Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-16 / 90. szám
1988. ÁPRILIS 16. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Szolnoki Tejipari Vállalatnál 3 és fél éves felújításának egyik szakaszaként az új üzem és irodaépület készült el. Ezen időszak alatt beruházásra közel 350 millió forintot fordítanak, melynek eredményeként jelentősen javul a megye és a megyén kívüli területeknek minőségi tej- és tejtermékkel való ellátása. Bővül a termelés, 1986-ról 1987-re például 28 százalékos növekedést értek el — Mészáros — Járműipari szerződés Ikarusok a Szovjetunióba Pénteken a MOGÜRT székhazában Tóth László Pál, a MOGÜRT vezérigazgatója, Semsey András, az Ikarus vezérigazgatója és Mihail Ivanov, a szovjet Av- toexport Külkereskedelmi Egyesülés igazgatója a magyar—szovjet hosszú lejáratú árucsenefargalmi egyezmény keretében, idei száJUí- tásna vonatkozó export-szerződést írt alá. A megállapodás értelmében 600 Ikarus-autóbuszt exportálunk, összesen mintegy 45 millió rubel értékben, s a >korábbi megállapodással együtt 7200 Ikarus buszt szállítunk az idén a Szovjetunióba. A szerződés értelmében az Ikarus 200-as autóbuszcsa- lád már ismert tagjain kívül megjelennek a szovjet városok útjain a (továbbfejlesztett, új típusú, nagyobb befogadóképességű autóbuszok is: a 12 méteres 263-as városi autóbusz, a 18 méteres 283-as csuklós autóbusz, a 415-ös típusú új városi autóbusz, valamint a 365-ös, ugyancsak új típusú városközi autóbusz. Mezőgazdaság, élelmiszeripar Kutatók versenye Béniteken a Debreceni Agrártudományi Egyetem Szarvasi Főiskolai Karán kihirdették a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium kutató és fejlesztő intézeteiben dolgozó szocialista brigádok 1987. évi munkaversenyének eredményét. A verseny vándordíját a Fhylaxiia Oltóanyagtermelő Vállalat Gerendás Mihály Szocialista Brigádja érdemelte ki a vírusanibigén-élő- álilfitás terén végzett kiemelkedő munkájával. Dideregve Surjánban, versenyben Kengyelen, hózápurban Mezőtúron íFolytatás az 1. oldalról) szerzési lehetőség: a Tisza - táj Tsz-ben még a megyei termelőszövetkezeti átlag alatt van az egy tagra jutó éves kereset. « * * Jó széllel autózunk tovább Nagy Istvánnal, a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályának csoportvezetőjével. No nem francia partok felé, hanem Kengyel irányába. Minden rosszban van valami jó, hallottam a szakembertől. Merthogy szerencsésen valamicske esővel jött a viharos erejű szél. Ha nem így lenne, bizony elhordhatta volna néhány tábláról a már elvetett mákot, a frissen földbe került cukorrépa-vetőmagot. A felhőket viszont elhordta, mire a Kengyeli Dózsa Tsz- be értünk. Megszikkasztotta a földet is annyira, hogy két borsót vető gép már javában forgolódhatott a táblán. Megtudtuk Petróczki Imre főágazatvezető-helyettes- töl, hogy az utolját vetik a hüvelyesnek, amiből 480 hektáron vetőmagot állítanak elő az idén. Kétszeresét a tavalyinak, mert hát a vetőmag hozza a nagyobb hasznot. Ha a nedvesebb táblákat is fölszárítja a szél, a hét végén hozzáláthatnak a 675 hektár napraforgó vetéséhez is. Kétszázötven hektáron már készen várja a magágy a vetőgépeket. Az újabb két lineár öntözőberendezéshez készülő csatornák építését már hamisítatlan áprilisi verőfényben tekinthettük meg. Hiába, ilyen ez az április, szeszélyes. És veszélyes — tette hozzá mindjárt a fő- ágazatvezető-helyettes. Nyugtalanítja a szövetkezet szakembereit, hogy nem csupán az időjárás, a lassú kitavaszodás az egyetlen bizonytalansági tényező az időszerű munkáknál. Talajfertőtlenítő, gombaölő és rovarirtó szerekből nem kielégítő az ellátás. A szokásosnál lényegesen enyhébb tél pedig az állati kártevők,, a hirtelen felmelegedéssel váltakozó gyakori csapadék pedig a növényi betegségek erőteljes „támadásával” fenyeget. * * * A kengyeli verőfény után szenzációnak számított Vin- cze Imre igazgató közlése a Mezőtúri Állami Gazdaságban: érkezésünk előtt állt el éppen a rövid ideig tartó hózápor. Előttünk jártak tehát a szélkergette ólomszürke- ólomnehéz felhők. A túri határban sincs pedig semmi szükség a terhűkre. Száz milliméternél több csapadékot mértek ugyanis márciusban. Egy hónap alatt leesett a tavalyi mennyiség egynegyede. Kihasználva a csapadékmentes napokat — a hétvégeket is — el tudták már vetni félezer hektáron a tavaszi árpát, a borsót, a mustárt. Van még korai vetni- valójuk bőven, de hát a nagyobb részt szikes földjeiken keresgetni kell a szárazabb táblarészeket. Háromnaponként egy, félnapos kényszer- pihenőt kell tartaniuk a vetőknek, a talajelőkészítők- nek, az ismétlődő esők miatt. Annak köszönhetik csak, hogy nem kell belvízzel küszködniük, hogy a szántó- területük jelentős részén mélylazítást végeznek őszönként. Korszerűbb, olcsóbb, hatékonyabb, de nincs — mi az? Szabad a gazda? Nos, az a folyékony műtrágya. Merthogy hiába fogott össze az állami gazdaság és a mezőtúri határon vele osztozó két helybeli téesz, nem kap alapanyagot a Kemitur néven közösen létrehozott agrokémiai telep. Ezért van, hogy az őszi kalászosoknak még alig a tizedén végezték el a fejtrágyázást. Bosszantja ez is az igazgatót, de méginkább ráncokat vetett a homloka, amikor a rizstermesztésre terelődött a szó. Sikernövény volt az tavaly a gazdaságban. A 330 hektáron elért 3.1 tonnás hozamával a növénytermesztési árbevételek egyharmadát adta. Tizenöt millió forintot! Mire számíthatnak az idén? Igaz, idejében föl tudták ősszel szántani a rizstarlót, de most víz borítja. Ha április végéig nem száradnak ki azok a táblák, szárazműveléssel nem készíthetnek idejében magágyat. Akkor vízben elmunkált földbe, repülőgépről kell elvetni a magot. Az pedig nem az igazi. Költségesebb, és a vízigyomok elterjedésének veszélye is nagyobb. Márpedig az azok elleni kémiai védekezés sem megoldott! Visszaútban. Mezőtúrról Szolnokra, hallgatjuk az autóban a tizenötórás híreket követő időjárás előrejelzést. Éjjelre eláll a szél, teljesen kiderül az ég. hajnalban mínusz öt.-hét fokos hideg várható. Holnaptól lassúbb, a hét végén már erőteljes fölmelegedésre lehet számítani. Ravasz ez a tavasz! Temesközy F. Gyorsabb műszaki fejlesztéssel, az együtt- működésben rejlő lehetőségek kihasználásával Gazdaságpolitikai szándékaink A párt (tagjai személyesen is megkapták az országos pártkomfeireneia állásfoglalás tervezetéinek dokumentumét. A kis kiadvány bevezető mondataiban az alapszervezet tagjainak szóló levél elmondja, ahhoz, hogy az országos értekezlet .olyan döntést hozhasson, amelyben az egész pártot maga mögött tudhatja, ismernie kell a párttagok álláspontját. A tervezet a fő hangsúlyt a párt vezető szerepének érvényesítésére, a politikai intézményrendszer működésének fejlesztésére helyezi. Mindezek mellett a tervezet jelentős teret ad a gazdaság- politikai kérdéseknek, helyzetértékelést vázol fel és a cselekvéshez nyújt iránymutató elveket. A vitára bocsátott tervezet ezen fejezetei, minden higannyal, felvetik a kérdést, válójában mi jellemzi ma a párt gazdaságpolitikai tevékenységét? A