Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
1988. ÁPRILIS 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 A tévé képernyője előtt Mindenekelőtt a hétfői rendikiíivüli adásnapról, a most hétfőn sugárzott prog- ramoíkxól, mert a tárgy időszerűsége arra ösztönöz, hogy frissiben szóljak róla: a költészet televíziós napjáról. Vers mindenkinek TéLevíziáníkrál sohasem lehetett azt mondani, hogy nem szereti a versöket, sőt: a magyar tévé verspárti. Évek óta a képernyőn, már önálló rovata'is van. a költészetinek, szombat esténként menetrendszerűen hangzik fel egy-egy vers kiváló művészek, előadók ajaíkán — szinte önálló műfajt teremtve. Ama azonban még a televízió fennállása óta sem volt példa, hogy a költészet ünnepén, József Attila születésének évfordulóján egy teljes estét szenteljen a poé- zisnek a Magyar Televízió. A versek dagálya a képernyőn — amikor az életben épp a fordítottját tapasztaljuk: a költészet árapályát. Hogy tudniillik egyre kevésbé kell a vers, megcsappant a versék közönsége. Tiszteletre méltó tehát az az igye- keztet, amelyet a tévé tanúsított, még ha kissé el is számította magát. Ennyi verset ugyanis egyszerre, ennyi költőt egyetlen este — még a legelszántabb versrajongók is csak nehezen bírnak el. Egyébként lehetett kérni ezen az estén verset bárkinek. Sokan, legtöbben József Attilát akarták hallaná, méghozzá Latinovi is legendás tolmácsolásában. EH is hangzott A Dunánál. Sokan kívánták Petőfit és Adyt, állítólag a népszerűségi listán ők követték holtversenyben József Attilát. Nem maradt ki a programiból Babits Jónása sem, természetesen Gáti József emlékezetes előadásában, felvételről. Láthattunk portrét is a magyar költészet amerikai fordítójáról, s élvezhettük a verseket megzenésített formájukban is, 'kitűnő művészek előadáséban; az irodalmi színpadon, a Radnóti Színházban pedig költők Szóváltás sára került sor. Tehát sok minden volt ezen az estén, sokféle módon közelített a televízió feladatához, hogy étvágyat csináljon nézőinek a versekhez. Akik között valószínű többségben lehették a nők, hisz a verseket kérő levelek nagy része is tőlük származott. Ügy látszik, ők fogékonyabbak a költészet finomságaira, mint a férfitársaik. Igaz viszont, hogy a költeményeket elsősorban férfi-költők írták. Érdekes „munkamegosztás” ez mindenesetre. Színes, gazdag összeállítással rukkolt elő tehát a televízió, mégis azt kell mondanom, kár lenne ebből hagyományt csinálni, mert ismétlem ; ahogy minden jóból, a versből is megárthat a sok. « Uj sorozat Azt hiszem, az orvosok mellett, akik a „test bajait” gyógyítják, a pedagógusok azok, a lélek ápolói, akikkel csaknem mindenki találkozik életében egyszer vagy akár többször is. Ez az a mesterség, hivatás, művészet, amelyről kinek-kiinek közvetlen élményen alapuló véleménye van; akár kedvező az, akár kedvezőtlen a pedagógia művelőire. Nem csoda hát, hogy a „sorozat- gyártó” csehszlovákok a Kórház a város szélén és a Mentők után — mindkettő az orvosokról szólott, most folytatásos filmet készítették a pedagógusokról. Népszerű téma, s ahogy hírlik, a film meg is hozta a kívánt sikert. Már ahol eddig bemutatták, több helyen is. Kedden hozzánk is elérkezett, stílusosan az első részben „becsengettek”, azaz a tanévkezdés mozzanataival mutatkozott be a tizenhárom részes film. (Ügy látszik, az alkotók nem babonásak!). És örömmel ismerhettük. fel régi kedvenceinket, például az iskola pedellusában Járomi r Hamzlikot. És a többieket is, akik előzőleg szerepeltek már az említett sikeres sorozatokban is. És azt is tapasztalhattuk, hogy a sorozat folyamán egyáltalán nem maradunk majd az iskola falai között, nem csupán a tanári munka szépségeivel és nehézségeivel ismerkedhetünk meg a képernyőn, hanem az élet és az iskola szoros egységében be-bepillanthatunk egy-egy család drámájába is. A színészi játék diadala Láthattunk az elmúlt hét •programjában két magyar isóvédrámát is; szerdán este A fészék melegét, pénteken pedig a Ragaszkodom a szeretemhez című tévéjátékot sugározta a televízió. Az egyiket Bárány Tamás irta és mai tárgyú munka, a másik a két világháború közötti időket idézi, a Bókay Jánosé, s ha távoli is esnek egymástól születési idejüket itekdntvei, mégis szándékukban, sőt hangvételükben is sok rokonságot mutatnak. Például mindkettő az úgynevezett szórakoztató irodaiam kategóriájába sorolható. Főképp a Ragaszkodom a szerelemhez, amelynek szerzője színműveiben csupán mulattatni kívánta elsősorban polgári közönségét. A színművéből készült tévéjátékból is érződik, hogy keveset törődik a drámadság- gal, s még csak nem is szerepeket ír, hanem „színészegyéniségeket dramatizál”. Mellékes itt a művészi gondolat, fő az előadás eleganciája; jómódú férfiak és nők passzióznak gondtalanul, játsszák apró kisded játékaikat. A látott tévéjátékban például a hódítás művészetéről van szó; arról, hogy tapasztalt, rutinos, érett férfiak miként tudják levenni lábukról a szóplelkű, úri hölgyeket. Mert, hogy ők értik a módját! Tudják tenni a szépet, pereg, száll itt a szó, repkednék a bókok — persze mindez mai füllel hallván, bizony elég távoli és idegen, és magát a miliőt is túlságosan ósdinak és unalmasnak érezzük. Unalmasnak, mert itt mindenből és mindenkiből csak úgy „csepeg” a jólét öröme és békessége. Hogy mégis szórakoztatott ez a mondhatni üres mutatvány, az a szerepeket játszó színészek tehetségének, másrészt Hajdúfy Miklós igen hozzáértő rendezésének köszönhető. Darvas Iván és Bács Ferenc szinte egymást múlják felül a két szépen öregedő, snajdig férfi szerepében, pompás alakítással örvendeztetve meg bennünket. Fajsúlyosabb játéknak minősült A fészek melege, mert itt Bárány Tamás szórakoztató módon azért finoman kritizálja is az önző, másokra tekintettel nem lévő magatartást, kissé görbetükröt tartva annak a fiatal házaspárnak, amelyik mindenáron szeretné megszerezni az idős apa vagyonát, csakhogy a kor divatja szerint a magyar tó partján ő is megépíthesse a maga nyaralóját. Megismerhetünk a filmből egy fiatal karrierista házaspárt, de amiért igazán érdemes megjegyezni a Gaál Albert rendezte tévé- filmet; Sdmkoviits Imre nagyszerű alakítása az idős apa szerepében; csavaros eszű, de józan gondolkodású, végtelenül emberséges munkás- embert fönmál. Valkó Mihály Huszonöt éves aTiszaparti Gimnázium Jubileumi műsor köszöntötte az intézményt A Riihimakiből érkezett kórus hangulatos műsort adott (Fotó: H. L.) Országos postaforgalmi verseny Szolnokon vetélkednek a szakközépiskolások A Művelődési Minisztérium, a Magyar Posta Központja és a Debreceni Postaigazgatóság szervezésében az idén Szolnok ad otthont a postaforgalmi szakközépiskolák országos szakmai tanulmányi versenyének. Az április 13—15 közötti eseménysorozatot a Vásárhelyi Pál Közgazdasági és Postaforgalmi Szakközép- iskola rendezi. A részvevő szakközépiskolások elméleti és gyakorlati ismereteikről adnak számot, és sor kerül a kisérő tanárok szakmai eszmecseréjére is. A háromnapos programban helyet kapott még üzemlátogatás, városnézés, színházi előadás, illetve múzeumi tárlat is. Dupla műsoridővel Kezd a Danubius Rádió Péntektől, április 15-től újból megindul a Rádió Danubius adása. A rádió zenés idegenforgalmi, kereskedelmi programja 1986-ban indult, elsősorban azzal a céllal, hogy a Magyarországra érkező német nyelvű turistáknak zenei és tájékoztató műsort szolgáltasson. Az idén — bár a jól bevált műsorszerkezet továbbra is megmarad, s a zene teszi ki a műsoridő négyötödét — több újdonság is várható. Az adás naponta reggel fél 7-kor indul, de az eddig megszokottnál egy órával tovább, este 22 óráig tart. Május 1-jétől a kabhegyi és a budapesti adón kívül a soproni is közvetíti a Danubius programját. Budapesten és környékén a 103,3 megaher- zen, a Balaton partján és környékén, illetve a Dunántúl nagy részén a 100,5-es megaherzen, Sopronban és Nyugat-Magyarországon pedig a 102,0 megaherzen fogható a Danubius adása. A műsoridő az idén meghaladja a 4 ezer órát (tavaly 2200 óra volt). A tavalyihoz hasonlóan helyet kapnak a napi kétszer 3 perces angol nyelvű hírek, emellett az idegenforgalmi főszezonban naponta 10 perces holland nyelvű híreket, program- ajánlatot sugároznak. Az idén ünnepli fennállásának negyedszázados jubileumát a Szolnoki Tiszaparti Gimnázium. A nevezetes évforduló alkalmából hétfőn este a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színházterme egész estét betöltő rendezvénynek adott otthont. A jubileumi ünnepségen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára és Berki Ferencné a városi pártbizottság titkára. Lengyel Boldizsárnak, a városi tanács elnökhelyettesének megemlékező szavai után Bíró Mária, a Tiszaparti Gimnázium igazgatója köszöntötte a vendégeket, majd finnül szólt az ünnepi megemlékezésre érkezett északi vendégeinkhez. A negyedszázados évforduló tiszteletére színes műsorral kedveskedtek a Tiszaparti Gimnázium diákjai és más meghívott előadók. Elsőként a riihimäki gimnázium Pola- rin zenekara, később pedig az intézmény kórusa állt dobogóra. (A szolnokiaknak 1986 novembere óta tart a kapcsolatuk a riihimäkiek- kel.) A zenekar összállításá- ban — egyebek mellett — keringő, halászinduló hangzott el, illetve a kórussal közösen finn, észt, svéd, angol és magyar műveket szólaltattak meg. A produkciók közül különösen kiemelkedett a Himnusz a szabadsághoz című Oscar Peterson - mű és Bárdos Lajos Virág című darabja. A közönség vastapssal köszönte meg a finn gimnazisták műsorát. Ezt követően a Tiszaparti Gimnázium1 újonnan alakult néptánccsoportja mutatkozott be. Első nyilvános fellépésükön ugrós táncokat adtak elő. A szünet után a gimnázium nagykórusa lépett a közönség elé. Bartá- né Góhér Edit és Tamás Margit vezényletével. A kórus az elsők között nyerte el az országban az Éneklő Ifjúság emlékplakettet, később pedig megkapta a Magyar Rádió nagydíját, illetve az idén jó szerepléseivel lemezfelvételi lehetőséghez jutott. Műsorukban Veres Sándor, Gárdonyi Zoltán és Brahms egy-egy szerzeménye hangzott el. Zongorán LabáthVa- léria kísért, kürtön Szőke Ferenc és Gáki Kálmán működött közre. A ze.ne után próza következett ; Pilinszky János Apokrif című költeményét Ferenczi Krisztina, a Békéscsabai Jókai Színház művésznője, a gimnázium egykori növendéke mondta el. Lőrincz Judit 4. osztályos tanuló Grieg Solvejg dalát énekelte el, majd Barcs Katalin és Panyik Henriette tanulók. a Tisza táncegyüttes tagjai a Hurrá OPTI! című tánckompozíciót járták el. Ezek után Hamar László 3. osztályos tanuló az országos csellóverseny győztese Gol- teremann Capriccio című művét szólaltatta meg gordonkán. A jubileumi megemlékezés befejező részében a Tiszaparti Gimnázium Kodály Kórusa adott műsort Bartá- né Góhér Edit vezényletével. Repertoárjukban ezúttal Schumann-, Pertis Jenő-, Verdi- és Kodály-darabok szerepeltek. Végezetül a magyar és a finn kórus tagjai közösen Pacius Finn dalát adták elő — ki-ki anyanyelvén, majd a magyar és a finn himnusz eléneklésével fejeződött be az ünnepség. J. J. A Magas-Bakonyban Újabb tájvédelmi körzet Üjabb tájvédelmi körzet létrehozásának terveiről tárgyalt keddi ülésén a Hazafias Népfront természet és tájvédelmi szakbizottsága a HNF Országos Tanácsának székházában. A Bakonykoppán—Fenyőfő térségében levő síkvidéki homoki fenyvesek a Magas- Bakony összefüggő erdejének keleti határa, a Somhegy — Szömörke-völgy — Gella patak völgye, illetve a Huszárokelőpusztáról kiinduló erdőgazdasági út Hu- bertlak—Királykapu érintésével határolja azt a területet, amelynek természetvédelmi oltalom alá helyezését a volt Országos Környezetés Természetvédelmi Hivatal Közép-Dunántúli Felügyelősége készítette elő. A tervezett tájvédelmi körzet területe mintegy 9 ezer hektár, amelynek több mint. 80 százaléka a Balatonfelvidéki Erdő- és Vadgazdaság, . többi része pedig két termelőszövetkezet, illetve magánszemélyek tulajdonában van. A tájvédelmi körzetben hét, fokozottan védett területet jelöltek ki. Ezek általában ritka növény- és állatviláguk miatt tarthatnak számot nemzetközi szinten is a kutatók érdeklődésére. Vendégjáték a Szigligetiben Arthur Miller, a jeles amerikai drámairó 1955-ben írta meg görög végzettragédiákhoz hasonlatos, megrázóan szép színpadi művét, a Pillantás a hídról című drámáját, melyet Magyarországon a Madách Szín ház mutatott be először. A szolnoki közönség is láthatta már korábban a Szigligeti Színházban az eredetileg kétrészes drámát, melyet most — hétfőn délután és este — ugyanitt két előadásban mutatott be nagy sikerrel a Székesfehérvári Vörösmarty Szí nház által támogatott, erre az egy alkalomra szerződött társulat. KépUnkön az előadás egyik jelenete: Madaras József (Eddie), Szerencsi Éva (Catherine) és Mész léry Judit (Beatrice). (Fotó: T. Z.)
