Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-07 / 82. szám
1988. ÁPRILIS 7. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Az egészség megőrzése társadalmi cél (Folytatás az 1. oldalról) Az egészségügyi világnap megyei megnyitója bejelentéssel fejeződött be. Máthé Eva, a Vöröskereszt városi titkára beszámolt arról, hogy megalakult ,.A rák ellen, az emberért, a holnapért” Társadalmi Alapítvány megyei egyesülete. Az alapítvány április 7-re füstmentes akciót hirdetett az országban. Kérik a dohányosokat, hogy ezen a napon nyilvános helyen ne gyújtsanak rá és a cigaretta árát dobják be a postaládákba. ge, dr. Sushma Palmer, az USA Tudományos Akadémiájának Élelmezési és Táplálkozási Tanácsának igazgatója kért szót. Elmondta, hogy mind a táplálkozás, mind a dohányzás elleni küzdelem fontos, ha a halálozási arányokat javítani szeretnénk. Nehéz megváltoztatni az emberek életmódját. de az amerikai tapasztalatok (több mint húszéves küzdelem, propaganda után) azt mutatják, hogy nem lehetetlen. Hiszen az USA-ban csökkent a szív- és érrendszeri betegek száma — a zsírfogyasztás mérséklésével párhuzamosan. Míg 1965-ben a lakosság fele dohányzott, 1985-ben csak 34 százaléka. Az égészséges táplálkozás legalább annyira fontos, mint az, hogy leszokjunk a dohányzásról — mondta dr. Sushma Palmer. A helytelen táplálkozás ugyanis elősegíti különböző Gyűjtőládába dobják a pénzt a rák elleni küzdelem támogatására (Fotó: T. K. L.) A világnap megyei megnyitóján is rendeztek gyűjtést, dohányzók és nem dohányosok egy ládába dobhatták be azt az összeget, amellyel a rák elleni küzdelmet szeretnék támogatni. Dr. Sushma Palmer (jobbra) az amerikai tapasztalatokról beszél betegségek kialakulását (májbetegség, rák. stb.). Nem kifejezetten oka e betegségeknek. de szerepet játszik kialakulásukban. Azért is kell odafigyelni rá, mert könnyebben változtathatunk rajta, mint környezetünkön vagy öröklött adottságainkon. / Környezetvédő beruházás * Új szennyvíztisztító a Hűtőgépgyárban Üj környezetvédő beruházás, szennyvíztisztító berendezés építését kezdték meg a Hűtőgépgyár jászbol- dogházi radiátorgyárában. A gyárnak régi gondja a fűtőelemek vegyi kezelése során keletkező lúgos, savas, olajos szennyvíz tisztítása, elhelyezése. A nyitott kanálisba elvezetett sárgásbarna szennyvíz a nyári melegben bűzfelhővel árasztotta el a környéket, a ragacsos iszapréteg pedig amellett, hogy balesetveszélyt is jelentett, károsította a környezetet. Emiatt eddig több millió forint bírsággal sújtották az üzemet. Az új szennyvíztisztító üzem korszerű technológiai berendezéseit az osztrák Didier Austria cég szállította és szakemberei szerelik fel. A harminc különböző egységből álló, félautomata berendezésekkel óránként 5—7 köbméter szennyvízből választják ki a zsír- és olajszennyeződést, távolítják el a lúgos és savas anyagokat. Az iszapszennyeződést derítőn és szűrőprésen keresztül választják ki, s külön kocsiba rakva szállítható el az iszaptárolóba. A technológiai sor végén a szennyvíz a semlegesítő és vízkemény- ségbeállító félautomatán át távozik el. Az új létesítmény próbaüzemét a tervek sze- rirtt még az első félévben megkezdik és a második félévben már üzemszerűen dolgozik. Dévaványán fogynak a méterek Kutatófúrás az Alföldön yÉSBmták Karbantart, felújít a Szolnoki Épszöv (Folytatás az 1. oldalról) Lakatos üzemükre főleg a háttéripari tevékenység jellemző, ami azt jelenti, hogy az építőipari munkák során beépítésre kerülő vasszerkezeteket, korlátokat, lépcsőket készítik az ott dolgozó emberek. Műanyag- üzemükben elsősorban csónakok, kajakok, kenuk gyártásával foglalkoznak, de más is van a tarsolyukban, nemrégen készült el annak az általuk tervezett műanyag garázsnak a prototípusa, amely most van engedélyezés alatt, s ha kedvező döntés születik, úgy elkezdik a sorozat gyártását. Készítenek még műanyag konténereket, sőt ugyancsak műanyagból víztisztító berendezéseket is, ezek óriási előnye, hogy nem kell évente rozsdátlaní- tani, mint a fémből készült hasonló berendezéseket. S ezzel a felhasználók akár évi egy-másfél millió forintot is megtakaríthatnak. A Szolnoki Építőipari Szövetkezet — mint ahogy arról az előzőekben már említést tettünk — a március végén megtartott közgyűlésének határozata alapján kisszövetkezetként dolgozik tovább. A kisszövetkezetté alakulás — mint mondják — nem cél, hanem eszköz annak érdekében, hogy rugalmasabban, hatékonyabban dolgozhassanak, hiszen manapság kétségkívül ez a legelőnyösebb vállalkozási forma, mert a kisszövetkezeti termelést nem súlytják külön adók, s a keresetszabályozás merev korlátái is eltűnnek, s így a teljesítményarányos jövedelem is jobban megvalósítható. S ez bizony a hatékonyság növelésének egyik legfőbb eszköze. Idén bővén volt eső. Nekünk nem a legjobbkor jött, gumicsizma nélkül egy lépést se tudtunk tenni. Ilyenkor tavasszal a munkásokat szállító járműveket is lánctalpassal húzzák a kutakhoz és vissza — meséli Keresztes N. Tibor, a Kőolajkutató Vállalat Geodéziai Szervizüzemének vezetője. A déva- ványai fúrás, ahová utunk először vezet, az más. „világbanki fúrás” — s ez sok mindent megmagyaráz. A Kőolajkutató Vállalat 15—20 "éves technikai lemaradását behozta az utóbbi három évben. A gyors ütemű fejlesztésben a világbanki hitel segített, így meg tudták vásárolni a legköltségesebb korszerű berendezéseket. gépeket, ezen kívül olyan fúrásokra is lehetőségük nyílt, amelyek csak később kerültek volna sorra, így például a Dévaványa melletti kutatófúrás is. A Világbank képviselői figyelemmel kísérik, rendszeresen ellenőrzik, hogy mire használják a pénzt, s általában nem terepjáróval érkeznek — ezért vezet járható út a dévaványai kúthoz. Keresztes N. Tibor és munkatársa. Veresegyházi Károly szintén ellenőrizni érkeztek az Alföld jelenleg legnagyobb fúrásához. Igaz. állandó 'telefonkapcsolat van a központ és a kint dolgozók között, de a személyes találkozás mégiscsak más, s vannak olyan dolgok, amit telefonon nem lehet elintézni (például alkoholvizsgálat). Az előrejelzés ellenére nem volt szükség gumicsizmára, cipőben jártuk körbe (kiépített járdán) a létesítményt. Dologtalan, sétáló emberrel nem találkoztunk (jó ideig senkivel sem), csodálkozva hallgattam, hogy közvetlenül a fúrásnál csupán heten vannak. — Népes a kiszolgáló személyzet — vetette közbe Keresztes Tibor. Ekkor értünk a torony aljához, ahol a munkások épp egy újabb 10 méteres rúddal toldották meg a fúróberendezést. A rúd néhány másodperces lebegés után jól „belekapott” a menetbe, majd két segédmunkás egy kötél segítségével bacsava- rozták a rudat. Már a számon volt: „ez a fejlett technika?!” amikor megszólalt a szervizüzem' vezetője. — Még egy hete sincs, hogy elkezdődött itt a fúrás, ilyenkor még gyorsan fogynak a méterek, 2500 méter után (ott várható a földgáz) két órába is beletelik, míg egy métert halad a fúró. A sártengerből patikatisztaságú kabinba léptünk. Amíg a lábtörlőn papucsra várakoztunk, körbenéztem. A kívülről lakókocsinak tűnő kabin belülről a XXI. századot idézte. Mindenhol számítógépek. monitorok, kijelzők, regisztrálók, „villogok”, nem hétköznapi embernek való látvány. Három fiatalember tökéletesen kiigazodik, a gépek szolgáltatta információrengetegben. A Geodéziai Sízerviz technikusai, két éve dolgoznak ebben a francia gyártmányú online rendszerű TDC kabinban. a műszerek kezelését, javítását Franciaországban sajátították el. (A vállalat folyamatosan vásárol ilyen kabinokat,, s a legjobbak kiváltsága a franciaországi tanulmányút. s ez a munka.) A szervizüzem szakember- gárdája nagyrészt huszonéves technikusokból áll, a családalapítás után sokan abbahagyják ezt a kóboréletet. Franciaország