Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-20 / 119. szám

1988. MÁJUS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap a délutáni órákban elutaztak Szolnok ról az országos pártértekezlet megyei küldöt­tei a fővárosba. A küldöttcsoport az este fo lyamán Szabó Istvánnak, az MSZMP KB tag­jának, a megyei pártbizottság első titkárának elnökletével megtartotta alakuló ülését, ame­lyen az országos pártkonferencia több ügyrendi kérdésében állást foglalt. Felvételünk az indulás pillanatait örökítette meg A martfűi sörgyárban A gazdasági társaság megszűnéséről határoztak A tagok június 10-ig jegyezhetnek részvényeket Az Első Magyar Szövetke­zeti Sörgyár Gazdasági Tár­saság tegnap délelőtt Mart­fűn társasági ülést tartott. A tanácskozáson — amelyen felszólalt Simon József, a megyei pártbizottság titkára és részt vett Bugán Mihály, a megyei tanács elnökhelyet­tese — a huszonnyolc tag (termelőszövetkezet, álla­mi gazdaság, kereskedelmi vállalat, áfész és ipari üzem) képviselői elfogadták a martfűi sörgyár tavalyi gaz­dálkodásának mérlegéről ké­szült beszámolót, valamint az 1988-ra kidolgozott pénz­ügyi tervet. Ezután a legutóbbi, tavaly novemberben tartott társasá­gi ülésen született határozat értelmében alakult, a sör­gyár önálló jogi személyként történő továbbműködtetését előkészítő bizottság számolt be eddig végzett munkájá­ról. Ennek alapján a gazda­sági társaság tagjai (a török­szentmiklósi, a karcagi és a tiszafüredi áfész 1987. de­cember 31-i hatállyal kilé­pett, vagyoni részüket 1990. végéig fizetik vissza) kifejez­ték szándékukat, hogy a társaság megszűnjék és részvénytársaságot alakít­sanak. A sörgyári gt tagjai 1988. június 10-ig jegyezhet­nek részvényeket; a jegyzé­sek eredményének ismereté­ben a gazdasági társaság kö­vetkező, várhatóan június közepén tartandó ülésén dön­tenek a részvénytársaság alakulásáról. Szolnok megyei környezetvédelmi napok (Folytatás az 1. oldalról) letformálásban is sok még a tennivaló, melyek közül néhányat a nevelés körébe sorolhatunk. A gondolatébresztő előadás után sor került azoknak a környezetvédőknek a meg- jutalmazására, akik már ed­dig is sokat tettek az élő- és élettelen világ megóvásáért. A környezetvédelmi napok eseménysorozata még számos érdekes programot tartogat, így Szolnokon május 23-án a megyei művelődési köz­pontban természetvédelmi játszóházat rendeznek, júni­us 1-jén délután 16 órakor ugyanitt a magyar postaga- lambsport jelenéről és jövő­jéről tart előadást Deli Fe­renc a szövetség ügyvezető alelnöke. Kunszentmárton- ban május 25-én a nyugdíja­sok kirándulásra gyülekez­hetnek a tiszakürti arboré­tumba, Mezőtúron a 2. számú Általános Iskolában a ma­darak és fák napja hagyomá­nyait elevenítik fel. — Pb — Nyilatkozat a személyi változás okairól Kinevezték a MÁV új vezérigazgatóját Urbán Lajos közlekedési miniszter dr. Várszegi Gyulát, a MÁV vezérigazgatóját beosztásából felmentette. Ónozó György miniszterhelyettest a Minisztertanács ér­demei elismerése mellett beosztásából felmentette, majd a miniszter a MÁV vezérigazgatójává kinevezte. Az elmúlt hetek során több alkalommal is magára vonta a közvélemény figyelmét a MÁV. Szárnyra kapott a hír például, hogy munkabe­szüntetés volt a mozdonyve­zetők körében, hogy egy napra fizetésképtelenné vált a MÁV, hogy — s talán ez váltotta ki a legnagyobb visszhangot — a vezérigaz­gató megvált hivatalától. A vasút felügyeletét ellátó Tóth László közlekedési ál­lamtitkár a szóban forgó ügyek háteréről a következő­ket nyilatkozta: Természetesen nem volt vasutas-sztrájk. A mozdony- vezetők a kollektív szerző­désben rögzített jogaikat ér­vényesítették, amikor a meghatározott (s nem cse­kély) mértékű túlórán felül nem vállaltak további túl­munkát, elsősorban a prog-í resszív személyi jövedelem- adózás nagy terhei miatt, ök nem részesültek elma­rasztalásban, ellenben azo­kat a helyi vezetőket, akik a mozdonyvezetőket — egyet­értésük nélkül — ilyen túl­munkára beosztották, fele­lősségre vonták. A fizetés- képtelenséggel kapcsolat­ban a valós helyzet az, hogy a kényszerű banki hitelszű­kítésre hivatkozva nagyon sok fuvaroztató vállalat nem képes kifizetni az esedékes fuvardíjat. Ez a MÁV-nak — saját hibáján kívül — át­meneti bevétel-kintlevőséget és egyben fizetési nehézsé­geket okoz. Az a tény, hogy Várszegi Gyula irányításával néhány új, ám a főtevékenységet nem, vagy alig érintő, apró „vállalkozás” kezdődött a MÁV-nál. Így például az őszi alma-akció, a cement­árusítás, a telekvásárlások, a szállodaépítési terv, az At­lasz Utazási Biztosító Rt. létrehozásában való részvé­tel, a vasúton belüli mened­zserképző tanfolyam meg­szervezése, és hasonlóak. A reális képhez azonban hoz­zátartozik, hogy a közel 50 milliárd forintos bevételt el­érő, az évente 8—9 milliárd forintot beruházásra fordító MÁV tevékenységén belül elenyésző, s inkább ezrelé­kekben, mint százalékokban mérhető ezen intézkedések hatása. Ugyanakkor a mos­tani kiélezett gazdasági helyzetben, amikor évi 6 és félmilliárd forintnyi álla­mi támogatás mellett sem lesz nyereséges a MÁV, és eszközállományának, - vagyo­nának csökkenésével kényte­len lesz számolni, már más megvilágításba kerülnek a 100—200 millió forintos rá­fordítást igénylő kezdemé­nyezések. A vasúti alaptevé­kenységek, így a személy- és áruszállítás terén már lé­nyegesen kevésbé volt ambi­ciózus Várszegi Gyula. Túl­zásnak érzem azt a véle­ményt, miszerint a vasúton belüli kereskedelmi szemlé­let elterjesztése kizárólag a volt vezérigazgató érdeme lenne. Több éves miniszté­riumi ösztönzés és a koráb­bi vezetés céltudatos mun­kájának az eredménye, hogy az utóbbi időben már egyre jobban érezteti hatását az aktívabb piackutató munka és az eredményesebb tarifa- politika. A most kinevezett több év­tizedes közlekedési tapaszta­lattal rendelkező Ónozó György kétségtelenül nehe­zebb helyzetben van, mint elődje: a MÁV gazdál­kodási feltételei tovább romlottak, a kilátások sem kedvezőek. Legnagyobb fel­adata, hogy gyorsan helyre­állítsa a vasút gazdasági, párt- és társadalmi vezetése között megbomlott összhan­got, hogy együttes erővel tel­jesíthessék a vasúttal szem­beni alapkövetelményeket, azaz a műszaki forgalmi mű­ködőképesség megőrzését, a szolgáltatások színvonalának megtartását. A BNV-röl jelentjük A jó bornak is kell a cégér Megyénk vállalatai a kiállítók között A Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet a vásáron kiállított egyik új terméke, a Sevag névre keresztelt speciális gépjár­mű, melyet az erdő és vadgazdaságok tudnak jól hasznosíta­ni, mivel erdős, hegyes terepen is biztonsággal közlekedik Sűrűn kattogó fényképező­gépek, villogó vakuk, hang­szórókból bömbölő zene, cso­dálkozó tekintetek, szüntele­nül pergő események. Első látásra ilyen képet mutat a Budapesti Nemzetközi Vásár. Persze ez nem is meglepő, mert az idei seregszemle igencsak bőséges látnivalót kínál mindenkinek, hisz ezen a vásáron valóban ház­hoz jön a világpiaci kereslet és kínálat. Ez annál is in­kább igaz, mivel ebben az évben minden eddiginél többen hozták el legújabb dolgaikat a hazai és külföl­di cégek egyaránt. Tavaly ilyenkor például 28, az idén pedig 30 ország és Nyugat- Berlin kiállítói vannak je­len, s több mint 2 ezer cég mutatja be termékeit. Közöttük találhatók me­gyénk vállalatai, ipari szö­vetkezetei is. De ez termé­szetes, hisz a gazdaság fő­szereplőivé egyre inkább ők válnak, s egy ilyen vásáron többek között képet kaphat­nak arról is, hogy termékeik mennyire versenyképesek, s vajon megállják-e helyü­ket a nemzetközi piacokon. Borsy Lajost, a Szotév anyagellátási és értékesítési főosztályvezetőjét közvet­lenül az ünnepélyes megnyi­tó után kértük; egy kis be­szélgetésre. — Mi már hat éve rend­szeresen kiállítunk a vásá­ron — emlékszik-vissza — s amikor legelőször eljöttünk — folytatja — mondhatnám úgyis, hogy belevágtunk az ismeretlenbe. De nem bán­tuk meg, hisz olyan óriási érdeklődés volt a termékeink iránt, hogy magunk sem akartuk elhinni. Aztán a kezdeti sikereken felbuzdul­va, azt ígértük partnereink­nek, hogy minden évben a régiek mellett valami új dologgal is megjelenünk a vásáron. Eddig sikerült ezt tartanunk. Talán elég ha a különböző légtechnikai ele­meket, s azok kiegészítő szerkezeteit említem. — Szóval önöknek megéri a BNV-n kiállítani — vetem közbe. — Feltétlenül. Mondok egy példát. Hat évvel ez­előtt, amikor első ízben részt vettünk a vásáron, lég- technikai termékeinkből évi 10—12 millió forint jött ösz- sze. Most egy hónap alatt csinálunk ennyit. S ebben a marketing munkának, a reklámnak, a vásáron való jelentlétünknek óriási a sze­repe. Ugyanakkor ez a se­regszemle arra is kiváló al­kalom, hogy találkozzunk ré­gi partnereinkkel és az újak­kal is. Erre talán a BNV első nap­jának legékesebb példája, hogy amíg a B pavilon egyik szegletében, a Tiszamenti Vegyiművek standján a kü­lönböző műtrágyákat, is­mertetőket, maketteket né­zegették az arra járók, ad­dig odafenn az irodában ép­pen egy közös vállalat lét­rehozásáról folyt a diskur­zus, amelyet egy olasz cég, a Skála valamint a TVM ala­pítana. A műszeripar fejlődését reprezentáló pavilon kiállítói között az idén már 14. esz­tendeje a Jászberényi MI- COOP is évről-évre leteszi névjegyét. — A kiállítás költségei ta­valyhoz képest igencsak megemelkedtek — mondja Hevesi István, a szövetkezet kereskedelmi csoportveze­tője —, de ennek ellenére egy ilyen vásáron feltétlenül itt kell lenni. Mert előfordul, hogy a magyar vállalatok csak a BNV-n találkoznak egymással, s valójában itt döbbennek rá, hogy a szá­mukra szükséges gépeket, al­katrészeket itthon is gyárt­ják, amit eddig tőkés im­portból szereztek be. Pél­dául az általunk készített préslevegőszárítókat a hazai felhasználók többsége soká­ig az NSZK-ból, Ausztriából vagy Hollandiából hozatta, most pedig már mi gyártjuk a részükre. De gyanítom, ha nincs ez a vásár, még min­dig külföldről szereznék be azokat. Ezenkívül itt nyí­lik lehetőség arra is, hogy saját műszaki fejlesztéseink eredményeit ellenőrizhes­sük, hisz összehasonlíthatjuk más országok, vállalatok ter­mékeivel. A vásár területét járva bármerre is megyünk, lép- ten-nyomon újabbnál újabb látnivalókat fedezhetünk fel. Különböző csodamasinák, a miniatűr és a guliveri mére­tű műszerek, gépek, beren­dezések, a csillogó-villogó járművek garmadája, amer­re csak nézünk. A nappal is viliódzó neonok csalogatják a sétálók meg megújuló tö­megét. Legtöbben a számí­tástechnika legújabb csodái előtt időznek, de ez érthető is, hiszen már tavaly óta is óriási a fejlődés. Persze az előrelépés szinte minden területen tettenérhe- tő, és szűkebb pátriánk vál­lalatainak együttműködése is örvendetesen fejlődik. Erre is akad példa az idei BNV-n. Erről Domokos Mihály, a Szolnoki Vas és Faipari Kis­szövetkezet főmérnöke így beszél: — A Nagykunsági Erdő és Fafeldolgozó Gazda­ság már korábban is gyár­tott apríték előtéttüzelő be­rendezéseket, de nem volt hozzá kazánjuk. Megkeres­tek bennünket, mi elvállal­tuk, megcsináltuk, s itt már ez látható — mutat a főmér­nök a kiállított pirosszínű berendezés felé. Mi ennek érdekében egy teljesen új kazántípust fejlesztettünk ki, ami önmagában, vagyis az apríték előtéttüzelő berende­zés nélkül, olajjal és gázzal is működtethető — teszi hoz­zá, miközben az apró irodá­ba újabb érdeklődők top­pannak be. Az üzlet mindenek fölött — gondolom magamban —, így sietve elköszönök, s né­hány perc múltán már Nagy Sándornak, a Tiszafüredi Gépipari Kisszövetkezet el­nökének szavait hallgatom, ötödik éve, hogy részt ve­szünk a BNV-n — meséli —, s mindent megteszünk azért, hogy jövőre is itt lehessünk, mert ha azt akarjuk, hogy tudjanak rólunk, akkor min­dig szem előtt kell len­nünk, s a piackutatásra, a reklámra nem szabad saj­nálni' a pénzt. Hiszen eddig minden ittlétünknek volt haszna, mert újabb partne­reket szereztünk, ötleteket kaptunk. A most kiállított négy termékünk közül há­rom például úgy született, hogy tavaly sokan keresték a motoros profilhegesztő gé­pet, az ugyancsak motoros meghajtású peremező bor­dázó gépet és a kézikaros le­mezollót. Most mindegyikkel itt vagyunk a vásáron. Ezek szerint a jó bornak is kell a cégér, azaz a jó terméknek is kell a reklám, a hírverés — állapítom meg magamban, miközben haza­felé veszem az irányt. Hiszen beszélgetőtársaim szavai összecsengenek, mert mind­egyikőjük fontosnak tartja a BNV-n való részvételt. Iga­zuk lehet, ugyanis eszembe jut a Coca Cola példája, me­lyet ma már a világ szinte minden szegletében ismer­nek. És mégis lépten nyo­mon, itthon és külföldön ezt az üdítőitalt népszerűsítő reklámokkal találkozhat az ember. Nagy Tibor A Kunmadarasi Vas és Elektromos Ipari Kisszövetkezet ha­gyományos termékeivel, a különböző hegesztőgépeikkel és azok áramforrásaival jelentkezett a BNV-n Előtérben a Tiszamenti Regionális Vízművek Varia S szi­vattyúja, mögötte pedig a Waldhauser osztrák céggel koope­rációban gyártott esőztető berendezés (Fotó: Nagy)

Next

/
Oldalképek
Tartalom