Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
10 Kulturális kilátó 1988. MÁJUS 7. Tégelyek, drogok, érvágókések, a gyógykovácsok remekei Kultúrtörténeti értékek, érdekességek a kecskeméti Orvos- és Gyógyszerészettörténeti Múzeumban A kecskeméti Orvos- és Gyógy szerésatö r tén et i Múzeum 1985. januárjában alakult meg a Bács-Kiskun Megyei Gyógyszerésztörténeti Szakgyűjtemény és a Megyei Orvostörténeti Gyűjtemény egyesítésével és múzeumi átvételével. A két szakgyűjtemény megszületése Lóránd Nándor gyógyszerész és Réthy Aladár (1905—1985) laboratóriumi főorvos szakmatörténeti érdeklődésének volt köszönhető. ban máshol nem találhatók meg, csak Kecskeméten. A két gyűjtemény a város 1810-ben készült térképén már szereplő, természetesen azóta többször átalakított, paraszt-polgár lakóházban nyert elhelyezést. A „Két évszázad orvos- és gyógysze- résztörténeti emlékei Bács- Kiskun megyében” c. kiállí-i tás 5 helyiségben látható. Ezekből 4 terem a gyógyszerészet, 1 pedig az orvostörténet múltját mutatja be. A Lóránd Nándor 1966-ban kezde felkutatni, összeszedni a megye patikáinak régi bútorait, edényeit, leselejtezett munkaeszközeit,, doko- mentumait. Munkája ered- méinyeként 1968-lra már olyan jelentős mennyiségű és értékű anyag gyűlt össze, hogy az országos szakmúzeum Lóránd Nándort bíz^ta meg az itt folyó múzeumi munkálatokkal. A Megyei Gyógyszertári Központ támogatásával és kezelésében működő intézmény 1969-től kiállításon is bemutatta anyagát, nemcsak Kecskeméten, hanem szerte az országban. Lóránd Nándor a tárgyak gyarapításán, rendszerezésén túl tudományos kutatómunkát is végzett. A kecskeméti Szentháromság patika XVIII. századi bútorai Réthy Aladár, az orvos- történeti gyűjtemény megalapítója, szintén csak Bács- Kiskun megye területére koncentrálva végezte gyűjtőmunkáját. Mégis, országos szakmúzeumi szempontból is kiemelkedő jelentőségű munkásságának eredménye, hiszen — a gyűjtők figyelmét elkerülve — a 20. század első felében használt orvosi műszerek az országgyógyszerészeti egység szerkezeti felépítése a gyógyszerészi munka logikáját követi, amely évszázadokon keresztül a gyógyszerkészítést és a gyógyszerárusítást foglalta magában. A termékeken végighaladva nyomon követhetjük, hogy miként készültek a régi gyógyszer- formák, milyen edényekben tárolták őket, végül eljutunk az officánhoz, a kecsA régi épület, amely felújítva hajlékot adott a múzeumnak keméti Szentháromság patika berendezéséhez. A mai Bács-Kiskun megye területén az első patika Kecskeméten működött 1746-itól Vághi György orvos házipatikájaként, majd 1766-tól Szentháromság néven ez lett a város első nyilvános gyógyszertára. A patika helye a 18. században valószínűleg a Nagytemplom mögötti Óbesterház közelében lehetett. Első patikusa Falt Antal iglói születésű gyógyszerész volt. aki tanulmányait Brünnben. Znaim- ban és Esztergomban végezte. Vághi György házipatikájának néhány eredeti dokumentumát a kecskeméti levéltár őrzi. Ezeken kívül látható a kézipatika apácaráccsal borított festett paraszt-barokk bútora is, amely különleges szerkezete révén egyedülálló a 18. századi magyar patikabútorok körében. Az orvostörténeti egység a borbélysebészek, bábák tevékenységétől kezdődően kíséri végig a gyógyítás múltját a kórházak megalakulásáig, s megismerkedhetnek az utóbbi kétszáz év itt használt orvosi eszközvilágával is. A bejárattal szemben a kecskeméti Mátyás Király Gyógyszertár 1906-ban készült fényképének az egész falat eltakaró másolata látható. Előtte áll a hartai patika kis táraasztala orvos- ságos üvegekkel és doboi