Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-13 / 87. szám
-----------------— Á ra: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 87. sz., 1988. április 13., szerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Genfben az afganisztáni rendezésről Csütörtökön aláírják a megállapodást Megszállt területek Megújult tömeges tüntetések Az izraeli szélsőjobboldal követeléséire hétfőn végrehajtott deportálások nyomán a palesztin -lakosság szerte Cdszjordómáában és Gazában kedden tömegesein vonult ismét az utcáikra. A több tucatnyi tüntetés helyszínén a palesztinok ösz- szecsaiptak a lőfegyverüket használó katonákkal. A keddi súlyos sebesültek között számos gyermek van, közöttük egy 13 éves dzsabali(Folytatás a 2. oldalon) Eduard Sevadnadze is részt vesz az Afganisztán körüli helyzet politikai rendezéséről létrejött megállapodások ünnepélyes genfi aláírásán — jelentette kedden a TASZSZ szovjet hírügynökség. Előző napon Washingtonban bejelentették, hogy a csütörtöki ünnepélyes aktuson az Egyesült Államokat George Shultz külügyminiszter képviseli. Az AFP francia hírügynökség egy genfi híre szerint az afgán—pakisztáni külügyi á llammá - Abdul Vakil afgán külügyminiszter és Zain Nurani pakisztáni külügyi államminiszter fogja aláírni. Jelen lesz Javier Pérez de Guellar, az ENSZ főtitkára is. A megállapodáscsomagban négy dokumentum van. Ebből kettőt írt alá a Szovjetunió és az Egyesült Államok: az egyik a két hatalom által nyújtandó nemzetközi biztosítékokról szól. a másik pedig a megállapodás egyes elemei közötti kölcsönös ösz- szefüggéseket taglalja, ez foglalja magában a szovjet csapatkivonás menetrend(Folytatás a 2. oldalon) Duna Bizottság Grósz Károly fogadta a küldöttség vezetőit A Duna Bizottság jubileumi, 46 ülése alkalmából — a Belgrádi Konvenció aláírásának 40. évfordulóján — Grósz Károly, a Mimrús^jer- tanács elnöke kedden a délutáni órákban fogadta a Duna-menti államok delegációinak vezetőit, továbbá a Duna Bizottság tagállamainak állandó képviselőit — budapesti nagyköveteit — és a Duna Bizottság Titkárságának vezető munkatársait. Szolnokon hétfőn délután 713 centiméterrel tetőzött a Tisza. Cikkünk a 4. oldalon. Megkezdődtek a műszaki és közgazdasági hetek A haladás kulcsszereplője a fejlesztő ember A Magyar Közgazdasági Társaság Szolnok Megyei Szervezete a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének megyei szervezetével együtt az idén immár tizenkilencedik alkalommal rendezi meg a Szolnok megyei műszaki és közgazdasági heteket, amelynek megnyitóját tegnap tartották Szolnokon a Tudomány és Technika Házában. Mint Czibulka Péter, a Magyar Közgazdasági Társaság megyei szervezetének elnöke bevezetőjében elmondta, az idei másfél hónapos rendezvénysorozat kiemelt témája a gazdasági reform továbbfejlesztése, ami jelenleg a legaktuálisabb kérdések egyike. Ezt követően Harsányi Imre, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese tartott előadást Stabilizáció és műszaki hailadás címmel. Hangsúlyozta, hogy amikor a stabilizációról beszélünk, akkor elsősoriban az a cél, hogy a magyar gazdaságot megállítsuk azon a lejtőn, amelyen néhány évvel ezelőtt elindult. Ezen belül az első és legnehezebb feladat, hogy az ország tőkés eladósodását csökkentsük. Mint elmondta, az idén a hitelek és a kamatok visszafizetésére ‘két és fölmidiliórd dollárt, az import finanszírozására pedig 4 milliárd 900 millió dollárt kell fordítanunk, s ezzel szemben a tőkés exportból, a szolgáltatásokból és az idegenforgalomból származó bevételünk 5,1 milliárd dollárt tesz ki. A küilönibözetet csak úgy tudjuk fedezni, ha az elkövetkező 1—2 évben népgazdasági szinten mintegy 7 százalékos tőkés exportnövekedést érünk el, miközben a nyugati országokból származó importunkat 6 százalékkal csökkentjük. Cél, hogy jövőre és az azt követő évben a tőkés exportunk túlhaladja az évi 6 milliárd dollárt. Ez csak úgy tehetséges, ha napirenden tartjuk a műszaki fejlesztés kérdését. Ebben a programban pedig meghatározó a termelő, a dolgozó, a fejlesztő ember. Országosan elegendő műszaki szakemberrel rendelkezünk, s a fejlesztésre is tekintélyes ösz- szegeket fordítunk. Például 1986-ban 1300 kutatóhely volt Magyarországon, amelyek 27,8 milliard forintot használtak fel. Csaknem 50 ezren vesznek részt a kutatás-fejlesztés programjában. A belső egyensúlyi helyzetről szólva Harsányi Imre kiemelte, hogy legfőbb feladat a költségvetési deficit csökkentése, amelyet a bevételek