Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-26 / 98. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 98. sz., 1988. április 26., kedd A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Shultz tájékoztatója Remények és kétségek Bizonyos kérdésekben van előrelépés, de a hadászati támadó fegyverek korlátozá­sa igen bonyolult és a meg­állapodás csak lassan halad. Borúlátó azt illetően, hogy lehetsége lesz-e erről a most soron következő csúcstalál­kozón megállapodni — mond­ta George Shultz a NATO- szövetségeseknek. Az amerikai kül.gyminisz- ter hétfőn Brüsszelbe érke­zett és tájékoztatta a NATO- partnereket moszkvai tár­gyalásairól. A tagországok többsége részéről szintén a külügyminiszter volt jelen. Shultz úgy ítélte meg, hogy a soron következő csúcsta­lálkozón haladás lehetséges a nukleáris kísérleteket illető­en, továbbá a vegyi és a ha­gyományos fegyverek, vala­mint az emberi jogok téma­körében, és remény van „ki­egyensúlyozott megállapodás­ra” a bécsi konferencián. A francia elnökválasztás első fordulója Francois Mitterrand vezet A francia elnökválasztás második fordulójában, má­jus 8-án Francois Mitterrand elnök és Jacques Chirac mi­niszterelnök küzdhet meg a köztársasági elnöki tisztség­ért. Mitterrand a szavazatok 34,04 százalékát, Chirac pe­dig a 19,89 százalékát kapta meg az első fordulóban. A közvéleménykutató in­tézetek szerint Mitterrand növelte győzelmi esélyeit és általában 52,5—55 százalékos eredményre számíthat május 8-án. A választásra jogosul­tak 15 százaléka még hatá­rozatlannak vallotta magát. A francia pártok vezetői hétfőn teljes erővel megindí­tották az elnökválasztási hadjárat második szakaszát. Francois Mitterrand, illet­ve Jacques Chirac — a két pályázó — kampányfőnökei megállapodtak, hogy Mitter­rand és Chirac csütörtökön televíziós vitában áll a köz­vélemény elé. Chirac és Barre tábora megállapodott, hogy pénteken közös nagy­gyűlést tartanak Párizsban, ahol a kormánypártok egysé­gének demonstrálására jelen lesz az emelvényen Barre is. Le Pen hétfőn kifejtette, hogy csak akkor támogatja híveivel Chiracot, ha konk­rét kötelezettség-vállaláso­kat kap tőle a bevándorlás­ra, a családi pótlékra és a lakáskiutalásra vonatkozó faji megkülönböztető köve­teléseire nézve. A leggyorsabban a Mitter- rand-ot támogató Szocialista Párt fejlődött csatasorba. Az elnök hétfőn délután válasz­tási körútra indult az Antil­lákra, kampány-vezérkara pedig bemutatta a sajtónak második fordulós választási plakátjait. (Folytatás a 2. oldalon) A Szolnok Megyei Víz- és Csatornamű Vállalat Ismét a kiválóak között Három évvel ezelőtt, a ki­váló vállalati ünnepségen je­gyezte meg Kaposvári Káz- mér igazgató)? . .vállala­tunk a fennállása óta a leg­eredményesebb évet 1984- ben zárta. Kollektívánk ne­vében ígérem, a jövőben sű­rűbben fogunk teljesítmé­nyünkkel alkalmat adni e megtisztelő cím odaítélésé­re. . Tegnap délután ismét a kiváló címet ünnepelni ta­lálkoztak a vállalat dolgozói és a meghívott vendégek a Megyei Művelődési és Ifjú­sági Központ színháztermé­ben. Az ünnepség levezető elnöke. Mészáros Zoltán szb-titkár külön is köszön­tötte a jelenlévők között Z suffa Ervin környezetvé­delmi és vízgazdálkodási miniszterhelyettest, Mohá­csi Ottót, a megyei tanács elnökét, Fenyvesi Józsefet, az SZMT vezető titkárát, Sándor Lászlót, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkárát és Iváncsik Im­rét, a KISZ megyei bizottsá­gának első titkárát. Egy hét múlva köszöntiük május elsejét, a munkásosz­tály nemzetközi szolidaritá­sának napját. Kaposvári Kázmér is erre utalt ünnepi beszédében, hangsúlyozva, hogy a vállalat munkahelye­in az ünnepségek fényét emeli, hogy 1987. évi ered­ményeikkel másodszor is méltókká váltak a kiváló vállalat címre. Szólt az el­telt három év dinamikus fej­lődéséről, amelynek 1987-ben is jellemzője volt, hogy a bá­zishoz viszonyított árbevéte­lét 10.9, bruttó termelési ér­tékét 17,3 százalékkal növel­ni tudta a vállalat, s a gaz­dasági évet 13 millió forin­tos nyereséggel zárta. A megye 73 településén és 13 külterületi lakott helyen élőkhöz juttatták el 24,2 ki­lométer hosszú elosztóháló­zatukon keresztül az egész­séges ivóvizet, s a jó felké­szülés eredményeként, mű­szaki hiba miatt egyetlen te­lepülés sem marad víz nél­kül. Strandjaik és gyógy­fürdőik tavaly egymillió 398 ezer vendéget fogadtak, és mintegy 125 ezren vették igénybe gyógyszolgáltatásai- kat is. Három fürdőhöz szer­vesen kapcsolódó kempinget létesítettek. Jelentős beruhá­zásokat valósítottak meg, és a vízágazatban jelentkező műszaki-fejlesztési feladatok megoldására programot dol­goztak ki. A vállalat ipari tevékenysége 1987-ben a bá­zis-eredmény másfélszere­sét, az építőipar árbevétele 26 százalékos növekedést ért­ei a nehezedő gazdasági kö­rülmények ellenére is. A munkaversenyben elért eredmények mellett a meg­bízhatóság volt a vállalat egyik érdeme, jegyezte meg Zsuffa Ervin miniszterhe­lyettes, amikor a Kiváló Vállalat oklevelet a környe­zetvédelmi és vízgazdálkodá­si miniszter, valamint a HVDSZ Központi Vezetősé­ge megbízásából átadta a vállalat igazgatójának. A kitüntetéshez elsőként Mo­hácsi Ottó, a megyei tanács elnöke fűzött jókívánságo­kat. Az ünnepség további ré­szében kollektív és egyéni kitüntetések átadása követte az értékelő, elismerő szava­kat. MA: Három üzlet és a szombati nyitva tartás 3. oldal Híd a gyógyuláshoz 4. oldal Növelik a termelést Több iégla és cserép A Tégla- és Cserépipari Tröszt gyárai jó eredmény­nyel zárták az első negyed­évet: téglából 69 millió da­rabbal, 26 százalékkal, ége­tett tetőcserépből pedig 3 millió darabbal, 10 százalék­kal gyártottak többet, mint tavaly ilyenkor. Nagy szük­ség volt erre a többletre, mert a várakozással ellen­tétben az év elején is élénk kereslet sürgette az építő­anyag-termelés növelését. Az enyhe tél kedvező lehe­tőségeit jól kihasználva meg­gyorsították a gyárak beren­dezéseinek, felszereléseinek nagyjavítását, hogy több idő jusson a termelésre. Az ége­tőkemencékből kikerülő ter­mékeket szinte azonnal el­vitték az építkezők.. A termelést ez első ne­gyedév végétől is napról napra növelik. Március vé­géig ugyanis valamennyi ha­gyományos gyár üzembe he­lyezte a tégla- és cseréppré­seket, április közepéig pe­dig begyújtották az égető­kemencéket is. Ebben az idő­szakban az iparág csaknem száz gyárában a napi tégla­termelés 4,3 millióról 5,$ millióra növekedett. Most azzal számolnak, hogy má­jusban elérik a nyári sze­zon termelési szintjét, a na­pi 5,5—7 millió darabos tel­jesítményt. Az iparág ápri­lisban nem emelte a tégla és a cserép árát, és nem ter­vez árváltoztatást májusban és júniusban sem. A Jászberényi Aprítógépgyár a múlt év végén egy RT—280 típusú ívhegesztő robotot vásárolt, melyet a győri Rekard gyártott osztrák licenc alapján. A gép programozható, mely­nek óriási előnye, hogy egyenletes varratot készít, kiváló minőségben (Fotó: N. Zs.) Magyar—jugoszláv cukorkooperáció Együttműködnek a határ menti gazdaságok A magyar—jugoszláv cu­korkooperáció keretében 4700 hektáron vetettek cukorré­pát az elmúlt napokban, he­tekben a baranyai mezőgaz­dasági üzemek. A termést a Dráván túli gyárak dolgoz­zák majd fel, a késztermék nagyobb részét azután visz- szakapják. A vetés jól si­került, a legtöbb helyen már sorol is a növény. A szak­emberek bíznak abban, hogy elérik a tervezett magas ter­méshozamokat, s az ősz fo­lyamán csaknem 200 ezer tonna cukorrépát szállíthat­nak a szomszédos országba. Jugoszlávia igen korszerű cukorgyárakat épített a ma­gyar határhoz közel, ám á répatermelés visszaesése mi­att nem tudják az üzemek teljesítőképességét kihasz­nálni. Baranya az ország egyik legjobb cukorrépater­mő körzete, ahol az átlagnál magasabbak a hozamok és a termelő gazdaságok közel fekszenek a jugoszláviai fel­dolgozókhoz. Ezek a körül­mények, adottságok vezet­tek végül is a határ menti együttműködés — a cukor­kooperáció — megszületésé­hez. A Mohácsi Oj Barázda Tsz és a Szigetvári Állami Gaz­daság vezetésével termelési­értékesítési integráció ala­kult 18 gazdaság részvételé­vel. A termelést saját esz­közeikkel végzik, a répa be­takarítása azonban már a jugoszláviai cukorgyárak gé­peivel történik. Ezáltal gaz­daságaink mentesültek a drá­ga répakombájnok beszerzé­sének terheitől. A szomszéd ország négy gyára fogadja majd a baranyai répát. A késztermék 70 százalékát visszahozzák Magyarország­ra, a cukor 30 százaléka fi­zetség a munkáért. A szigetvári gazdaság szer­ződése az idén, a mohácsi termelőszövetkezeté jövőre jár le a jugoszlávokkal. Mindkét fél az együttműkö­dés folytatását szorgalmazza. A baranyai gazdaságok szá­mára egyértelműen jó üzlet a cukorkooperáció, mert ma­gas árat kapnak a termésért. A népgazdaságnak pedig azért előnyös a határ menti vállalkozás, mert nem kell hazai energiát felhasználni — éppen a túlterhelt őszi­téli időszakban — a nagy mennyiségű cukor előállítá­sához. S az sem közömbös, hogy emelkedik a cukor vi­lágpiaci ára. Hetvenmillió a munkakörülmények javítására Szolnokon, a Szántó körút Keskeny János út és Csokonai út közötti szakaszán 174 lakásos, 4 emeletes lakóház-tömb alapozását végzi a Szolnok Megyei ÁÉV. A panelek szerelését körülbelül 2 hét múlva kezdik el. Várhatóan még az idén befejeződik az első ütemben készülő lakások építése, amelyeket az ÁÉV fog értékesíteni (Fotó: T. K. I„) Kevesebb a foglalkozási baleset az ipari szövetkezetekben Kedvezően alakult a mun­kavédelmi helyzet 1987-ben a megye ipari szövetkezetei­nél. Mintegy 20 százalékkal csökkent 1986-hoz képest — 237-ről 195-re — a foglalko­zási balesetek száma, s ha­sonló csökkenés tapasztalha­tó a táppénzes napokban is. További eredményként érté­kelhető, hogy tavaly egyet­len halálos baleset sem tör­tént ebben a szövetkezeti ágazatban, miként csonkulá­sos is csak kettő. Huszonhét helyen javult, 17 szövetke­zetben viszont romlott a bal­eseti statisztika. A legszem­betűnőbb javulás a Török­szentmiklósi Gépjavító, a Jászladányi Vegyesipari és a Jászsági Ruhaipari Szövetke­zetnél tapasztalható. A gépi berendezések és üzemi létesítmények műszaki állapotát a korszerűség és az elavultság egyidejű jelen­léte jellemzi. A szövetkeze­tek tavaly is komoly erőfe­szítéseket tettek a biztonsá­gosabb munkafeltételek meg­teremtése érdekében, össze­sen közel 70 millió forintra rúg azoknak a beruházása­iknak az értéke, amelyek közvetve vagy közvetlenül a munkakörülmények javítását szolgálják. A gazdálkodó szervezetek munkavédelmi tevékenysé­gének színvonala, a végzett munka hatékonysága nagy­ban múlik a munkavédelmi szakemberek képességein és szakmai felkészültségén. A megye ipari szövetkezeteiben dolgozó 45 munkavédelmi vezető közül (csak) négyen függetlenítettek, a többiek kapcsolt munkakörben vagy mellékállásban látják el fel­adataikat. Legtöbben közép­iskolai végzettséggel rendel­keznek, s alap- vagy közép­fokú munkavédelmi szakké­pesítéssel. (Két munkavédel­mi vezetőnek van felsőfokú képesítése, hétnek viszont ■semmilyen nincs.) A legfőbb gondnak az tűnik, hogy a szoros létszámgazdálkodás miatt a szakemberek legna­gyobb része túlterhelt a többszörösen kapcsolt mun­kakörökben. Előrelépés tapasztalható a munkavédelem szövetkeze­ten belüli szabályozásában. Még mindig találkozni azon­ban túlszabályozással és el­lentmondásokkal, amiknek a kiszűrése fontos feladat. Az Ipari Szövetkezetek Szolnok Megyei Szövetségé­nek elnöksége a közelmúlt­ban értékelte a tagszövetke­zeteinek munkavédelmi ver­senyét. Három kategóriában hirdettek eredményt. A ve­szélyes üzemek között — 13 cég tartozik ide — a Szolnok Megyei Szoltisz lett az első, a Jászsági Építőipari Szövet­kezet és a jászberényi MI- COOP előtt; a tizenegy köze­pesen veszélyes üzem közül a szolnoki Bőrtex végzett az élen. megelőzve a Kunhegyes és Környéke Vegyesipari Szövetkezet valamint a Kun- madarasi Vas- és Elektro­mos Ipari Szövetkezetét; vé­gül a kevésbé veszélyes 11 üzem versengésében a szol­noki Vörös Csillag Ruhaipa­ri Szövetkezet vitte el a pál­mát. a Törökszentmiklósi Háziipari és a Jászsági Ru­haipari Szövetkezet oliVtt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom