Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-07 / 108. szám

6 Nemzetközi körkép 1988. MÁJUS 7. Egy hónappal a moszkvai csúcs előtt Jugoszlávia Ä reform reformja Egy kép a közelmúltból: Eduard Sevardnadze (jobbról) és George Shultz április 21-i megbeszélése, melyen a csúcsta­lálkozó előkészítése kapta a fő hangsúlyt. (MTI Telefotó) — A csúcsdiplomáciát gyakran hasonlítják valódi csúcsok megmászásához, s az előkészítő munkát végző magas beosztású diplomatá­kat a nepáli hegyivezetők­höz, a serpákhoz. Ez egyál­talán nem tiszteletlenség vagy lebecsülés, hiszen ezek a vezetők viszik vállukon a 'terheket, készítenek tábor­helyeket különböző magas­ságokban, s könnyítik meg azoknak a sztár-hegymá­szónak a dolgát, akik végül kitűzik a zászlót az óromra. Egy hónappal a moszkvai csúcs előtt alaposan meg­szaporodott a „serpák” dol­ga. Genfben megfeszített munka folyik azon a szerző­déscsomagon, amely a ha­dászati támadó fegyverrend­szerek ötvenszázalékos csökkentését tartalmazná. A hírek szerint öt okmányról van szó: az alapszerződés­ről, a kölcsönös adatközlés­ről, az ellenőrzés módoza­tairól, a leszerelendő fegy­verek, eszközök megsemmi­sítéséről, valamint az űr­fegyverkezéssel kapcsolatos megállapodásról. Ügy hír­lik, az első négy okmány fogalmazványa, kész, de mintegy ezerkéitszáz (!) vi­tás, úgynevezett zárójeles szövegrész maradt, az ötö­dik pedig még vázában sem létezik. Igen kicsi már a valószínűsége annak, hogy mindez május végére készen álljon aláírásra. A közbeik­tatott újabb Sevardnadze— Shultz találkozó sem ígér csodát. Zavarta a légkört, hogy Reagan elnök néhány esetben újra elragadtatta- magát a régi retoriáktól, amire a TASZSIZ szovjet hírügynöksége igen határo­zottan változóit, és az ame­rikai szóvivő magyarázta a magyárázandókat... A nehézségek valós fel­mérésével együtt — még ha a szerződések nem készül­nek is el — Moszkvában ko­moly előrelépések történ­hetnek. Tisztázhatnak bizo­nyos vitákat, biztosíthatják a tárgyalások folyamatossá­gát a leszerelést illetően is, Kínában a több mint nyolcszázmilliós falusi la­kosság körében mutatkozó válságjelekre derített fényt egy közvéleménykutatás, amelyet az ország 28 tarto­mányában végeztek. A Kí­nai Kommunista Párt Köz­ponti Bizottságának és a kí­nai kormánynak a falusi po­litikával foglalkozó szak­emberei mintegy tízezer pa­rasztot kérdeztek meg: mi­lyen problémái vannak, ho­gyan vélekedik a jelenlegi politikáról és a reformról, illetve a káderek tevékeny­ségéről? , A felmérés ered­ménye azt tanúsítja, hogy a parasztok nem csupán elé­gedetlenek, hanem mind gyakrabban és hevesebben adnak hangot sérelmeiknek. A falusi lakosság állást foglal ugyan az immár tíz éves mezőgazdasági reform folytatása mellett, ám egy­ben bírálja azt a gyakorlatot, hogy miközben a mezőgaz­dasági termékek állami fel- vásárlási árai nem, vagy csak csekély mértékben emelkednek, szinte ugrás­szerűen nőnek a parasztok számára fontos iparcikkek és nyersanyagok árai. Túlsá­gosan magasnak tartják a növekvő adókat is. Nem utolsó sorban ilyen okokra vezethető vissza, hogy az említett felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 58 százaléka úgy foglalt állást: tulajdonképpen nem bízik a párt és a kormány falusi politikájának tartósságában. Egyidejűleg több mint 58 százalék nyilvánított élesen kritikus véleményt a falusi körzetekben dolgozó párt és állami káderekkel szemben. A parasztok elmondták, hogy a káderek nagyrésze csak saját boldogulását tartja szem előtt, arra tö­rekszik, hogy minél gyor­sabban megszedje magát. A többnyire csak általá­a többi témákban is. Hiszen az elmúlt napokban szovjet —amerikai megbeszélések zajlottak Párizsban a kam­bodzsai kérdésről, (egyelőre megszakadtak a közvetlenül érinteltt felek tárgyalásai), Rómában Közép-Ameriká- ról (ott viszont, nem kevés huzavona után, Managuában ültek asztalhoz a sandinista kormány, illetve a kontrák képviselői, de várható egy