Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-30 / 102. szám

10 Nyugdíjasok fóruma 1988. ÁPRILIS 30. Az öregség évei számolatlanul A nyugdíjelőkészítéstől a búcsúztatásig, a nyugál­lományba vonulás után pe­dig a pihenés évei számo­latlanul. Ezt, a meghatá­rozatlan ideig tartó idősza­kot foglalja magába a Jász­berényi Zagyvamenti Tsz szociális bizottságának in­tézkedési terve. Példás em­berségről tanúskodó terv, hiszen olyan tennivalókat határoznak meg benne, amelyek az idős tagokról — nyugdíjasokról és jára­dékosokról — való gondos­kodást segítik. A közel 8 ezer hektáron gazdálkodó téesz ezerki- lencvenhárom tagja közül hatszázhatvanhárom nyug­díjas, járadékos vagy egy­kori tagnak az özvegye.'Az aránylag magas szám fi­gyelembevételével hatá­rozzák meg évente a szö­vetkezet szociálpolitikai munkáját, az idős tagok­ról való gondoskodást, a hasznos és emberséges kapcsolatot, amelyet a szö­vetkezet a nyugdíjasokkal fenntart. Ezeket a törekvéseket szolgálják azok a felméré­sek, amelyek segítségével a szövetkezeti bizottság mindenkor friss adatokat kap arról, hogy az idős emberek közül kik, milyen támogatásra szorulnak. A felmérés alapján a téesz évente 6—8 nyugdíjast ter­jeszt fel az országos szer­Lapunkban már hírül ad­tuk, hogy a Hetényi Géza Kórház reumatológiájának kihelyezett részlege április elsejétől fogadja a betegeket a Tisza Szálló gyógyfürdőjé­ben. A délelőtti szanatóri­umban — egyedüli az or­szágban — reggeli vizittel kezdődik a nap, mint bár­mely kórházban. Ezt követi a speciális balneo- és fizi­koterápiás, injekciós keze­lés. Emellett nagy szerepe van a gyógyításban az al­káli hidrogén-karbonátos, aktív jód tartalmú víznek, mely vetekszik a hévízi, a hajdúszoboszlói gyógyvízzel. Ezenkívül kolopi iszappako­lással is kezelik a betege­ket, és olyan gyógyszerek­kel, amelyeket kizárólag kórházi fekvőbeteg-ellátás­ban alkalmazhatnak — kezdte tájékoztatását dr. Czinege András részlegve­zető főorvos. Egyelőre csak délelőtt és 12 speciális ággyal várják a betegeket, de néhány hét múlva már délutáni turnus­ban is, mert ehhez adottak a feltételek. A vezető főor­voson kívül dr. Oláh Borbá­la adjunktus gyógyítja a be­tegeket — szakasszisztensek és nővérek segítségével. Ho­gyan lehet ebbe a jól felsze­relt szanatóriumba bejutni? Kizárólag körzeti orvosi he­vekhez nyugdíjkiegészítés­re. Ök olyan idős emberek, akik 10—15 évvel ezelőtt mentek nyugdíjba, mint részesművelők dolgoztak, nyugdíjukat az egy napra eső jövedelem alapján szá­mították ki, ami igen ke­vés volt. Számukra a fel- terjesztés alapján kapott havi 250—350 forint kiegé­szítés jelentős segítség. A felmérések során szer­zett tapasztalatok alapján osztják ki az egyik legje­lentősebb juttatást, a ház­táji földet. Ez is a nyug­díjas tagok igénye szerint történik. Akiknek egészsé­ge engedi és meg tudják művelni a földet, megkap­ják a háztájit, akik házuk táján sertés és baromfitar- tással foglalkoznak, azok­nak 22 mázsa szemeskuko­rica jut. A munkában megfáradt, betegeskedő nyugdíjasok­nak 8 ezer forint térítési díjjal egészítik ki éves jövedelmét. A szociális bi­zottság javaslatára oszta­nak szét évente 10—12 va­gon fahulladékot. Ebből 8—10 mázsa tűzrevaló jut egy-egy nyugdíjasnak, s ez jelentősen enyhít a téli tüzelési gondokon. A szövetkezet egyéb — az öregséget megszépítő, az anyagi gondokat csök­kentő — juttatásokkal is segíti nyugdíjasait. Jász­utalóval, ami a megyei reu­matológiai szakrendelésre szól, az ottani vizsgálat után veszik a beteget kórházi elő­jegyzésbe, ágynyilvántartás­ba. Meg kell említeni: a táppénzes betegek számára némi elsőbbséget nyújtanak, hogy ők minél előbb egész­ségesen munkába tudjanak állni. S ne gondoljon senki arra, hogy itt csak idős em­berek várják a gyógyulást. A