említésével legendás történetek elevenedtek fel. Párizs külvárosában néhány évvel ezelőtt hévízkutat fúrtak a Kőolaj- kutató szakemberei. Mi tagadás. a hajtómotor kicsit hangosan zúgott. A környező francia lakosok zajártalomra hivatkozva vadászpuskával megkergették honfitársainkat. A. történet végül happy enddel végződött: a fúrás sikeres volt, 40 Celsi- us-fokos víz tört fel a mélyből. A megrendelők nagyon elégedettek voltak, mint mondták. — Nem mindegy, hogy 10 vagy 40 Celsius-fo- kos vizet kell-e 90 fokosra felmelegíteni. — Az előbbi eset jól példázza kőolajkutatásunk helyzetét — veszi át a szót ismét Keresztes Tibor. — Ha nem is rendelkezünk a legmodernebb technikával, s az eszközök olyan széles skálája sem áll a rendelkezésünkre, mint á nyugati kollégáknak, még nem jelenti azt. hogy mi nem tudunk világszínvonalú munkát végezni. A hazai átlagosnál nehezebb fúrási körülmények sok mindenre megtanították mérnökeinket, technikusainkat. fúrómestereinket. A kiemelkedő szakmai tudás, tapasztalat nem helyettesíti, de esetenként vetekszik a legkorszerűbb technikával. Letelt a 12 óra, megérkezett a váltás. A furatmélységet jelző berendezés 670 métert mutatott. Jó szerencsét kívánva búcsúztunk el. K. Zs. A szocialista ópltós során Járatlan úton ohasem könnyű azoknak, akik elsőként vágnak neki addig járatlan utaknak, akik ^új, korábban nem próbált feladatok n^egoldásának gyűr- kőznek neki. Ilyen vállalkozás azoké is, akik a szocialista társadalom felépítését tekintik történelmi hivatásuknak, újfajta, azelőtt soha nem létezett társadalmi viszonyok meghonosítására összpontosítva erejüket. S hogy milyen bonyolult és nehéz ez a feladat, azt talán napjainkban érzékeljük csak igazán, A tudományos szocializmus elméletének köztudottan egyik legnagyobb horderejű felfedezése, hogy a társadalom életében is érvényesülnek objektív — szándéktól és felismeréstől függetlenül létező — törvényszerűségek. Ez a megállapítás azonban nem értelmezhető mechanikusan. Egy jó két évtizede íródott tanulmány szerzőjének hasonlatával élve: a társadalmi fejlődés nem tekinthető valamiféle szabályozott vasúti közlekedésnek, amelynek menetrendjébe előre beírhatok a különböző állomások, s legfeljebb az nem tisztázott, hogy az egyes népek, országok mely időpontokban érkeznek meg azokra. A fejlődés menete nem ilyenféle módon meghatározó ttj s ez a szocializmusra is érvényes. Itt sincsenek előre kijelölt állomások — s ha pontosan akarjuk értelmezni, „a szocializmus útján haladunk” közkeletű kifejezést, akkor hozzá kell tennünk, hogy magát az utat is nekünk kell megépítenünk. Az út irányának kialakításához persze nem kell sötétben tapogatóznunk — az eddigi társadalmi fejlődés törvényszerűségeit elemző és általánosító marxista elmélet megvilágítja számunkra a távlati célokat. Ennek alapján valljuk, hogy utunk a magántulajdon uralmának világából a köztulajdonon alapuló közösségi társadalomba vezet, ahol előbb mérséklődnek, majd megszűnnek az embereket megosztó egyenlőtlenségek, s az egyén sokoldalúan kibontakoztathatja képességeit az összesség javára. Azt is tudjuk, hogy ebben a legfontosabb az anyagi-gazdasági feltételek megteremtése. De hogy ennek a folyamatnak melyek a konkrét szakaszai és állomásai, milyenek az egyes időszakok meghatározó jellemzői, tendenciái és következményei arra csak az építőmunka közben gyakorlatunk időnként összegezett tapasztalatai alapján adhatunk érvényes, helytálló válaszokat. A marxizmus klasszikusai — bár messzemenően óvakodtak bármiféle jövendöléstől — ezekkel kapcsolatban is megfogalmaztak bizonyos gondolatokat, felvetésekét, Ezek tanulmányozása és hasznosítása során azonban sohasem feledkezhetünk meg arról, hogy a szocialista viszonyok kiépítése több tekintetben egészen más körülmények között indult meg és folyik, mint ahogy ezt annak idején