találkozó. S a francia fővá­rosban az emberjogi és hu­manitárius ügyekről. Természetesen továbbra is napirenden szerepel Afga­nisztán problémája. A hírek ellentmondásosak. Szervező­dik az ENSZ ellenőrző gé­pezete, és két hét múlva megkezdődik a szovjet ala­kulatok kivonulása. Nadzsi- bullah elnök ezzel kapcso­latosan kijelentette, hogy a kivont csapatok magukkal viszik fegyverzetüket is. Ez a közlés azért lényeges, mert amerikai részről beje­lentették, hogy folytatják a kormányellenes ej-ők fel- fegyverezését, s indokként a kormánycsapatok „túlfegy- verkezést” említik. Nehezí­ti a kibontakozást, hogy visszautasították a kabuli indítványt, miszerint létesít­senek fegyvermentes öveze­tekeit a* pakisztán—afgán határ térségében, Ennek Egy közvéleménykutatás tényei nosságokban megfogalma­zott elégedetlenségre a ma­gyarázatot maga a mind nyitottabbá váló kínai saj­tó szolgáltatja. A Zsenmin Zsipao például éleshangú cikkben ostorozza azt a rendellenes jelenséget, hogy miközben a tartományi ke­reskedelmi vállalatok raktá­raiban sokszázezer tonna műtrágya hever, a parasztok tömegesen panaszkodnak a műtrágya hiánya és drága­sága miatt. A pártlap cikké­re utalva közli a Csingcsj Zsipao című gazdasági lap azt a megdöbbentő adatot, amely szerint a múlt évben több mint 100 000 incidens történt a falusi körzetekben, s ezekben több millió pa­raszt vett részt. Az inciden­seket az idézte elő, hogy a kereskedelmi szervek a na­gyobb profit és a magasabb ár reményében visszatartot­ták a műtrágyát és a gyom­irtó szereket. Válaszul a fel­dühödött parasztok feltar­tóztatták és kifosztották a műtrágyát szállító vonatsze­relvényeket, teherautókat, betörtek raktárakba és meg­ostromolták a műtrágyagyá­rakat. A gazdasági lap rámutat, hogy a kereskedelmi válla­latok tudatosan visszatart­ják olyan, a parasztok szá­mára fontos cikkek és ter­mékek, nyersanyagok időbe­ni és normális forgalomba hozását, mint például a me­zőgazdasági gépek és szer­számok, a műtrágya, a dí­zel-olaj, az alufólia. Ilyen termékekhez a parasztok he­lyenként csak megkésve és célja, hogy a menekültek (számukat öt és félmillióra bevcsülik, amikor Afga­nisztán népessége 17 mil­lió) félelem nélkül hazatér­hessenek. A jelek szerint jut még a moszkvai csúcsra is téma az Afganisztán kö­rüli bonyodalmakból. Ami a felemás megnyilat­kozásokat illeti, volt né­hány példa rájuk a héten Nyugaton. Genscher. az NSZK külügyminisztere ha­tározottan pozitív nyilatko­zatában foglalkozott a Szovjetunióban zajló átala­kulásról, egyben vitatkozott a kormánykoalíció másik szárnyának, a CDU-nak né­hány politikusával, akik nem ilyen nézeteket valla­nak. Brüszelben, a NATO leg­utóbbi ülésén a tárgyalások folytatása mellett szálltak síkra, ugyanakkor sürget­ték, hogy a washingtoni ra­kétamegállapodás által nem érintett, az 500 kilométer hatótávolságot meg nem ha­ladó európai atomrakéták­nál folytassák, sőt fokozzák a készültséget. Tehát tár­gyalni. de fegyverkezni: vagy megfordíthatjuk a sor­rendet; fegyverkezni, de tárgyalni. Ez az álláspont sem könnyíti a „serpák” dolgát... Réti Ervin rendszerint száz százalékos feláron jutnak hozzá. A Nunmin Zsipao, a kínai paraáztok lapja megnyilat­koztatott egy mezőgazdasági szakembert, aki elmondotta, hogy már-már elviselhetet­len terhet jelent a parasz­toknak az ajándékokra és pénzre éhes káderek kielé­gítése. Egyáltalán nem rit­kaság, hogy egy rutinszerű hivatalos igazolás 100—150 jüanba kerül a paraszt szá­mára. A Nunmin (Zsipao hangsú­lyozza: a parasztok úgy ér­zik, egyre szorosabb a hu­rok a nyakukon, és mind élesebbé válik a konfliktus a káderek és a falusi lakos­ság tömegei között. Ezt mu­tatja az az eset, amely Hu­nan tartományban történt. A parasztok, akik úgy ér­zik, hogy kizsigerelik őket, több faluban megtagadták az állami felvásárlási kvóta teljesítését gabonából. Vé­gül az állambiztonsági szer­veket kellett bevetni, hogy jobb belátásra térítsék a lázadozó parasztokat. Fegy­veres katonák és rendőrök vették körül a falvakat, s házról-házra járva kutat­ták és kobozták el a kam­rákban talált gabonát. Ily- módon „teljesítették” az ál­lami felvásárlási tervet. A parasztok körében elég­gé általánosnak mondható az a vélemény, hogy a párt és a kormány káderei legin­kább csak arra szolgálnak, hogy három dologtól fosz- szák meg a falusiakat: a gabonától, a pénztől és a gyermekáldástól (utalás a többnyire kötelező születés- korlátozásra — szerk.) — mutat rá a Nunmin Zsipao, és figyelmezteti az illetéke­seket: orvosolni kell a pa­rasztok jogos panaszait, mert az ő türelmük és tűrő­képességük sem végtelen. Éliás Béla Jugoszlávia újabb gazda­sági reform előtt áll. A szö­vetségi parlament májusban hatályon kívül helyezi a ta­valy novemberben beveze­tett, de eddig kevés ered­ményit hozott szigorító .gaz­dasági szabályzókat, a rész­leges ár- és bérbefagyasztási rendeleteket, miután nem biztosították az alapvet- cél­kitűzéseket: az infláció megfékezését. A fogyasztói Ilyen körülmények között juttatta el a belgrádi szö­vetségi kormány új gazda­sági reformjavaslatait a par­lamenthez, amelynek május közepén kell rájuk ütnie a pecsétet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy e napok­ban az ország egész társa­dalma feszült várakozás je­gyében él. Janez Zemljanics, a szövetségi kormány alel- nöke nyilatkozatában kije­lentette, hogy az új rendel­kezések „várhatóan sokk­hatást keltenke, de ezt ki kel bírni”. A közvélemény ezután hirtelen árrobbanás­tól fél. Altitól tart, hogy a szabadárassá váló termékek, főként tartós fogyasztási cikkek máról holnapra 100— 200 százalékkal is megdrá­gulhatnak. Mások kevésbé borúlátóak, és azt várják, hogy a piaci törvényszerű­ségek következetesebb érvé­nyesítésével az árak egysze­rűen „kidühöngik magukat” s végül azon a szinten álla­podnak meg, amit a keres­let-kínálat megszab. Az újabb reform felléleg­zést jeleníthet a gazdaság­nak, de a párt- és állami ve­zetésnek is. A válságból ki­vezető út hosszúnak és ne­héznek ígérkezik. „Újabb szútjeszkai csatát kell meg­vívnunk, de most gazdasági téren” — mondta a napokban Szvetozar Rikanovics pénz- üigyminszter. Szutjeszkánál a II. világháború legvére­sebb partizánütközetét vív­ták, s így a kijelentés egy­A mostani csomagterv ki­induló pontja tehát az, hogy az IMF-íel és a nyugati hite­lezőkkel sikerül megállapod­ni az adósság átütemezésé­ben és új kölcsönök felvéte­liében. Erinek fejében Bel­grad hajlandó bizonyos kö­telezettségeket vállalni, s a parlament elé terjesztett programja lényegében eze­ket rögzíti. Az egész prog­ram három liberalizáción és három korlátozáson 'alapul. Felszabadítják az árakat, az importot és a devizapiacot, s szigorúan korlátozzák az egyéni és közfogyasztást, korlátozó pénz- és hitelpoli­tikát alkalmaznak. Május derekától a itenmé­árak az év végén 25, idén pedig havi átlagban 6—7 százalékkal emeLkedtek. Közben az ipari termelés nem mozdult el a holtpont­ról, sőt, ez év első negyedé­ben csökkent. Egyedül a kül­kereskedelmi kivitel ja­vult, ez azonban egymagá­ban nem ellensúlyozhatta az összes kedvezőtlen folyama­tot. A lakosság életszínvo­nala tavaly további 7 száza-- lékkai esett. értelmű: komoly áldozatok­ra kell felkészülni. A május 15-ével beveze­tendő intézkedések a ju­goszláv kormánynak a Nem­zetközi Valutaalappal (IMF- aláírás előtt álló szerződé­sén alapulnák. Egyes lapok azt írták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzintézetek „kényszerítették rá őket az országra,,. Ez azonban nem fedi a valóságot. A megálla­podással Belgrád csupa olyan kötelezettséget vállal, amelyek mind szerepelnek az éppen öt esztendeje elfo­gadott hosszú távú gazdasági stabilizációs tervben. A szövetségi kormány most abból indul ki, hogy az IMF-fel folyatott tár­gyalások sikeres befejezésé­vel Jugoszlávia 1,5 milliárd dollár új hitelt kap, s az or­szág 20—21 milliárd dollá­ros külföldi adósságállo­mányból az 1987—1995 kö­zött esedékes 6—6,5 milliárd dollárnyi tartozás visszafi­zetését elhalasztják — négy évi türelmi idővel — 16 év­re. Belgrád azt tervezi to­vábbá, hogy az idén 5,1 milliárd dollár bruttó kül­földi kölcsönt vesz fel, ami­ből 2,3 mdilíiárdot az esedé­kes törlesztési kötelezettsé­gekre kell fordítania. Vagyis 2,8 milliárd dollár „friss pénzre” számít a kereske­delmi bankoktól, a hitelező (nyugati országok kormá­nyaitól, az IMF-től és a Vi­lágbanktól. kék 46 százalékának • ára szabadon alakul, 14 száza­lékánál az árat a vállalatok oly módon képezik önállóan, hogy módosításuk előtt egy hónappal kötelesek lesznek arról értesíteni a szövetségi árhivatailt. A termékek 40 százaléka továbbra is köz­vetlen központi ellenőrzés alatt marad. Novemberben felszabadítják a termékek újabb 10 százalékának az árát. A célkitűzés szerint 1990-ig minden termék sza­badárassá válik. Központi ellenőrzés alatt marad a mezőgazdasági ter­mékek többsége: a kenyér, liszt, hús, tej, étolaj, cukor, valamint a petrolkémiái gyártmányok. Ezek szerint az ország egyes vidékei, tag- köztársaságai gazdaságszer­kezetüktől függően előnyö­sebb vagy hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Az élés­kamrának számító Vajdaság­ban például már most éle­sen felvetik, hogy a termék­árak fokozatos felszabadí­tása legalább két éven át sújtja őket, mert ez év vé­gén országos viszonylatban az ipari termékek csupán 20 százaléka marad ellenőrzés alatt, de a Vajdaságban leg­alább 40 százaléka. Az idén az importnak kö­rülbelül 40 százalékát teszik szabaddá. A devizapiac és az árfo- 1 vámpolitika liberalizálásá­val várhatóan csökken majd a dinár jellenlegi árfolyama, (most 1 dolláért 1510 dinárt adnak). A szakemberek sze­rint a dinár árfolyama a ke­mény valutákéhoz viszonyít­va az „első hullámban” 23— 25 százalékkal esik, de a későbbiek folyamán a keres­let-kínálat törvénye szerint fog alakulni és bizonyos szinten megállapodik. Beütemezett infláció A csomagterv egyik kulcs- fontosságú pontja a beüte­mezett infláció, amely 90— 95 százalékos lehet, vagyis 70—80 százalékkal kisebbnek kell lennie a tavalyinál. Senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy mi történik akikor, ha a pénz­romlás idén is három szám­jegyű lesz. Ezért foganatosí­tanak erősen korlátozó pénz- és hitelpolitikai rendszabá­lyokat. A forgalomba kerülő pénztömeg legfeljebb 69 szá­zalékkal gyarapodhat; a hi­telkamatokat az inflációhoz igazítják. A három hó­napra lekötött takarékbeté­tek utáni kamatláb 5 száza­lékkal haladja majd meg az úgynevezett revalorizációs rálát. A fogyasztást korlátozzák. Az egyéni és közfogyasztás 10 százalékkal lassabban emelkedhet, mint a vállala­tok jövedelme. A bruttó személyi jövedelem 139 szá­zalékkal lehet magasabb' az időarányos múlt évi kere­setnél. A szövetségi költség- vetés kiadásai a 90—95 szá­zalékos célmfláció aranyág ban növekedhetnek. A május 15-e utáni idő­szákra javasolt gazdaságpoli­tika nyomán módosítják az ország idei népgazdasági tervét. Tucatnyi új törvényt kell elfogadni, s ennék sok­szorosát módosítani. (A szö­vetségi parlament a leg­utóbbi két éviben 235 új tör­vényt alkotott, ami sajátos csúcseredménynek számít.) A kormányra és a képvise­lőkre egyaránt megfeszített munka vár. Márkus Gyula Akantusz néven alakult az első moszkvai építő szövetkezet, mely­nek 7 fiatal, több hazai és külföldi pályázaton díjat nyert építész a tagja. A szövetke­zet munkájára számos helyen szükség van. Így a városok köz­pontjainak hely­reállításában, a régi épületek kor­szerűsítésében, át­alakításában és mindenütt, ahol a szövetkezet rugal­massága folytán sikerrel konku­rálhat a helyi építészeti szer­vekkel. A képen: a szövetkezet né­hány tagja egy kazanyi színház modellje előtt. összeállította: Zsoldos György . B ■ ■■ M ■■ bB ■■ K ■ bS ■■ mm B mm B 'W mm B ■mm ■■' Feszült várakozás Új kölcsönök — kötelezettségek

Next

/
Oldalképek
Tartalom