zokkal berendezve, tetején működő National kasszával. Homokóra, szecessziós re- ceptirópult és eredeti gyógyszerreklámokból, szignatu- rákból, hirdetésekből össze-, állított fotomontázs díszíti a többi szabad felületet. Kiállítás a Nemzeti Galériában Főúri ősgalériák, családi arcképek Három intézmény — a Nemzeti Galéria, a Nemzeti Múzeum és az Iparművészeti Múzeum — együttműködésével nyílt meg Budapesten a Főúri ősgaléniák, családi arcképek című kiállítás, amely a Magyar Történelmi Képcsarnok válogatott grafikai és. festményanyagán mutatja be az ősgalériák hazai fejlődését, stílusának és művészeti technikájának gazdasgodását a XVII. század elejétől a XIX. század végéig. A Nemzeti Galériáiban látható portréegyüttesek Magyarország három évszázados történelmének számos kiemelkedő alakját örökítették meg. A török harcaikról híres Batthyányak és Zrínyiek, a XVII. század első felének protestáns főúri ellenzékéhez .tartozó Thurzók és Illéshá- zyak, az Erdélyből a királyi Magyarországra jött, és itt fontos hivatalokat viselő Gsákyak, a Habsburgok ellen szervezkedő Nádasyak és a kuruc szabadságharcot vezérlő II. Rákóczi Ferenc családi gyűjteményekből származó képmásait láthatja együtt a közönség a kor közópnemességének portréival. A mintegy 250 arcképet bemutató kiállítás — . amely szeptember 4-ig látogatható — a XVIII. századi egységben a Károlyiak, Esterházyak és Festetichek galériáiból származó képeket vonultat fel, a XIX. századot képviselő anyag Donát János klasszicista művészetéből Benczúr Gyula akadémiz- musáig ível. A reprezentatív olajfestményeken kívül az ősgalériák intimebb műfajai, miniatűrök és pasztellek is szerepelnek, a kiállításon, ahol a nemesi őskultusz jellegzetes emlékcsoportjaiból, a festet és rézmetszetű családfákból mutat be néhányat az Országos Levéltár. Az Iparművészeti Múzeum egykorú textileket, viseleteket, ékszerket, a Nemzeti Múzeum fegyvertára pedig díszfegyvereket állított ki. A kastélymúzeumok hangulatát idéző kiállításhoz szép katalógus készült, amely művelődéstörténeti, művészet- és viselettörténeti áttekintést nyújt a bemutatott anyagról. Szabadtéri idény előtt Szegeden és Gyulán Olasz nyelvű operaelőadás — Új magyar drámák — Csíksomlyói passió Az idei jubileumi évad lesz a gyulai várszínház történetében: huszonötödik alkalommal rendezik meg a vonzó eseménysorozatot. A 2 évfordulóhoz méltónak ígérkezik a várszínház' idei műsorterve is, amit a közelmúltban hoztak nyilvánosságra. Az új magyar történelmi drámák bemutatásában eddig is jeleskedő várszínházban ezen a nyáron három új mű szinrevitelére vállalkoznak. Gáspár Margit a kalandos sorsú Ráby Mátyásról írt drámát Jókai Mór híres regénye és Ráby naplója alapján. A Rab Ráby premierjével kezdődik a gyulai szabadtéri évad június 30-án este. Az előadást Iglódi István rendezi, a gyulai ősbemutatót követően a darabot az ősszel a József Attila színházban is bemutatják. Néhány nappal a Rab Ráby bemutatója után Csurka István Megmaradni című drámáját adja elő — a hagyományokhoz híven — kiváló művészi erőket felvonultató gyulai nyári társulat. Csurka István új színpadi műve az erdélyi kitelepülés drámája, amelynek bemutatójára Sík Ferenc irányításával a Nemzeti Színházzal kooperálva készül a társulat. A szabadtéri évad múltával egyébként a fővárosban is bemutatják a darabot. Andrássy út 60. — ez Gosztonyi János történelmi drámájának a címe, amelynek premierje július 15-én lesz Gyulán. (Az ősbemutató a gyulait megelőzően a Radnóti Színpadon lesz.) Mindent öszevetve: a gyulai színház program sokat ígér, s ez elsősorban annak az eredménye, hogy ez a szabadtéri színház következetesen tűz műsorra hazai szerzők tollából származó történelmi darabokat — igen fontos és tiszteletreméltó küldetést vállalva és teljesítve ezzel. Folytatva a hagyományokat a gyulai várszínházban ebben az esztendőben zeneid, néptánc- és gyermekeknek szóló programok is lesznek, méghozzá olyan tartalmasak és színvonalasak, amelyek nemcsak a für- dővendégek^ az üdülők igényeit elégítik ki. hanem érdemes lesz egy-egy műsor kedvéért kirándulni a Fehér-Körös parti városba. Ismét megrendezik a költészet szép seregszemléjét, a lirafesztivált, s külön kiemelést érdemel, hogy a várszínházi játékok nyitányaként, a tószínpadon Kodály Zoltán Kállai kettősét mutatja be az Állami Népi Együttes, a várban pedig a Székelyfonót szólaltatják meg az Állami Operaház énekesei és zenekara, valamint a KISZ Központi Művészegyüttes tagjai. Hagyománynak számít immár a Pécsi Balett gyulai vendégszerplése is A mostani „csillagfényes évadban” Bartók halhatatlan művét, A csodálatos mandarint a vár színpadán láthatja a közönség, míg Orff Carmina Buránájának előadása a tószínpadon lesz. A pécsi társulat az East együttessel közösen jazz-balett összeállítást is bemutat a fürdőváros szabadtéri színpadán. . A nyár végéig tartó rendkívül gazdag programsorozatban helyt kapott számos folklórműsor (kiváló hazai együttesek vendégszereplésével), s nem lesz hiány könnyed szórakoztató mulatságokban sem. Az utóbbiak közül csupán egyet emelünk ki: Görgey Gábor Szexbogyó című bohózatát július 29-től kezdve tíz estén át játssza a Vidám Színpad társulata. Gyermekszínházi előadások is lesznek: az Arany János Színház több alkalommal mutatja be a Csizmás Kandúr című mesejátékot. Ezen a nyáron július 21- től több mint egy hónapon át tart a Szegedi Szabadtéri Játékok programja. Ez idő alatt tizenhárom produkció 29 előadását tekinti hetik meg az érdeklődők. A „kínálat” minden igényt kielégít: Színházi könnyű és komolyzenei események egyaránt helyt kaptak szabadtéri idény programjában. A íesztiváligazgatóság úgy döntött, hogy — a tavaly már bevált gyakorlatnak megfelelően — a rendezvé- lyek helyszíne nem csupán a Dóm tér lesz. Az újszegedi szabadtéri színpadon mutatják be például a Képzelt riport egy amerikai popfesztiválról című. immár klasz- szikusnak számító musicalt, s lesznek előadások a városi tanács udvarán is. A Rockszínház társulatára nagy feladatok várnak. Egyrészt szerepel az idei programban is a nagysikerű Nyomorultak című produkció, másrészt e társulat tagjai is szerepelnek A bestia című, Báthori Erzsébet legendáját felelevenítő rockdarabban. Augusztus 19—20- án kétnapos, nagyszabású nemzetközi népzenei fesztivál lesz, amelyen a legjobb hazai együttesek mellett svéd, francia, olasz és más nemzetiségű csoportok is résztvesznek. A fesztivál igazgatóságának sajtótájékoztatóján hallottuk, hogy az idei programban nincs igazán „extrának”, rendkívülinek számító előadás. E vélekedés nem egészen helytálló, hiszen igazán szenzáció, hogy a Várszínház Európa-szer-j te sikert aratott Csíksomlyói Passióját a Dóm-tér nagyszerű adottságait kihasználva mutatják be. Operabemutató nélkül természetesen elképzelhetetlen a szegedi szabadtéri évad. Izgalmasnak ígérkezik az idei vállakózás, hiszen a Don Carlos kerül színre, parádés nemzetközi szereposztással — olasz nyelven. Fesztiválság című közös műsorával két Szegedről éli származott művész: Dinnyés József és Nagy Bandó András lép négy alkalommal is közönség elé, s mások mellett a Molnár Dixieland és a Rajkó zenekar is színesíti a szabadtéri játékok esemény- sorozatát. Vágner János Dióhéjban A kulturális élet hírei A hatezer éves település Kirándulás Vósztő-Mágorhalomra HATODIK alkalommal rendezik meg Békéscsabán, a Munkácsy Mihály Múzeumban az országos alkalmazott grafikai biennálé kiállítását május 1. és június 30. között. A korábbi bemutatók az alkalmazott grafika műfajait és kifejezőeszközeit vették vizsgálat alá, az idei kiállítás a rajzot mint képalkotó eszközt mutatja be. A Rajz című kiállításhoz —, amely 79 művész 436 alkotásából készült válogatás — első ízben csatlakozik a tavalyi három fődíjas, ifj. Felsmann Tamás, Máté András és Orosz István tárlata. HANGSZERES zenészek találkozóira kerül sor ebben a hónapban Debrecenben, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán: e hét végén a nagybőgősök, május 27—29 között pedig a fuvolások adnak egymásnak randevút a főiskolán. A SZÍNHAZAK májusi bemutatóiról: Cserefának íüutje, virága címmél Ferenczy Csongor estjét május 4-én láthatták először a nézők a Várszínház kamaratermében. Tegnap, azaz 6-án volt a bemutatója Kan- der-Stein—Bradányi Zorba című musicaljének a Budapesti Kongresszusi Központban. Ugyancsak tegnap játszották először — magyarországi ősbemutatóként — Feydeau Fel is út, le is út című vígjátékát a veszprémi Petőfi Színházban. Május 8. és 12. között a lengyel Norwid Színház társulata mutatkozik be a veszprémi közönségnek. A nagyszínház épületében a Szentivánéjí álom című Sha- kespeare-vígjátékot, a Stúdió Színpadon a Bál az operában-t játsszák. Ma este kerül színre a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban Henderson—Szilágyi Diákszerelem című zenés játéka, május 9-én mutatják be a Várszínházban Peter Ustinov Romanov és Júlia című vígjátékát Sík Ferenc rendezésében. Az Operaházban Wagner Trisztán és Izolda című müvét Ruszt József állította színpadra a zeneköltő születésének 175. évfordulóján. A premier 15-én lesz. Kevésbé közismert kirándulóhely a Vésztőhöz és Szeghalomhoz egyaránt közeli Vésztő-mágorhalmi történelmi emlékhely és természetvédelmi terület. Pedig felnőttek és gyermekek számára egyaránt élményt •nyújtó kirándulás úticélja lehet ez a történelmi és természeti ritkaságokat kínáló terület. (Szolnok megye hajtára egyébként a közelben húzódik.) A Sebes-Körös egykori medre mentén lévő dombokon húsz tesztendővel ezelőtt kezdődött az ásatás, ahol majd tíz évig faggatták a földet a régészek, akiknek kutatómunkája két irányiba ágazott: egyrészt egy őskori település feltárására irányult, másrészt pedig az Árpád-kori Csolt-monostor Tiiaradványait igyekeztek feltárni. Az ásatási munkálatokat várakozáson felül siker koronázta: bebizonyosodott, hogy a terület legalább hatezer éve lakott. A településhalom kiásott rétegei jól illusztrálják az új- kőkortól egymás után következő kultúrák település-maradványait. Mindez egy múlt század elején épült pincében berendezett kitűnő kiállításon látható. A honfoglalás idején a Csolt-nemzetség birtokába került a terület: az utolsó nagy pogánylázadás vezetője, Vata is e nemzetség feje volt. Mintegy száz esztenA Csolt-nemzetség egykori monostorának rekonstruált részlete (Fotó F. L.) dővel a Vata-féle lázadás után a Csőit nemzetség monostort építtetett. E monostor romjai és rekonstruált részletei igen szép látványt nyújtanak, sejtetik az egykori épületek impozáns méreteit. A Vésztő—Mágorhalom emlékhely bejáratánál jól kiépített fogadóállomás várja a turistát. Lehetőség van sétalovaglásra, a vidék népi íróinak mellszobrait pedig a szaborsétányon tekinthetik meg a látogatók. — V. — összeállította: Bálint Judit