felvetés mögött az a látszólagos ellentmondás húzódhat meg, hogy a KB tavalyi decemberi ülésén nem hozott határozatot az idei népgazdasági tervről, s még irányelveket sem szabott meg számszerű adatok meghagyásával. Vagy: a megyei pártbizottság februárt ülésén rögzítette iaz 1987. évi gazdaságpolitikai irányelvek megvalósításának tapasztalatait. határozatot, azonban nem hozott érvényesnek tekintette a kibontakozási programmal összefüggő döntését. Figyelem a folyamatoknak Alapélv: a párt gazdaságpolitikai tevékenysége a hosszú távú fejlődést kell, hogy szolgálja. Nem cél a napi operatív feladatok megoldásába való politikai beavatkozás, bár néha szükségszerűen előfordul. A fő gazdasági folyamiatok figyelemmel kísérése, azok hosz- szú távú optimális alakulásának meghatározása és befolyásolása áll a munka középpontjában. Ezt jelzik az elmúlt időszak határozatai, állás foglalásai. Így példaként említhető, hogy az 1985-ben tartott megyei párt- értekezlet határozatának megfelelően kidolgozásra került a közép-, illetve hosz- szú távú (terület- és településfejlesztési koncepció; foglalkozott a pártbizottság a műszaki fejlődés meggyorsításéinak, a tudományos eredmények gyakorlati hasznosításának tennivalóival. Irányelveket dolgozott ki a megye mezőgazdasága fejlődésének fő irányairól. Az ebbéli munkálkodásnak több célja van. Meg kell felölni a népgazdasági célkitűzéseknek, olymódon, hagy ezek kifejezzék egyúttal megyénk adottságait, az eltérő térségi jéUemzőket, a megyében meglévő és ímegterernitbeitJői lehetőségeket, valamint iparunk szerkezetének jellemzőit. A mezőgazdaságban az értékeink között tarthatjuk számon a jó gabona- és takarmánynövény-termesztési lehetőségeket. Ez utóbbiak nem megfelelő szintű kihasználása — a szakmai problémák mellett — az állattenyésztés helyzetét is befolyásolják. Az ágazatban komoly tartalékok vannak a nagy értékű épületek, gépek, (berendezések, intenzívebb kihasználásaiban, valamint a legújabb kutatási eredmények hasznosításában, a számítástechnika alkalmazásában. Mindezekben a megyében tevékenykedő termelési rendszereknek is hatékonyabban kell közremű- ködniök. Megyénk ipari ágazati szerkezete eltér az országostól. Jellemző a feldolgozóipar magas részaránya. A mezőgazdaság által biztosított termékek helyi feldolgozása érdekében jelentősen fejlődött az élelmiszeripar. A jövőre nézve húzó ágazatnak miinősülő mikroelektronika, gyógyszeripar, gumiipar nincs a megyében. Igaz, válságágaztcfcba sorolt vállalatok sem találhatók. Jelentős és fejleszthető a gépiparunk. Az ipari termékek döntő többsége bél- földi felhasználásra kerül, az exportunkat alig 20 vállalat bonyolítja le. Igaz, a kivitel 60 százaléka tőkés országokba irányul. Ezek alapján iparunk kulcskérdésének a műszaki fejlesztést tekinthetjük. A versenyképes vállalatok fejlődését meg kell gyorsítani. Gazdálkodó egységeinknek fel kell használniuk az élenjáró nemzetközi tapasztalatokat, a licenc- és tonow-how-vá- séirlásokat. A megyei vállaltoknak és szövetkezeteknek azonban egymástól is van mit tanulniuk. A megyei, de a helyi párt- szervek és -szervezetek gazdaságban végzett munkájának is folyamatosan meg kell úiulnia. Jobban előtérbe kell helyeznünk a határozatok végrehajtását, az érdekkonfliktusok feloldásában valló hatékony közreműködést. Támpont a kezdeményezéshez, bizalom a szakértelemnek A gazdaságpolitikai célok 'kddólgazésa és megvalósításuk minősítése mellett az alábbi (területen kell a politikai felelősséget és