Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-23 / 122. szám
(Folytatás a 4. oldalról.) sét, a társadalom politikai kultúrájának gazdagodását, az emberi jogok érvényesülését. A Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség a magyar ifjúság egységes politikai tömegszervezete. Az ifjúsági szövetséget — szervezeti önállóságát tiszteletben tartva — a párt irányítja. A KISZ erősítse a fiatalok körében kifejtett politikai tevékenységének az utóbbi időben kialakuló új gyakorlatát. Képviselje nyilvánosan a fiatalok érdekeit, vegyen részt a társadalompolitikai döntések előkészítésében. Alakítson ki folyamatos párbeszédet a különböző ifjúsági csoportokkal, körökkel, egyesületekkel, és saját keretei között hozzon létre az ifjúság tagoltságát jobban megjelenítő szerveződési formákat. Szükség van az ifjúság szerveződési lehetőségeinek bővítésére. Fokozottan építünk azokra a társadalmi szervezetekre, mozgalmakra, szövetkezetekre, szövetségekre és egyesületekre, amelyek alkotmányos keretek között, a társadalmi élet különböző területein, a gazdaságban, a kultúrában, az egészségügyben, a környezetvédelemben, a sportban fejtik ki tevékenységüket. A szocialista demokrá4. cia kiteljesítésének fontos része a társadalmi nyilvánosság, amely jó lehetőségeket teremt a közéleti tájékozódáshoz, az érdekek különbségének és azonosságának felismeréséhez, a közmegegyezés létrehozásához, a társadalmi ellenőrzéshez. A politikai nyilvánosság terjedjen ki a párt-, az állami, a társadalmi életre, az állampolgári jogokra és gyakorlásuk módjára is. Gyors, pontos és rendszeres tájékoztatást kell adni az állami és politikai döntésekről. A pártszervezetek bővítsék tevékenységük nyilvánosságát. A párt az elvi irányítás eszközeivel és módszereivel erősítse politikai befolyását a tömegtájékoztatásban. A lapalapító és lapfenntartó állami szervek, társadalmi szervezetek és egyesületek teljes politikai, szakmai, erkölcsi és anyagi felelősséget viseljenek lapjaikért. A tömegtájékoztatásban dolgozók elkötelezetten és felelősséggel lássák el feladataikat, adjanak hű képet a valóságról, támogassák a szocialista építőmunkát. Nyújtsanak segítséget a közérzetet rontó, a közélet tisztaságát, a társadalom igazságérzetét sértő jelenségek elleni harchoz. II. A gazdaságban legfon»• tosabb feladatúnk a Központi Bizottság 1987. július 2-án elfogadott kibontakozási. valamint a Minisztertanács stabilizációs munkaprogramjának végrehajtása. A gazdaság stabilizálásának alapfeltétele a külső adósság növekedésének fékezése, majd megállítása, s a belső pénzügyi egyensúly helyreállítása. A stabilizáció és a kibontakozás nemzeti, össztársadalmi érdek, megvalósításuktól nem tántoríthat el az sem, hogy bizonyos lépések, intézkedések ütköznek egyes gazdálkodó szervezetek vagy a lakosság egy részének rövid távú érdekeivel. Abból kiindulva, hogy a szocialista gazdaság árutermelő gazdaság, támogatjuk mindazoknak az eszközöknek az alkalmazását, amelyek a gazdasági szervezeteket a piac törvényeinek figyelembevételére kényszerítik, és amelyek segítik a társadalmi tőke és a munkaerő megfelelő áramlását a hatékonyabban dolgozó területekre. : Többszektorú népgazdaságunkban a jövőben is meghatározó a szocialista, közösségi tulajdon. Fontos feladatunk az állami és a szövetkezeti tulajdon működésének hatékonyabbá tétele, a tulajdonosi rendelkezési jogok és felelősség érvényre juttatása. Szükség van a közösségi tulajdon formáinak gazdagítására. Támogatunk minden olyan kezdeményezést — beleértve a vegyes tulajdonú vállalkozások meghonosítását és a magántevékenység élénkítését —, amely a nemzeti jövedelem növekedését és a lakosság életviszonyainak javítását szolgálja. Valamennyi gazdálkodó szervezetet — tulajdonformájától, méretétől és tevékenységi területétől függetlenül — érdekeltté kell tenni a gazdasági teljesítmény növelésében. Bővíteni kell a különféle tulajdonformák működésének lehetőségeit. A gazdálkodásban olyan működési feltételeket kell létrehozni, amelyek a teljesítménnyel. a befektetéssel arányos jövedelmet tesznek lehetővé, utat nyitnak a társadalom számára is hasznos és eredményes vállalkozások fejlődéséhez. Ennek érdekében szükség van új társasági törvényre, amely lehetővé teszi a gazdálkodás szervezeti kereteinek bővítését, a kollektív tulajdonosi érdekeltség erősítését, ösztönzi közös vállalkozások létrehozását, a magánvállalkozások és a külföldi működő tőke fokozott bevonását. Tovább kell folytatni 2. a gazdasági reformot, amely egy szocialista piac- gazdaság működési feltételeinek kialakítását szolgálja. A gazdaságirányítás tegye lehetővé, hogy a gazdaság szereplői magas szintű jogszabályokban rögzített és hosszabb távra érvényes feltételek között dolgozhassanak; segítse, hogy gyorsan és rugalmasan alkalmazkodjanak a változásokhoz. A népgazdasági terv váljon az alapvető gazdaságpolitikai célok összehangolásának, a kívánatos arányok érvényesítésének, a fő gazdasági folyamatok prognosztizálásának, befolyásolásának eszközévé. Ezt kell szolgálnia a népgazdasági tervezés és a költségvetés reformjának. A gazdasági reform egyéb elemeihez igazodva átfogóan módosítani kell a bérpolitikát és a bérrendszert. A bérreform vezessen a kereset- szabályozás kötöttségeinek feloldásához, a munka társadalmi hasznosságának, eredményességének megfelelő bérarányok kialakulásához. Vállalni kell azokat a társadalmi következményeket, amelyekkel a kibontakozási program gazdasági feltételeinek megteremtése, elsősorban a szerkezetátalakítás, a támogatások leépítése jár. A gazdaság szerkezetének átalakítása elkerülhetetlenné teszi a munkaerő nagyobb arányú mozgását a dinamikusan fejlődő ágazatok, vállalatok irányába. Az átmeneti elhelyezkedési nehézségeket átképzéssel, állami támogatással kell mérsékelni. A munkahely nélkül maradó emberek sorsa intézményes segítséget igényel. Indokolt megvizsgálni, milyen feltételek szükségesek ahhoz, hogy az állam a lét- fenntartás minimális szintjét garantálhassa. Ki kell alakítani a szociálpolitika és az egészségügy egységes rendszerét. Ez álljon összhangban a korszerűsített társadalombiztosítással és a nyugdíjrendszer reformjával. Mérsékelni kell a nyugdíjak reálértékének csökkenését. Gondoskodni kell az önhibájukon kívül nehéz helyzetbe kerültekről. A szociálpolitikai eszközökkel elsősorban a családokat támogassuk. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokozatos és konkrét lépések szükségesek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésére, az ifjúság egyes rétegeinek helyzetét kedvezőtlenül érintő folyamatok ellensúlyozására, a társadalmi esélyegyenlőtlenség csökkentésére. Egyéni és társadalmi érdek, hogy a lakosság egészségi állapota javuljon. Meg kell teremtenünk az egészségmegőrzés társadalmi- nemzeti programja megvalósításának feltételeit. Javítani kell a lakáshelyzetet. Intézkedések szükségesek a lakáskínálat bővítésére. Kapjanak nagyobb támogatást azok, akik önerőből nem képesek rossz lakáshelyzetükön javítani, és akik szeretnének első önálló lakáshoz jutni. Az országos és megyei programok alapján folytatódjon az elmaradott térségek gazdasági alapjainak erősítése. Az értéket teremtő 3* szellemi munka döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak. Ennek ki kell fejeződnie a szellemi munka, a tudás, a teljesítmény értékelésében, az értelmiség méltó politikai, anyagi és erkölcsi megbecsülésében. A tudományos kutatás a társadalom előtt álló feladatok megoldásában, a népgazdaság műszaki megújulásában meghatározó