Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-24 / 123. szám
1988. MÁJUS 24. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az országos pártértekezletre írásban benyújtott hozzászólások Az országos pártértekezlet vitájában 49 küldött és egy meghívott vendég szólalt fel 231 küldött írásban nyújtotta be észrevételeit. Az alábbiakban megyénk hat küldöttének írásban átadott hozzászólását adjuk közre. Bencze Sándorné Cselekvő egyetakarás szükséges Bencze Sándorné, a Fékon Kisújszállási Gyáregységének berakó munkása, vállalati szb-titkár, arról számolt be, hogy a politikai hangulatot ma a bizonytalanság és a várakozás jellemzi. Változást sürgetnek a párttagok és pártonkívüliek is. Az alapszervezeti vitákban véleményt nyilvánítók nagy többsége egyetért a párt elvi, irányító szerepével, de csak általában és országos szinten. A munkahelyi gyakorlatban azonban még mindig azt várják, hogy a párt- szervezetek vállalják fel a vitás kérdésekben való dönt- nöki szerepet. Sokan hiányolták a végrehajtás eszközeit, módszereit, garanciáját, új módszereket és a kötelezettségek megfogalmazását, valamint a pontosabb helyzetfeltárás kimunkálását. Éppen ezért fontosnak tartanánk, hogy az elvi-irányító szerep egyértelműbb megfogalmazást nyerjen a gazdaság és a tömegszervezetek pártirányításában is. — vélekedett. Ne hagyjuk kétségek között az alapszervezetekben dolgozó tisztségviselőket, hogy a párt döntéseit, miként képviseljék a társadalmi és tömegszervezetekben. Minden olyan kérdésben, amely nem kizárólag a párt belső ügye és a párt döntései előtt is kérjük ki a munkahelyen dolgozó kollektívák véleményét, javaslatait is, hogy a végrehajtás egységességét meg lehessen teremteni. Sürgető igényként vetette fel Bencze Sándorné, hogy a Gácsi Erzsébet Gácsi Erzsébet, a KISZ Törökszentmiklósi Városi Bizottságának titkára hozzászólásában a fiatalok társadalmi helyzetével, tevékenységével, gondjaival foglalkozva állapította meg, hogy az ország más korosztályai között a fiatalok is tapasztalják: növekedtek a lakosság terhei, csökkent az élet- színvonal. A Központi Bizottság programjához a helyzet javítása reményében a kommunista fiatalok is csatlakoznak — vállalva az átmenetileg még fokozódó nehézségeket is. Tény, hogy társadalmunkban a munkahelyi utánpótlás és a gyermeknevelés szempontjából alapvető forrás és bázis az ifjúság, s ez az a korosztály, amely keresi a helyét, szerepét a társadalomban. Hangsúlyozta: furcsa kettősség határozza meg mindennapi életünket, cselekedeteinket. A 18. életévet betöltve jogilag önálló felnőttekké váltunk. E mellett — sok fiatal egyén és házaspár véleményét tolmácsolva fogalmazta meg — anyagilag nem tudunk függetlenné válni a szüléinktől. Munka- viszony létesítése mellett sem. Pedig amikor munkát vállaltunk, a törekvés mindannyiunkban az volt, hogy megállunk a saját lábunkon. Eltökélt szándékunk bizonyítani, hogy felkészültünk a szakmánkra, illetve hivatásunkra, vannak elképzeléseink és értjük a feladatot, van erőnk akaratunk és kitartásunk ennek végigvitelé- re. Az iskolában tanultak munkahelyeken, a párt és társadalmi szervezetekben országszerte a beosztott dolgozók — legyen az fizikai munkás vagy mérnök — véleményét figyelembevéve szülessenek meg a döntések. Annál lehangolóbb dolog nincs, — vetette fel — mint amikor emberek sokasága úgy vélekedik és úgy érzi, hogy fölösleges hozzászólni, hiszen 15—20 éve nem változik semmi; hogy amikor minket kérdeznek, akkor már a vezetői döntés régen