Szolnok Megyei Néplap, 1988. május (39. évfolyam, 103-129. szám)

1988-05-16 / 115. szám

4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. MÁJUS 16. IA szerkesztőség postájából I Se kocsim, ... mégis mindig nagy ér­deklődéssel böngészem az újságokban megjelent hír­adásokat az új Tisza-híd és a 4-es főút Szolnokot elke­rülő szakaszának építéséről. Azért, hogy nincs kocsim, el tudom képzelni, mit gondol­tak, mondtak a minap is a centimétereket araszolva ha­laidé gépjárművezetők. Egy bizonyos: aki időre ment va­lahová, lemondhatott róla, hogy idejében úticéljához ér. Végeláthatatlan kocsisor várta, hogy átjusson a hí­don. A városba vezető úton ugyanez lehetett a helyzet. És hol van még a „népván­dorlás" korszaka? Igaz, vé­szesen közeleg. Tudom, hogy kevés a pénz, hogy rettentő erőfeszítések szükségesek, amíg az elkép­zelések valóra válnak. Mégis türelmetlen vagyok. Mert tudják mérni a zajszintet, ami — ha jól emlékszem a híradásokra — csúcsforga­lomban jóval meghaladja az eltűrhetőt (a megengedet­tet?). Számlálják a járműve­ket. Mintha 30 ezer lenne az átlag. Iszonyatos mennyiség! Nem mérhető viszont: hány, 4-es út mentén lévő lakásban van olykor elvisel- hetelen zaj? Emiatt mennyi idegsejt károsodik? (Az au­tósoknál persze ugyanez fennáll.) Az sem mérhető: hány munkahelyen dolgoz­nak úgy, hogy a világért se engednének be friss levegőt, mert képtelenség a zajban dolgozni. Friss levegőt? De hiszen nem is kapnának az ablakon keresztül! Port igen. Nos, azt is csak a bérlők, lakástulajdonosok tudják „mérni": mennyi por landol Rekord nevezés bizonyítja, hogy a Kuncsorbai Búzaka­lász Tsz által példásan meg­rendezett májusi tömeg­sportnapnak évről évre nö­vekszik a népszerűsége. A legnépesebb mezőny (22 csa­pat) a férfi kispályás labda­rúgásban nevezett, de több százan indultak az ügyességi vetélkedőkön is. Az udvari­se lovam... naponta az ablakpárkányo­kon. És ha ott maradna. De jogtalanul behatol a laká­sokba, rátelepszik mindenre. A 4-es út mentén buszra várni, zebra előtt ácsorogni meg különösen istenkísértés. Ügy belepi az embert és az ember gyerekét a por, hogy arról kódul. .. Miért írtam le mindezt? Mert akármilyen szegények vagyunk. akármennyire nincs pénzünk, a por ellen — az emberek érdekében! — valahogyan védekezni kellene, márpedig ezt csak fokozott úttisztítással lehet. (Talán két hete múlt? Ara­nyos tisztára suvickolták az úttestet, a járdát. Öröm volt látni.) Mert nagyon-nagyon sokat kell még aludnunk, amíg megépül a várost elke­rülő útszakasz, a híd, s keve­sebb jármű porát, benzingő­zét — ezt eddig még nem is említettem — kelt elvisel­nünk.-ti­ns házigazdák egyben követ­kezetesek voltak: mind a női, mind a férfi labdarúgó- tornát megnyerték és a leg­több ügyességi számban is győztek. így — megérdemel­ten — ismét otthon tartották a Csorba Kupát. A felvételen a grundbirkó- zóverseny egyik izgalmas pillanata látható. (Fotó: Mé­száros) flz iskolákból írják „Május 4-én két osztállyal kiránduláson voltunk Eger­ben és Szilvásváradon. Ha­zafelé jövet az autóbuszunk Szolnokon, az Ady Endre úton este elromlott. Egy ar­ra járó fiatal házaspár se­gítségével sikerült az otthon várakozó, aggódó szülőket telefonon megnyugtatnunk, hogy miért érünk később ha­za. Megköszönöm a Beloian­nisz úton lévő Utógondozó portásnőjének, a fiatal há­zaspárnak, egy DR rendszá­mú, cb-rádióval felszerelt, fehér Volgás szolnoki ma­gántaxisnak, valamint a Jászkun Volán szerelőinek, akik segítségünkre voltak, hogy a harminckilenc máso­dik osztályos gyermek miha­marabb viszontlássa szüle­it.” Rajtuk kívül még a tö­rökszentmiklósi Hoppál Zol­tán magántaxisnak is kö­szöni a segítséget Turcsányi Józsefné tanítónő — Török- szentmiklósról. ♦ * * Jó példája él a Kunhegye­st Kossuth Üti Általános Is­kolában az intézmény, a szülök és a termelő üzemek együttműködésének. Az ősz­szel alakult Iskolatanács tagjainak közreműködésével készülnek a gyerekek számá­ra a történelmi hagyomá­nyokat ünneplő műsoraik jelmezei, segítségükkel tör­ténik a tehetséges tanulók foglalkoztatása, a fakultáci­ók vezetése. A kisdiákok eredményeikkel köszönik meg az értük megnyilvánuló összefogást. A tavaszon kü­lönösen szép sikereket értek el: három pajtás kapott ta­nulmányi munkájáért or­szágos szaktábori lehetősé­get, negyvenen érdemeltek ki dicséretet egyéni pályáza­tukkal, egy tanuló a megyei Verseghy nyelvművelő ver­senyen harmadik helyezett lett, kis egészségőreik terü­leti első, tűzoltó rajuk terü­leti harmadik, önálló MHSZ- klubjuk pedig megyei máso­dik helyezést ért el — érte­sültünk Juhász lAszlóné igazgató tájékoztatójából. • * * A közelmúltban két jelen­tős honvédelmi verseny színhelye volt Kenderesen a Mezögzadasági Szakmunkás- képző Intézet sportudvara. Kisújszállás és körzete álta­lános iskolásainak és tarta­lékos szakosztályainak egyé­ni és csapatbajnoksága ked­vező körülmények között zajlott, és mindkét esetben, valamennyi versenyszámban eredményesen szerepeltek a rendező házigazdák. — Mindezeket, s a részletesebb eredményeket is Jámbor Miklós tudósítása alapján tudjuk. Közünségdijas lotá Miután véget ért a moz­gáskorlátozottak IV. nemzet­közi fotó- és színesdia pá­lyázatából válogatott mű­vek kiállítása Szolnokon, felnyitották a közönségsza­vazatok gyűjtőládáját. A látogatók 979 érvényes sza­vazatot adtak le. A legtöb­ben — szárharmincöten — magyar művet díjaztak, a szolnoki Nagy László itt lát­ható, Szélmalom című ké­pét. Kár, hogy mi csak feke­te-fehérben tudjuk megmu­tatni. A kőszívű ember Nem reménykedünk, csak egy icipicit... Május máso­dik napja után majd egy hét is eltelt, mire szolnoki olva­sónk levélírásra szánta ma­gát. Biztosan vívódott egy darabig, s bízott benne: ta­lán valamilyen úton-módon megérkezik a nagyon várt kicsinyke, másoknak (rész­ben) értéktelen, neki sokat jelentő küldemény. Hiába várt. Május 2-án meglátogatta kollégáját a Hetényi Géza kórházban. Természetesen nem akart üres kézzel men­ni. Betért a Munkás ABC- be. Ez lett a veszte. Jószív­vel, szeretettel válogatott munkatársának, mivel okoz­na örömet neki. Tárcáját •azonban a vásárlókosárban felejtette. Amikor rájött vi­Véletlen-e vagy sem, hogy öt napon belül két levél ér­kezett egy témában? A lak­címből ítélve semmiképpen nem b*szélt össze a két, egy­mástól meglehetősen távol lakó szolnoki olvasónk. Kö­vetkezzék kérésük. Azt szeretnénk, ha azok, akikre tartozik a Munkásőr úton, a Járműjavítóval szemben lévő buszmegállóba minél előbb elhelyeztetnének egy, méginkább két padot. Többek kérése ez — vélik — és sok embernek okoz bosz- szúságot, hogy nincs mire le­ülni. E váróban többségében az életkor második felébe hajló idősebb, fáradt, nehe­zen vagy még nehezebben mozgó ember fordul meg. gyázatlanságára, visszament a boltba. Nem járt szeren­csével! Sok-e vagy kevés 1600 fo­rint? Mint minden, ez is re­latív. Neki hiányzik. S pénz­be kerül, és időbe — amiből soha nincs elég — az igazol­ványok pótlása. „Nem tu­dom, ki találhatta meg. de ha átlapozta a személyi iga­zolványt és nem facsarodott a szíve, mikor meglátta a négy apró gyermek nevét, kőszívű lehet a javából. ■ ■ Talán nem is az igazolvány érdekelte, lehet, hogy bele se lapozott...” Ha így volna! Hátha még nem adott túl az igazolvá­nyokon a tárca megtalálója! Még visszajuttathatja tulaj­donosának, a négygyermekes családapának! Amíg rendbe teszik szerette­ik sírját, bizony elfáradnak. Az autóbusz érkezéséig a református temető drótkerí­tésének betonaljzatára ül­nek vagy valamilyen oszlop­nak támaszkodnak. Egy-egy temetés után olykor egész kis tömeg várakozik, ácsorog ott. Így zárul az egyik levél: „... könyörgöm, tegyenek oda akármilyen rossz két padot... valamikor volt. Le­het. bpgy azt mondják az illetékesek: javítani vitték el. De meddig?” • Ilyen kérést kötelességünk közreadni. És magunk is várjuk a választ, amelynek természetesen ugyancsak he­lyet adunk. Válasz cikkünkre lz elektronika és a gyakorlatlanság Nagy Jánosné törökszent­miklósi olvasónk sérelmét április 23-i lapunkban (és nem április 7-én, mint a vá­laszban megjelölték!) közöl­tük „Csak azt látták, hogy bort veszek’’ címmel. Alig- alig kellett már valamit ven­nie idős szüleinek a disznó­vágáshoz. Háromszáz forin­tot vitt magával, s a pénz­tárgép 455 forintot „szá­molt". Kényelmetlen hely­zet! Kérte, vegyenek vissza 100 forint értékű árut. Az újraszámolásnál kiderült: 246 forint elég a kosár tar­talmáért. .. Mász Imre, a Törökszent- miklós és Vidéke Áfész el­nöke válaszolt a történtekre. Meghallgatták a pénztárost, a tavasz ABC vezetőjét, fel­keresték a panaszost is. A pénztáros valóban távedett a számolásnál, ami abból kö­vetkezett, hogy viszonylag kevés gyakorlata van az új, elektronikus pénztárgépek kezelésében, amelyek kisebb érintésre is bevisznek ada­tokat. Ez történhetett Nagy Jánosné esetében is — írta az áfész-elnök. A hibát a pénztáros vette észre, s azt a bolt helyettes vezetőjével korrigálták. Az esetnek két­ségkívül voltak szemtanúi, akik remélhetőleg azt is lát­ták, hogy a pénztáros téve­dését azonnal, előírásszerűén Kis bajból nagyabb baj Vesztegetésért felfüggesztett szabadságvesztés Fehér Zoltán szolnoki ma­gánfuvarozó kisiparos 1988. január 3-án, Szolnokon, a Széchenyi lakótelepen az egyik barátjánál tartózko­dott. Beszélgetésük során sört illetőleg tömény italt is fogyasztottak, amitől éjfél körül közepes fokú alkoho­los befolyásoltság állapotába került. Elmondása szerint, taxival kívánt szandaszőllősi lakásá­ra menni, de sajnos, taxit nem találván, úgy döntött: a személygépkocsijával indul el. A vádlott, akit a rendőri ellenőrzés a Pólya Tibor úton fogott el, elismerte, hogy szeszes italt fogyasztott, amelynek természetes kö­vetkezménye az előállítás or­vosi vérvételre. Ha Fehér Zoltán ezt tudomásul veszi, akkor „csak” ittas jármű- vezetésért vonják felelősség­re. Azzal is tisztában volt, hogy az ittas vezetések egyik következménye a jogosít­vány bevonása, eltiltás a jár­művezetéstől. Ekkor következett a na­gyobb baj: a rendőröknek át­adott négyezer forintot, és kérte, hogy a jogosítványát adják vissza, és fejezzék be az intézkedést. A járőrök a közelben — más ok miatt — tartózkodó parancsnokuknak azonnal jelentették a történ­teket, aki utasította őket az intézkedés befejezésére. így Fehér Zoltán ellen hivatali vesztegetés bűntette miatt is büntetőeljárás indult, hiszen az intézkedő rendőrök hiva­talos személyek, és megvesz­tegetésükre tett kísérletet a vádlott. Fehér Zoltán nem vitatta bűnösségét, meggondolat­lanságával és azzal magya­rázta tettét, hogy munkájá­hoz feltétlenül szüksége van a jogosítványra, és ezért pró­bálta meg visszaszerezni. A Szolnoki Városi Bíróság Fehér Zoltánt öt hónapi sza­badságvesztésre ítélte, de a büntetés végrehajtását két évi próbaidőre felfüggesztett te. Négyezer forint pénz­mellékbüntetést is kiszabott a bíróság, valamint a rend­őröknek átadott négyezer forint elkobzását is elrendel­te. Méltányolta vádlott hely­zetét azzal, hogy a jármű- vezetéstől az eltiltást a „B” kategóriára korlátozta, így az ítélet jogerőre emelke­dése esetén tehergépkocsi­ját vezetheti. Tanulságok: ittasan akkor se üljünk volán mögé, ha úgy érezzük, hogy tudunk vezetni, de az eljáró hatóság tagjainak már csupán a szó­beli ajánlattételt is hivatali vesztegetésnek tekinti a tör­vény. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért felleb­bezett. L. GY. Jogi tanács 0 társasháztulajdonról Az ingatlanon fennálló kö­zös tulajdonban van egy speciálisan szabályozott for­mája, mégpedig a társasház- tulajdon. Ennek az a lénye­ge, hogy az épületnek termé­szetben és műszakilag elha­tárolt, elkülönített részei a társak külön tulajdonában állnak, míg a többi épület­rész a társasház-közösség közös tulajdona. Minden olyan személynek, akinek külön tulajdoni része van, közös tulajdoni résszel is rendelkeznie kell. És nem lehetséges az sem, hogy va­laki csak a közös részekből részesedjék, mint tulajdonos­társ. ugyanakkor semmiféle külön tulajdonnal ne ren­delkezzék az ingatlanon. Eb­ből szorosan következik az, hogy társasháztulajdont leg­kevesebb kétszobásos in­gatlanon lehet létrehozni, a következő módon: a társak szerződésével, vagy a bíró­ság ítélete rendeli el. Mivel az első módozat a gyakoribb, ezzel foglalkozunk részlete­sebben. Szerződés alapján akkor jön létre a társasháztulaj- don, ha valamennyi tulajdo­nostárs aláírja az alapító ok­iratot, és a társasháztulajdon létrejöttét a földhivatalban az ingatlan-nyilvántartásba bejegyeztetik. Az alapító ok­irat a tulajdonosok közötti későbbi viták eldöntésének iránymutató okmánya. Te­hát ennek megfogalmazása­kor nagyon kell vigyázni ar­ra, hogy ne legyen elnagyolt, a fontos kérdéseket részlete­sen rögzítse. Néhány lénye­ges pontot maga a törvény szükségesnek tart az alapító okiratba belevenni. Ezek a következők: a társasháztu­lajdon alapítására vonatko­zó megegyezést, a tulajdo­nostársak megnevezését, a telek helyrajzi számát, a kö­zös tulajdonú részek felsoro­lását, az egyes tulajdonos­társak külön tulajdonába kerülő lakások, illetőleg nem lakás céljára szolgáló helyi­ségek meghatározását, a kö­zös tulajdonba kerülő épület­részekből és a telekből az egyes tulajdonostársakat megillető hányadot, illetőleg azt, hogy a telek kinek a tu­lajdonában van (állam, tár­sadalmi szervezet, vagy szö­vetkezet), és hogy ezen a tu­lajdonostársakat használati jog illeti meg. Az alapító okiratban kell rendelkezni a közös tulajdon­ban álló épületrészek kar­bantartásával és felújításá­val kapcsolatos kötelezettsé­gek teljesítéséről, az egyéb közös kiadások viseléséről, továbbá ezek megoszlásáról a tulajdonostársak között. Rendelkeznie kell arról is, hogy mi lesz a társasház ügyeit viselő szervek hatás­köre, egyáltalán, melyek lesznek azok, mi lesz a köz­gyűlés rendje, a határozat- hozatal módja, a közös kép­viselő illetőleg az intézőbi­zottság tevékenységi köre, hatásköre és az elszámolta­tás módjával kapcsolatos kérdések. Ez utóbbi nagyon sok vitára ad alkalmat, te­hát érdemes a szabályozását részletesen taglalni. Az alapító okiratot közok­iratba, vagy ügyvéd által el­lenjegyzett magánokiratba kell foglalni. Ez nem forma­ság, hanem az okirat szak- szerűségének biztosítéka, így érvényességi kelléke az ala­pító okiratnak. Az előbb felsoroltakon kí­vül a tulajdonostársak min­den más, számukra fontos kérdést szabályozhatnak az alapító okiratban. Dr. K. É. kijavították. Ezúton is ké­rik olvasónk elnézését. Talán megnyugtatja a Ta­vasz ABC-ben vásárlókat, hogy az ilyen eset nem jel­lemző az áruházra, hasonló panasz a vásárlók könyvébe bejegyzés nem volt — olvas­hattuk a válaszban. Nekünk az a véleményünk, ha a pénztárgépek kisebb érintésre is bevisznek ada­tokat, nem árt résen len­nünk. .. Ráadásul — tapasz­taljuk — sok a kezdő pénz­táros. Összeállította: Farkas Ferencné Csorbán maradi a Csorba Kupa Buszmegálló, pad nélkül

Next

/
Oldalképek
Tartalom