Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-26 / 125. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 26. Polgári védelem szottak” a gyakorlatnak. Ez azt jelentette, hogy a műszakból körülbelül két órát a gépek áramtalanításával, az üzemcsarnok kiürítésével, „biztonságos” helyre való vonulással töltöttek. A nép- gazdasági haszon még ezt figyelembe véve is jelentős. Az üzemi komplex gyakorlat haszna tehát minden teA múlt hét péntekjén és szombatján polgári védelmi üzemi komplex gyakorlatot tartottak a Hűtőgépgyárban. Az Ipari Minisztérium által elrendelt gyakorlatot kéthónapi felkészülés előzte meg. A feltételezés szerint békeidőszaki katasztrófa, földrengés által okozott kár- területen kellett életmentő és kárfelszámolási munkálatokat végezni. Jó lehetőség adódott ezáltal a parancsnokok irányítókészségének és az egész állomány felkészültségének felmérésére. Ugyanakkor az egész tevékenység népgazdasági célokat is szolgált. A parancsnoki és az önvédelmi állomány mellett ugyanis a szabad szombat ellenére a központi gyár dolgozóinak húsz százaléka, összességében mintegy nyolcszáz ember részt vett a gyakorlaton. Közülük négy- száznyolcvanan a termelésben vettek részt, de „alájátA gyakorlat értékelésére sorakozott az állomány Üt ban a kárhelyre kintetben egyértelmű. Fontosságának felismerésére utal az is, hogy a feladatok végrehajtását a vállalat vezérkara mellett figyelemmel kísérte Kovács Miklós, a jászberényi városi pártbizottság első titkára. Búzás Sándor, a városi tanács elnöke és a megyei honvédelmi bizottság részéről Mezőfi István. A polgári védelem megyei parancsnokságát Szé- csi Ferenc ezredes, megyei törzsparancsnok képviselte. A dolgozók fegyelmezetten vettek részt az üzemi komplex gyakorlaton és megfelelő felkészültségről tettek tanú- bizonyságot. Mindenek előtt ennek tudható be, hogy Kuti Egon, az Ipari Minisztérium által megbízott gyakorlatvezető tapasztalatait így summázta lapunk munkatársának: a Hűtőgépgyár polgári védelmi üzemi komplex gyakorlata elérte a kitűzött célt. Ezek a hosszú évek után ismétlődő gyakorlatok a vállalat vezetői számára is igazolják, hogy milyen erő és lehetőség van a polgári védelemben. Kétszer nyolc órában A népgazdasági célok szolgálatában Komplex polgári védelmi üzemi gyakorlat a Hűtőgépgyárban A herényiek kitettek magukért Ifjú gárdisták megyei döntője Kétévenként rendezik az Ifjú Gárda szakági (polgári védelmi, tűzoltó, munkásőr, rendőr és honvédelmi) megyei döntőjét. Erre az eseménysorozatra a közelmúlt napokban került sor. A polgári védelmi szakágban a következő helyezések születtek: 1. Jászberény I. csapata; 2. Jászberény II. csapata; 3. A Szolnoki 633. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet polgári védelmi szakalegysége. A döntő résztvevői a harci túra mellett több állomáson bizonyították felkészültségüket. Részt vettek politikai és ifjú gárdista ismereteikre utaló totó kitöltésében, ismerkedtek 'a műszerekkel. bemutatták a védőeszközök használatát és tanúbizonyságát adták egészségügyi és elsősegélynyújtási ismeretüknek. Nemcsak a dobogóra kerültek, hanem a megyei döntő minden résztvevője is méltó a dicséretre, hiszen — részben a központi támogatás csökkenésének betudhatóan — bizonyos fokú áldozatvállalást jelentett számukra a megjelenés. A részbeni önellátás mellett sátrat is magukkal kellett vinni Szolnokra, a megyei döntő színhelyére. Elmondhatták,' hogy hátukon a házuk. A június első hetében sorra kerülő országos döntőn megyénket Jászberény I. csapata képviseli majd. Képünkön a védőeszközökkel ismerkednek az Ifjú Gárda tagjai. Többszöröse a normának r Útépítés egy gyakorlat ürügyén Jót tett a „háborús hangulat" Ezen a május közepi hétvégén hajnalban riasztották a polgári védelmi szervezet törzsét, és hét órakor már hadraíogható volt a Megyei Közúti Igazgatóság gárdája. Bede János igazgató tartott rövid eligazítást, majd megkezdődött a munka, melyben a tiszafüredi üzemmérnökség teljes személyi állománya mellett részt vettek a szolnoki, a jászberényi és a kisújszállási üzemmérnökség gépei. A szolnoki gépműhely is képviselve volt. Munkában a tűzoltók Kiváló munkát végeztek tehát ezen a gyakorlaton a Közúti Igazgatóság dolgozói, — pedig nem volt könnyű a dolguk. Az útépítéshez szükséges anyagokat nagy távolságról kellett a helyszínre szállítaniuk. A bitument például az újszászi. a tisza- tenyői és a tiszafüredi tárolóból vitték, a kőanyagot pedig a fegyverneki depóról. Ott 'László, a Közlekedési Minisztérium katonai osztályának vezetője is elismerését fejezte ki a gyakorlat résztvevőinek. Feladatuk egy feltételezett háború esetén a Tiszán való átkelés biztosítása volt. Fegyvernek határában ezért kellett rendbetenniük egy kb. három kilométeres, a nagykörűi komphoz vezető utat. Az építőmunka mellett a Közúti Igazgatóság egészségügyi, felderítő és a megyei Tűzvédelmi Parancsnokság egységeivel együttműködve a tűzoltó alegysége is részt vett a gyakorlaton. Ennek során a napi norma szerinti 2200 négyzetméternyi útburkolat helyett hetet hoztak rendbe. Felhasználtak 18,700 négyzetméternyi útfelületre elegendő 1984 tonna zúzott követ, 676 tonna zúzalékot, 94 tonna bitument. Valaki méltán jegyezte meg: jót tett a „háborús” hangulat, serkentőleg hatott a munkára, melynek értéke 2,2—2,3 millió forintra tehető. Ez a gyakorlat is bizonyságul szolgált arra, hogy a Készül az új útszakasz Ctban a felderítők polgári védelmi szervezettel való törődés nem felesleges nyűg a gazdasági vezetők számára, hanem nagyon is szükséges feladat. Ilyenkor, normális körülmények között is hasznot hajtó szervezetről van szó, rendkívüli körülmények között pedig felbecsülhetetlen értékű a léte. És ennek a gyakorlatnak példájánál maradva: nemcsak a Közúti Igazgatóság, hanem a helyi termelő- szövetkezet és a nagy kerülőket nem kedvelők számára is. Szolnok és Kisköre között ugyanis — közel száz kilométernyi folyamszakaszon — nincs közúti híd, marad a komp igénybevétele. A Fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetnek pedig éppen a kiépített útszakasz végén van a nagy forgalmat bonyolító konzervgyára. Nemcsak a munkában kiválóak Jól vizsgáztak polgári védelemből is A ,.sérülteket” elsősegélyben részesítik A Jászsági Építőipari Kisszövetkezetnél a múlt hét végén nem igazolódott be az a régi mondás, miszerint ha „nincs otthon a macska, cin- cognak az egerek”. Az elnökasszony ugyanis tagja volt az országos pártértekezleten részt vevő megyei küldöttségnek, ezért helyette az üzemi törzsparancsnok vette kezébe az üzemi komplex gyakorlat irányítását. — Feladatuk a háborút megelőző időszak üzemi polgári védelmi munkálatainak gyakorlása volt, kiemelve a dolgozók egyéni védelmével, elrejtésével, az üzem állóképességének fokozásával kapcsolatos feladatokat — tájékoztatott Szécsi Ferenc ezredes, megyei törzsparancsnok, aki ellenőrizte az egész folyamatot. — Hatos erősségű földrengés következtében műszaki kárhely, tűz és sérülés feltételezése szerepelt a gyakorlatban, illetve az, hogy egy ismétlődő földrengés következtében a Hűtőgépgyárban meggyulladt műanyagokból keletkező gázt sodor a szél az építők telepére, ezért gázálarcban kell dolgozni. A szövetkezet külső telepén tűzkárt imitáltak. a belsőn pedig egészségügyi mentésen és a műszaki kár felszámolásán volt a hangsúly. Ez utóbbi során itt is közhasznú munkát végeztek; egy régi, korábban szárításra használt épületet bontottak le. Az üzemi komplex gyakorlaton közel százan vettek részt. Helytállásukkal elégedett volt a megyei törzsparancsnok: — A parancsnokok tisztességgel felkészítették az állományt, jelentéseik szakszerűek voltak. Fegyelmezett, precíz, pontos végrehajtás volt jellemző a gyakorlatra. Ez a szövetkezet megkapta már a Minisztertanács vándorzászlaját is és 1982 óta mindig kiérdemelte a kiváló címet. Ez a gyakorlat azt bizonyította, hogy nem csak a termelésben tűnnek ki. Hogy mindez minek köszönhető? Kátai József, a helyi szervezet politikai helyettese szerint annak, hogy mindenki megértette és magáévá tette feladatát.