növekedésével és a kiadások visszafogásával lehet elérni. Ez a lakosságtól is áldozatot követel, hisz a népgazdasági terv már 1988- ban is a belföldi fogyasztás másfél-két százalékos csökkentésével számol. Mindenesetre — mint hallottuk — már ez év első három hónapjában is vannak biztató jelek, amelyek többék között arra utalnak, hogy a tőkés áruforgalmunk is a vártnak megfelelően alakult. A találkozón részt vett Rudolf Streicher osztrák, Vaszil Canov Ivanov bolgár, Vladimir Blazek csehszlovák, Andrej Grahor jugoszláv, Jürgen Warnke NSZK-beli közlekedési miniszter, Jurij Volmer, a Szovjetunió tengeri flottaügyi minsztere, Nicolae Veres, Románia magyarországi nagykövete. Mihail Cse- botnyikov. az Ukrán Minisztertanács hajózási főosztá- jának helyettes vezetője. A szívélyes légkörű találkozón áttekintették a Duna Bizottság széles körű tevékenységét, a tagországok közötti és az európai együttműködésben játszott szerepét. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyar kormány törekvéseiről. Magyarországra látogat Nyikolaj Rizskov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására április 18. és 20. között hivatalos baráti látogatást tesz a Magyar Népköátrsaságban Nyikolaj Rizskov, a Szovjetunió Kommunista Pártja KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Minsiztertanácsának elnöke. Tovább tart az utasok kálváriája Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon Gazdaságosan növelhető zöld foltok A fásítási hónap megyei fóruma Pórtelken Tegnap délelőtt tartotta a Debreceni Erdőfelügyelőség szolnoki osztálya más rendezőszervekkel közösen a fásítási hónap megyei fórumát a Jászberényhez tartozó Pórtelken. A megyéből érkezett téeszek, gazdaságok vezetőit, erdészeit Búzás Sándor, a Jászberényi Városi Tanács elnöke köszöntötte, majd a fásítási mozgalom fontosságára hívta fel a figyelmet. Ünnepi megemlékezést Papp Mihály, a Debreceni Brdőfelügyelőség igazgatója mondott. A Föld területének csak mintegy 7 százalékát borítja erdő, a kitermelés pedig eléri a 220 ezer négyzetkilométert évenként. Arról nem is tudunk, mondta, hogy emellett mennyi pusztul el. Az iparosítás, a környezeti ártalmak miatt a nyugat- európai erdők 40 százaléka Szandálok, papucsok a Jászságból A Jászsági Cipőipari Szövetkezet az első félévre gyermekszandálok, gyermek fiú- és férfi fürdőpapucsok gyártására kapott megrendelést a hazai kereskedelemtől. Az év második felében fiú, lányka bokacipőket, valamint korcsolyacipőket szállítanak partnereiknek. Várhatóan teljesíteni tudják a múlt évihez hasonló árbevételi tervüket (55 millió forint), ám az árváltozások miatt ehhez mintegy 30 ezer pár szandállal, illetve papuccsal kell többet gyártaniuk. A többlettermelés biztosításához és a szállítási határidők betartásához az üzem- és munkaszervezés bizonyos átalakítására volt szükség. A szállítási pontosságot segíti a múlt év végén megalakult szakcsoport is. A szövetkezet tárgyalásokat folytat exportképes termékeinek külföldi értékesítéséről is. Bíznak abban, hogy a következő évben gyermekcipőket és csizmákat tudnak nagy tételben eladni a nyugati piacokon. (Fotó: T. K. L.) beteg, pusztul. Egyre nagyobb ütemben fogy körülöttünk az oxigén, egészséges környezetet teremtő- növényzet. Hazánkban a múlt század második felében kezdődött meg a rablógazdálkodás, ezt a 20-as években történt kezdeményezés se tudta visz- szájára fordítani. A megyék között a fában egyik legszegényebb Szolnok megyében a második világháború előtt az összes terület 0,6 százaléka volt erdő. Ma az ország átlagos 17—18 százalékos erdősültségéhez 14 százalékkal zárkóztunk fel. Nem véletlenül a Jászság, a Jászberényi Kossuth Tsz adott otthont a megyei fórumnak, mert a megye fában leggazdagabb területe ez. A jászberényi határban gazdálkodó Kossuth, Zagyvamenti Tsz és a Jászsági Állami Gazdaság mintegy háromezer hektáros összefüggő nyáras, akácos erdőterülete fekszik ott. A két év múlva kezdődő újabb erdősítési programban — amelyben 150 ezer hektárral kívánják növelni az erdőterületet tíz év alatt az országban —, Szolnok megye 10 ezer hektárral veszi ki részét. Elsősorban, mondta Papp Mihály, a Jászságra számítanak, valamint a Kiskörei tározó területén és a Tisza áriterében növelhető még gazdaságosan a zöld folt. A fásítás azonban nemcsak természetvédelmi, hanem gazdasági szempontból is hasznos. A rossz termőfcépességű, mezőgazdasági művelésre nem alkalmas területen 15 százalékos nyereséghányaddal számolhatnak az üzemek.
