Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-21 / 120. szám

xxxix. évi. 120. sz., 1988. május 2i„ szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: Az első nap a sportorvoslásé volt Beszámoló a Magyar Olimpiai Akadémia VI. szolnoki vándor­gyűléséről — Piaci körkép — Be­mutatkozik a Torimex Több mint nyolcszáz küldött részvételével Megkezdte munkáját az országos pártértekezlet Napirenden a párt feladatairól, a politikai intézményrendszer fejlesztéséről szóló állásfoglalás — Szervezeti és személyi kérdések A Magyar Szocialista Munkáspárt Országos Értekezlete pénteken délelőtt 10 órakor Budapesten, az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában megkezdte munkáját. A párt több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli a tanácsko­záson. Jelen vannak — szavazati joggal — a Központi Bi­zottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai, valamint az értekezlet meghívott vendégei. A tanácskozás elnökségébe kapott meghívást: Aczél György, az MSZMP KB Társadalomtudományi Intézetének főigazgatója; Beck Tamás, a Budaflax Lenfonó és Szövőipa­ri Vállalat vezérigazgatója, a Magyar Gazdasági Kamara el­nöke; Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára; Csehák Judit egészségügyi és szociális miniszter; Dud- la József, az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bi­zottságának első titkára; Duschek Lajosné, a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöke; Fejti György, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának titkára; Fock Jenő, a Minisztertanács nyugalmazott elnöke, a MTESZ elnöke; Garaczi Károly, a Szerszámgépipari Művek Kecskeméti Gyárának művezetője; Gáspár Sándor, a Szakszervezetek Országos Tanácsának el­nöke; Góg Mátyás, a Herceghalmi Kísérleti Gazdaság igaz­gatója; Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke; Gyenes And­rás, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke; Havasi Ferenc, az MSZMP Budapesti Bizottságának első tit­kára; Hámori Csaba, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szö­vetség Központi Bizottságának első titkára; Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára; Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke; Köveskúti Lajos, a Híradástechnikai Szövetkezet elnöke, az OKISZ el­nöke; Lázár György, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkárhelyettese ; Lukács János, az MSZMP Központi Bizott­ságának titkára; Magyar Kálmán, a Semmelweis Orvostudo­mányi Egyetem pártbizottságának titkára, egyetemi tanár; Maróthy László környezetvédelmi és vízgazdálkodási mi­niszter; Medgyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese; Mihalics Veronika, a KISZ Somogy Megyei Bizottságának első titkára; Németh Károly, az Elnöki Tanács elnöke; Né­meth László, az MSZMP Eger Városi Bizottságának első tit­kára; Németh Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Olajos Imre, a Kardoskúti Rákóczi Tsz elnöke; Oláh Jánosné, a Gardénia Csipkefüggönygyár osztályvezető­je; dr. Ormos Mária, a Janus Pannonius Tudományegyetem rektora; Óvári Miklós, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Pál Lénárd, az MSZMP Központi Bizottságának tit­kára; Schmidt Zoltánná, a Diósgyőri Gépgyár köszörűse; Schwajda György, a Szolnoki Szigligeti Színház igazgatója; Szabó István, a Nádudvari Vörös Csillag Termelőszövetkezet elnöke, a TOT elnöke; Sziklai Antal, a Fejér Megyei Tanács elnöke; Szlameniczky István, a SZÖVOSZ főtitkára; Szűrös Mátyás, az MSZMP Központi Bizottságának titkára; Tatai Ilona, a Taurus Gumiipari Vállalat vezérigazgatója és Varga László, a Magyar Üttörők Szövetsége Országos Tanácsának főtitkára Az országos értekezletet Lázár György nyitotta meg. Megállapította, hogy a ta­nácskozás határozatképes. A küldötteket mindenütt a Központi Bizottság határo­zatának megfelelően válasz­tották meg, a pártértekezle­ten képviselve van az MSZMP minden nemzedéke, a társadalom valamennyi ré­tege, az ország minden terü­leti egysége. Ezután bejelentette, hogy a küldöttcsoportok az elnök­ségre, a munkabizottságok közül a pártértekezlet titkár­ságára, a szerkesztő bizott­ságra és a szavazatszedő bi­zottságra vonatkozó, írásban kiosztott javaslatokat változ­tatás nélkül elfogadták. Egyetértettek azzal, hogy a második napirendi pont „Szervezeti és személyi kér­dések” megnevezést kapjon. Lázár György ismertette, hogy a Magyar Néphadsereg küldöttcsoportja indítvá­nyozza: a jelölő bizottságban kapjon képviseletet a Kül­ügyminisztérium és a Határ­őrség küldöttcsoportja is, így a 33 tagú bizottság két taggal egészül ki, s vala­mennyi küldöttcsoport kép­viselője részt vehet a mun­kában. A küldöttek együttesen szavaztak valamennyi ja­vaslatról: az országos érte­kezlet a tanácskozás elnök­ségére, napirendjére, ügy­rendjére, munkabizottságai­ra tett javaslatokat az is­mertetett módosításokkal egyhangúlag elfogadta. A Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság május 10-i ülésén úgy hatá­rozott, hogy a párt vezető testületéi megújításának elő­segítése céljából javasolja az országos értekezletnek mindr két testület újjáválasztását. A jelenlegi Központi Bizott­ság és Központi Ellenőrző Bizottság mandátuma a ve­zető testületek újjáválasztá- sáig marad érvényben. Ja­vasolja a Központi Bizott­ság, hogy a két testület lét­száma — jelenleg 106, illető­leg 25 fő — az újjáválasz- tás során lényegesen ne változzék. A küldöttcsopor­tok előzetesen egyetértet­tek azzal, hogy a jelölő bi­zottság ebből kiindulva tegye meg javaslatát. A küldöttek egyhangúlag megszavazták a két vezető testület újjáválasztására, valamint a létszámra vonat­kozó javaslatokat. Az országos értekezlet na­pirendje tehát a következő: 1. Állásfoglalás a párt fel­adatairól, a politikai intéz­ményrendszer fejlesztéséről. 2. Szervezeti és személyi kérdések. Lázár György emlékeztet­te küldött-társait arra, hogy a XIII. kongresszus óta el­telt három évben a magyar munkásmozgalom több ki­emelkedő személyisége tá­vozott el az élők sorából. A pártértekezlet egyperces né­ma felállással adózott a Központi Bizottság volt tag­jai: Brutyó János, Cserháti István, Herczeg Károly, Ne­mes Dezső, Oláh István és Révész Ferenc, valamint a Központi Ellenőrző Bizott­ság tagjai közül elhunyt Győ­ri Imre és Takács Imre em­lékének. Elnöki megnyitójának vé­gén az MSZMP főtitkárhe­lyettese tisztelettel köszön­tötte a küldötteket, a meghí­vottakat — a magyar mun­kásmozgalom veteránjait, pártonkívülieket — az MSZMP minden tagját, s eredményes munkát kívánt az országos pártértekezlet­nek. 1 Ezután megkezdődött az első napirendi pont tárgya­lása: Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára mondott előadói be­szédet. Kádár János előadói beszéde Minden döntésünk kiindulópontja és célja a szocialista társadalom eredményes építése Tisztelt Pártértekezlet! Kedves Elvtársak! Pártunkban rendszeressé vált, hogy két kongresszus között, az ötéves tervidő­szak felén túlhaladva a Köz­ponti Bizottság kibővített ülésen áttekinti a kongresz- szusi határozatok végrehajtá­sának alakulását, tapasztala­tait. A múlt év decemberé­ben a Központi Bizottság úgy határozott, hogy ezúttal nem a szokásos ülésén, ha­nem országos pártértekezlet összehívásával tesz eleget e kötelezettségének. A pártértekezlet összehí­vását a XIII. kongresszus után kialakult helyzet indo­kolta. Felelősen gondolkodó és cselekvő marxista—leninista pártnak szigorúan, a ténye­ket mérlegelve kell a hely­zet értékelését elvégeznie. Mit mutatnak a tények? A VII. ötéves terv első két évében a bruttó nemzeti össztermék 4,9 százalékkal emelkedett, az ipari termelés 5,8 százalékkal, a mezőgaz­dasági termékek termelése 0,8 százalékkal nőtt. Beru­házásokra 1987-ben 9,4 szá­zalékkal költöttünk többet, mint 1985-ben. A lakosság reáljövedelme 1 főre számít­va két év alatt 2,4 száza­lékkal, a munkások és alkal­mazottak egy keresőre jutó reálbére 1,3 