megszületett; fórumokon, értekezleteken, veszünk részt, csak azért mert azt felsőbb szerveink előírták, de tartalmi mondanivalóval sok esetben megtölteni nem tudják, feleslegesen esünk ki a termelőmunkából. Ilyenkor olyan érzésünk van, hogy csupán a statisztika és a jelentések miatt fontos a jelenlétünk. Több más negatív jelenséget is szóvá tett, köztük a protekciót, a kéz kezet mos elv terjedését. Ezt meggátolni csak következetességgel és személyes példamutatással lehet, melyben elsődleges szerepet kell játszani a vezetőnek — vélekedett, majd a párttagok és pártonkívüliek kérdéseit tolmácsolva fogalmazott a foglalkoztatáspolitika egyes kérdéseivel, azzal, hogy a munka nélkül maradtak sorsa hogyan alakul; hogy a munkájából megél-e az, aki tud és szeret dolgozni; hogyan él meg szellemi és fizikai pályán; csak óhaj marad-e a főmunkaidő becsületének visszaállítása? alapján azt gondoltuk, hogy a teljesítményünkön múlik a boldogulásunk. A munkahelyeknek azonban csak kis részében érvényesül a teljesítményelv. Az esetek túlnyomó részében még mindig az életkort és a beosztást fizetik meg. Ezért különösen időszerűnek és indokoltnak tartotta, a bérreform megvalósítását, bízva abban, hogy annak ösztönző és differenciáló jellege fog érvényesülni, s a fő munkaidő rangjának visszaállítását segíti majd. Ezt követően elemezte az egzisztenciateremtés jelenlegi nehézségeit. Közülük a lakáshoz jutásija és a családalapításra tért ki részletesebben, majd így folytatta: A tervezet a bevezetőben jogos igénynek ítéli többek közt a létbiztonság fenntartását, a jövedelmek teljesítmények szerinti alakulását, a fiatalok pályakezdésének, a gyermekek nevelésének és eltartásának könnyítését. Tehát, átérzi az élet mindennapi gyakorlatában jelentkező gondokat. Biztató, hogy határozottan fogalmaz meg feladatokat a kialakult helyzet javítására. A KISZ is érzékeli a környezet változásait. Reakciója: jobban meg akar felelni a kihívásoknak és elvárásoknak. Örömmel olvastuk a tervezetben a társadalmi szervezetek, közöttük a KISZ szerepének növelésére vonatkozó gondolatokat. Az ifjúsági mozgalom megújulási próbálkozásai a munka- módszerekben és a politizáló tartalomban ennek megvalósítását segíthetik. Tehát törekvéseink azonos irányba hatnak. A társadalom közhangulatát, a fiatalok helyzetét, az ifjúsági mozgalom társadalmi intézményrendszerben elfoglalt helyét és szerepét, mindennapi gyakorlatát ismerve tény, hogy nehéz ma ifjúságmozgalmi munkára agitálni, szervezetépítő tevékenységet végezni. Tudjuk, hogy ez a helyzet csak olyan program és tevékenység ált Miután a megyei sajtó nyilvánosságra hozta, hogy megválasztottak a pártértekezlet küldöttének, egyre többen kerestek meg és érdeklődtek hozzászólási szándékomról és tettek javaslatot az elmondandó témákra — kezdte hozzászólását Lengyel Zoltán, a Kunhegy esi Kunság Népe Tsz elnöke, a községi pb és vb tagja. Átgondolva az útravalót. arra kellett rájönnöm, hogy eddig sem az okos döntések hiányoztak elsősorban, hanem azok végrehajtása maradt el. De vajon miért? A kérdésre adott válaszában kengyel Zoltán a személyes felelősségben látta a probléma megoldását. — Mondják egyesek, hogy nem azonos mércével mérünk, véleményem szerint nem is szabad azonos mércével mérni — folytatta — a kiindulási alapnak annak kellene lenni, hogy a politikai, állami, gazdasági hierarchiában ki hol helyezkedik el, ebből eredően milyen befolyása van a gazdasági. társadalmi eseményekre, ezzel egyenes arányban legyen a felelőssége is. Mi-' nél