szerepet tölt be. Támogatni kell mind a fontos alaputatáso- kat, mind az előremutató, magas színvonalú, a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából hasznos alkalmazott kutatásokat, a műszaki fejlesztést. Elő kell segíteni a tudományos eredmények gyakorlati hasznosítását. Ehhez megfelelő közgazdasági, jogi, pénzügyi és szervezeti feltételeket kell kialakítani. Az oktatás és a közművelődés feltételeinek javításához, az esélykülönbségek csökkentéséhez most. a központi források szűkösségének időszakában is biztosítani kell az anyagi eszközöket. A társadalmi és politikai célok megvalósításának alapvető feltétele az oktatási rendszer fejlesztése, az oktatás színvonalának emelése. Az oktatás korszerűsítése során különösen a műveltséget megalapozó általános iskola és a középfokú képzés fejlesztésére kell nagy gondot fordítani. A népgazdaság feladataival összhangban a kilencvenes évek elejére növelni szükséges az érettségit adó középfokú képzésben és a felsőoktatásban tanulók létszámát. Az ehhez és a képzés korszerűsítéséhez szükséges feltételek megteremtését meg kell kezdeni. Minőségileg jobbá és korszerűbbé kell tenni a felsőoktatást. . A,z irodalmi, művészeti 4. életet nyitottság és sokszínűség jellemzi, de nem érvényesül kellőképpen az egészséges kritikai szellem. A kulturális intézményrendszer tevékenységében zavarok mutatkoznak. Az értékek rovására teret nyertek az ízlésromboló, erőszakot hirdető, silány, eszmeileg zavaros művek és produkciók. A kultúra értékeinek térhódítását az igények formálása, az ízlés fejlesztése, az oktatási intézmények kulturális nevelő hatása, az értékes alkotások kínálatának növekedése eredményezze. III. Hazánk kedvező nemzetközi megítélését mindenekelőtt szocialista országépítő munkánk eredményeivel és reformpolitikánkkal, az erre épülő nemzetközi tevékenységünkkel vívtuk ki. s ezzel őrizhetjük meg a jövőben is. Belső építőmunkánk alapvető feltétele a béke, a különböző társadalmi berendezkedésű országok együttműködése. Erre a felismerésre épül pártunk és a Magyar Népköztársaság aktív nemzetközi tevékenysége. Külpolitikánk, amelyet társadalmunk legkülönbözőbb rétegei támogatnak, a nemzeti összefogás egyik fontos tényezőjévé vált. A Szovjetunióban és más szocialista országokban folyó átalakítás kedvező feltételeket biztosít társadalmi és gazdasági megújulási programunk megvalósításához. A társadalmi rendszerek békés versenyében a megújulási folyamatok erősítik a szocializmus pozícióit, segítik az enyhülés kiteljesedését. Hazánk elismert részese ennek a folyamatnak, egyik kezdeményezője és résztvevője a nemzetközi párbeszédnek. Ugyancsak javuló nemzetközi feltételeket jelent és növeli hazánk külpolitikai mozgásterét, hogy elsősorban a szovjet külpolitika rugalmasságának, új szemléletének és kezdeményezéseinek hatására — a nyolcvanas évek közepétől — a világban felerősödtek a kedvező irányzatok, felújult a szovjet—amerikai párbeszéd, megélénkültek a kelet—nyugati kapcsolatok, enyhült a nemzetközi légkör. Növelte hazánk nemzetközi tekintélyét a magyar diplomácia érdemi részvétele a békés egymás mellett élés elveinek érvényesítésében, a kelet—nyugati párbeszédben, a nagyhatalmak, a szövetségi rendszerek, az eltérő társadalmi berendezkedésű országok közötti bizalmatlanság oldásában. Hazai munkánk nemzetközi hátterének legfontosabb összetevője a Szovjetunióval, a Varsói Szerződés és a KGST tagországaival, általában a szocialista országokkal kialakított baráti, internacionalista kapcsolataink közös érdekeken alapuló fejlesztése, egyenjogú együttműködésünk új minőségi szintre emelése. A velük fenntartott két- és többoldalú együttműködés tartalmi és szervezeti korszerűsítésére, megújítására, a tartalékok mozgósítására törekszünk, merítünk tapasztalataikból. A KGST-együttműködés elodázhatatlan korszerűsítése érdekében megkülönböztetett jelentőséget tulajdonítunk az áru- és pénzviszonyok, a közgazdasági eszköz- rendszer továbbfejlesztésének. A Magyar Népköztársaság alapvető érdeke, hogy az élet minden területén rendezett, baráti viszonyt és szoros együttműködést alakítson ki közvetlen szomszédaival és tágabb, európai környezetével, valamennyi állammal. A magyarság mintegy harmada határainkon kívül él, közülük legtöbben a szomszédos szocialista országokban. Szocialista viszonyok között természetesnek tartjuk az egyéni és kollektív nemzetiségi jogok érvényesítését. A nemzetiségek, bármely országban éljenek is, joggal igényelnek támogatást anyanyelvűk megőrzéséhez, kultúrájuk fejlesztéséhez, az anyanemzethez fűződő kapcsolataik ápolásához. A helyzetükkel kapcsolatban felmerülő problémákat csakis a humanizmus érvényesítésével, az egyetemes emberi jogok és a demokrácia szavatolásával lehet rendezni. Mindehhez szükséges az is, hogy oldódjanak a múltból öröklött előítéletek. Törekvésünk, hogy minden szomszédos néppel erősödjön a megértés, a bizalom és az együttműködés. Meggyőződésünk, hogy a Magyarországon élő nemzetiségek és a szomszédos országokban élő magyarság kettős kötődése jól szolgálhatja a szomszéd népek közötti megértés és bizalom erősödését. A kölcsönös előnyök, a békés együttműködés elvei alapján a fejlett tőkés országokkal tovább bővítjük politikai, gazdasági, tudományos-műszaki, kulturális és humanitárius kapcsolatainkat. Rendezett, szerződésekkel szabályozott kapcsolatokra törekszünk az Európai Gazdasági Közösséggel. Az internacionalista szolidaritás jegyében szorosan együttműködünk a kommunista- és munkáspártokkal. Fejlesztjük kapcsolatainkét a szocialista és szociáldemokrata pártokkal, a baloldali erőkkel, a haladó és nemzeti felszabadító mozgalmakkal. Hazánk a jövőben is tevékeny szerepet vállal a biztonságosabb világ megteremtésének, a béke és a haladás ügyének szolgálatában. Fokozzuk erőfeszítéseinket a kelet—nyugati feszültségek csökkentése, a fegyverzetek alacsonyabb szintjén kialakuló erőegyensúly, a párbeszéd és az együttműködés elősegítése, megosztott, de egymásra utalt világunk egyetemes gondjainak enyhítése érdekében. Megtett utunk tanulsága, hogy a párt akkor tudja betölteni szerepét, akkor ébreszt bizalmat, ha érzékenyen reagál a valóság új jelenségeire, és képes kezde- ményezően cselekedni. Így van ez most is, amikor részben örökölt, részben új keletű gondok nehezítik a haladást. Az MSZMP cselekvésre hív mindenkit, aki felelősséget érez a magyar nemzet jövőjéért, aki tettekkel képes segíteni közös célunk, a szocialista Magyarország építését. „Diákminiszterek” a bársonyszékben Országos gazdasági döntésjáték-verseny Jászberényben Munkában a jászberényi „minisztertanács” A két osztályteremnyi helyiségben tizenhárom mini „minisztertanács” dolgozott, tervezte a képzeletbeli ország életét. Kékesen világítottak a képernyők, a számítógépek sürgetve várták a kérdésekre a választ. Az asztaloknál nem kis gondban voltak a „miniszterek”. Mennyit hozott az ipar, a mezőgazdaság, mennyit fordítsunk szociálpolitikára? Hogyan alakult a külkereskedelem? Merre tart az élet- színvonal? Noha kint hűvös volt, a teremben szinte elviselhetetlen a hőség. Egy-egy „szociálpolitikai miniszter” üdítőt, szendvicset hozott társainak. A megbízatásuk ötven évre szólt, s azonos szintről indulva ötévenkénti időszakokra kellett megtervezni a gazdaságot, a népességet, az életszínvonalat. A legsikeresebb az a csapat lehet, amely úgy gazdálkodik, hogy megfelelő népességszaporulat mellett növekszik az életszínvonal, ügyel a környezet- és természetvédelemre. Vagyis okosan a lakosság javára gazdálkodik a képzeletbeli ország kincseivel, adottságaival. A stratégia sikeresnek bizonyult, a tízszer ötévre szóló- tervezés abszolút számait tekintve a jászberényi gimnázium lett volna az első. A versenyt azonban nem így értékelték, hanem a 6—10_ig tartó öt évből kisorsolták a „versenyévet”. A pártatlan kislány kéz a 6-ost húzta ki. S ebben a tervidőszakban éppen a Budapesti József Attila Gimnázium csapatának eredményei voltak a legj óbbak,- így ők nyerték meg a verseny 25 ezer forintos első díját. A Jászberényi Lehel Vezér Gimnázium diákjai Farkas János, Zsoldos Sándor és Moravcsik Tünde, harmadikosok Parádi Csaba és Várady Vajk másodikosak — felkészítő tanáraik Pataki Anna és Boros Dezső — a második helyezést szerezték meg. Emellett elnyerték az ELTE atomfizikai tanszékének, a Környezetvédelmi és Vízgazdálkodási Minisztériumnak, valamint a Szolnok Megyei Tanács különdíját is. A harmadik helyen a Budapesti I. István Gimnázium és Szak- középiskola tanulói végeztek. A Jászberényi Liska József Szakközépiskola „miniszter- tanácsa” egy sajnálatos számítási hiba miatt a nyolcadik, a jászapáti gimnáziumé pedig a kilencedik helyet szerezte meg. A diákok döntéseit, jövő tervezését igen nagy érdeklődés kísérte. Dennis Meadows, a verseny egyik védnöke ugyan nem tudott jelen lenni mivel Kanadában hasonló játékot rendez, s majd az adatok alapján ösz- szehasonlítja a két ország diákjainak ötleteit, gondolkodását, ismereteit. Érdeklődéssel figyelte Jurij Szerafi- movics Kopysov, a Szovjet Tudományos Akadémia Atomkutató Intézetének professzora is. — Nagyon komoly, magas színvonalú lehet Magyar- országon az oktatás, ha a diákok ilyen komplex feladatokat ilyen könnyedén és sikeresen oldanak meg — mondta. — Én nem tudok róla, hogy nálunk is lennének hasonló versenyek, de otthon feltétlenül elmesélem majd a kollégáimnak az itt látottakat. Ugyancsak elismeréssel szólt a versenyről Dan Sharon, az ŐRT technikai neveléssel foglalkozó nemzetközi szervezet londoni központjának vezetője; — Kiváló ötletnek tartom a játékot, hiszen a jövő gazdasági szakemberei mérték össze tudásukat, egyelőre még csak egy képzeletbeli országban, de évek múlva már egy valóságos helyzetben találkoznak ugyanezekkel vagy hasonló feladatokkal, amelyeket nekik kell megoldaniuk. Igen dönteniük kell akárhol. akármilyen munkakörben is dolgoznak majd. Marx György akadémikus, aki szinte egy percre sem mozdult el a diákok mellől a késő esti órákig tartó küzdelemben többek között azt mondta megnyitó beszédében, hogy minden nemzedéknek meg kell hoznia a maga döntéseit, felelősséggel, s vállalva értük a következményeket. Nos, a verseny egy igazi, jó előjáték volt mindehhez. Tál (Gizella Cigányzenekari fesztivál Kihirdették az eredményeket Az országos cigányzenekari fesztivál az eredményhirdetéssel és- a zsűri által legjobbnak ítélt együtteseknek a televízió és a rádió által közvetített gálaműsorával vasárnap befejeződött Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az országos szórakoztatózenei központ, a Magyar Televízió, a Magyar Rádió és Szolnok Város Tanácsa első alkalommal hirdette meg a zenei vetélkedőt vidéki együttesek részére. A meghívott 13 zenekar a fesztivál két napján három hangversenyen mutatkozott be. Az elhangzott produkciókat S4- rosi Bálint Erkel-díjas zenetudós vezetésével neves zenészekből álló zsűri értékelte. Döntésük szerint nívódíjban részesült Jóni György és zenekara (tanyacsárda, Lajosmizse) Rácz László és zenekara (Hági étterem, Szeged) Káté Kálmán zenekara (Hungária Szálló, Szeged), Horváth Béla zenekara (Halásztanya, Miskolc), Váradi Lajos zenekara (Park szálló, Eger), valamint Zsákai Ferenc zenekara (Hotel Pelikán, Szolnok) a cigányzene hagyományainak színvonalas ápolásáért.