Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-09 / 109. szám

1988. MÁJUS 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A hét filmjeiből Tűz van, babám! A legrosszabb filmeknek is mindig van valami tanulsá­guk. De megkockáztatom: annyira rossz filmet talán még senkinek se sikerült csinálnia — pedig nagyon sokan igyekeztek — hogy abból, azokból egy-egy kép, akár egy gondolat — torzója ne maradt volna meg a né­zők emlékezetében. Az igyekvő munka mindig tiszteletet érdemel, így hát ezekről a munkákról a nagyközönség számára ké­szült filmjegyzetek szinte kivétel nélkül a „mentsük, ami menthető” nézőpontjá­ból arra hívják fel a nagy­érdemű közönség figyelmét, hogy azt lássák meg, amit érdemes, tehát — ha abban hinni lehet — igyekezzenek különbséget tenni a lényeges és a lényegtelen között. Milos Forman filmszatírá­jának viszont elég lenne ha néhány beajánló sorként magát a történetet írnánk le. Szükségtelen ezt a filmet korhoz kötni — egyébként 1957-ben készült — a Tűz van babám! mindaddig so­katmondó, aktuális film lesz, amíg butaság nyomorítja az emberi értelmet. Igazunk bizonyítására — nem mintha ennek az azóta klasszikussá vált filmnek szükséges lenne — csak né­hány továbbszőtt gondolat. Szépségkirálynő választás is van a filmben. A kinek ki. vagy mi a szép filozofi­kus gondolata Formánnál egészen furcsa tartalmat nyert. Szóba se kerül — hogy ki a szép, ennél sokkal fon­tosabb. hogy kik legyenek azok, akik kimondják: kik a szépek. Nem a derékbőség, a lábak hossza, a kebel mére­te, a szem, a haj színe a döntő — tehát nem a tény­szerű, mérhető, az emberi szem, arányérzék számára elfogadható és tetsző női bá­jak döntik el kit tarthat szépnek a választás közönsé­ge, hanem a helyzet és a viszonylatok alapján egy tekintélyes asszonyság lesz a szépségkirálynő, aki nem szép, de öreg. Közben felharsan a sziré­naszó. Ég Havelka úr háza. Le is ég porig, hiszen a tűz­oltók ünnepelnek. Ünnepük magukat, Lojzik urat, a tűz­oltóegylet volt parancsnokát. Sebaj, hogy leégett a ház, a vigasság folytatódik. Havel­ka urat együttérzésük jeléül tombolajegyekkel ajándékoz­zák meg. Mindenki szörnyen elégedett önmagával, bár ekkor már nyílt titok, hogy mindazt, amit Havelka úr a tombola jegyekkel megnyer­hetne. már régen ellopták. Végül az ünnepelt Lojzik úr is csak a tűzoltószekerce tokját veheti át ajándék­ként, hiszen a díszes sze- kercét a bálozók már régen ellopták. De Lojzik úr sze­mérmes, hallgat. Nem is igen tehetne szemrehányást senkinek, hiszen a bálozók nagy bölcsen már megálla­pították, az járt jól. aki lo­pott, hiszen aki nem ezt tet­te, úgysem nyerhetett volna semmit a tombolán, mert amikoxjra a számokat kisor­solták volna, már nem volt mit nyerni. ■ ■ Ragyogó szatíra, időtlen, kortalan, kitűnő színészi já­tékkal. Nem „utolsó” a ma­gyar szinkronja sem, pedig az sem „mai gyerek”. — ti — Jászberényben Székely Mihály emlékünnepség Péntek délután a Jászbe­rényi Székely Mihály Ének— Zene Tagozatos Általános Iskolában a névadóra emlé­keztek. A volt leányiskola 1968-ban vette fel a világhí­rű operaénekes, a város szü­lötte nevét, azóta a születés­napján rendszeresen iskolai ünnepséget rendeznek. Az ünnepséget fanfának hangjai nyitották meg. majd a Himnusz elhangzása, és az iskolai kórus éneklése után Kispál Béla igazgató köszöntötte a tanulókat, a város intézményeinek, mun­kahelyeinek képviselőit. Szé­kely Mihály életútját, jelen­tőségét Gubicz Györgyné, a városi tanács művelődési osztályának vezetője méltat­ta. Ezt követően az iskola és a HNF városi bizottsága ko­szorúit helyezték el a név­adónak a főbejáratnál lévő domborművén. Sandra Budapesten Hétfőtől kezdik árusítani a fiatalok körében igen nép­szerű NSZK-beli popénekes­nő, Sandra budapesti kon­certjére a jegyeket, melyet május 15-én és 16-án rendez a Kisstadionban az ŐRI. A Bravó listáján „Az év éne­kesnője” kategóriában Ma­donna és Samatha Fox mö­gött — a most 26 esztendős — Sandra végzett a harma­dik helyen. Idei első kisle­meze már vezeti a poplis- tákat. Nevezetes épületeink nyomában A szolnoki vártemplom „Várkony után Tószeg községbe értünk. A szolnoki vártól egy mérföld távolság­ban van. Templomának nagysága fölülmúlja az ed­dig látottakat. Tornya ma­gas és erős állópillérei van­nak úo”. ahogyan a szolnoki templomnál is látható...” A szolnoki vár kapitánya, Zay Ferenc 1551 áprilisában vetette papírra ezeket a so­rokat, miután néhány lova­sával bejárta Slzolnok kör­nyékét, hogy jelentést tehes­sen a királynak az erődítésre alkalmas környékbeli he­lyekről. A valószínűleg gó­tikus templom, amiről Zay Ferenc említést tesz, a mai. 1824-re megépített vártemp­lom elődjének tekinthető. És ebben a vonatkozásban nem is az egyetlen, hisz a város sokszáz éves történelme so­rán lakói nemegyszer kény­szerültek újjáépíteni egyhá­zukat. templomaikat. A vártemplom története éppen ezért a múlt századnál is jóval korábbi időkre nyú­lik vissza. A királyi megye­szervezet létrehozásával pár­huzamosan alakult ki a ró­mai katolikus egyház szerve­zete az Alföldön is. Erre az időszakra vonatkozóan igen kevés lelet, adat áll rendel­kezésre, annyi azonban va­lószínűsíthető, hogy a XI— XII. századi Szolnok legfon­tosabb épületei közül a Ti­sza és a Zagyva találkozásá­nál épült ispánsági várban állt az ispánsági templom, amely a váci püspökséghez tartozott. Ezt — feltehetően a tatárjárás során — lerom­bolták. E templom valami­kori helye ma sem ismert, egy 1973-ban végzett ásatás csak a későbbi török dzsámi alapfalainak egy résvH ta­lálta meg. A török hódoltság előtt Szolnokon két templom volt: egy a várban, egy a város­ban — ezt teszik valószínű­vé a XVI—XVII. században a várról és a városról ké­szült metszetek. Az előbbit a török hódoltság idején me­csetté alakították át, amit aztán ismét katolikus temp­lommá építettek át 1685-öt, a török alóli felszabadulást követően. A kuruc mozgal­mak és a Rákóczi-szabadság- harc viharai után a mai vár­templom helyére új kápol­nát kezdtek el építeni, ami 1821-ig töltötte be feladatát. Innen kezdődik — a ma már vár nélküli, de a hely­beliek számára csak vár­templomként ismert — templom máig nyúló törté­nete. Majsai Mór. a Fejeze­tek a város múltjából című, 1927-ben megjelentetett kö­tetben arról emlékezik meg, hogy a templom alapját 1822 szeptemberében tették le, tornyába három harang került, elkészülte után há­rom évvel kapott torony­órát. Az építész neve is fennmaradt: Homályossy (Tünkéi) Ferenc helybeli építész dolgozott rajta 1820 körül. A műemlékjellegű, klasszi­cista — egyes vélemények szerint koraklasszicista — templom mértéktartóan mo­numentális. csaknem puritán egyszerűségű, harmonikus hatást keltő épülete minden helybéli, vagy arra vetődő idegen számára a város vi­haros történelmének jelké­pe és felidézője ma is. B. J. (Fotó: T. K. L.) „Maradj köztünk” Pályázat a kábítószeresek segítésére A kábítószer-ellenes „Ma­radj köztünk” alapítvány társadalmi kuratóriuma nyil­vános, jeligés pályázatot hir- Idet az alapítványra eddig Ibeérkezett csaknem három millió forint megfelelő fel­használására. Az alapítvány — amelyet a Magyar Ifjúság szerkesztő­sége tett —' tőkéjéből segíte­ni kívánja a gyógyítással és a munkaterápiás kezeléssel kapcsolatos teendőket: így a már meglévő és a jövőben létrehozandó drog-ambulan­ciákat és a kábítószeresek elhelyezésére szolgáló léte­sítmények építését. Támo­gatják továbbá azokat a ku­tatásokat, amelyek e szen­vedélybetegség társadalmi összefüggéseivel foglalkoz­nak. A jelentkezők a „Maradj köztünk” felirattal ellátott pályaműveket, valamint a pályázó szervezet nevét és címét tartalmazó borítékot legkésőbb május 31-ig küld­jék el a Magyar Ifjúság szer­kesztőségének címére: 1066, Budapest, Dessewffy utca 34. A májusi számban Szovjet irodalom Huszonegy évvel ezelőtt írta Konsztantyin Szimonov A történelem tanulságai és aíz író kötelessége című ta­nulmányát. Két évtized után most megjelenik az írás, amely a folyóirat májusi számában olvasható. A mű nemcsak a háború témájá­nak irodalmi feldolgozásával foglalkozik, hanem részlete­sen tárgyalja Sztálinnak a háborúban betöltött szerepét is. Ugyancsak itt olvasható Aleksz Adamovics Az utolsó pásztorát című kisregénye is. Az antik világ üzenete Kiállítás a Szolnoki Galériában Az antik korok üzeneteire nem mindig egyformán fogé­kony az ember. Az érdeklő­dés bizonyíthatóan négy- évenként — az olimpiák esz­tendejében — megélénkül, s ilyenkor, a nagy világver­seny légkörében, gyakrab­ban bukkan lel a történelem végtelen folyamából az ógörög kultúra. Mindenkép­pen szerencsés volt tehát, hogy a Szolnok Megyei Mú­zeumok' Igazgatósága ebben az évben szervezte meg a megyeszékhely galériájában a Szépművészeti Múzeum gyűjteményéből az antik szobrok kiállításának anya­gát. Mondhatni, „érzelmi rá­hangolást” jelent a látvány, az ötkarikás versenyekre, hiszen a görög korsók, szo­bortöredékek, torzók azt a történelmi kort idézik, amelynek szelleméről a kö­zeljövőben egyre több szó esik majd. A tegnap délelőtti megnyitó szűkszavúságában is formabontó volt. Nem volt protokolláris ceremónia, a hangulatot a Szolnoki Csa­ládi Intézet Bartók Béla Ka- marakórusa biztosította rö­vid műsorával, majd e beve­zető után a közönség szem­besülhetett a ritkán látható ereklyékkel. Divat manapság egy-egy kiállítás során a muzeális tárgyak értékéről érdeklődni. Tálas Lászlót, a Slzolnok Megyei Múzeumok Igazgatóságának igazgatóját is erről kérdeztük. Elmond­ta, hogy pénzben kifejezhe- tetlen a kiállítás relikviái­nak „ára”. Érthetően ennek megfelelően gondoskodnak a biztonságról is, hiszen a ki­sebb alkotásoknak a tárlók adnak védelmet, míg a „sú­lyosabb” műkincsek — ép­pen tömegüknél fogva — magamagukat óvják meg. Az antik művészetek kedvelői minden.bizonnyal gyönyörű­ségüket lelik ffiajd a rangos kiállítási anyag megtekinté­sében, amelyet a hónap vé­géig láthatnak az érdeklő­dők. Képünkön a kiállítás egy részlete. (Fotó: Hargitai Lajos) Kitüntetések vöröskeresztes aktíváknak A Magyar Vöröskereset országos vezetősége a vörös- kereszt világnap alkalmából kitüntetéseket adományozott a mozgalomban kiemelkedő­en tevékenykedő aktivisták­nak. A Vöröskeresztes Mun­káért kitüntetés arany foko­zatát kapta Bognár B eláné, a fegyvernek! nagyközségi Vöröskereszt vezetőség tit­kára, Bognár Sándomé a kenderes! nagyközségi Vö­röskereszt vezetőség titkára. Kobela Mihályné, a Jászbe­rényi Aprítógépgyár Vörös­keresztes vezetőségének tát­ikára, dr. Tánczos Judit a megyei kórház-rendelőinté­zet Vöröskereszt alapszerve­zetének titkára. A Vöroskeresztes Munká­ért kitüntetés ezüst fokoza­tában részesült dr. Bállá Mária, a kunszentmártoni városi Vöröskereszt vezető­ség alelnöike, Bokor András- né, az abádszalóki nagyköz­ségi Vöröskereszt vezetőség titkára, Ferencz Imréné a Kőolajkutató Vállalat Vö­röskereszt alapszervezetének titkára, Mátyus Imréné a Sabonaforgalmi- és Malom­ipari Vállalat karcagi