Lehet, hogy ott is, ám talán mégiscsak a városköz­pontban kellene gondolkod­ni. Pap Béla: — Mondhatom az ötleteinket? Ott áll üre­sen a víztorony az Eötvös téren. Vagy a másik; a Tisza Mozi, amely a legideálisabb helyen található. Persze kér­dés. ifjúsági szórakozóhely­ként ki működtesse? * * * Üjsághír: Békéscsabán is lesz Diáktanya. A városi ta­nács és öt vállalat alapít­ványt hozott létre a diák ta­nya kialakítására. A városi tanács e célból már megvá­sárolt egy műemlék jellegű lakóházat. így az alapítvány, túl a diáktanya létrehozásán, megmenthet egy műemléket. Az alapítvány tőkéje 1 mil­lió 320 ezer forint. * * * Gáspár Pál: — Vállala­tunk alapelve volt és marad, hogy minden rétegnek igye­kezzünk kulturált szórakozá­si lehetőséget kínálni. Le­gyen az akár Diáktanya, akár más. Most is változat­lan ez az alapelvünk! — Tudna olyan szórakozó­helyet említeni Szolnokon, amelyik megfelel ennek az alapelvüknek a gyakorlat­ban? Rövid gondolkodás után; ■ — Igen, az Aranyiakat diszkó, valamint a Széche- nyin a Lakóterületi SE disz­kója. Pap Béla: — Nap mint nap panaszkodnak a fiata­lok. hogy nincs hova men­niük. Nincs, ahol leülhetné­nek, kulturáltan elbeszél­gethetnének kizárólag egy kóla és egy szelet sütemény mellett, s ráadásul valame­lyest otthon is éreznék ma­gukat. Kérdezem a szülők nevében: hova engedhetik el nyugodtan 15—17 éves lá­nyukat este szórakozni? Gáspár Pál: — Például a Tündébe, az Árkádba vagy a Süteményes kuckóba. Kanyaríthattunk volna vidámabb történetet is, végig él- celődve a lehetetlenség meg a tehetetlenség szinonimáival. Mert számunkra nem az derült ki az elmúlt két év alatt, s most az elmondottakból sem, hogy ne lenne kelendő egy di­áktanya Szolnokon. Csupán arról győződtünk meg, hogy úgy nem kelendő, ahogy működött. Egri Sándor

Next

/
Oldalképek
Tartalom