Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)
1988-06-16 / 143. szám
1988. JÚNIUS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Székesfehérvárott felépült a Videoton új márkaszervize. Az 1700 négyzetméter hasznos alapterületű létesítmény júniusban már fogadja az ügyfeleket. A Videoton Elektronika Leányvállalat — amely huszonöt márkaszerviz munkáját koordinálja — számos új szolgáltatással bővíti hagyományos és garanciális tevékenységét. Többek között megkezdik a híradástechnikai berendezések, alkatrészek értékesítését, valamint a székesfehérvári vállalatnál készült televíziók, képmagnók köl (MTI-fotó: Kabáczy Szilárd) Országgyűlési bizottság ülése Tervszerű településfejlesztés Hiányos a hulladékkezelés jogi szabályozása Az 1987. évi településfejlesztési és környezetvédelmi előirányzatok végrehajtásáról szóló jelentést, illetve a hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveit vitatta meg az Országgyűlés településfejlesztési és környezetvédelmi bizottsága szerdán a Parlamentben Sltraub F. Brúnó elnökletével tartott ülésén. Az egyes napirendi témákkal foglalkozó előterjesztések — amelyeket korábban már kézhez kaptak a képviselők — rögzítik: tavaly a települések fejlődése fő vonalaiban a VII. ötéves középtávú tervben jóváhagyott célokat tükrözte. A nagyvárosok, megyeszékhelyek fejlődése még mindig extenzív volt. Ezt a népesség további növekedése is jelzi, például Debrecenben, Szegeden. Kecskeméten, Nyíregyházán és Pécsett. Ezekben a városokban tovább növekedtek az infrastrukturális feszültségek. Az aprófalvas területek népessége csökkent. A veszélyes hulladékok ártalmatlanítását szolgáló program részeként folytatódott a dorogi égetőmű központi építése, az aszódi hűl- / ladéklerakóhely beruházása az elképzelések szerint halad. Két megyében átmeneti tárolót építettek és Győrben folyékony hulladékot ártalmatlanító telepet helyeztek üzembe 1987-ben. A legértékesebb és legjobban veszélyeztetett területekből mintegy 20 ezer hektárt nyilvánítottak védetté. A termelési hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveiben rögzítik: a hulladé- . kokra vonatkozó hatályos jogi szabályozás egyik hiányossága, hogy nincs közvetlen törvényi megalapozottsága. Legalább azt az alapelvet törvényi szinten kellene rögzíteni, hogy a hulladékok környezetkárosítás nélküli kezeléséért az a felelős, a hulladékokról annak kell gondoskodnia, akinek tevékenysége nyomán az keletkezett. A vitában felszólaló képviselők közül Horváth Miklós (Fejér megye) annak a véleményének adott hangot, hogy a településpolitikát az ipar szerkezetátalakításával összhangba kell hozni. Mint mondta, a jövőben várhatóan azokba a városokba vándorolnak az emberek, amelyekben munkalehetőséget találnak. Király Zoltán (Csongrád megye) a dorogi hulladékégető művel kapcsolatban arra hívta fel a figyelmet, a helybeliek közül többen nem értettek egyet a beruházással. Megfontolásra ajánlotta: ezeket a beruházásokat a jövőben úgy tervezzék meg. hogy előtte alapos közvéleménykutatást végezzenek. A termelési hulladékok hasznosításáról, kezeléséről és ártalmatlanításáról szóló jogi szabályozás alapelveivel •kapcsolatban Ábrahám Kál- inán környezetvédelmi és Vízgazdákodási minisztériumi államtitkár kiemelte: 'mintegy 5 ezer olyan anyagot tartanak nyílván, amely a környezetre nézve súlyos veszélyt jelent. A bírságolás nem kellően hatékony eszköz a környezetszennyezés visszaszorítására, a szankcionálásnál fontosabb, hogy a gyártási folyamatok során a jelenleginél kevesebb hulladék keletkezzék, illetve a vállalatok, üzemek minél többet hasznosítsanak az újrafeldolgozható anyagokból. Szövetségek tiltakozása Az egyetemes kultúra, az emberi jogok, a Romániában élő nemzetiségiek azonosságtudatának védelmében több szövetség emelte fel szavát a romániai falvak felszámolása ellen. A Magyar Zeneművészek Szövetségének Elnöksége elhatározta, hogy javasolja az Elnöki Tanácsnak: tegyen erőteljes lépéseket az Egyesült Nemzetek Szervezetében a Romániában élő kisebbségeket sújtó településpolitikai döntések ellen. A Magyar Zenei Tanács hasonló tiltakozásra kéri a Nemzetközi Zenei Tanácsot az UNESCO legmagasabb fórumánál. Ugyancsak nemzetközi fellépést tart szükségesnek a román kormány szándékaival szemben a Magyar írók Szövetségének Elnöksége is. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete — csatlakozva az építőművészek és az írók állásfoglalásához — a hazai és a nemzetközi tudományos, valamint irodalmi élet képviselőihez és intézményeihez fordult: tegyenek meg mindent a román kormány által meghirdetett intézkedések visszavonására. A Magyar Jogász Szövetség nyilatkozatában és a világ jogász szövetségeihez eljuttatott felhívásában az emberi jogok súlyos megsértésének nevezte a romániai településszerkezet erőszakolt átalakítását, s ellene nemzetközi tiltakozásra hívta fel a nemzetközi jogásztársadalmat. (MTI) Megállapodás Rio Tintoval A Chemolimpex Külkereskedelmi Vállalat keretmegállapodást írt alá az Union Explosivos Rio Tinto spanyol vegyipari nagyvállalattal. A megállapodás értelmében a kereskedelmi kapcsolatokon kívül fejleszteni kívánják az Ipari és a műszaki együttműködést a növényvédőszerek, a műanyagok és az ipari robbanóanyagok területén. A Chemolimpex célja, hogy a fejlett tőkés országok nagyvállalataival közösen minél több magyar vegyipari termék számára szerezzen külföldi piacot. Négy év után Keresett cikk a Joiovit A Jászladányi Egyetértés Tsz 1984- ben hozta létre ipari ágazatát, amelyet a már korábban is működő gtjmi- üzemre alapozott. Az új helyre telepített gumiüzem gépparkját bővítették, ugyanakkor fröccsöntő gépek beállításával elkezdték a különböző műanyag termékek gyártását is. A női munkaerő lekötésére varrodát létesítettek, amely a Fővárosi Ruhaipari Vállalattól kapott bérmunkát. Az ipari ágazat az évek Során tovább fejlődött, építettek egy olaj ütőt, amely a szövetkezetben termelt napraforgóból készít étolajat, legutóbb pedig egy kiszerelő üzemet létesítettek. Az ágazat napjainkra jól funkcionáló, nyereséges vállalkozássá vált. Legkiterjedtebb kapcsolatokkal múltjából adódóan természetesen a gumiüzem rendelkezik. Évente mintegy 14 millió forintos árbevételt ér el a különféle gumiárukból. Legnagyobb megrendelő a Jászberényi Hűtőgépgyár, amelynek különféle tömítőket, távtartókat, speciális alakzatokat szállítanak. Szintén állandó partner a Székesfehérvári KÖFÉM, amelynek szövetbetétes gumiárukat, bakokat, karmantyúkat készítenek. A Skála kereskedelmi láncolatnak egyéb termékeken kívül lábtörlőket és gépkocsikba használatos sárvédő gumitálcákat szállítanak. A közeljövőben különböző profilgumik gyártását tervezik, amelyek iránt nagy a kereskedelmi érdeklődés. A gépesítéssel jóval termelékenyebb lesz a kiszerelő üzem A fröccsöntő gépeken habszifon és számítógépalkatrészek egyaránt készülnek A gumiüzemben bevezetik a profilgumik gyártását (Kép és szöveg : T. Katona László) A műanyagüzemre alapozták az olaj- ütő és a kiszerelő üzemet. Az itt gyártott flakonokban hozzák forgalomba ugyanis a napraforgó olajat és a Kőbányai Gyógyszerárugyár termékét, az áljatok részére kifejlesztett Joiovit nevű vitaminkoncentrátumot. Ez utóbbi, úgy tűnik, jó vállalkozásnak bizonyult. A gyártól kapott koncentrátumot 0,1— 0,5 és 1 literes flakonokba töltik a kiszerelő üzemben, amelynek kapacitása máris kicsinek bizonyult. A Joiovit után olyan nagy a kereskedelem érdeklődése, hogy az eddigi kézi kiszerelést gépesíteni kell, hamarosan félautomata töltőgépeket állítanak munkába. A gépesítéssel a kiszerelő üzem árbevétele várhatóan 60—70 millió forint lesz a jelenlegi 40 millióval szemben. Az ipari ágazat néhány év alatt igazolta létjogosultságát. Jelenleg a szövetkezet 300 milliós bevételének egynegyedét adják — mindezt mintegy 9 millió forintos ágazati nyereséggel. Kettős kötöttségben anyák a munkavállalók piacán A hatvanas évek elején nagy sajtóvita bontakozott ki az alacsony születésszám, s a nyomában fellépő népességcsökkenés okairól. Ennek a szenvedélyes vitának is szerepe volt abban, hogy 1967-ben megszületett a gyermekgondozási segély intézménye, amely a gyermek három éves koráig lehetővé tette a nőknek a főhivatású anyaságot, s ezzel összehasonlíthatatlanul jobb feltételeket teremtett a gyermekvállaláshoz. Az elmúlt két évtizedben évente 220—290 ezer nő veszi igénybe a gyest. A nyolcvanas évek közepétől, a gyed bevezetésétől csaknem 90 százalékra emelkedett a kisgyermeküket otthon nevelő anyák aránya. A gyes, illetve az azt fokozatosan felváltó gyed 1970-ben 1,2 milliárd, 1986-ban pedig 4,4 milliárd forint közkiadást jelentett. Két évtized során számos tapasztalat gyűlt össze erről a fontos társadalompolitikai intézményről, s ma már jó néhány tudományos igényű vizsgálat eredményei is rendelkezésre állnak ahhoz, hogy megvonjuk a gyes mérlegét. A hatvanas évekbeli „kicsi vagy kocsi” vita már nevében is jelezte: az alacsony születésszámot sokan azzal magyarázták, hogy az anyagiak kerültek szembe a társadalom értékítéletében a gyermekvállalással. A gyestől — amelynek vásárlóértéke bevezetésekor jóval közelebb állt az átlagfizetésekhez, mint a későbbi időszakokban — sokan azt várták, hogy a főhivatású anyaság pénzbeli elismerése több gyermek vállalására serkenti a családokat. Nos ez a remény csak részben valósult meg. Átmenetileg jelentősen nőtt ugyan a születések száma, és hasonlóképpen megugrott a népesedési görbe a hetvenes évek közepén, az újabb jelentős népesedéspolitikai intézkedések nyomán, de a hosszú távú tendenciát nem sikerült megváltoztatni. Akárcsak a többi európai országban, az iparosítás, a nők tömeges munkába állása, a városiasodás, az élet- színvonal általános emelkedése a születésszám lassú, de folyamatos csökkentését váltja ki. A „kicsi vagy kocsi?” alternatívájának hamisságát jól példázza, hogy az NSZK-ban, a miénknél lényegesen magasabb élet- színvonalon sem sikerült a csökkenő gyermekvállalási hajlandóságot érdemben befolyásolni. A demográfiai folyamatok mélyreható elemzése során bebizonyosodott, hogy a megszületendő gyermekek számát nem önmagában a család anyagi helyzete, sőt még csak nem is a lakás- helyzete dönti el. Ha ugyanis ez igaz lenne, akkor a nagy jövedelmű, tágas lakásokban élő magyar családokban tipikus lenne a 3— 4 gyerek. Márpedig ennek manapság épp a fordítottja az igaz, a rossz anyagi körülmények között élők körében van a legtöbb sokgyerekes család. Sokkal nagyobb hatással van a népesedési helyzet alakulására a fiatalok jövőképe, hogy mennyire látják biztonságosnak, előre tervezhetőnek maguk és gyermekeik sorsát. Jelentős hatásuk van továbbá a hagyományoknak — többgyermekes családban felnövők maguk is több utódot vállalnak —, sőt a vallási tradíciónak is. Lengyelországban például mindenekelőtt az erős katolikus hagyományokkal magyarázható, hogy a legválságosabb időszakokban sem csökkent jelentősen a megszületett gyermekek száma. A gyes két évtizede alatt jelentős tapasztalat gyűlt össze arról is, hogy a főhivatású anyaság évei miként hatnak az otthon cseperedő gyerekekre, a családokra és magukra az anyákra. Egyértelműen bebizonyosodott, hogy az otthon nevelt kisgyermekek kevesebbet betegek, mint bölcsödés kortársaik, testi fejlődésük gyorsabb, harmonikusabb. Nem ilyen egyértelműek a kisgyermekek szellemipszichés fejlődésének tapasztalatai. Kétségtelen tény, hogy az anya a legjobb és végeredményben pótolhatatlan gondozó a kisgyermekek számára, azaz általában kiegyensúlyozottabbak, magabiztosabbak, lelkileg egészségesebbek a gyesen levő anyák kicsinyei, mint bölcsödés kortársaik. Csakhogy az otthon levő anyák nem elhanyagolható része szenved a gyes-neurózisnak elkeresztelt „betegségben”, amely talán nem is elsősorban testi-lelki, mint inkább társadalmi eredetű. Olyan nemzedékek leányairól, asz- szonyairól van itt szó, akiket magukat is a bölcsőde, óvoda, napközi nevelt, akik igencsak soványka család vezetési ismeretekkel lépnek az első gyermek születésekor a háziasszonyi, anyai „pályára”. Megszakad a kapcsolat a korábbi munkahellyel, általában a baráti körrel is, elmaradnak az addig természetesnek tartott szórakozási alkalmak. A huszonnégy órás anyagi szolgálat sok, erre teljesen felkészületlen fiatal nő számára túl nagy tehertétel, amelynek következményei megmutatkoznak a kisgyermekhez való viszonyban, türelmetlenséget szülnek. A gyes bevezetése sajátos, bonyolult helyzetet alakított ki a női munkavállalók „piacán”. Egyes elnőiesedett és amúgy is munkaerőgondokkal küzdő szakmákban, például a kereskedelemben, a textiliparban, a pedagógusoknál, szinte megoldhatatlan problémákat okozott az elmúlt két évtizedben, hogy az ott foglalkoztatottak 8—10 százaléka volt egyidőben távol munkahelyétől. A gyes tapasztalatai erősítették meg azt a felismerést, hogy a nők számára a mainál sokkal nagyobb körben lenne szükség a bedolgozás, a részmunkaidő, a rugalmas munkaidőbeosztás széles körű eltejesztésére. Vagyis a munkavállalói és anyai szerepkör mai szigorúan elválasztott formáinak lazítására, közelítésére. Sajnos azonban a munkaerőpiacon még ma sem működnek igazán piaci viszonyok. Korántsem általános az a felismerés, hogy a nőket hatékonyabban lehet foglalkoztatni, ha áthá- ríthatatlan anyai feladataikat nem állítjuk minduntalan szembe munkavállalói tennivalóikkal. Sokkal több gyesen, gyeden levő nő vállalna gyermeke gondozása mellett részmunkát, mint amennyien ezt ma megtehetik. A legutóbbi egy-másfél év súlyosbodó anyagi terhei a kisgyermekükkel otthon levőket két irányból különösen súlyosan érinthetik. Egyre többen fognak minden bizonnyal rákényszerülni, hogy az anyagiak miatt korábban visszatérjenek munkájukhoz, mint tervezték, szeretnék. Ugyanakkor fennáll ah- nak a veszélye, hogy a kisgyermekes anyák, a gyesről éppen visszatértek lesznek a vállalati létszámcsökkentések első „áldozatai”, mondván, ők gyakran betegeskedő kicsinyeik miatt amúgy is „megbízhatatlanok”. P. É.