ők feltételezték. Először is, a szocializmus nem az egész világon egyszerre, hanem csak annak egy részén győzött, s a szocialista országok egy olyan világgazdaságba illeszkednek, amelynek törvényszerűségeit alapjában véve a gazdaságilag még erősebb tőkés rend sajátosságai határozzák meg. Másodszor, a szocializmus nem a legfejlettebb, hanem közepesen és gyengén fejlett országokban • győzött, s ezért a modernizáció feladataival, a civilizációs fejlettség élvonalbeli szintjének elérésével is meg kell birkóznia, amihez a jelek szerint több évtized sem elegendő. Harmadszor, a szocializmus a tapasztalatok szerint nem küszöbölheti ki az árutermelést, sőt gyorsütemű gazdasági-technikai fejlődéséhez kifejezetten szükséges az áru-, pénz- és piaci viszonyok kibontakoztatása, figyelembe vétele. Ez a szocializmus — a ma létező, az általunk ismert vagv még csak elképzelt — szocializmus. az említett okok miatt eleve nem lehet pontosan olyan, mint amilyenek a marxizmus klasz- szikusai feltételezték. Koncepciónk és programjaink megalkotásánál ezért semmiképpen nem nélkülözhető az önálló gondolkodás, a marxi—lenini elvekre és megközelítési módokra épülő, de nem az általuk kimondott tételeknél megragadó útkeresés és válaszadás. Ha nem akarunk a — semmilyen érvényes útbaigazítást nem nyújtó — szubjek- tivista történelemszemlélet hívéül szegődni, akkor el kell fogadnunk, hogy mint minden más társadalomalakulatnak, a szocializmusnak is vannak általános — s gyakorlati lépéseinkben ezért megkerülhetetlen — törvényei. Jelenleg azonban még nagyon nehéz lenne pontosabban körvonalazni ezeket a törvényszerűségeket. Nem könnyű ugyanis megmondani, hogy mely tendenciák és összefüggések jellemzőek általában a szocializmusra, s melyek érvényesek csak a szocialista fejlődés első, korai időszakában, avagy netán csupán a középkelet-eu- rópai, s a hozzá hasonló fejlettségű régiók szocializmust építő társadalmaiban. E probléma elemzése sokáig azért is szorult háttérbe, mert- a valóságosnál lényegesen nagyobbnak véltük a szocialista fejlődés korábbi szakaszainak meghaladását. A „gyorsuló idő” jól hangzó jelszavának foglyaként olyan illúziókban éltünk, hogy néhány évtized alatt megteremthetők egy sokrétűen fejlett szocialista társadalom viszonyai, sőt a kommunizmus is érzékelhető közelségbe került. Mára -világossá vált, hogy a szocialista viszonyok kifejlesztése hosszú-hosszú történelmi folyamat, s konkrét lépéseinket nem igazíthatjuk csupán a távlati célokhoz (bár szem elől tévesztenünk sem szabad azokat). Az is beigazolódott, menynyire jogos volt a lenini figyelmeztetés : a történelem menete nem a modern nagyváros nyílegyenes sugárútja, s a szocialista építés során is lehetségesek, sőt szükségesek a kitérők, a kerülőutak. A fejlődés dialektikus — Lenin szavaival élve spirálmenetben hasonlítható — útja azt jelenti, hogy egy magasabb fokon bekövetkezhet a látszólagos visszatérés a régihez (miként ma az árutermelés kibontakoztatása során olyan jelenségekhez, mint amilyen például a tőzsde, a részvény, a befektetett tőke utáni részesedés). E folyamatok értelmezése és teendőink meghatározása ugyancsak önálló gondolkodást, alkotó megközelítést, kezdeményező cselekvést igényel, s ezt senki más nem végezheti el helyettünk. tapasztalatok felhalmozódása és nemzetközi összevetése teszi lehetővé, hogy a konkrét helyzetekben jól válasszuk meg az irányt és a megoldásokat. A tévedésektől persze semmi nem óv meg eleve, a várható fejlődési tendenciák becslésében, az útirány kijelölésében, bizonyos hibaszázalék elkerülhetetlen. A jövőt azonban csak a valóság törvényszerűségeihez szigorúan igazodva alakíthatjuk a kívánt módon. S minél inkább vágtáink képesek e törvényszerűségek felismerésére, annál jobban hasonlít -majd ez a jövő az általunk el-gondolt- hoz és kívánatosnak ítélt- hez. Gy. L.