üzeme Vöröskereszt alapszervezet vezetőségének tagja, Kocsis Ferencné, a Tisza Cipőgyár Vöröskereszt vezetőségének tagja. A bronz fokozatot ki­lencen kapták. Az ívfény klubban Vendégek Békésbél Békés megyéből érkezett klubvezetők és népművelők csoportját látta vendégül szombat délután a Ganz Vil­lamossági Művek szolnoki gyárának ívfény ifjúmun­kás klubja, a Megyei Műve­lődési és Ifjúsági Központ felkérésére. A megyei intéz­mény vendégeinek fele a színházat, a többiek egy jól működő ifjúsági klubot vá­lasztott programul, így ke­rültek az ívfény klubba, amely sorrendben immár a hetedik alkalommal érde­melte ki a Kiváló ifjúsági klub elismerést. A szomszéd megyéből érkezett fiatalokat baráti légkörben, sajátos vendéglátó programmal fo­gadták. Játékkal a káros szenvedélyek ellen Rólad — rólunk — van szó A cím akár mottója is le­hetett volna annak a bemu- tatócsokomak, amelyben kö­zépiskolások mutatkoztak be mintegy üde színfoltként a hétvégi egészségvédelmi ta­nácskozás programjában, s vallottak arról, miként véle­kednek a káros szenvedé­lyekről, és arról is, hogy mit lehetne tenni ellenük. Ta­valy hasonló módon főisko­lások tették ugyanezt, most az idén a középiskolások vállalkoztak rá meghirdetett pályázat alapján. (Az alko­holizmus ellem megyei bi­zottság hirdette meg). Arra mozdult meg a szolnoki Ver­seghy, a törökszentmiklósi Székács Elemér szakközép, a jászapáti szakmunkáskép­ző, valamint a Szamuely ne­vét viselő műszaki szakkö­zépiskola egy-egy csapata. Magukról beszéltek, de úgy, hogy mások, társaik is ért­senek belőle. Más-más for­mában, különböző hullám­hosszon szólaltatták meg gondolataikat, érzéseiket. A törökszentmiklósdak a hu­morhoz fordultak, s játékos mesét írtak (forgatókönyv Kovács Szűcs Miklós) a kö­vér, eszemi-iszam királyról, akiit furfangos módon vesz rá Hófehérke és a királyfi — azt füllentik, hogy jön az ellenség, mely a király há­jára pályázik —, mire a pot- rohos király menten megsza­badul fölös terhétől. A he­lyenként igen szellemes szö­vegű játék láttán többen só­hajtottak fel a nézőtéren: ha az életben is olyan gyorsan és könnyen mehetne, mint a mesében! A jászapáti szak­munkástanulók realista, vas­kos játékkal rukkoltak elő; azt a konfliktust ábrázolták kendőzetlenül, amely az ita- 1 ozásnak hódoló galeriből ki­lépni szándékozó és az élet- romboló magatartásihoz ma­kacsul ragaszkodók között tör ki; a kiválás oka pedig a szerelem, mert a lányért mindent megtesz az ember. (Lám legyőzheti az alko­holt is!) A verseghysták je­lenetsora egy megelevenedő napló, amelyben egy tizen­éves leány eleveníti fel csa­ládjának nyomasztó légkö­rét, középpontban az iszá­kos apával, aki mit sem tö­rődik családjával; majd drámai fordulattal a család­fő észretérítésével is szolgál. Gonda Edit elsőosztályos ta­nuló írta a hangulatos, írói erényeket is megcsillantó já­tékot. A gépipari szakközép­iskolások videoszakköre pe­dig filmet készített — tanul­ságosat, okosat. A film koc­káin diákok mondják el őszintén milyen súlyos tár­sadalmi probléma az alko­holizmus — költőien szép indítással a film elején. Filmjük elgondolkodtató. Valamennyien díjat illetve jutalmat kaptak úttörő jel­legű vállalkozásukért, ami egyértelműen tükrözte: igen­is vannak lehetőségek az amatőrmozga lomban is a ránk leselkedő veszélyek el­leni küzdelemben. Ezek a munkák, saját környezetük­ben, például az iskola klub­jában vagy más közösségben, ahol igazán megélhetne, job­ban, mint nagy színpadon, bizonyára hatással lesznek a hallgatóságra. V. M. A verseghysták játékának egyik mozzanata (Fotó: Hargitai)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom