Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-27 / 126. szám
1988. MÁJUS 27. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A városi tanács kommunális üzeme április közepén kezdte meg Szolnokon a tanácsi kezelésű utak útburkolati jeleinek felújítását, újrafestését. A munkát az időjárástól függően, egy-, másfél hónap múlva fejezik be. Felvételünk az Ady Endre úton készült (Fotó: K. É.) Fórum Jászkisóren Tegnap délelőtt a magyar—lengyel barátsági hét eseményeként Jászkisérre érkezett Zbigniew Lakomski követségi tanácsos, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója, akit a művelődési házban a község vezetői fogadtak. Ezután megtekintette a település nevezetességeit majd délután részt vett a Ki tud többet Lengyelországról? elnevezésű vetélkedőn. Látogatása fórummal fejeződött be, ahol Zbigniew Lakomski válaszolt az érdeklődők hazájával kapcsolatos kérdéseire. A versenyképes termékek szemléje volt Bezárta kapuit a BNV A Tigáz tapasztalatai a fűtési idényről (Folytatás az 1. oldalról) val pedig haladni tudtak az elöregedett acél-gázlábazatok úgynevezett korróziós feltárási munkálataival is. A korrózió miatti vizesedést — ilyen gondok leginkább Szolnokon és Kisújszálláson tapasztalhatók — megszüntető rekonstrukciós beruházásokat, a lábazatcseréket folyamatosan végzik. A megye- székhely Keskeny János útján például az 1989-es fűtési szezon kezdetére cserélik ki a vezetékeket. A nehézségek ellenére — vélekednek a szolnoki kirendeltségen — körzetükben komoly kifogásuk nem lehetett az elmúlt fűtési szezonban fogyasztóiknak, hiszen a megye egyetlen településén sem voltak kapacitásgondok, mindenhol biztosítani tudták a szabványok szerinti gáznyomást. A BNV zárónapján, Be- recz Frigyes ipari miniszter csütörtökön összegezte az MTI munkatársainak az idei vásár tapasztalatait. A miniszter vitába szállt azokkal, akik szerint az ipar csak azt nyújtotta, amit tavaly, vagy azelőtt. — Ezen a vásáron a vállalatok és szövetkezetek számos olyan terméket is kiállítottak, amely igazán korszerű és versenyképes — hangsúlyozta. — A beruházási javak mostani szakvásárán az elektronika állt a középpontban, szinte valamennyi ilyen terméket előállító vállalat egész sor újdonságot mutatott be. Ide sorolhatók az új számítógépek, az űrtávközlési adások vételére alkalmas egyéni és közösségi rendszerek. Általában igen színvonalas volt a vegyipar részvétele a vásáron. Tapasztalható már némi arányeltolódás a magasabb feldolgozottságú, értékesebb félkész- és késztermékek irányába. — A gépipari kiállítók sorában színesnek bizonyult a járműipar bemutatója . de igazán friss újdonsággal nem jelentkeztek a hazai kiállítók. Ennek fő oka az, hogy például az autóbuszok esetében a sorozatgyártáshoz hiányoznak a korszerű főegységek, köztük a nagyteljesítményű motorok. A jelenlegiek ugyanis elavultak és környezetszennyezők. Tehát hiába készült el a tervező- asztalon egy versenyképes, jó. modern konstrukció, ha a háttéripar ezzel nem képes lépést tartani. A vásár tükre volt annak, amit az ipar ma produkálni képes — mutatott rá Berecz Frigyes. A tavaszi vásárt összesen 350 ezren keresték fel. Az idén kisebb volt az érdeklődés, mint korábban, ám mindenképpen élénkebb volt az üzleti élet. Méhésziskolát terveznek Cél: az értékesítési feltételek javítása Országos mézvásár Jászberényben A méhészet, azon túl, hogy exportképes terméket kínál és mintegy 15—20 millió dollár értékű bevételt hoz évenként az országnak, nélkülözhetetlen a növény és gyümölcstermesztésben. A mezőgazdaságban a kemizálás hatására megfogyatkozott, elpusztult vadon élő rovarok miatt különösen nagy szerepe van a méheknek, amelyek közreműködésével — a meg- porzás révén — a terméseredmények jelentősen javulhatnak. Az ország méz- termését szinte kizárólag magángazdák, hobbi-méhészek adják, akik nagyobb nek gyarapítását, a korszerű méhészkedés elterjesztését, a rendszeres oktatást tekinti. Ennek érdekében neves szakemberek részvételével rendszeresen tartanak előadásokat, tájékoztatókat, a közelmúltban szakmai kiránduláson is voltak, Gödöllőn az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutató Intézet méh- tenyészetét tekintették meg. A klubnak határozott szándéka az értékesítési feltételek javítása. Néhány éve még a szakcsoporttól kizárólag a Hungaronektár vásárolta fel a termést. Azóta A nagy sikerű szakmai kiránduláson méhcsaládokat vizsgálnak a klubtagok részt áfész szakcsoportokban tevékenykednek. A szakcsoport által nyújtott előnyök azonban a jászsági méhészeket nem elégítették ki, ezért a múlt év októberében önálló klubot alakítottak. A Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában megalakult 90 tagú Szatmári László Méhész Klub fő feladatának a bővülő számú tagság ismereteibővült a felvásárlók köre és jótékony árverseny alakult ki, ami feltehetőleg kivezeti -a méhészetet a vegyszerezés által okozott mély kátyúból. Igaz ez azzal is járt, hogy az Egyesült Jászsági Áfész a korábbi éves 6—7 vagon felvásárlással szemben tavaly szinte semmi mézet nem kapott a termelőktől. Idén ugyan megnövekedett a szerződött mennyiség, de a klub további lehetőségeket keres az évi 15 vagon méztermésének értékesítésére. Molnár György klubvezető elmondta, hogy országos mézvásárra készülnek augusztus első szombatján. Ilyen több, mint 50 éve nem volt az országban, ezért a zavartalan lebonyolítás érdekében már most megkezdik a felkészülést. Az igények felmérése és a felvásárlók idejében történő tájékoztatása miatt arra kérik az eladni szándékozó méhészeket, hogy július 20-ig jelezzék szándékukat (név, cím, mézfajta, mennyiség megjelölésével) a Hűtőgépgyár Munkás és Ifjúsági Házában) 5100 Jászberény, Bercsényi út 1.). Ennek ellenére azért későbbi jelentkezéseket is elfogadnak, de az előkészületekhez tartozik, hogy megfelelő érdeklődés esetén árverésre is sor kerülhet. A vásárra a termelők, az esetleges későbbi minőségi kifogások megelőzésére 2 mintát hozzanak magukkal, mézből fél, egyéb méhészeti termékből (viasz, virágpor, propolisz) 1—2 kilogramm mennyiséget. A mézvásárra várják a termelők és felvásárlók mellett a kis és nagy fogyasztók részvételét is. A méhészkedés gazdaságosságának javításán túl nagy hangsúlyt fektetnek a szakmai képzésre is. A nagy érdeklődésre való tekintettel tervezik, hogy az ország egyetlen, Zalaapátin működő, méhészeti iskolájának kihelyezett tagozatát indítsák Jászberényben, mely szakmunkásbizonyítványt ad a résztvevőknek. Volt egyszer egy kertészet B virág szebb, a liba gazdaságosabb (Üveg)háztartási deficit Rákóczifalván Amikor virágot veszünk, nemigen jut eszünkbe, hogy a kezünkben tartott szegfű, rózsa vagy gerbera tulajdonképpen egy veszteséges ágazat produktuma. Szépségre, szeretet- re gondolunk, nem pedig száraz és könyörtelen számokra, amik arról tanúskodnak, hogy a nagyüzemi virágkertészet ráfizetésessé vált az utóbbi években. Nem kivétel ez alól a Rá- kóczifalvi Rákóczi Termelő- szövetkezet szajoli virágháza sem — ami eredetileg zöldségkertészet céljaira épült. Nemrégiben felröppent a hír, hogy libák — vagy más baromfik — költöznek az üvegházakba, s megszűnik a kertészkedés. A dolog nem maradt persze visszhang nélkül, hiszen tíz éve azzal a kimondott szándékkal hozták tető alá ezt a kertészetet, hogy ellássa a megyeszékhelyet és környékét primőrökkel valamint üvegházi áruval. (Utóbb a zöldségkertészet teljesen megszűnt, helyét a virág foglalta el). Jelentős állami és megyei támogatásról is szólt a fáma, amit az eredeti — A hetvenes évek közepén — mondta a beruházás indításának körülményeiről Bereczky László tsz-elnök —, amikor a lakosság élet- színvonala a legmagasabb volt, megnövekedett az igény és a kereslet az üvegházi növények és áruk iránt. Szolnok megyének egyetlen négyzetméternyi említésre méltó üvegfelülete sem volt, így vetődött fel a beruházás gondolata. Elvárásként fogalmazták meg azt velünk szemben a megye vezetői. Ez akkor ésszerűnek is tűnt, hiszen távolról, az ország más vidékeiről kellett fedezni a szükségletet. Nem a rákóczifalvi volt akkor az egyetlen ilyen beruházás hazánkban. A nagy zöldségtermesztési tradíciókkal rendelkező Bulgáriából tíz ilyen nagyságrendű üvegház — a szajoli hat hektáros — komplett berendezése érkezett Magyarországra, s ezek egyike került a szóban forgó kertészetbe. — A helyzet azonban alapvetően megváltozott — folytatta a téeszelnök a szajoli létesítmény históriáját. — Három éven át volt nyereséges az egész, aztán veszteA szövetkezet vezetősége előbb csak a zöldségtermesztés felszámolásáról hozott döntést, s maradt a virág. Ez az intézkedés javított ugyan valamit a helyzeten, de csak átmenetileg. 'A végső lökést mégsem a veszteségesség adta meg. Bereczky László elmondta, hogy ezt a szövetkezet még képes — és hajlandó is — lett volna „lenyelni” az ellátás színvonala érdekében és egy jobb időszak reményében. Nagyobb baj, hogy a tízéves fűtési cél szolgálatára kapott a szövetkezet, nem pedig baromfitenyésztésre. Nos, a tények a következők: a csaknem 240 millió forintba kerülő beruházás 1978-ban készült el, közel 140 millió forint állami és 10 millió megyei támogatással. Az eredeti elképzelések szerint — a tíz év előtti költségekkel számolva — az üvegházba fektetett pénz harminc év alatt megtérült volna, mert akkor még nyereség képződött az ágazatban. Ezzel szemben, a következő tíz esztendőből hétben veszteséges volt a szövetkezet számára a szajoli kertészet. A vezetőség 1983-tól folyamatosan emelkedett, s évi átlaga meghaladta a 7 millió forintot. ségessé vált. Ennek két oka van. Az egyik, hogy stagnált, majd romlott az életszínvonal, s ezzel visszaesett a kereslet is ezek iránt a drága termékek iránt. Kétszáz forintos paradicsomot nemigen tudnak az emberek kiló- számra vásárolni. A másik ok az agrárolló kinyitása. Ugrásszerűen nőttek a költségeink, ugyanakkor az árak alig mozdultak. Az energia, a sokféle kemikália ára a többszörösére nőtt tíz év alatt, ugyanakkor még most is hat forint ötven fillért tudunk átlagosan eladni egy szál virágot, ami tíz évvel ezelőtt is közel ennyi volt. Nem kedveztek a szabályozók sem, hiszen ez az ágazat köztudottan kézimunka-igényes, a munkabért viszont erősen adóztatja a kormányzat. Az eredetileg három százalék kamatra felvett hiteleinket tizenhárom százalékkal kell visszafizetnünk, ami szintén nem teszi olcsóbbá az üvegházi termékeinket. Megjelentek és megerősödtek ugyanakkor a kistermelők, akik egyharmad költséggel produkálhatták ugyanazt a terméket, mint mi, a nagyüzem. rendszer a hatósági előírások szerint rekonstrukcióra szorul, a szükséges források viszont hiányoznak. A kereskedelmi bankok veszteséges termelést nem finanszíroznak, így erre a rekonstrukcióra sem adnak pénzt. A felújítás mintegy negyven- millióba kerülne, s a szövetkezet vezetősége is a bankokhoz hasonlóan döntött: veszteséges tevékenységre nem költ, inkább a jólmenő ágazatokat fejleszti. Ezért a tavalyi év végén leselejtezték az üvegházat és a hozzá kapcsolódó eszközöket. A leselejtezés persze csupán egy könyvelési, készletgazdálkodási művelet, ami korántsem jelenti a megsemmisítést, de még az értékesítést sem feltétlenül. A virágház áll, „dolgozik”, s a folyamatban lévő termesztés a jövő év végére fut ki. A szövetkezet vezetősége utasította a szakmai vezetést, hogy a továbbiakban hasznosításra dolgozzon ki részletes tervet, hogy a gazdaság a legkevesebbet veszítse az ügyleten. Vannak alternatívák. Átmeneti segítséget jelentene, ha az illetékes hatóságok halasztást engedélyeznének a> felújítás megkezdésére, bár erre kevés az esély. Ellenkező esetben a liba lehet az egyik megoldás. A fűtési szezon kimaradna, s csak a tavasztól őszig tartó időszakban hasznosulnának az üvegházaik. De lehetséges a jelenlegi profil megőrzése is úgy, hogy kora tavasztól fóliaház- szerűen üzemelnének, lényegesen kisebb fűtéssel. A kívülállóban felvetődhet persze a kérdés — nem is alaptalanul —, hogy nem lehetett volna ezt valami módon mégis nyereségessé tenni, és megtartani a lakosság szolgálatában? Máshol hogyan csinálják vajon, hogy nekik megéri? A kérdést Bereczky Lászlóval beszélgetve sem kerülhettük meg. Máshol sem megy — A mienkhez hasonló körülmények között működő nagyüzemi virágkertészetek szintén veszteségesek — reagált az elnök. — Egyébként meg lehet számolni az ellenpéldákat, Szombathely a nyugati határ mellett van, így az osztrák piac nyereségessé teszi őket; a szentesiek termálvízzel, tehát gyakorlatilag ingyen fűtenek. Csák megjegyzem, hogy a mi költségeinknek több mint fele éppen erre megy el. A főváros környékiek külön kategóriába tartoznak, mert bolthálózatuk révén a kereskedelmi árrést is lefölözik, s ez javítja a helyzetüket. A többieknek hozzánk hasonlóan, veszteséges a kertészkedés. Döntés tehát — végleges — a jövő tavaszai. A szövetkezet azonban, ez már biztos, nem fordít több pénzt — tízmilliókat — a veszteség finanszírozására. Első reakcióként azt mondhatnánk, hogy mi lesz így a lakosági ellátással, s tán még a felelősséget is emlegethetnénk. Átgondolva azonban a dolgot, könnyen belátható az igazság másik oldala is. Csak egy gazdasági alaptörvény érvényesül: felszámolják a veszteségest, fejlesztik a nyereséget hozót. Most ez még kicsit szokatlan nekünk. Ei. Murányi László Nyílik az agrárolló Veszteséget nem támogatunk A megyei vállalatok együttműködésének szép példája, hogy a Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazdaság apriték előtéttUzelő berend ezéséhez a Szolnoki Vas és Faipari Kisszövetkezet gyártott kazánt, amit az idei BNV-n mutattak be (Fotó: N. Zs.) L. P.
