Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

1988. ÁPRILIS 26. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Peremartonban bőséges készlettel, tele raktárral várják a vásárlókat a Vegyipari Vállalat­nál. Ez a „jó hír” egyben a gondok forrása is. A komplex műtrágyát, szuperfoszfátot, a nö­vényvédőszert és szuszpenziós műtrágyát előállító vállalatnál a folyamatos termelést ne­hezíti a nagy raktárkészlet, mert az előző évek gyakorlatától eltérően az idén a mező- gazdasági üzemek kevesebbet költenek kemikáliára A magyar áruknak Osztrák vámkedvezmény Térségenként eltérőek az igények Munkaerőhiány és -felesleg egy időben tani, hogy mindenki, akinek szakmaja van, válogathat az állások között. Békésben pél­dául a betöltetlen munkahe­lyek száma meghaladta a munkára várókét, ám hozzá­vetőleg 500 fiatal — a tava­lyi végzett 10 ezer közül — nem tudott szakmájában el­helyezkedni, ami a tervezé­si hiányosságokat is jelzi. Végül is miilyen szakembe­reket keresnek a munkálta­tóik? A szakmunkások kö­zül leginkább a vasas szak­mában dolgozókat — a bor­sodi példában említetteken kívül marósokat, víz-, gáz-, 'központifűtés-szerelőket, műszerészeket —, továbbá villanyszerelőket és elektro­műszerészeket, s építőipari szakmunkásokat; ácsokat, kőműveseket,. bádogosokat, burkotokat. Keresik a vájá­rokat a mecseki bányavidé­ken, a Komárom és Vesz­prém megyei bányáknál, ugyanakkor Nógrádban attól tartanak, hogy a szénbányák szanálása kedvezőtlenül hat a munkalehetőségekre. A diplomás szakemberek iránt szinte mindenütt keres­let mutatkozik vidéken. Bé­késben például évente mint­egy 1700 felsőfokú képesíté­sű szakembert várnak, ám az állásoknak többnyire csak a felét tudják betölteni; ége­tő a szakemberhiány az egészségügyben és az okta­tásban. A jelentkezőknél na­A termelési szerkezet mó­dosításához szükség van az újabb termékek előállításé­hoz értő jól képzett szak­munkásokra. Fejér megyé­ben például az utóbbi két esztendő során csaknem ezer dolgozót,: zömükben betaní­tott munkásokat képeztek át más munkára, s arra is~van példa, hogy a mezőgazda­ságban, a termelés korszerű­sítésével fölöslegessé váló emberek számára szervezték meg az ipari szakmunkás- képzést. Borsodban az Ózdi Kohászati Üzemek, a megyei tanács munkaügyi osztálya, valamint a munkaügyi szol­gáltató iroda összefogásával megszervezték a munkanél­küliek szakmai képzését; a kezdő csoportban 36-am vesznek részt, hogy az in­tenzív 12 hónapos oktatás során megtanulják a hegesz­tő. illetve esztergályos szak­mát. A tanulási időre havi Új munkahelyek létesülnek Az Ausztria által nyújtott vámkedvezményekről hétfőn sajtótájékoztatót tartottak a Kereskedelmi Minisztérium­ban. Antalpéter Tibor főosz­tályvezető elmondotta, hogy Üj-Zéland és Japán után Ausztria is általános vám- preferenciákban részesíti a magyar termékeket. Ennek következtében az Ausztriába A vállalaton belül fehér hollónak számítunk hatnapos munkarendünkkel —- tájé­koztat a Szolnoki Bizományi Áruház vezetője. Tavaly no­vember 1-jétől dolgozunk így. Az indoklás szerint a la­kosság igényli az üzlet szom­bati nyitva tartását, a gya­korlat ezzel szemben mást mutat. Forgalmunkat a vasútállomás közelsége hatá­rozza meg. Sok vevőnk vidé­ki, akik hazaindulás előtt még bejönnek ide. Péntek délután már érezhetően csök­ken a forgalom, szombat tíz órától pedig szinte üres az eladótér. Néhány környék­beli betéved, de inkább csak nézelődnek. Ilyenkor egy át­lagos nap bevételének csak a töredékét könyvelhetjük el. Ennél is kevesebben nyitnak be a felvevőhelyre. Hétfőn zárva