reumatológiai, mozgás- szervi betegség nem korral jár, a tapasztalat azt mutat­ja, hogy a kezelést igénylők többsége a fiatal és közép- korosztályhoz tartozik. Itt van például egy mezőtúri fiatalember, akit súlyos láb­szártöréssel operáltak nem­rég, és a teljes gyógyulásá­hoz injekciókúrás, fizikote­rápiás, gyógyvizes komplex utókezelésre van szüksége; egy ötéves kislány, akit min­dennap hoz az édesanyja, mert agyvérzés következté­ben lebénult, ezért kezelésre szorul. A szanatórium kórtermei barátságosak, 3—4- és 5- ágyas szobákban pihenhet­nek kezelés után a betegek. Felvételünk a reggeli vizit egy pillanatát örökítette meg. — csankó i. — Fotó: Mészáros berényben, Jászfelsőszent- györgyön és Pusztamonos­toron klubot létesített a magányuk elől menekülő öregek számára. Szociális és kulturális alapjából évente 250 ezer forintot fordít rendkívüli és állan­dó segélyezésre. Ebből a pénzből járul hozzá az öregek országjá­ró kirándulásaihoz, a nyug­díjas rendezvények költsé­geihez. Az idős tagok üdül­tetésére is jut belőle. Éven­te 30—40 „Zagyvamenti” nyugdíjas üdül 1 hetes turnusban Berekfürdőn. A termelőszövetkezet az uta­zási és a szállás költségeit fedezi. 'A fontos feladatok kö­zött szerepel az intézkedé­si tervben a szociális bi­zottság és a tanács egész­ségügyi osztálya közötti rendszeres kapcsolattartás. A felmérések során szer­zett tapasztalatokról, ész­revételekről a bizottság tá­jékoztatást ad többek kö­zött a házi szociális beteg­gondozóknak. Amiben saj­nos a bizottság se tud előbbre lépni — pedig sok idős ember ezt hiányolja —, a családon belül szoro­sabbá tenni a kapcsolatot, az öregekkel való törődést. Sűríteni a vigasztaló, jó szóval érkező gyerekek, hozzátartozók látogatásait. Illés Antal Szeptemberben Ki mit tud? nyugdíjasoknak A közelmúltban számol­tunk be arról, hogy a nyug­díjas klubvezetők megyei ta­lálkozóján Törökszentmikló- son felhívást tettek közzé a nyugdíjasok megyei ki mit tudjának megrendezéséről. Ügy gondoljuk sok nyugdí­jasklub szívesen hallana er­ről részletesebben is, ezért kis rövidítéssel közreadjuk a felhívás szövegét. A nyugdíjasok megyei Ki mit tud?-ját ez év szeptem­ber 26-án Törökszentmikló- son rendezi meg a Hazafias Népfront megyei bizottsága, a Megyei Művelődési és If­júsági Központ, valamint a Törökszentmiklósi Városi Művelődési Központ. A ve­télkedőre jelentkezni lehet 1988. július 15-ig a Török­szentmiklósi Városi Műve­lődési Központban. A jelent­kezés korhatára: 55 évtől, egyéni és csoportos jelentke­zőket is elfogadnak. A Ki mit tud?-ot hat kategóriá­ban rendezik, vers- és pró­zamondóknak, szóló, duó, trió és csoportos énekesek­nek, hangszeres játékosok­nak, valamint színjátszók­nak és egyéb kategóriában. A színjátszáson kívül vala­mennyi produkció maximum 3 perc időtartamú lehet, a színjátszóknak 10—12 perc áll rendelkezésükre a bemu­tatkozásra. Amennyiben olyan sokan jelentkeznek, hogy elődöntő­ket szükséges tartani, úgy azokat a körzetközpontok művelődési házai vállalják magukra. A rendezők a szeptember 26-ra tervezett nyilvános döntőt felveszik videóra, és azt kölcsönzik majd a nyug­díjasklubok részére. összeállította: Sóskúti Júlia Pillanatkép a nappali szanatóriumból Országos találkozó Egerben Eger város az idén au­gusztus 6-án harmadszor rendezi meg a Szakszerve­zetek Megyei Tanácsa és a Népszava Barátság Klub szervezésében a nyugdíjasok országos találkozóját. Az előző találkozóhoz hasonló­an, most is sok érdekes prog­rammal várják a vendége­ket. A város központjában — a Dobó téren és környékén — ismételten megrendezik a kézműves mesterek országos kiállítását és vásárát, ame­lyen részt vehet mindenki, aki úgy érzi, hogy a keze munkájával létrehozott ter­mékek igényt tarthatnak a közönség érdeklődésére. Ki­állíthatják és árúsíthatják termékeiket a népművészek: fafaragók, fazekasok, vasko­vácsok, bőrdíszművesek, ko­sárfonók, ruhafestők. Be­mutatkozhatnak ezen a nagy országos szabadtéri tárla­ton az amatőr festők, á szob­rászok. a grafikusok, az iparművészek. Várják a kü­lönböző szakmákat képvi­selő kisiparosokat: kádáro­kat, bognárokat, asztalosokat kárpitosokat, szabókat, varrónőket, cipészeket, csizmadiákat, papucskészí­tőket, könyvkötőket, cukrá­szokat, mézeskalácsosokat. hangszerkészítőket és min­den egyéb használati tár­gyakat szükségleti cikket, díszítő elemeket készítő mestert, munkaközösséget, szövetkezet vagy üzemet. A városi hatóságok erre az egy napra mindenkinek sza­bad kiállítási és árúsítási engedélyt adnak, csak a helypénzt kell megfizetni. A részvételre előzetesen levél­ben vagy személyesen kell jelentkezni Eger Város Ta­nácsánál (Dobó tér 1.) Az egri bazilikában orszá­gos aranymennyegzőt ren­deznek, amelyre szeretettel várják azokat a nyugdíjaso­kat. akik az 1988-as eszten­dőben ünnepük 50 éves há­zassági évfordulójukat. A szertartás után közös lako­dalmat tartanak a jubiláló pároknak és családtagjaik­nak, illetve vendégeiknek. Jelentkezni lehet személye­sen levélben vagy telefonon a Népszava Barátság Klub szervezői irodájában (Bp. VII., Rákóczi út 52. Telefon: 224-810). A város melletti parkban — a szőlőhegyekkel és bo­rospincékkel övezett Szép- asszony-völgyében — a sza­badtéri színpadon rendezik meg a nyugdíjasok „Ki mit tud?” vetélkedőjét. Ezen a kulturális, művészeti erő­próbán résztvehet minden nyugdíjas: (egyének, cso­portok) énekesek, zenészek, versmondók, mesemondók, parodisták, humoristák, bű­vészek, bohócok, artisták és minden egyéb népszórak.oz- tató tehetségek: énekkar, zenekar, táncegyüttes. Je­lentkezni ugyancsak a Nép­szava Barátság Klub szerve­ző irodájában lehet. A vetélkedő után a rádió­ból és televízióból ismert népdal-, cigánydal- és ma- gyarnóta-énekesek szórakoz­tatják a közönséget. Végül a Heves megyei né­pi együttesek zárják a mű­sort, amely utcabállal foly­tatódik este 22 óráig.. A rendezők szeretettel várják a találkozóra a fal­vak, városok, üzemek és szövetkezetek nyugdíjasait. A szervezetten érkező cso­portok részére szállást, ét­kezést biztosítanak, amit elő­zetesen kell megrendelni a Népszava Barátság Klubnál telefonon vagy levélben. A vonatokkal érkezőket külön­járatú autóbuszok várják a vasútállomáson és viszik a Dobó térre, onnan pedig a Szépasszony-völgyébe. A város vezetői gondoskodnak arról, hogy az ellátás a ven­déglőkben és a szabadtéri pecsenyesütő, kolbászsütő sátrakban mindenki számá­ra biztosítva legyen. Tehát augusztus 6 — lehet tervezni előre — országos találkozó Egerben. Nőnap, férfinap, névnap 0 lúrkevei nyugdíjas klub Péntek délutánonként számtalan kerékpár támasz­kodik a túrkevei művelődési ház falának. Ezen a napon ugyanis ebéd után a városi nyugdíjasoké a kultúra háza. Ilyenkor tartják foglalkozá­saikat. A nyugdíjas klubnak száz­húsz tagja van. Bár a tagok már nem aktív korúak, mé­gis: a klub a művelődési ház egyik legaktívabb klub­ja. Talán az is a magyará­zata, hogy az idős emberek nem nagyon járnak társa­ságba, a volt munkahellyel se szoros a kapcsolat, így a pénteki találkozó jelenti számukra a társasági életet. A klub önfenntartó. Havon­ta 10 forint a tagdíj, rendez­vényeiket saját maguk fi­nanszírozzák. Persze, néha segítséget is kérnek. Például, ha előadást szerveznek, a tiszteletdíjat bizony nem tudnák előteremteni. Vagy ha kirándulni mennek, igen sokba kerülne, ha az autó­buszt is fizetnék. Ilyenkor a Vörös Csillag Téesz vagy az Autójavító Vállalat segíti ki őket. Az előadásokat — legye­nek bármilyen témájúak is — mindig nagy érdeklődés kíséri. Általában ötvenen— hatvanan jönnek el. de nem ritka, hogy nyolcvanan hall­gatják az érdekes szót. A meghívott előadók között szerepelt külpolitikus és. kór­házi főorvos. Minden „terí­tékre kerül” itt, ami a tago­kat érdekli. Kirándulásaik általában egynaposak, hiszen az idős emberek szeretnek otthon aludni. Jártak már többek között a kondorosi csárdá­nál, az Országházban, a Du­na-Tisza közén. Az idén azt tervezik, hogy a Bükköt né­zik meg. Megemlékeznek az ünne­pekről. Ez más kluboknál is hagyomány. A túrkevei nyugdíjasok azonban nem­csak nőnapot tartanak pél­dául, hanem férfinapot is. Ennek ősz elején van itt az ideje. Augusztusban pedig együtt ünneplik mindenki névnapját. Kapcsolatot tartanak a Tatabánya melletti Szár község nyugdíjas klubjával. Minden évben ellátogatnak Szárra, az ottaniakat pedig túrkevei sétára hívják. Ven­dégül látják őket — birka­pörkölt a menü — a száriak pedig nemzetiségi táncbe­mutatóval szórakoztatják a házigazdákat. P. É. Mint a gyerek Nem is tudom, hogy kér­dezzem, kérdezzem-e egy­általán? Hátha te nem is tapasztaltad, s azt mon­dod, nekem sincs igazam, túlságosan érzékeny let­tem, mióta vénülök. De hát ha már elkezdtem, csak elmondom. Nem volt ne­kem azelőtt soha ilyen ta­pasztalatom, de mostaná­ban szinte naponta — és már csak olykor-olykor lázadozom miatta. Ügy kezdődött, hogy nem én akartam, a gyere­kek kérték, cseréljünk la­kást úgy, hogy velük élek, özvegyen, a város másik végében ne maradjak ma­gányos. Szó se róla, örül­tem neki, mondogattam is, lám, nem leszek árva. Si­került is a csere, kitűnő városrészben, szép, nagy lakásunk lett, s egy tágas szoba jutott nekem is. Nem mondom, nappal egyedül vagyok, de hétvé­geken együtt a család, s esténként a tévét is együtt nézzük. Kedvesek, aranyo­sak az unokák, ahogy én szeretem őket. legalább annyi szeretetet kapok tő­lük. Hanem — és most jön a baj — a lányom csuda­mód megváltozott! Nem, dehogy bánt, nincs annak énhozzám egy rossz szava * se. Lesi inkább a gondo­latom, mit ennék, innék, minek örülnék. Szinte úgy van velem, mint a gyere­keivel! No hát, ez a baj! Reg­gel, mielőtt munkába ro­hanna belép hozzám, s mondja, lustálkodjak csak kedvemre, úgyis foglalt még a fürdőszoba. Ám el­mondja, délelőtt mit, mennyit vásároljak a bolt­ban, s a biztonság kedvé­ért — mint én annak ide­jén nekik — fel is írja, mit kell beszerezni. Van úgy, hogy délutánra ott­hagy kis vasalnivalót, vagy mondja, törölgessem végig az egész lakást a másnapi takarításhoz. Más­kor azt írja föl, zoknikat stoppoljak — csak én tu­dok a házban, s egyre in­kább szükség van rá — vagy tegyek foltot a fiú unoka farmerjére. Ezek a listák, szóbeli és írott napi feladatok szinte menet­rendszerűek már. Előfor­dul, hogy valamit mégis elfelejtek, s amikor res- tellkedve bevallom neki este, szigorúan csóválja a fejét. A múltkorában azt találtam mondani, gyerek­nek érzem magam, akinek mindig mindent megmon­danak, akinek szülői szóra kell várni minden cseleke­detéhez. Fölhúzta az orrát, meg is mondta, ezt nem várta volna tőlem. Persze, nemcsak munkát „ad ki" napjában. Előfordul, hogy egy gombnyomással elin­tézi a kérésem, ha vasár­nap délután szeretném a magyarnótát hallgatni, nézni a tévében. Azt mond­ja, minek az s vagy be se kapcsolja, vagy épp akkor veti végét a zenének. Azelőtt, amikor még egyedül éltem, olykor nas­soltam. Ha jött a nyugdíj, vettem egy kis puha ná­polyit. pár szem csomagolt csokoládét. No hát, a múlt­kor rajtakapott, mert ugye, a gyerekeknek is adtam. Azt mondta, helytelen, ne­kem is, a srácoknak is romlik a foga. minek az, nem is egészséges. Csak lehajtottam a fejem, mint egy csintalan gyerek, akit rajtakaptak. Ténxjleg, te is pontosan így vagy? Akkor van va­lami igazság abban, hogy ez a második gyerekko­runk, ugye? — S —

Next

/
Oldalképek
Tartalom