Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-10 / 110. szám

& XXXIX. ért. lit. sz.y 1988. május lt., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Ülést tart az MSZMP Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését május 10-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezletének előkészítésével ösz- szefüggő feladatokat: a szervezeti és ügyrendi kérdésekre, az országos értekez­let állásfoglalás-tervezetére tett javaslatokat, valamint a társasági törvény irányelveit. Megkezdődött az Akadémia közgyűlése Grósz Károly köszöntötte a tudósokat A Magyar Tudományos Akadémia ez évi — sorrend­ben a 148. — közgyűlése kezdődött meg hétfőn a várbeli kongresszusi teremben. A megnyitó ülésen részt vett Grósz Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnöke, Pál Lénárd akadémikus, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Ott volt a Minisztertanács több tagja. Berend T. Iván akadémi­kus, az MTA elnöke nyitot­ta meg a tudomány képvise­lőinek munkatanácskozását. Elmondta, hogy a kutatók a legutóbbi közgyűlés óta — az egyre kedvezőtlenebb ku­tatási feltételek ellenére — jelentős tudományos ered­ményeket értek el. Néhány példával bizonyította, hogy az alapkutatások elősegítik az ország szellemi-tudományos potenciáljának szinten tartá­sát, valamint lehetővé teszik a nemzetközi kutatási és technikai eredmények befo­gadását. Ezek az eredmé­nyek a gyakorlatban is hasz­nosíthatók. Hozzávetőleges számítások szerint — mon­dotta — az akadémiai alap­kutatóhelyek finanszírozásá­ra fordított év! 1,1 milliárd forint már a szerzői és li- cenc-jövedelmek révén meg­térül. E befektetés közvetle­nül mérhető hasznosulása — új — gyógyszerekben, maga­sabb hozamú vetőmagokban, korszerűbb szerszámgépek­ben és a gazdaságos export­ban — mintegy 15 milliárd forint. Ennek az értéknek a létrehozásához a költségve­tés mellett a Műszaki Fej­lesztési Alap és vállalati for­rások is hozzájárulnak. Minden, a tudományba fek­tetett forint tehát évente — a legszolidabb számítás sze­rint is — 7 forintot eredmé­nyez. A tudomány fejleszté­se tehát a legkedvezőbb be­ruházási területek közé tar­tozik. A tudomány és az ország fejlődése érdekében olyan szemléletváltás és gyakorla­ti fordulat szükséges, amely lehetővé teszi, hogy a ma­gyar kutatás és felsőoktatás felzárkózhassék legalább az európai középmezőnyben le­vőkhöz. Tarthatatlan az a helyzet, hogy országunkban kutatás céljaira az állami költségvetésnek csupán 0,7 százalékát juttatják. A fej­lett országokban ez az arány 5—8 százalék. Sízükséges, hogy a költségvetésből az alapkutatásokra fordítható összeg a ’90-es években fo­kozatosan megkétszereződjék — hangsúlyozta az Akadé­mia elnöke. Ezután átadta az Akadé­miai Aranyérmet és az aka­démiai díjakat. A Magyar Tudományos Akadémia elnöksége az 1988. évi Akadémiai Aranyérmet Pungor Ernőnek, az MTA rendes tagjának, a Budapesti Műszaki Egyetem Általános és Analitikai Kémiai Tanszé­ke vezetőjének ítélte oda. Az analitikai kémia, ezen belül a műszeres analitikában, az elektroanalittikában elért, nemzetközileg kiemelkedő eredményeiért, tudományos iskolateremtő munkásságá­ért, tudománypolitikai és széles körű tudományos köz­életi. s csaknem négy évtize­des kiemelkedő oktatási te­vékenységéért. Az Akadémia Újságírói Díját ebben az évben Vár­helyi Tamásnak, a Magyar Televízió Delta című folyó­iratának főszerkesztőjének, a tudomány és a műszaki haladás eredményeinek szín­vonalas ismertetéséért és Pálfy G. Istvánnak, a Ma­gyar Ifjúság főszerkesztő- helyettesének, a tudomány népszerűsítése érdekében ki­fejtett magas színvonalú szerkesztői és televíziós ri­porteri munkásságáért ítél­ték oda. Az Akadémia közgyűlését az MSZMP Központi Bizott­sága és a kormány nevében Grósz Károly köszöntötte. Grósz Károly felszólalása bevezetőjében hangsúlyozta: — Napjaink egyik fő jel­lemzője, hogy különböző természetű gondjaink össze­torlódtak. Egyidejűleg kell megoldanunk a stabilizálást és a gazdasági kibontakozás megalapozásának feladatát. Nem a tudomány az egyet­len olyan terület, amelyen a kényszerű restrikció — amely nélkül nem vagyunk képesek külső és belső egyensúlyi helyzetünket helyreállítani — esetenként már-már veszélyezteti a fo­lyamatos működés, az előre­lépés feltételeit. Hasonló gondokkal küszködik az ok­tatás, az egészségügy, a szo­ciális ellátás, a termelés is. A kormány legsürgetőbb fel­adata a gazdaság korszerűsí­tése, a szerkezetátalakítás gyorsítása. Ahhoz, hogy a megújulás a társadalom egé­szére, benne a szellemi élet­re, az infrastruktúra fejlesz­tésére kiterjedjen és ered­ményes legyen, mindenek­előtt az anyagi feltételek te­rén kell mozgási lehetősége­inket kiszélesíteni. A kutatás és a fejlesztés (Folytatás a 3. oldalon) MA: Nyereségrekord után óvatos tervezés 3. oldal. Humánum mindenáron! 4. oldal Házavatók, Bernstein-mise, színházi esték 5. oldal Élet a Holt-Tiszán 7. oldal Bejrutban Újabb tűzszünet Vasárnap a késő esti órák­ban újabb tűzszüneti meg­állapodás jött létre, amely a két legnagyobb libanoni síita szervezet, a Szíria-barát Amal és az Irán-barát Hez­bollah (Allah pártja) fegy­eresei között három napja, Dél-Bejrútban kiújult har­cok befejezésére irányul. A tűzszüneti megállapodásról — amely 24 óra leforgása alatt már a második — a bejrúti iráni nagykövetség adott hírt. A Bejrút déli részén dúló vasárnapi harcok mérlege 15 halott és több sebesült. Ezzel nyolcvanra emelkedett a pénteken kiújult síita bel- harcok halálos áldozatainak a száma, a sebesültek száma pedig több mint kétszázra tehető. Számítógépes tápanyagpótlás A Mezőtúri Dózsa Tsz 1974 óta tagja a Bábolna Iparsze­rű Kukoricatermelő Közös Vállalatnak. Bár földrajzi­lag távol esik a dunántúli rendszertől, mégis bizakodva tették meg ezt a lépésüket. Idestova másfél évtized­del ezelőtt abból a megfon­tolásból lettek a rendszer tagjai, hogy a növényterme­lésben eredményesebben gazdálkodjanak, magasabb terméshozamokat, minősé­gileg jobb termést érjenek el, hiszen Bábolna valósá­gos iskolája a korszerű tech­nológiáknak, és olyan ter­melési eszközök, módszerek vannak a birtokában ame­lyek közelítik vagy elérik a világszínvonalat. A rendszer keretében 1500 hektár őszi búzát, 1200 hektár naprafor­gót, 400 hektár borsót, 300 hektár intenzív kukoricát, ugyanennyi területen hibrid kukoricát, kétszáz hektáron pedig az importfehérjét pót­ló szóját termesztik. Az 1500 hektár búzából 1400 hektáron a művelőutas technológiát alkalmazzák, száz hektáron pedig a szór­va vetést. Tapasztalataik szerint a művelőutas mód­szer a szárazabb területen olcsóbb és jobb minőséget jelent, eredménye hatéko­nyabb. A szórva vetést a gyengébb területeken, ala­csonyabb aranykorona érté­kű földeken használják. Eb­ben az évben búzából 4,6 Harmadik éve alkalmazza a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz a gyakorlatban szakembe­reinek újítását, a sávos permetezést. Az újítá s lényege, hogy a vetőgépre szerelt szórófejek közvetlenül a vetés után csak a sorokra szórnak vegyszert. Az így gyomirtózott táblákra i szokásos vegyszermennyiségnek az egyharmada is elegendő. Felvételünk a vegyszer ■öltéséről készült ' (Fotó: T. K. L.) Megnyitották a békehónap rendezvényeit Nagygyűlés, kiállítások, baráti találkozók megyeszerte Tegnap délután a Hazafi­as Népfront megyei és me­zőtúri városi bizottsága, va­lamint a város tanácsának szervezésében a művelődési központ színháztermében a béke- és barátsági hón^J megyei megnyitása alkalmá­ból nagygyűlést tartottak. Az ünnepségen részt vett Fodor Gyula, a megyei pártbizott­ság osztályvezetője, Sándor László, a HNF megyei bi­zottságának