százalékkal nőtt. Az állami költségvetés hiá­nya 1986-ban 46,9 milliárd forint, 1987-ben 35 milliárd forint volt. Bruttó adóssá­gunk konvertibilis valutában 18 milliárd dollárra, nettó adósságunk 10,9 milliárd dollárra emelkedett. A fejlődést mutató szá­mok mellett -látnunk kell azt is, hogy gazdaságunkban nem következtek be minősé­gi változások, a szerkezetát­alakítás vontatottan halad, a belső és a külső pénzügyi egyensúly romlott, s mind­ennek következtében nem­csak az életszínvonal érzé­kelhető emeléséhez, hanem annak teljes körű megvédé­séhez is hiányzanak a felté­telek. Mindez azt is mutatja, hogy a XIII. kongresszus helyzetértékelése, és a kitű­zött gazdasági és életszínvo­nal-fejlesztési célok nem voltak kellően megalapozot­tak, s a végrehajtás is el­maradt a követelményektől. Ezt felismerve a Központi Bizottság kidolgozta és a múlt év júliusában határo­zattá emelte a gazdasági­társadalmi kibontakozás programját, majd a kor­mány szeptemberben há­roméves gazdasági stabilizá­ciós programot terjesztett az Országgyűlés elé, amely el­fogadta azt. A gazdasági helyzet alaku­lása természetszerűleg ki­hatott az ország társadalmi és politikai életére is. Nőtt az elégedetlenség a koráb­bi években megszokott gaz­dasági és társadalmi fejlő­dés megtorpanása, a szokat­lan nehézségek szaporodása miatt. A jelen nehézségei mi­att a korábbinál többen lát­ják bizonytalannak a jövőt. Politikai intézményrendsze­rünk a megváltozott viszo­nyok között nem áll felada­ta magaslatán, működésében zavarok jelentkeznek. Rom­lott a közhangulat, csök­kent a bizalom a párt és a vezetők iránt. S ahogy ez ilyenkor lenni szokott, az ország határain belül és kí­vül is jelentkeznek mind­azok, akik szeretnek a zava­rosban halászni, s megpró­bálják az ország nehézségeit ellen Tanácskozik a pártértekezlet az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában a szocialista rendszer felhasználni. Mindezt mérlegelve hatá­rozott úgy a Központi Bi­zottság, hogy a párt szerveit és szervezeteit képviselő ma­gasabb fórum, a párt most összeült országos értekezlete tekintse át a párt helyze­tét és jelölje ki a legfonto­sabb feladatokat a követ­kező kongresszusig. Nyilván­való, ha a pártértekezlet fi­gyelmét a szocialista építés legidőszerűbb, a párttagsá­got, s a közvéleményt legin­kább foglalkoztató főbb po­litikai kérdésekre összponto­sítja, s ezekben határozot­tan állást foglal, akkor meg­adja a nélkülözhetetlen vi­lágos útmutatást a gyakorla­ti munka elengedhetetlen megjavításához. A pártérte­kezlet nem kevésbé fontos feladata a vezető testületek személyi összetételének meg­újítása, megfiatalítása, amit a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság maga is időszerűnek tart és javasol. A pártértekezlet — moz­galmi hagyományainknak megfelelően — a pártszer­vek, a Központi Bizottság, a Központi Ellenőrző Bizott­ság, a Budapesti Pártbizott­ság, a megyei és megyei jogú pártbizottságok küldötteinek tanácskozása. A pártértekez­let előkészítésében azonban az állásfoglalás-tervezet vi­tája keretében egész párt­tagságunk, párton kívüli szö­vetségeseink széles köre vett részt. A szervezett viták­ban kétszázezernél több fel­szólalás hangzott el, és sok ezer javaslatot juttattak el hozzánk. A Központi Bi­zottság nevében köszönetét mondok párttagságunknak, külön a véleményezésre fel­kért testületek tagjainak, mindazoknak, akik vélemé­nyük, javaslataik közlésével segítettek a felkészülés mun­kájában. A beérkezett javaslatok közül az állásfoglalás-terve­zet véglegesítésénél a Köz­ponti Bizottság hasznosítot­ta mindazokat, amelyek ab­ba beépíthetők voltak. Szá­mos olyan módosító javaslat érkezett, amely önmagában elfogadható lett volna, de a terjedelem nem növelhető a végtelenségig. Sok olyan ésszerű javaslat érkezett, amely helyes, de nem az állásfoglalásba való, hanem a végrehajtás mene­tében hasznosítható. Ezeket (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom