Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)
1988-05-20 / 119. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: A jó bornak is kell a cégór Az eltűnt fiú nyomában A rádió és a televízió jövő heti műsora Mi lesz veled, Krisztina? Alkotó vitával, a párt vezetésével A Központi Bizottság ez év március 23-i döntésének megfelelően ma összeül a Magyar Szocialista Munkáspárt országos értekezlete. Az MSZMP gyakorlatában ez nem szokványos pártfórum, hiszen az utóbbi 31 évben mindössze egy alkalommal, 1957 júniusában volt pártértekezlet, a maihoz hasonlítva teljesen más körülmények között, és más feladattal. A szocialista építő munka az utóbbi 2—3 évben a vártnál nehezebb, bonyolultabb körülmények között folyik. A gazdaság jövedelemtermelő képessége a kívánatosnál lassabban nő, ami azzal jár, hogy a XIII. kongresszuson elhatározott célok a VII. 5 éves tervben nem teljesíthetők. A reformfolyamat lelassult és ennek kedvezőtlen hatása a politikai közhangulat romlásában érzékelhető. A gazdasági és politikai életben szükséges változtatások elodázhatatlanná váltak. A párt elmúlt évi gazdasági kibontakozási- és a kormány stabilizációs programja csak úgy valósítható meg, ha a politikai intézményrendszer működésében is bekövetkeznek azok a módosulások, amelyek demokratikusabbá, ésszerűbbé, rugalmasabbá teszik azt annak érdekében, hogy ne fékezze, hanem erőteljesen segítse a gazdaság élénkülését. Az országos pártértekezlet arra a feladatra vállalkozik, hogy megnyissa azt a kaput, amely a leggyorsabb fejlődés útját pillanatnyilag elzárja előlünk. Ezen az úton elindulva nagyon sok nagy horderejű feladatot kell megoldanunk viszonylag gyorsan. Érzékelhető változásokra van szükség a párt- és az államélet központi irányító szerveinek munkájában annak érdekében, hogy erősödjék a társadalmi demokrácia, a politikai és gazdasági közéletben szélesedjék a demokratizmus, hogy kibontakozzék az emberi alkotó erő, szabad utat kapjon a kezdeményezés, a jobbító szándék, az értékteremtő cselekvés. A pártértekezleten elhatározott feladatokat alig két esztendő alatt, a párt XIV. kongresz- szusáig kell megvalósítani, hiszen az azt követő évek programjának kidolgozására már a kongresszus hivatott. A párttagság és a reálisan gondolkodó állampolgárok jól tudják, hogy a pártértekezlet egyik napról a másikra nem fogja megoldani a magyar társadalom égető gondjait, amelyeknek fő forrása a gyenge teljesítmény, a jövedelemhiány, a pénztelenség. Arra vállalkozik — és ez nem kevés —, hogy a párt vezető, kezdeményező erejét mozgósítva megteremtse a gyorsabb fejlődési ütem gazdasági, politikai, szervezeti, személyi feltételeit. A Központi Bizottság azt ajánlja a pártértekezletnek, hogy vitassa meg és fogadja el azt a dokumentumot, amelynek tervezetét a párt tagjai és szervezetei áprilisban megismerték és véleményezték. A tervezet feletti vita mélyreható, szenvedélyes és igen kritikus volt. Ennek során sok-sok észrevétel, javaslat és módosító indítvány érkezett a Központi Bizottsághoz. A javaslatok jó részét a vezető testületek beépítették a dokumentumba, így az tükrözni fogja a párttagság általánosítható véleményét és szándékát. A több ezer konkrét észrevétel mindegyikét persze nem lehetett figyelembe venni, hiszen azok között több, egymásnak ellentmondó is szerepelt, másrészt olyanok is, amelyek megvalósításának reális feltételei ma még hiányoznak. Felelős, jobbító szándékú javaslatokkal éltek a tömegszervezetek- és a mozgalmak, az érdekképviseleti szervek központi vezető testületéi és a Magyar Tudományos Akadémia. Az említett testületek és a budapesti-, a megyei- és megyei jogú pártbizottságok állásfoglalásai több olyan elemet is tartalmaznak, amelyek nemcsak a pártértekezlet, de — a későbbiek során — a kongresz- szus előkészítésénél és azt követően is jól hasznosíthatók. A dokumentum feletti vita természetesen nem fejeződött be, hiszen arról, hogy mit tartalmazzon a végső állásfoglalás, a pártértekezlet joga dönteni. Nyilvánvaló, hogy ezen a fórumon is alkotó, szenvedélyes és felelős vita lesz a „hogyan tovább” kérdésről. A budapesti és megyei küldöttcsoportok elmondják az általuk képviselt kommunisták véleményét, de elhangzanak a küldöttek egyéni észrevételei, kritikai megjegyzései és javaslatai is. Az MSZMP több mint 800 ezer tagját 860 küldött képviseli, akiket — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — a budapesti pártbizottság, a fővárosi kerületek pártbizottságai, illetve a megyei és megyei jogú pártbizottságok választottak meg. A kiválasztáshoz a Központi Bizottság semmiféle szempontot nem írt elő. Azt kérte a választásra jogosult pártbizottságoktól, hogy vitaképes, a párttagság véleményét képviselő küldötteket jelöljenek, illetve válasszanak. Rajtuk kívül szavazati joggal vesznek részt a pártértekezleten a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság tagjai. Meghívást kapott a pártértekezletre mintegy 150 neves közéleti személyiség, közöttük párttag és párton- kívüli tudósok, művészek, politikusok, akik — tanácskozási joguknál fogva — szintén részt vehetnek a vitában. Az országos pártértekezlet második napirendjének keretében — ami zárt ülésen történik — személyi ügyekben dönt. Ennek során a megválasztásra kerülő jelölőbizottság, amelyben minden küldöttcsoport képviselteti magát, javaslatot tesz a Központi Bizottság és a Központi Ellenőrző Bizottság felfrissítésére, megújítására. A testületekből történő felmentés és a felmentettek pótlása egyaránt titkos szavazással történik. A megújított testületek feladata lesz, hogy kidolgozzák a pártértekezlet állás- foglalásában elhatározott feladatok gyakorlati megvalósításának részletes teendőit. Megvalósításuk során beépülnek a politikai és állam- igazgatási munkába azok az elemek, amelyek a fejlődésünknek új lendületet adó társadalmi demokráciát, a nyíltságot és a nyitottságot, a törvényes állampolgári jogok és kötelességek érvényesülését garantálják. Mindezek a feladatok azonban csak a párttagok és párton- kívüliek, minden hazájáért, annak sorsáért felelősséget érző állampolgár jószándékú és cselekvő közreműködésével valósíthatók meg. Előkészületek a csúcstalálkozóra illést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájékoztatója Ridgway nyilatkozata Rozanne Ridgway amerikai külügyminiszterhelyettes szerint a moszkvai csúcstalálkozón lehetséges egy közös állásfoglalás a hadászati fegyverek csökkentéséről, tie teljesen kizárt, hogy a tárgyaló küldöttségek meg tudják oldani a még mindig fennálló problémákat a csúcstalálkozó idejéig. A szerződés megkötését az amerikai miniszterhelyettes szerint elsősorban a tengeri és légi indítású manő(Folytatás a 2. oldalon) A Minisztertanács csütörtöki üléséről a kormány szóvivője a következő tájékoztatást adta: A Minisztertanács jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károlynak az Egyesült Királyságban tett látogatásáról szóló beszámolóját. A kormány jelentést hallgatott meg az 1987. évi nép- gazdasági terv végrehajtásáról és az idei első negyedévi gazdasági fejlődésről. A Minisztertanács megvitatta és jóváhagyta a pénzügyminiszter jelentését az 1987. évi költségvetés végrehajtásáról, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság ezzel kapcsolatos észrevételeit. A kormány az állami költségvetés végrehajtásáról szóló jelentést az Országgyűlés elé terjeszti, a pénzügyi ellenőrzések elmúlt évi tapasztalatairól szóló beszámolót pedig a képviselők rendelkezésére bocsátja. A Minisztertanács tájékoztatót hallgatott meg az ipar szerkezetátalakítási feladatairól, és úgy határozott, hogy a beszámolót az Országgyűlés elé terjeszti. A kormány javasolta az Országgyűlésnek az általános forgalmi adóról szóló törvény módosítását, egyúttal határozott a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvény végrehajtási rendeltének módosításáról. Bányász Rezső a Minisztertanács ülését követő szóvivői értekezleten bevezetőben kommentálta Grósz Károly miniszterelnöknek a kormányülésen elhangzott beszámolóját az Egyesült Királyságban tett látogatásáról. Elmondta, hogy a mosta(Folytatás a 2. oldalon) Erdők, mezők — és középpontban az ember Szolnok megyei környezetvédelmi napok Tegnap Jászkiséren. a művelődési házban rendezték a Szolnok megyei környezetés természetvédelmi napok megnyitóját, melyen ott volt dr. Krasznai Géza, a Hazafias Népfront megyei bizottságának elnöke és Madarász Tibor, a MTESZ megyei titkára is. A megnyitó előadást dr. Madas András nyugalmazott miniszterhelyettes, a MTESZ Központi Környezet- és Természetvédelmi Tanács elnöke tartotta, aki bevezetőjében szólt a világ legégetőbb gondjairól, így a népesség túlszaporodásá- nak veszélyeiről, és azokról az ártalmakról, melyek* az egyre növekvő igények kielégítésének következményei. Nőnek a sivatagok, s a szennyeződés elsősorban a gazdaságilag elmaradt területeket veszélyezteti, így ezek hátrányos létfeltételei hatvá- nyozódnak. Az első vészjelzést a Római Klub publikációi jelentették, ezek nyomán különböző stratégiák születtek a környezet további romlásának megállítására — nem mindig eredménnyel. Hazánkban azokról a veszélyeikről szólt, melyek ak- akkor álltak elő, amikor a mezőgazdasági termelést a műtrágya mennyiségének növelésével és a vegyszerek „bevetésével” szorgalmaztuk. A talaj savanyúvá válását nem ellensúlyoztuk kellően, de a kommunális szennyeződés is súlyos károkat okozott elsősorban azokban a régiókban ahonnan hosszú ideig az ivóvizet nyerte a lakosság. A felmérések szerint nagy árat kell fizetni amiért a vezetékes vízhálózat kiépítését nem követte mindenütt a szennyvízelvezető csatornarendszer létesítése, így egy-egy település szinte szennyvíz tavon- tengeren „úszik”. Az erdészet valamikor kifejezetten nyereséges ágazata volt a mezőgazdaságnak, ezért szorgalmazták a telepítést, ám kihalóban az a generáció, amely a fákat a jövőnek ülteti. A szabályozók a napi haszon irányába hatnak. így a felfuttatott eredmények a fakitermelésben — italán a savas esőnél is jobban veszélyeztetik lombos térségeinket. Szólt az előadó arról is, hogy nincs meg a kellő összhang a termeléscentrikus ipar és a hatóság szigorával tevékenykedő környezetvédelem között. A környezet- védelem helyett egy széles szellemi-gazdasági alapon nyugvó környezetgazdálkodást kellene az élővilág védelmének centrumába állítani. A környezetvédelmi kampányokat a legritkább esetben visszük végig. így ezek hatékonysága nem éri el a kívántat. A fenti teendőket semmiképp nem lehet elválasztani a gazdasági, társadalmi problémák egészétől. Természetesen komoly anyagi kihatásai is vannak a környezetvédelmi feladatok megoldásának, ám a szemlél(Folytatás a 3. oldalon) Marjai József találkozója NSZK-beli politikusokkal Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, kereskedelmi miniszter szerdán este találkozott a BNV- re érkezett nyugatnémet tartományi politikusokkal: Anton Jaumann bajor gazdasági és közlekedési államminiszterrel, Alfred Schmidt hesseni gazdasági és technikai ügyek miniszterével, valamint Uwe Beckmeyer brémai gazdasági és külkereskedelmi szenátorral. A szívélyes légkörben lezajlott találkozón — a vásáron kiállító nyugatnémet cégek üzleti lehetőségei kapcsán — foglalkoztak az érintett nyugatnémet tartományokkal kialakított gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeivel. Magyar— thaiföldi kapcsolatok írásunk a 2, oldalon. TU-134-es a szolnoki repülőmúzeumban Tejipari mérleg Növekedett a felvásárlás Hazánkban a tej- és a tejtermék-fogyasztás az elmúlt öt évben csaknem 25 kilogrammal növekedett, és 1987-ben megközelítette a fejenkénti 200 kilogrammot. A vállalatok tavaly 2 milliárd 10 millió liter tejet vásároltak fel, csaknem két százalékkal többet az előző évinél. Az állami tejipar által átvett tejnek ötödé származik a kistermelőktől, akiknek munkájára az iparág vezetői továbbra is számítanak. A mintegy 27 százalékos fogyasztói áremelés ellenére összességében tovább növekedett a fogyasztás, ami nagyrészt annak köszönhető, hogy még mindig ez a legolcsóbb fehérjeforrás. A tejipar az év hátralevő részében nem tervez egyébként áremelést, noha a tejtermékek mintegy négyötöde — ármódosítás-bejelentési kötelezettség mellett — szabadáras. Az iparág kutató-fejlesztő intézete és más élelmiszer- kutató szervezetek segítségével — a választék bővítésére — újabb termékfajtákat küldenek a piacra az év második felében. Űjabb gépek beállításával megkétszerezik a jégkiémgyártást. Még nincs húszéves, de már nemzetközileg is jó hírnevet vívott ki magának a Killián György Repülő Műszaki Főiskola repülőmúzeuma. Megtekintették már az argentin repülőkadétok, olasz újságírók és a nevezetesebb vendégek között az indiai légierő főmarsallja. Évente 12—16 ezer vendéget fogad. A néphadseregben szolgálatot teljesített gépek mellett polgári utasszállítók is helyet kaptak a múzeumban. Találhatók itt kétszáz kilométeres átlaggal döcögök és ezer kilométeres sebességgel száguldó masinák, szuperszonikusok és dugattyús motorral hajtottak egyaránt. Néhány kivételtől eltekintve mindegyik gép üzem- és repülőképes. A repülőmúzeumot csak szervezett csoportok látogathatják. A főiskola parancsnoka adhat erre engedélyt. A technikai ismeretterjesztés mellett a pályaválasztásban is fontos szerepet tölt be ez az intézmény, amely tegnap figyelemreméltó szerzeménnyel gazdagodott. A Malév egy forgalomból most kivont TU—134-es gépét — amely saját szárnyain érkezett Szolnokra — adományozta a múzeumnak. A képünkön látható repülőgépet dr. Szukics Gyula, a Malév műszaki igazgatója népes közönség jelenlétében adta át Nagy Szilveszter ezredesnek, a főiskola parancsnokhelyettesének.