van, mert a becsüsök szabadnapját csak így tud­juk kiadni. Ugyanerre a ru­házati- bútor- és a műszaki osztályon nemritkán három­négy hónapot kell várni. Kisebb üzlet, kevesebb el­adó, más árukör, az Autóal­katrész bolt helyzete mégis hasonlít az előzőéhez. Ami­kor a szombati üzletmenet­ről érdeklődöm, megtudom, hogy 8 órától 12-ig tartanak nyitva, de a néhány betéve­dő vevőt túlzás lenne forga­lomnak nevezni. Az a ta­pasztalat — részletezi az üz­letvezető —, hogy aki a gép­járművére akar költeni, azt már hétköznap megteszi; itt, meg a környező, hasonló profilú boltok valamelyiké­ben. Volt már olyan délelőt- tünk is, hogy mindössze exportált magyar áruk vám­jai átlagosan 50 százalékkal csökkennek. Kivételt jelen­tenek ez alól a könnyűipari termékek, amelyeknél a vámmérséklés 35 százalékos. A kedvezmények kiterjed­nek a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek egy szűk csoportjára is, így pél­dául a dióbélre, a fagyasz­tott gyümölcsre, a paprikára, a mákra és a köményre. négyezer forint értékű áru talált gazdára. Ez körülbelül annyi, mint egy téli munka- • nap rezsiköltsége. A példa ugyan kirívó, de az bizonyos, hogy általában negyedannyi a bevételünk, mint például egy hétfői napon. A lanyha vásárlókedvre a vevőkör ad magyarázatot. Az alkatré­szek nyolcvan százalékát kö- zületeknek adjuk el. Termé­szetes, hogy nem ilyenkor keresnek fel minket. Ugyanez a tapasztalat a Vídia Raktáráruházban. Vál­lalatoktól, üzemektől csak péntek délutánig jönnek. A város szélén álló üzletet a vevők már jól ismerik. 1988 első negyedévében húsz szá­zalékkal többet forgalmaztak a tervezettnél. Nem igy szombaton, amikor olyan ke­vés a bevétel, hogy az őket illető árrésből alig tudják fe­dezni a fenntartást, télen a fűtést. A hétvégi buszjárat ritka, leginkább azok jönnek el, akiknek gépkocsijuk van. Ha olyan terméket keresnek amelyből csak a szomszédos raktárban van, üres kézzel kell távozniuk, ugyanis ott, csak ügyeletet tartanak. Ez­zel szemben a dolgozók fele vidékről jár be. — Van-e lehetőség a ráfi­zetéses szombati nyitva tar­tási kötelezettség feloldásá­ra? — kérdezem Soós Pál­tól, a megyei tanács kereske­delmi osztályvezető-helyet­tesétől. * — A hatnapos nyitva tar­tást előíró miniszteri rende­let egyik célja, a lakosság igényeinek megfelelő üze­meltetési rend kialakítása, Korszerű automatizálás Az Egri Finomszerelvény- gyár budapesti irodájábán hétfőn kiállítás nyílt és elő­adássorozat kezdődött. A té­ma: a vállalat 15 éve tartó kóoperációja az NSlZK-beli Leibfried céggel, a különfé­le pneumatikus és hidrauli­kus elemek gyártásában. A két vállalat vezetője elmond­ta: jelenleg a kooperáció további 5 évre szóló meg­hosszabbításáról tárgyalnak, sőt kibővítését is tervbe vet­ték. amely lehetővé teszi a mun­kaidőn kívüli vásárlást. Ez a legfontosabb szempont, és ehhez igazodva kell — első­sorban a vállalat vezetőjé­nek — meghatározni, hogy mely napokon és meddig árusítanak. A kereskedelem felügyeletét ellátó tanácsi szakigazgatási szerv csak ak­kor lép közbe, ha ez ellenté­tes a fogyasztók érdekével és a jogszabályokkal. Több le­vél érkezett a városi tanács termelésellátás-felügyeleti osztályához, és hozzánk is, melyekben a szombati nyit­va tartás elrendelését szor­galmazták, a szóban forgó három üzletnél. A városi ta­nács a bejelentések alapján és az ellátás zavartalanságát szem előtt tartva hozta meg határozatait, melyek ellen az érintett üzletek fellebbeztek. Megállapítottuk, hogy az első fokú hatóság intézkedé­se megalapozott, jogszerű, ezért a határozatokat jóvá­hagytuk. Az is bizonyos — különösen napjainkban —, hogy a gazdaságosságot sem hagyhatjuk figyelmen kívül. A ráfizetéses hétvégi nyitva tartást helytálló adatokkal kell bizonyítani. Ezért a Bi­zományi Áruházban feljegy­zik a vásárlások számát, nagyságát, figyelik a forgal­mat és a későbbiekben tájé­koztatnak tapasztalataikról. Csak ilyen, megalapozott in­dokok alapján mérlegelhe­tünk egy .új eljárásban. És itt hadd hangsúlyozzam, hogy a szombati nyitva tar­tás csak ennek a három üz­letnek jelent nehézséget, ha­sonló jelzés máshonnan nem érkezett. Hosszabb távon a kívána­tos persze az lenne, ha első­sorban nem a jogszabályok írnák elő, és a hatóság hatá­rozná meg a nyitva tartás rendjét, hanem a fizetőképes kereslet mellett a konkuren­cia ösztönzése, a nagyobb forgalom elérése, vagyis az üzlet jól felfogott érdeke, Sz. Z. A munkaerőhelyzet alaku­lását továbbra is az jellem- zii leginkább, hogy egyidejű­leg tapasztalható munkaerő­hiány és foglalkoztatási gond. Ez — tekintettel a kü­lönböző országrészek eltérő termelési szerkezetére, fej­lettségére — nem egyszerű­síthető le a különböző ágaza­tok, szakmák, netán vállala­tok eltérő konjunkturális helyzetére; a megyei taná­csok, munkaügyi szolgáltató irodák nyilvántartásai nyo­mán kirajzolódó kép szem­beszökően láttatja, hogy he­lyenként olyan képesítésű szakembereikre lenne szük­ség, amilyenek másutt csak üggyel -bajjal tudnák elhe­lyezkedni. (A kívánatos munkaerőmobilitás előmoz­dítása azonban egyelőre fö­löttébb nehéz, részint mert nem lehet cél az ingázók tá­borának növelése, részint mert nemcsak elhatározás kérdése az ország másik vé­gébe költözni, ott lakást sze­rezni, egzisztenciát teremte­ni. Általános érvényű ta­pasztalat — még iha egy-egy helyi példa ennek ellent is mond —, hogy mind nehe­zebben italainak munkát azok, akiknek semmilyen szakmájuk nincs, s ebbe a rétegbe nemcsak az iskolá­zatlan emberek tartoznak, hanem a középiskolából ki­kerülő olyan fiatalok tízez­rei is, akik különböző okok miatt nem tanulnak tovább. S még egy, talán nem elha­markodott általánosítás is leszűrhető, a gázdaságosan termelő, fejlődőképes válla­latok többnyire keresik a munkaerőt. Változott a kereslet A megyei statisztikák sze­rint egyébként összességében csaknem mindenütt munka­erőkereslet van, jóllehet a 'betöltetlen munkahelyek száma az egy esztendővel ezelőttihez, de még ez év ele­jéhez képest is csökkent. A kivétel Hajdú-Bihar, ahol most 500-zál több álláslehe­tőséget kínálnak, mint az év kezdetén; jelenleg csak­nem 1700 dolgozóra, többsé­gükben szak- és betanított munkásra lenne szükség. S íme az ellentmondás; a me­gyei munkaügyi szolgáltató irodában 600 munkanélkülit tartanak nyilván, 80 száza­lékban segédmunkásokat, s mivel számukra csak 118 álláslehetőséget kínálnak, többségük elhelyezkedése ' a megyében szinte lehetetlen. A hasonló helyzetű embe­rekből a legtöbbet Borsod- Abaúj-Zemplénban tartják nyilván, ahol ugyan 2100 embert vennének fel a me­gye vállalatai — elsősorban esztergályosok, hegesztők, géplakatosok, vájárok je­lentkezését várják —. ugyan­akkor 2500 munkanélküli ke­res állást. 90 százalékban csak segédmunkára alkal­mas. mindössze 3—4 általá­nos iskolai osztályt végzett emberek. Persze azt sem lehet állí­Számos példa utad arra, hogy az' utóbbi hónapokban sem csökkent az eredménye­sen gazdálkodó vállalatok munkaerőigénye. Fejér me­gyéből jelzik: a Videoton Elektronikai Vállalat fél­ezer új munkaerő foglalkoz­tatására vállalkozott volna az év első negyedében, 65 szakembert keresett a Szé­kesfehérvári Könnyűfémmű, 40-et az Alba Regia Állami Építőipari Vállalat és 350 új szakembert szándékozott fel­venni a Dunai Vasmű. Vesz­prém megyében 16 vállalat gyobb létszámban lenne szükség pedagógusokra és szakorvosokra Borsodiban. Ugyanilyen szakembereket, továbbá közgazdászokat és diplomás agrárszakembere­ket várnak Fejértben. (Érde­kes, hogy éppen ez utóbibi pályán mutatkoznak elhe­lyezkedési gondok az ország egyik legnagyobb mezőgaz­dasági megyéjében Bács- Kiskunban, főként a Helvé­ciái Állami Gazdaságnál és a Zöldségtermesztési Kuta­tó Intézet Fejlesztő Vállalat­nál történt leépítések követ­keztében). Nógrádiban négy­szer annyi pályakezdő dip­lomást foglalkoztatnának, mint ahányan legutóbb je­lentkeztek; 143 pedagógusra, 41 orvosra, 27 üzemgazdász­ra és 13 gépészmérnökre len­ne szükség. Ezzel szemben szinte lehetetlen a frissen végzett jogászok, gyógysze­részek és pedagógusok elhe­lyezkedése Csongrád megyé­ben, ezek a szakmák ugyan­is a szegedi székhelyű kép­zés miatt teljesen telítettek. Egy megyén belül is tapasz. tálható hasonló anomália: Baranyában például számos településre várnának fiatal pedagógusokat, közgazdászo­kat, építő üzemmérnököket, ám ezek a szakemberek fő­ként Pécsett szeretnének el­helyezkedni, ahol aligha jut mindőjüknefc állás. (MTI—Press) Cj kazánnal mu­tatkozik be az idei tavaszi BNV-n a Szolnoki Vas- Faipari Szö­vetkezet. Az AKG 500/8 típusú be­rendezést a NEFAG által ki­fejlesztett aprí- téktüzelővel együtt állítják ki, amellyel 550 kilo­gramm gőzt képes fejleszteni órán­ként. A kazánnak egyébként — ket­tős üzemmódban működtethető szénhidrogén tü­zeléssel — a ka­pacitása 1 tonna/ óra (Fotó: T. K. L.) három és félezer forintos fi­zetést, továbbá utazási ked­vezményt kapnak. A nagy- vállalatoknál — például a Lenin Kohászati Művekben — már eddig is indítottak, s ezután is szerveznek átkép­ző tanfolyamokat, hogy több szakmával rendelkező dol­gozókkal sikeresen megold­hassák a változó termelési feladatokat. Heves megyében több mint 500 dolgozó vett részt eddig átképző tanfolyamo­kon. Komárom megyében az érettségizettek számára szerveznek adatrögzítő, prog­ramozói képesítést nyújtó tanfolyamokat, az állami át­képzési támogatás igénybe­vételével; a kurzuson egye­lőre 150-en vesznek részt. Nyíregyházán érettségizett lányoknak szervez a mun- kaerőszoilgálaiti iroda szá­mítógépkezelői tanfolyamot. jelentette be a megyei ta­nácsnak, hogy a meglévő szabad munkahelyek mellett újabbat szándékozik terem­teni : új üzemek létrehozá­sával, új termékek 'gyártásá­val 600 dolgozót tudnak majd foglalkoztatni. A nyereséges termelés alapjait igyekszik megvetni a Bakony Művek is: a nagyvállalat megvásá­rolta a felszámolt VÁÉV nagycsarnokát, ahol a követ­kező években mintegy ezren dolgozhatnak majd. Három üzlet és a szombati nyitva tartás Amit péntekig nem tudtunk megvenni, azt megkap­hatjuk a következő nap is, hisz ilyenkor a boltok zöme csak délután zár. Megszoktuk, szinte természetes már. Nem egy szolnoki szaküzletben mégis panaszkodnak: szombaton gyenge a forgalom, kész ráfizetés árusítani. Még akkor is, ha épp a lakosság érdekében kell nyitva tartaniuk. El­enyésző azoknak a száma, akik ekkor térnek be a Bizomá­nyi- Áruházba, esetleg az Autokernél vagy a Vídia Raktár- áruházban szeretnének vásárolni. Míg az élelmiszerboltok, s a város más áruházai tele vannak vevővel, náluk pang az üzlet. A városi, majd a megyei tanácstól kérték a nem­rég bevezetett hétvégi nyitva tartási kötelezettség felol­dását. Kinek az érdeke? Kelendő a szakmunkás

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom