Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-25 / 124. szám
1988. MÁJUS 25. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A barátsági szerződés jubileuma alkalmából A megyeszékhelyre látogatott a lengyel nagykövet Kereskedelmi árubemutató tizenkét vállalat termékeiből barátságára, s a negyven év előtti nevezetes napra, amikor a két ország vezetői aláírták a barátsági és kölcsönös együttműködési szerződést. Szólt közös gazdasági ügyeinkről is. hangsúlyozva, hogy lehetőségeink sokkal nagyobbak, mint amit eddig kihasználtunk. Elmondta, hogy Lengyelország évi 1 milliárd 200 millió rubel értékű árucserét bonyolít hazánkkal, s tavaly már közös vállalatot, kooperációs kapcsolatok létrehozásáról is kának bővítésére — a hazai vásárlók jobb szolgálata érdekében. A béke- és barátsági hónap eseményeként magyar— lengyel barátsági hét kezdődött megyénkben. Ennek egyik rendezvényeként tegnap Szolnokra érkezett Zbigniew Lakomski nagykövetségi tanácsos, a Lengyel Tájékoztató és Kulturális Központ igazgatója, akit a népTadeusz Czechovicz lengyel nagykövet megnyitja az árubemutatót Tegnap Szolnokra látogatott Tadeusz Czechowicz, a Lengyel Népköztársaság budapesti nagykövete. A vendéget a megyei pártbizottság székházában Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára fogadta, s tájékoztatta megyénk életéről, majd időszerű társadalompolitikai és gazdasági kérdésekről váltottak szót. Az eszmecserén részt vett Simon József, a megyei pártbizottság titkára. Tadeusz Czechowicz délelőtt Simon Józsefnek, a megyei pártbizottság titkárának társaságában az SZMT művelődési házának nagytermében találkozott a Kunság Füszért valamint a megye vezető kereskedelmi szakembereivel. A nagyteremben ugyanis a Kunság Füszért és a lengyel To- rimex Külkereskedelmi KMFT kereskedelmi árubemutatót rendezett. A kiállítás az első megyei rendezvénye annak az ünnepség- sorozatnak, amelyet a Magyar— Lengyel Barátsági és Kölcsönös Együttműködési Szerződés aláírásának negyvenedik évfordulója tiszteletére rendeznek hazánkban. A Kunság Élelmiszer és Vegyiáru Kereskedelmi Vállalat másfél éve rendszeres árucsere forgalmat bonyolít a most Szolnokon bemutatkozó lengyel nagykereskedelmi vállalattal. Tizenkét lengyel vállalat 26 szakembere hozta el a válo- gatottan szép árukat, élelmiszereket, porcelánokat, háztartási és üveg- és kristálytermékeket, sport. írószer, játék, ezüstékszer, kozmetikai és lakásvilágítási árucikkeket. A nagy gonddal berendezett bemutatón Csikós Sándor igazgató köszöntötte a lengyel vendégeket, valamint Békés és Szolnok megye jelenlévő kereskedelmi szakembereit. A bemutatót Te- deusz Czechowicz lengyel nagykövet nyitotta meg. Emlékeztette a jelenlévőket a két nép több mint ezeréves megállapodtak az illetékes kormányszervek. Tavaly őszszel ennek szellemében rendeztek lengyel műszaki napokat Budapesten, az idén pedig lengyel—magyar műszaki-gazdasági rendezvény- sorozatot Varsóban. — Szeretném remélni — mondotta végezetül, hogy jóhírű nagykereskedelmi cégünk, a Torimex bemutatója sikeres lesz Szolnokon, s a magyar kereskedelmi szakemberekkel jó üzletet bonyolít majd. Mert a közös gazdasági célok, feladatok a közös barátságot erősíthetik tovább a jövőben. Ezután a bemutatón jelenlévő lengyel és magyar kereskedőkkel váltott szót a nagykövet. Az ízléses lengyel áruk kiállítása péntekig tart nyitva, s a Kunság Füszért az ország valamennyi állami és szövetkezeti kereskedelmi vezető szakembereit meghívta — árunézőbe, a boltok, áruházak választéfront megyei székházában Sándor László, a HNF megyei titkára fogadott, és vendégével a mozgalom időszerű feladatairól folytatott eszmecserét. Délután Zbigniew Lakomski Kunszentmártonba utazott, ahol a Beton- és Vasbetonipari Művek helyi gyárában Lázi Béla tanácselnök tájékoztatta őt a város életéről. Ezután megtekintette a gyárat, majd a művelődési központban megnyitotta a Lengyelország képekben című kiállítást. Ugyanitt a koraesti órákban fórum kezdődött Lengyelország politikai, gazdasági, kulturális életéről, amelyen a nagykövetségi tanácsos válaszolt a propagandisták, a népfront aktívák, az üzemi munkások és a fiatalok, hazáját, az országaink közötti kapcsolatokat érintő kérdésekre. A megyei tenáee vb napirendjén Beszámolt a szállítási bizottság A megyei tanács végrehajtó bizottsága tegnap délelőtt megtartotta soron következő ülését. Napirendjén szerepelt többek között az a beszámoló, amelyben a Megyei Szállítási Bizottság adott számot az újjáalakulása, azaz 1983 óta végzett munkájáról, s amely széles körűen öleli fel a személy- szállítás és a teherfuvarozás valamennyi területét. Jelentős szerepe van a bizottságnak a szállítások rendjének ésszerű kialakításában, az úgynevezett koordinációban, amely szükséges információk biztosításával is szolgálja a jelentkező szállítási igények és a hozzá „rendelendő” különböző eszközök, módszerek minél ésszerűbb „találkozását”. A megyei tanács vb-testületé elismeréssel állapította meg, hogy a szóban forgó bizottság tevékenységével eredményesen segítette a fuvarozással, a személyszállítással kapcsolatos központi elhatározások érvényesülését, a közlekedéspolitika területi feladatainak megoldását. Néhány területen országosan is figyelemre méltó kezdeményezéseket is vállalt — például a közületi autóbuszok bevonása a személy- szállításba, vagy a vállalatok szállítóeszközeit koordináló iroda létrehozása. Persze, nem gond nélküli a megyében sem a személy- és az áruszállítás. Főleg a korszerűsítésben, a fokozott ész- szerűsítésben vannak további teendők, illetve további tartalékok. A lakosság még jobb utazási körülményeinek kialakításában, ami nagy mértékben hathat ki az állampolgárok közérzetére is. Jelentős előrehaladás a szállítások területén a szomszéd megyékkel kialakított jó kapcsolat — Heves, Békés, Csongrád, Bács után most Pest megyére is kiterjed a jól bevált együttműködés a tömegközlekedésben és a fuvaroztatásban —, de itt is kihasználandók még a további lehetőségek. A legfőbb gondok természetesen: az utak állapota, hiányzik a korszerűsítéshöz szükséges anyagi forrás, a gépjárműpark nagymérvű elhasználtsága, üzemeltetése költséges, s az általános problémák mellett sajátosan Szolnok megyei gond: a két Tisza-híd, a tiszaugi és a szolnoki helyzete, valamint a megyeszékhely közlekedési túlzsúfoltsága. Mindezeket számbavé- ve a vb további teendőkre hozott határozatot a szállítási bizottság részére. Tájékoztatta a vb tagjait ezen az ülésen a megyei népi ellenőrzési bizottság annak a vizsgálatnak az eredményeiről, amelyben az oktatás személyi és a középfokú oktatás tárgyi feltételeinek alakulását mérte fel, s a diákszociális és iskolaegészségügyi ellátás helyzetét vizsgálta meg. A vb továbbá két programtervezetet is elfogadott: a megye 2006-ig szóló egészségvédelmi programtervét, valamint a közlekedés és hírközlés ezredfordulóig érvényes hosszú távú programját. Mindkettőt megtárgyalja majd a megyei tanács testületé. Miért veszi az ember a kalapját? Kunszentmártonban nem nézik tétlenül a népesség fogyását Az MSZMP Kunszentmártoni Városi Bizottsága jogosan foglal úgy állást, hogy a népességszám csökkenése a távlatokat tekintve jelentős gazdasági és társadalmi veszteségeket jelent még akkor is, ha a napi gondokat a lakásellátás, a foglalkoztatás, a kereskedelem, az egészségügy és egyéb tekintetben mérsékli. A testület nem véletlenül irányította és irányítja erre a pártszervezetek és a helyi tanácsok figyelmét, hiszen elvben a tíz települést magába foglaló körzetben a lakosság száma az utóbbi évtizedekben csökkent és ez a tendencia a nyolcvanas évek elejétől — mint az országban másutt is — felerősödött. Számítástechnika helyett bedolgozás A körzet harmincegyezer lakosának több mint a fele községekben él. Az ipar döntő része viszont Kunszentmártonban van, így a munkások jórésze naponta ingázik. Nagyobb és korszerűbb iparra volna szükség a térségben. Meghonosítását célul is tűzte az 1985-ös városi pártértekezlet. Az akkori elképzelések szerint a gépipar és a számítástechnika fejlesztése került volna napirendre, de a kedvezőtlen irányba fordult gazdasági helyzet a városi pártértekezlet állásfoglalásától való visszalépésre kényszeríti a városi pártbizottságot. Most már a korszerű gépipari munkahelyek helyett annak is örülni kell, ha betanított munkásokat tudnak elhelyezni vagy bővíteni tudják a bedolgozó hálózatot. Ügy tűnik, napjainkban ez a járható út a kunszentmártoni térségben. A Szolnoki Háziipari Szövetkezet segítséget nyújtott ehhez. Szükség is van rá, hiszen nem kétséges, hogy a települések népességmegtartó képességének feltételei között első helyen áll a kenyérkereseti lehetőség. A kevés munkahely miatt sok az eljáró dolgozó ebben a térségben. A térség községeibe például alig négyszázan járnak dolgozni, onnan viszont közel háromezren keresnek máshol munkát. Ezért elismerésre méltó a tanácsok és a termelőszövetkezetek munkahely- teremtésre irányuló igyekezete még akkor is, ha az általuk létesített kisüzemek nem a legkorszerűbbek, és alig húsz-harminc embert foglalkoztatnak. Jelenleg is több munkahelyteremtő akció van folyamatban. Közülük talán a legígéretesebb a Körösmenti Termelőszövetkezetben létrehozandó szigetelőanyaggyártó üzem letelepítése Budapestről. Villamos berendezések szigetelőinek gyártásáról van szó. Ez is kenyeret jelentene ötvenhatvan embernek. Az ilyen kezdeményezések azért is fontosak, mert a gazdaságpolitikai intézkedések hatására várhatóan növekedni fog a helyben való foglalkoztatásra való igény, a kész lehetőség viszont hiányzik. Kunszentmártonban például harminc ember szociális foglalkoztatása a város tisztasága szempontjából sokat számít, de megközelítőleg sem oldja meg a foglalkoztatási gondokat. Vékonyabb pénzért A foglalkoztatás mellett a keresetek alakulása sem hagyható figyelmen kívül a népességmegtartás feltételeinél. Kunszentmárton körzetében a kereseti lehetőségek is kedvezőtlenebbek az országos átlagnál. Ott például a szocialista iparban foglalkoztatott fizikai dolgozók átlagbére mintegy nyolc százalékkal a megyei átlag alatt van, az országos átlagnál pedig tizenöt százalékkal alacsonyabb. Mivel a községekben gyakorlatilag nincs lakáshiány, ilyen gond megoldása csak Kunszentmártonban számít a lakosság megtartásában, így a tanács folyamatosan biztosítja az építési telkek kialakítását. Ami pedig a kommunális ellátást illeti, az igények ebben a térségben is meghaladják a lehetőségeket. A legnagyobb gondot a belvíz és a szennyvíz elvezetése jelenti. Ebben még nem sikerült megfelelő mértékben előre lépni. Az említettek mellett sok egyéb tényező is közrejátszik abban, hogy az emberek egy része marad vagy máshová készülődik a körzetből. A gyermekintézmények hálózata és az egészségügyi alapellátás az elvárásoknak megfelelő, de a kereskedelem csak részben elégíti ki az igényeket. Márpedig ez naponta foglalkoztatja a lakosságot. Hatás csak hosszabb távon Jogos igény, hogy Kunszentmárton minden tekintetben betöltse körzetközponti szerepét. Szükséges ehhez az is, hogy a lakossági szolgáltatás ne csak a legalapvetőbb igényeket elégítse ki, hanem minősége és színvonala is fejlődjön, mert ez még elmarad más térségekhez viszonyítva, pedig a fejlesztési elképzelések egy része (postaépület, szolgáltatóház, autóbusz-pályaudvar) megvalósult, illetve a beruházás folyamatban van. A tömegközlekedés megbízhatósága és színvonala sem mondható kielégítőnek Kunszentmárton és a környező települések között. Dióhéjban így értékelhető a városi pártbizottság feladatokat is magába foglaló helyzetértékelése és a kunszentmártoni körzet népességmegtartó, népességeltartó helyzetéről. Kitűnik belőle, hogy a kedvezőtlen folyamatok mely tényezők javításával lassíthatok, illetve állíthatók meg. A már megtett és az ezután teendő intézkedések kedvező hatása csak hosszabb távon várható, ezért a lakosság számának számottevő növekedése a közeljövőben nem következik be. S. B. Négyütemesített Wartburg Pécsről Négyütemű, Dacia-motorral működő környezetkímélő Wartburg személygépkocsi prototípusát mutatta be nemrég a pécsi Pannonautó. A Mecsekaljai Gépjárműjavító Vállalat azzal a céllal fejlesztette ki a Warcia névre keresztelt öszvérautót, hogy hazánk útjain futó, nem kifejezetten környezetbarát üzemű, több mint negyedmillió Wartburg egyik lehetséges átalakítására példát mutasson. A Pannonautó szakemberei arra törekedtek, hogy a Wartburg minél több elemét megtartsák. Az eddig ötezer kilométeres sikeres próbafutást teljesített prototípus a tapasztalatok szerint jobb teljesítményű az eredeti gépkocsinál, s üzemeltetése a levegő tisztaságának védelmén túl gazdaságosabb is. Képünkön az utolsó simítások az átalakított Wartburgon (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc)