nagyobb valakinek a hatásköre, annál nagyobbnak kell lennie felelősségének is. Ez nálunk csak addig igaz, amíg mennek a dolgok, amíg eredmények vannak, és csak az elismerést kell bekasszírozni. Ha baj van, abban a pillanatban fejére áll a piramis. A felelősségrevonás az alsó szinten a legnagyobb, és mennél feljebb megyünk, annál kisebb és egy bizonyos szint után egyáltalán nincs is. Vagyis azok, akiknek a legnagyobb a befolyása a Novotny Jánosa6 Novotny Jánosné, a Jászberényi Jászsági Építőipari Szövetkezet elnöke a szövetkezeti mozgalom múltjával, jelenével összefüggő kérdéseket vetett fel hozzászólásában. A magyar szövetkezeti mozgalom fejlődésének legfontosabb külső feltételét a párt szövetkezetpolitikájában látja. Az MSZMP több mint 30 éves tevékenységében a szövetkezetpolitika kiemelkedő szerepet játszott, egyrészt az általános szövetségi politika részeként, másrészt a szocialista mezőgazdaság megteremtésének konkrét útjaként — szögezte le, majd folytatva a gondolatsort megállapította, hogy a párt a gazdaságirányításban az elvi iránvrhu- tatás helyett olykor a konkrét cselekvő szerepet 's átvette. Ez a gyakorlatban azt jelentette, hogy igen gyakran magukra vállalták a területi és munkahelyi pártszervek az állami irányítás feladatait, beszámoltatták a gazdaságvezetőket a pártszervezet fórumain, feladatokat határoztak meg a gazdaság számára. Megsérültek azok az elvek, amelyeket a párt a szövetkezetpolitikában hirdetett: az önkéntesség és a tál fordulhat meg, amely a fiatalokat érdekli, és legközelebbről érinti. Ennek megvalósítására próbáljuk tagságunkat mozgósítani és eredményeink által a fiatalság újabb egyéneit, közösségeit megnyerni. Tevékenységünkkel — fejezte be hozzászólását Gácsi Erzsébet — támogátjuk és segítjük az országos pártértekezlet tervezetbe foglalt feladatainak megvalósítását. politikai, gazdasági folyamatokra, azok kerülnek legkevésbé felelősségrevonásra. Ez a rendszer így nem tudja garantálni értékeink megvédését, a rendelkezésre álló eszközök hatékony működtetését. Ügy gondolom, hogy a kialakult vezetőellenésség- nek ez az egyik alapja. Ebből alakult ki a „nekik lehet. nekünk nem” szemlélet, amely minden egészséges előrevivő folyamatot megakadályoz. Nagyon fontosnak tartom, hogy a felelősség kérdése minden esetben tisztázódjon és a beosztásra való tekintet nélkül a szükséges konzekvenciával járjon. Ezzel az intézkedéssel a megtépázott, esetenként megingott bizalom helyreállítható — állapította meg, majd a helyi feladatokra tért át: — Mi tisztában vagyunk azzal, hogy a kunhe- gyesi problémákat nekünk odahaza Kunhegyesen kell megoldani. Igaz viszont az is. hogy számunkra nem mindegy, hogy milyen gazdasági és politikai feltételek között kell dolgoznunk. A kialakult helyzet ellenére a kunhegyesi emberek jelentős része hiszi, hogy a kedvezőtlen tendenciák megállíthatók, és helyes irányba fordíthatók. Hisznek abban, hogy személyes sorsuk, életük jobbra fordul. De nemcsak hisznek, hanem cselekedni, tenni akarnak azért, hogy ez a változás bekövetkezzen. Nagyon lényegesnek tartom, hogy a sok beváltatlan ígéretek ellenére még min- ' dig van bizalom, hit az emberekben — igaz, hogy egyre kevesebb ezek száma, de még van egy mag, amire támaszkodhatunk, akikre építhetünk. t demokratikus önigazgatás. Más esetben a párt olyan gazdasági intézkedések megjelenése ellen nem emelt vétót, amely egyértelműen a párt szövetkezetpolitikai elméletével volt ellentétes. Erre példa az, hogy több mint 10 éve az országban folytatott normatív gazdaságpolitika nem tesz különbséget a vállalati és szövetkezeti gazdálkodás között, miközben a párt szövetkezet- politikájának egyik alapelve a demokratikus önigazgatás. Az a gyakorlat, miszerint a a szövetkezeti tag saját befizetett részjegyével felel a szövetkezeti vagyon megóvásáért és gyarapításáért, ha a szövetkezet jól gazdálkodik, ebből — az önigazgatásból eredően — részesedik, fokozatosah elsorvadt; az utóbbi években az önigazgatás szervei — közgyűlés, küldöttgyűlés — majdnem formális fórumokká lettek. Miközben tehát a párt azt hirdette: a szövetkezetekre szükség van, hagyta, hogy működésüket, rugalmasságukat rendeletek gúzsba kössék. hogy a mozgalomban nem kívánatos átrendeződés is végbemenjen. Megítélése szerint a párt erejét és tekintélyét mindez gyengítette. Ezért kívánatosnak tartotta, hogy az országos értekezlet állásfoglalása után konkrétan meghatározzák, hogy a gazdálkodó szervek teljes önállóságának megteremtése mellett a „helyi pártszervek önállóságára” hogyan számít a párt. Az ipari szövetkezeti mozgalom ma is kész a megújulásra, ezt támasztja alá a szövetkezetek 1987. évben elért eredménye, bizonyítja az is, hogy az ipari szövetkezetek száma háromezer körül van, hogy tagjainak Tornyi Lajos, a Szolnoki Nagyalföldi Kőolajkutató Vállalat termelési igazgató- helyettese, az üzemi pb és vb tagja a jelenleginél gyorsabb ütemű reformfolyamatért emelt szót. Ennek érdekében a legfontosabbnak ítélte meg a- párt gazdaságirányítási munkamódszerének és eszközrendszerének a megújítását; a nehéz helyzetben lévő családok anyagi, emberi segítését biztosító új szociálpolitika kidolgozását és bevezetését szorgalmazta, ezzel egyidőben új. a piac értékítéletét közvetítő, szociálpolitikai elemeket nem tartalmazó bérrendszer kialakítását; fellépett a gazdálkodás hatékonyságának növeléséért, valamint a társadalmi tőke- és a munkaerőáramlás feltételeinek megteremtéséért, illetve a jelenlegi javításáért. A bérreform folyamatának előkészítése elkezdődött, de szükségesnek látszik pontosabb megfogalmazása és bevezetésének meghatározása — hangsúlyozta. — Nem mondhatunk le ugyanis akár egy vagy két évre sem egy hatékonyságra ösztönző bérrendszerről. Ennek megvan a gazdasági kényszere és az ideológiai alapja is, hiszen valljuk, mindenki részesedjen munkája szerint. Az új adórendszer mellett a jelenlegi bérrendszer teljesít- mény-visszafogóvá is vált. Ezt meg kell szüntetnünk azzal, hogy új bérrendszert vezetünk be, amiről azt is meg kell mondanunk nyíltan, Vass Attila Vass Attila, a Hűtőgépgyár KISZ-bizottságának titkára hozzászólásában a politikai intézményrendszer reformjára helyezte a hangsúlyt. Beszámolt az állásfoglalás-tervezet vitájáról. Ennek ösz- szegzését megfogalmazva fejtette ki, hogy az állásfoglalás-tervezetnek a politikai intézményrendszer reformjára vonatkozó része már biztosítékot nyújt a jól előkészített döntések meghozatalához és azok végrehajtásának folyamatos ellenőrzéséhez. Az állásfoglalás-tervezet ugyanis a társadalmi szervezetek és mozgalmak számára nagyobb beleszólási lehetőséget nyújt. Ügy fogalmazott, hogy „a tagságukat érintő legfontosabb kérdésekben dolgozzanak ki önálló megoldási javaslatokat.” Véleménye szerint nem lehet olyan társadalmi problémát felvetni, amely ne érintené akár a Hazafias Népfront, a szakszervezeti mozgalom vagy az ifjúsági szövetség tagjait. Ezzel együtt azonban a több szempontból és eltérő társadalmi szempontból megvizsgált, változást igénylő helyzetekben az alternatívák közül könnyebb választani a döntéshozóknak és a végrehajtásban résztvevők is jobban szívügyüknek tekintik a határozatok megvalósítását. Mindezt példával is igazolta: az elmúlt néhány hónapban a kommunista ifjúsági szövetségben gyakorlattá vált, hogy az ifjúságot érintő kérdésekben az egész szervezetet átfogó vitát indíés alkalmazottainak száma tartósan kétszázötven-háromszázezer között van. Tudatosan vállalják a piac- gazdaság kialakításában rájuk háruló feladatot, de igénylik, hogy e feladat minél előbb konkrétabb megfogalmazást nyerjen. Az állásfoglalás-tervezet azonban sem a szövetkezeteket, sem szövetkezetek érdekképviseleti szerveit nem említi meg — fejezte be hozzászólását hogy az állásfoglalást az Novotny Jánosné, javasolva, érintett szervek feladatával egészítsék ki. hogy bevezetése pillanatában nem jelenthet önmagában életszínvonal-emelkedést. Az 1968-ban elkezdett gazdasági reform 20. évében is tovább torzítják gazdaságunkat, azok a bürokratikus költségkategóriák, amelyek beruházásra, felújításra, bérköltségre stb. szabdalnak egy vállalati költségvetést úgy, hogy ezen kategóriák egy része más-más közgazdasági szabályozás alá esik. Ez a napi munkában megnehezíti annak a gyors érzékelését, hogy mi gazdaságosabb. Ezért javasolta Tornyi Lajos a költséggazdálkodási rendszer egyszerűsítését. Megítélése szerint az új szociálpolitika egyik fontos feladata lenne a szükségesés elkerülhetetlen szerkezetváltás miatti feszültségek mérséklése. A társadalmi tőkeáramlás feltételeinek javítását azért tartotta kiemelten fontosnak, mert amennyiben a tőke nem a leghatékonyabb helyen hasznosul, többet veszíthetünk rajta, mint a többi hibáinkon együttesen. Tisztában vagyok vele, hogy — fejezte be hozzászólását — az általam megfogalmazottak, ha hidegen racionális elméletnek tűnnek is, mögöttük emberek százai, ezrei vannak, és az emberek az ésszerű, szükségszerű döntéseket — még ha számunkra kedvezőtlenebb is — inkább elfogadják, mint a helytelen döntést. tott el a KISZ Központi Bizottság. Ilyen pl. a KISZ lakáskoncepciója, a „milyen szocializmust" építsünk?” vita. Ezekkel a vitákkal — hangsúlyozta — elértük azt, hogy tagságunk jelentős része úgy érzi, hogy bekapcsolódhat sorsának alakításába, hogy részt vesz országos jelentőségű döntések előkészítésében. Azt tapasztalom, hogy ezzel a KISZ-en kívüliek körében is vonzóbbá vált az ifjúsági szövetség. Az állásfoglalás-tervezet pártdemokráciára vonatkozó része ad biztosítékot arra, hogy a párttagok és a KISZ- szervezetek is nagyobb beleszólási lehetőséget kapnak a felsőbb pártszervek által hozandó döntések kialakításába. — állapította meg. Az egész párttagságra kiterjedő pártvita, a véleményükkel kisebbségben maradottak lehetőségei, a döntések megváltoztatásának intézményesített formája, a választási rendszer módosítására tett javaslat mind olyan változásokat hozhatnak, amelyek növelhetik az eddig nagyon szűkre szabott határokat. Ezek azonban a KISZ fejlődésének csak akkor adnak lendületet — és a fiatalok is azt várják a szervezettől — ha nagyobb lesz az önálló véleményalkotásra való törekvésünk. Úgy fogalmazta meg, hogy a politikai intézményrendszerbeli változásokra, a párt vezetőszerepének érvényesülésére mindenképpen szükség van ahhoz, hogy a pártértekezlet állásfoglalása következetesen megvalósuljon. Törekvéseink azonos irányba hatnak Megújulás a szövetkezetekben is Tornyi Lajos Lendületesebb reformot könnyebb választani lengyel Zoltán Felelősség és bizalom
