Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-07 / 108. szám
6 Nemzetközi körkép 1988. MÁJUS 7. Egy hónappal a moszkvai csúcs előtt Jugoszlávia Ä reform reformja Egy kép a közelmúltból: Eduard Sevardnadze (jobbról) és George Shultz április 21-i megbeszélése, melyen a csúcstalálkozó előkészítése kapta a fő hangsúlyt. (MTI Telefotó) — A csúcsdiplomáciát gyakran hasonlítják valódi csúcsok megmászásához, s az előkészítő munkát végző magas beosztású diplomatákat a nepáli hegyivezetőkhöz, a serpákhoz. Ez egyáltalán nem tiszteletlenség vagy lebecsülés, hiszen ezek a vezetők viszik vállukon a 'terheket, készítenek táborhelyeket különböző magasságokban, s könnyítik meg azoknak a sztár-hegymászónak a dolgát, akik végül kitűzik a zászlót az óromra. Egy hónappal a moszkvai csúcs előtt alaposan megszaporodott a „serpák” dolga. Genfben megfeszített munka folyik azon a szerződéscsomagon, amely a hadászati támadó fegyverrendszerek ötvenszázalékos csökkentését tartalmazná. A hírek szerint öt okmányról van szó: az alapszerződésről, a kölcsönös adatközlésről, az ellenőrzés módozatairól, a leszerelendő fegyverek, eszközök megsemmisítéséről, valamint az űrfegyverkezéssel kapcsolatos megállapodásról. Ügy hírlik, az első négy okmány fogalmazványa, kész, de mintegy ezerkéitszáz (!) vitás, úgynevezett zárójeles szövegrész maradt, az ötödik pedig még vázában sem létezik. Igen kicsi már a valószínűsége annak, hogy mindez május végére készen álljon aláírásra. A közbeiktatott újabb Sevardnadze— Shultz találkozó sem ígér csodát. Zavarta a légkört, hogy Reagan elnök néhány esetben újra elragadtatta- magát a régi retoriáktól, amire a TASZSIZ szovjet hírügynöksége igen határozottan változóit, és az amerikai szóvivő magyarázta a magyárázandókat... A nehézségek valós felmérésével együtt — még ha a szerződések nem készülnek is el — Moszkvában komoly előrelépések történhetnek. Tisztázhatnak bizonyos vitákat, biztosíthatják a tárgyalások folyamatosságát a leszerelést illetően is, Kínában a több mint nyolcszázmilliós falusi lakosság körében mutatkozó válságjelekre derített fényt egy közvéleménykutatás, amelyet az ország 28 tartományában végeztek. A Kínai Kommunista Párt Központi Bizottságának és a kínai kormánynak a falusi politikával foglalkozó szakemberei mintegy tízezer parasztot kérdeztek meg: milyen problémái vannak, hogyan vélekedik a jelenlegi politikáról és a reformról, illetve a káderek tevékenységéről? , A felmérés eredménye azt tanúsítja, hogy a parasztok nem csupán elégedetlenek, hanem mind gyakrabban és hevesebben adnak hangot sérelmeiknek. A falusi lakosság állást foglal ugyan az immár tíz éves mezőgazdasági reform folytatása mellett, ám egyben bírálja azt a gyakorlatot, hogy miközben a mezőgazdasági termékek állami fel- vásárlási árai nem, vagy csak csekély mértékben emelkednek, szinte ugrásszerűen nőnek a parasztok számára fontos iparcikkek és nyersanyagok árai. Túlságosan magasnak tartják a növekvő adókat is. Nem utolsó sorban ilyen okokra vezethető vissza, hogy az említett felmérés szerint a megkérdezettek csaknem 58 százaléka úgy foglalt állást: tulajdonképpen nem bízik a párt és a kormány falusi politikájának tartósságában. Egyidejűleg több mint 58 százalék nyilvánított élesen kritikus véleményt a falusi körzetekben dolgozó párt és állami káderekkel szemben. A parasztok elmondták, hogy a káderek nagyrésze csak saját boldogulását tartja szem előtt, arra törekszik, hogy minél gyorsabban megszedje magát. A többnyire csak általáa többi témákban is. Hiszen az elmúlt napokban szovjet —amerikai megbeszélések zajlottak Párizsban a kambodzsai kérdésről, (egyelőre megszakadtak a közvetlenül érinteltt felek tárgyalásai), Rómában Közép-Ameriká- ról (ott viszont, nem kevés huzavona után, Managuában ültek asztalhoz a sandinista kormány, illetve a kontrák képviselői, de várható egy találkozó. S a francia fővárosban az emberjogi és humanitárius ügyekről. Természetesen továbbra is napirenden szerepel Afganisztán problémája. A hírek ellentmondásosak. Szerveződik az ENSZ ellenőrző gépezete, és két hét múlva megkezdődik a szovjet alakulatok kivonulása. Nadzsi- bullah elnök ezzel kapcsolatosan kijelentette, hogy a kivont csapatok magukkal viszik fegyverzetüket is. Ez a közlés azért lényeges, mert amerikai részről bejelentették, hogy folytatják a kormányellenes ej-ők fel- fegyverezését, s indokként a kormánycsapatok „túlfegy- verkezést” említik. Nehezíti a kibontakozást, hogy visszautasították a kabuli indítványt, miszerint létesítsenek fegyvermentes övezetekeit a* pakisztán—afgán határ térségében, Ennek Egy közvéleménykutatás tényei nosságokban megfogalmazott elégedetlenségre a magyarázatot maga a mind nyitottabbá váló kínai sajtó szolgáltatja. A Zsenmin Zsipao például éleshangú cikkben ostorozza azt a rendellenes jelenséget, hogy miközben a tartományi kereskedelmi vállalatok raktáraiban sokszázezer tonna műtrágya hever, a parasztok tömegesen panaszkodnak a műtrágya hiánya és drágasága miatt. A pártlap cikkére utalva közli a Csingcsj Zsipao című gazdasági lap azt a megdöbbentő adatot, amely szerint a múlt évben több mint 100 000 incidens történt a falusi körzetekben, s ezekben több millió paraszt vett részt. Az incidenseket az idézte elő, hogy a kereskedelmi szervek a nagyobb profit és a magasabb ár reményében visszatartották a műtrágyát és a gyomirtó szereket. Válaszul a feldühödött parasztok feltartóztatták és kifosztották a műtrágyát szállító vonatszerelvényeket, teherautókat, betörtek raktárakba és megostromolták a műtrágyagyárakat. A gazdasági lap rámutat, hogy a kereskedelmi vállalatok tudatosan visszatartják olyan, a parasztok számára fontos cikkek és termékek, nyersanyagok időbeni és normális forgalomba hozását, mint például a mezőgazdasági gépek és szerszámok, a műtrágya, a dízel-olaj, az alufólia. Ilyen termékekhez a parasztok helyenként csak megkésve és célja, hogy a menekültek (számukat öt és félmillióra bevcsülik, amikor Afganisztán népessége 17 millió) félelem nélkül hazatérhessenek. A jelek szerint jut még a moszkvai csúcsra is téma az Afganisztán körüli bonyodalmakból. Ami a felemás megnyilatkozásokat illeti, volt néhány példa rájuk a héten Nyugaton. Genscher. az NSZK külügyminisztere határozottan pozitív nyilatkozatában foglalkozott a Szovjetunióban zajló átalakulásról, egyben vitatkozott a kormánykoalíció másik szárnyának, a CDU-nak néhány politikusával, akik nem ilyen nézeteket vallanak. Brüszelben, a NATO legutóbbi ülésén a tárgyalások folytatása mellett szálltak síkra, ugyanakkor sürgették, hogy a washingtoni rakétamegállapodás által nem érintett, az 500 kilométer hatótávolságot meg nem haladó európai atomrakétáknál folytassák, sőt fokozzák a készültséget. Tehát tárgyalni. de fegyverkezni: vagy megfordíthatjuk a sorrendet; fegyverkezni, de tárgyalni. Ez az álláspont sem könnyíti a „serpák” dolgát... Réti Ervin rendszerint száz százalékos feláron jutnak hozzá. A Nunmin Zsipao, a kínai paraáztok lapja megnyilatkoztatott egy mezőgazdasági szakembert, aki elmondotta, hogy már-már elviselhetetlen terhet jelent a parasztoknak az ajándékokra és pénzre éhes káderek kielégítése. Egyáltalán nem ritkaság, hogy egy rutinszerű hivatalos igazolás 100—150 jüanba kerül a paraszt számára. A Nunmin (Zsipao hangsúlyozza: a parasztok úgy érzik, egyre szorosabb a hurok a nyakukon, és mind élesebbé válik a konfliktus a káderek és a falusi lakosság tömegei között. Ezt mutatja az az eset, amely Hunan tartományban történt. A parasztok, akik úgy érzik, hogy kizsigerelik őket, több faluban megtagadták az állami felvásárlási kvóta teljesítését gabonából. Végül az állambiztonsági szerveket kellett bevetni, hogy jobb belátásra térítsék a lázadozó parasztokat. Fegyveres katonák és rendőrök vették körül a falvakat, s házról-házra járva kutatták és kobozták el a kamrákban talált gabonát. Ily- módon „teljesítették” az állami felvásárlási tervet. A parasztok körében eléggé általánosnak mondható az a vélemény, hogy a párt és a kormány káderei leginkább csak arra szolgálnak, hogy három dologtól fosz- szák meg a falusiakat: a gabonától, a pénztől és a gyermekáldástól (utalás a többnyire kötelező születés- korlátozásra — szerk.) — mutat rá a Nunmin Zsipao, és figyelmezteti az illetékeseket: orvosolni kell a parasztok jogos panaszait, mert az ő türelmük és tűrőképességük sem végtelen. Éliás Béla Jugoszlávia újabb gazdasági reform előtt áll. A szövetségi parlament májusban hatályon kívül helyezi a tavaly novemberben bevezetett, de eddig kevés eredményit hozott szigorító .gazdasági szabályzókat, a részleges ár- és bérbefagyasztási rendeleteket, miután nem biztosították az alapvet- célkitűzéseket: az infláció megfékezését. A fogyasztói Ilyen körülmények között juttatta el a belgrádi szövetségi kormány új gazdasági reformjavaslatait a parlamenthez, amelynek május közepén kell rájuk ütnie a pecsétet. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy e napokban az ország egész társadalma feszült várakozás jegyében él. Janez Zemljanics, a szövetségi kormány alel- nöke nyilatkozatában kijelentette, hogy az új rendelkezések „várhatóan sokkhatást keltenke, de ezt ki kel bírni”. A közvélemény ezután hirtelen árrobbanástól fél. Altitól tart, hogy a szabadárassá váló termékek, főként tartós fogyasztási cikkek máról holnapra 100— 200 százalékkal is megdrágulhatnak. Mások kevésbé borúlátóak, és azt várják, hogy a piaci törvényszerűségek következetesebb érvényesítésével az árak egyszerűen „kidühöngik magukat” s végül azon a szinten állapodnak meg, amit a kereslet-kínálat megszab. Az újabb reform fellélegzést jeleníthet a gazdaságnak, de a párt- és állami vezetésnek is. A válságból kivezető út hosszúnak és nehéznek ígérkezik. „Újabb szútjeszkai csatát kell megvívnunk, de most gazdasági téren” — mondta a napokban Szvetozar Rikanovics pénz- üigyminszter. Szutjeszkánál a II. világháború legvéresebb partizánütközetét vívták, s így a kijelentés egyA mostani csomagterv kiinduló pontja tehát az, hogy az IMF-íel és a nyugati hitelezőkkel sikerül megállapodni az adósság átütemezésében és új kölcsönök felvételiében. Erinek fejében Belgrad hajlandó bizonyos kötelezettségeket vállalni, s a parlament elé terjesztett programja lényegében ezeket rögzíti. Az egész program három liberalizáción és három korlátozáson 'alapul. Felszabadítják az árakat, az importot és a devizapiacot, s szigorúan korlátozzák az egyéni és közfogyasztást, korlátozó pénz- és hitelpolitikát alkalmaznak. Május derekától a itenméárak az év végén 25, idén pedig havi átlagban 6—7 százalékkal emeLkedtek. Közben az ipari termelés nem mozdult el a holtpontról, sőt, ez év első negyedében csökkent. Egyedül a külkereskedelmi kivitel javult, ez azonban egymagában nem ellensúlyozhatta az összes kedvezőtlen folyamatot. A lakosság életszínvonala tavaly további 7 száza-- lékkai esett. értelmű: komoly áldozatokra kell felkészülni. A május 15-ével bevezetendő intézkedések a jugoszláv kormánynak a Nemzetközi Valutaalappal (IMF- aláírás előtt álló szerződésén alapulnák. Egyes lapok azt írták, hogy az IMF és a nemzetközi pénzintézetek „kényszerítették rá őket az országra,,. Ez azonban nem fedi a valóságot. A megállapodással Belgrád csupa olyan kötelezettséget vállal, amelyek mind szerepelnek az éppen öt esztendeje elfogadott hosszú távú gazdasági stabilizációs tervben. A szövetségi kormány most abból indul ki, hogy az IMF-fel folyatott tárgyalások sikeres befejezésével Jugoszlávia 1,5 milliárd dollár új hitelt kap, s az ország 20—21 milliárd dolláros külföldi adósságállományból az 1987—1995 között esedékes 6—6,5 milliárd dollárnyi tartozás visszafizetését elhalasztják — négy évi türelmi idővel — 16 évre. Belgrád azt tervezi továbbá, hogy az idén 5,1 milliárd dollár bruttó külföldi kölcsönt vesz fel, amiből 2,3 mdilíiárdot az esedékes törlesztési kötelezettségekre kell fordítania. Vagyis 2,8 milliárd dollár „friss pénzre” számít a kereskedelmi bankoktól, a hitelező (nyugati országok kormányaitól, az IMF-től és a Világbanktól. kék 46 százalékának • ára szabadon alakul, 14 százalékánál az árat a vállalatok oly módon képezik önállóan, hogy módosításuk előtt egy hónappal kötelesek lesznek arról értesíteni a szövetségi árhivatailt. A termékek 40 százaléka továbbra is közvetlen központi ellenőrzés alatt marad. Novemberben felszabadítják a termékek újabb 10 százalékának az árát. A célkitűzés szerint 1990-ig minden termék szabadárassá válik. Központi ellenőrzés alatt marad a mezőgazdasági termékek többsége: a kenyér, liszt, hús, tej, étolaj, cukor, valamint a petrolkémiái gyártmányok. Ezek szerint az ország egyes vidékei, tag- köztársaságai gazdaságszerkezetüktől függően előnyösebb vagy hátrányosabb helyzetbe kerülnek. Az éléskamrának számító Vajdaságban például már most élesen felvetik, hogy a termékárak fokozatos felszabadítása legalább két éven át sújtja őket, mert ez év végén országos viszonylatban az ipari termékek csupán 20 százaléka marad ellenőrzés alatt, de a Vajdaságban legalább 40 százaléka. Az idén az importnak körülbelül 40 százalékát teszik szabaddá. A devizapiac és az árfo- 1 vámpolitika liberalizálásával várhatóan csökken majd a dinár jellenlegi árfolyama, (most 1 dolláért 1510 dinárt adnak). A szakemberek szerint a dinár árfolyama a kemény valutákéhoz viszonyítva az „első hullámban” 23— 25 százalékkal esik, de a későbbiek folyamán a kereslet-kínálat törvénye szerint fog alakulni és bizonyos szinten megállapodik. Beütemezett infláció A csomagterv egyik kulcs- fontosságú pontja a beütemezett infláció, amely 90— 95 százalékos lehet, vagyis 70—80 százalékkal kisebbnek kell lennie a tavalyinál. Senki sem tud választ adni arra a kérdésre, hogy mi történik akikor, ha a pénzromlás idén is három számjegyű lesz. Ezért foganatosítanak erősen korlátozó pénz- és hitelpolitikai rendszabályokat. A forgalomba kerülő pénztömeg legfeljebb 69 százalékkal gyarapodhat; a hitelkamatokat az inflációhoz igazítják. A három hónapra lekötött takarékbetétek utáni kamatláb 5 százalékkal haladja majd meg az úgynevezett revalorizációs rálát. A fogyasztást korlátozzák. Az egyéni és közfogyasztás 10 százalékkal lassabban emelkedhet, mint a vállalatok jövedelme. A bruttó személyi jövedelem 139 százalékkal lehet magasabb' az időarányos múlt évi keresetnél. A szövetségi költség- vetés kiadásai a 90—95 százalékos célmfláció aranyág ban növekedhetnek. A május 15-e utáni időszákra javasolt gazdaságpolitika nyomán módosítják az ország idei népgazdasági tervét. Tucatnyi új törvényt kell elfogadni, s ennék sokszorosát módosítani. (A szövetségi parlament a legutóbbi két éviben 235 új törvényt alkotott, ami sajátos csúcseredménynek számít.) A kormányra és a képviselőkre egyaránt megfeszített munka vár. Márkus Gyula Akantusz néven alakult az első moszkvai építő szövetkezet, melynek 7 fiatal, több hazai és külföldi pályázaton díjat nyert építész a tagja. A szövetkezet munkájára számos helyen szükség van. Így a városok központjainak helyreállításában, a régi épületek korszerűsítésében, átalakításában és mindenütt, ahol a szövetkezet rugalmassága folytán sikerrel konkurálhat a helyi építészeti szervekkel. A képen: a szövetkezet néhány tagja egy kazanyi színház modellje előtt. összeállította: Zsoldos György . B ■ ■■ M ■■ bB ■■ K ■ bS ■■ mm B mm B 'W mm B ■mm ■■' Feszült várakozás Új kölcsönök — kötelezettségek