feladatokat kiemelni: Legyen határozottabb a feladatmegoldásban közreműködők közötti politikai koordináció, a szervezetek közötti munkamegosztásból eredő feladatok maradéktalan ellátása érdekében. Továbbra is ibiztos politikai támpontot kell nyújtani a kezdeményező és eredményes vezetők számára. Munkájukat alapvetően az eredményességük alapján kell megítélni. Bizalommal kell lenni a szakemberek munkája iránt és ennek kifejeződéséként olyan fettételeket kell megteremteni, amelyekben a szákmai megalapozottság érvényesíthető. Ezzél biztosítható az objektivitás. Milyen hatással lehetnek például a pártszervek olyan feladatok megoldására, mint A kooperáció hangsúlyos tennivalói S iha már az agrárpolitika formálásáról szóesett, e téren igen hangsúlyos tennivaló a mezőgazdasági térségek, üzemek együttműködésében rejlő lehetőségek jobb kihasználása. Hogyan segíthetik ezt elő a pártszer- vék? A termelés intenzív irányú fejlesztésének egyre fontosabb feltétele lesz a (termelési kooperáció és a vertikális integráció. A megye mezőgazdasági üzemeinek együttműködési és integrációs kapcsolataira a fejlődés a jellemző, ugyanakkor meg kell állapítanunk azt is, hogy a meglévő lehetőségek nem kerülitek teljes egészében kihasználásra. Sajnos, (találkozunk még az üzemek közötti viszonyban a bizalmatlansággal, esetenként az indokolatlan előnyök megszerzésére irányuló törekvésekkel. A jelenlegi helyzeten feltétlen javítani kell a termelés fejlesztésének e fontos tényezőjét az a termékszerkezet átalakítása? E kérdésre adandó válaszhoz vissza keld nyúlnunk egy tavaly szeptember 25-ón született megyei pántbizoitt- sági féladattervhez, amely fontos területként jelöli meg a (termelési szerkezet olyan irányú kialakítását, amely összhangban van az adottságokkal, megfelelő szintien elégíti ki a belföldi lakossági valamint az exportpiaci igényeket is. A pártszervek és -szervezetek részéről határozottabb iránymutatás szükséges a megye, a térségek és az üzemek agrárpolitikájának formálásában, minden ágazatban, a fejlesztések irányának kimunlkállá- sában. A piaci igényekhez valamint az adottságokhoz való igazodás mellett fontos az is, hogy a pártszervek fordítsanak kellő figyelmet az előállított termékek minőségének javítására, a gazdálkodás megfelelő jövedelmezőségére valamint a termelési szerkezet vertikális szemléletű fejlesztésére. eddigieknél jobban ki kell használni. Ebben a munkában a pártszervek minden szintjének van tennivalója. A megyei pártbizottság fontosnak tartja, ihoigy ezen a téren is teremtsük meg a szemléleti és «seűekvési egységet, a testület 'határozataiban ezt a gazdasági élet minden területére egyértelműen megfogalmazta. A városi pártbizottságoknak határozottabban kell a térség agrárpolitikáját eivi-politii- kai síkon szervezni, irányítani és a végrehajtást ellenőrizni. Tárják fel a térségi (együttműködés lehetőségeit, ösztönözzék és segítsék a kölcsönös előnyökön alapuló megvalósítást. Az üzemi pártszervek és -szervezetek egyik fontos .gazdaságpolitikai feladatát kell, hogy képezze az együttműködési és integrációs kapcsolatok kialakításának és fejlesztésének koordinálása, valamint az üzemi fogadókészség javítása. A Győr-Sopron Megyei Tanács Építő és Szerelő- ipari Vállalat mosonmagyaróvári gyárában elkészült az egymilliomodik négyzetméter műanyag keretű ablak. A vállalat termékei iránt rendkívül nagy a kereslet, nemcsak a közületi, hanem a kislakásépítők között is. Képünkön gyártósoron a korszerű ablak (MTI- fotó: Matusz K.)