titkára és Győr­éi György, a városi pártbi­zottság első titkára. Ünnepi köszöntőt Darvasi István, az Országos Béketa­nács elnökségi tagja mon­dott. Beszédében méltatta a Szovjetunió világtörténelmi jelentőségét, a második vi­lágháborúban hozott áldoza­tát, és mindezek következté­ben azt az utat, amelyet a a felszabadulásunk óta meg­tettünk. Noha jelenleg gon­dokkal, nehézségekkel küsz­ködünk, eddigi vívmánya­ink, eredményeink őrzé­se, védelme, az emberek ten­ni akarása megfelelő garan­cia arra, hogy végül is meg­találjuk a kibontakozáshoz, a továbblépéshez vezető utat —hangsúlyozta a szónok. Ezt követően a helybeli 115. éves fennállását ünneplő Petőfi- dalkör műsorral kedveske­dett a jelenlévőknek. Tegnap nemcsak Mezőtú­ron, hanem megyeszerte el­kezdődött a béke- és barát­sági hónap rendezvénysoro­zata. Több helyen megemlé­keztek a győzelem napjáról: Karcagon az Áfész nőbizott­sága békegyűlést szervezett; Cibakházán, Jászfényszaru- ban, Jászkíséren, Jásztelken megkoszorúzták a szovjet hősök emlékműveit. Kun­csorbán az általános is­kolásoknak vetélkedőt szer­veztek ; Szajolban pedig a tanács és a népfront együt­tes ülésén méltatta e neveze­tes nap jelentőségét. Tomaj- monostorán, Tószegen mű­sorral, Üjszászon fáklyás felvonulással. rajzverseny­nyel, ünnepséggel köszöntöt­ték a győzelem napját. ifFolytatás a 3. oldalon) Korszerűsíti termelését a Mezőtúri Dézsa Tsz tonna átlagtermés elérését tervezték, s ennek elérésére a jelenlegi szép, fejlett nö­vényállományból ítélve meg­van minden reményük. A bábolnai közös vállalat a gabonatermesztéshez biz­tosítja a táblaszintű techno­lógiát, a számítógépes táp­anyagutánpótlást és szállítja az igényelt gépeket, a szük­séges anyagokat, vegyszert stb. A termelési technológia korszerűsítési folyamatának keretében 1987 őszétől alkal­mazzák a folyékony műtrá­gyát. A növényzet számára jobban hasznosuló és szinte teljesen veszteségmentesen kiadagolható szuszpenziót az IKE-től kapják, illetve a Szolnok Megyei Agrokertől vásárolják. A beérkező fo­lyékony tápanyagot a KE- MITUR-nál, a helyi nagy­üzemek közös agrokémiai telepén tárolják a felhaszná­lásig. Ez év tavaszán 1800 tonna szuszpenziót juttattak ki a talajba, amelyből hat­száz tonna az IKR-től érke­zett. Ezenkívül az őszi és a tavaszi vetések alá 260 tonna UAN-oldat kiszórása is meg­történt. A kiszóráshoz meg­felelő gépi segítséget kaptak, erre a műveletre két kerti- góliát és két IFA-góliát szó­rót és négy, egyenként négy­köbméteres FMT-kiszolgálót alkalmaztak. A gazdaság­nak kezdetben gondot jelen­tett, hogy Bábolnáról a szuszpenzió szállítása — a nagy távolság miatt — meg­lehetősen költséges, rájöttek azonban, hogy a jobb minő­ségű tápanyagutánpótlás kompenzálja a szállítás többletköltségeit, így a jö­vőben is számítanak a bá­bolnai szuszpenzióra. A másik fontos gabonanö­vényük a kukorica termesz­tésében az idén jelentősebb, látványosabb előrelépést hajtanak végre, azzal, hogy a hagyományos termesztési módszer és fajta mellett 1100 hektáron intenzív öntözéses termesztést végeznek, és el­sőízben háromszáz hektáron hibridkukoricát állítanak elő. A kukorica intenzív ön­tözéses termesztésével azt akarják elérni, hogy a négy­öt éve tartó csapadéksze­gény, aszályos időjárás mi­att keletkezett nagyobb ter­mésingadozást megszüntes­sék; több, biztonságosabb hozamot, ágazati eredményt érjenek el. A 300 hektár hib­ridkukoricánál a cél olyan minőségi vetőmag előállítá­sa, amely megfelel az ex­portpiaci követelmények­nek, így termékük külföldi értékesítésével is javíthatják gazdasági eredményeiket. A későbbiek során a tsz szeretné elérni, hogy az IKR-rel közösen előállított termékekkel együtt jelenje­nek meg a hazai, illetve az exportpiacon, így az együtt­működés gazdaságilag is jobban kamatozhat.

Next

/
Oldalképek
Tartalom