Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-23 / 96. szám
1988. ÁPRILIS 23. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 ; A hát tllm/olhöl A bolygó neve: Halál A Nostromo nevű halálűrhajó hőseként — A nyolcadik utas: a Halál című rémfilmben — láthattuk már Sigourney Weavert, s „57 évig tartó hibernáció” után — természetesen ez csak szerepe szerint igaz — Ripley hadnagy szerepében drukkolhatunk a hatalmas termetű amazonnak, James Cameron A bolygó neve: Halál című filmjében. S tulajdonképpen ez a híradás elegendő is lenne Cameron filmjének értékelésére. Több oknál fogva is: a 37 éves atléta termetű Weaver ugyanis ebben a szerepében is nagyszerű; a film viszont vele együtt rossz. Ha úgy tetszik gyenge folytatása A nyolcadik utas: a Halálnak. Ez persze nem jelent sikertelenséget. Az effajta filmek úgy vonzzák a nézőket, hogy a producernek csak ki kell nyitnia a pénzeszsákját, — s néhány év múlva már többszörös milliomosként pihenheti rémfáradalmait akár élete végéig valamelyik luxusfürdőhelyen. S mindezt teheti azért, mert a horror-gyárosok már jónéhány évtizeddel ezelőtt felfedezték, hogy mi jámbor nézők szeretünk borzongani. Fizetünk, csak félhessünk. Természetesen csak a moziban szeretünk félni, s ezért váltunk jegyet a horrorra, hogy a mindenféle rettenetes történetek után, a film végén megállapíthassuk, de jó nekünk nem kell félnünk a mindenféle rusnya, más bolygón élő férgektől, szörnyektől, csodabogaraktól, mehetünk haza virslit enni mustárral, s háboríthatatla- nul megölelhetjük Jucikát, nem tör ránk a hétfejű sárkány. A bolygó neve: Halál tipikusan erre az életérzésre komponált film — tegyük hozzá mesterien szerkesztett, elképesztő látványtechnikával — olyan hajmeresztő sztorival, amelyet kellő filmestechnikával el sem lehet rontani. Lehet rajt’ reszketni, visongani, s drukkolni Ripleynek. Newt-nek a bolygón életben maradt kislánynak, hogy megmeneküljenek. Persze, hogy megmenekül. Két okból is: ha elpusztulnának, akkor a néző a film végén „boldogtalan” maradna, — s netán az sem utolsó szempont, hogy a nagy sikerű — immár sorozat — következő folytatását csak úgy készíthetik majd el a mindenre elszánt horror nagyiparosok, ha az előző folytatások főhősei életben maradnak. így is történik, a film végén szépen hibernál- tatják magukat, — félő azonban, hogy hamarosan felélednek egy újabb rémfilm szereplőiként. — ti — átutalási betéttombola Nyilvános sorsolás hétfőn Tavaly december 1-től hirdettek az átutalási betéthez kötődő tombola-akciót, közösen az OTP Szolnok Megyei Igazgatósága és a lakossággal kapcsolatban álló szolgáltató vállalatok (Ti- itász, Tlgáz, Víz- és Csatornamű Vállalat, IKV, SZÜV, TVM, Megyei Tanács). Az április 5-én záruló akció célja az volt, hogy minél többen rendelkezzenek a megyében lakók átutalási betéttel, és fogyasztói számláikat erről egyenlítsék ki. A hétfői sorsoláson minden átutalási betétszámla részt vesz, amelyről. a villanyszámlán kívül még legalább egy fogyasztói számla kiegyenlítésére megbízást kapott az OTP. A munkabér-, illetve a nyugdíj- átutalás szintén biztosítja a sorsolásban való részvételt. Az SZMT Ságvári Endre Művelődési Központjában délután fél 5-kor kezdődő nyilvános sorsolást a SZÜV végzi számítógéppel. Az átutalási betétszámla-számokkal 17 értékes nyereménytár- gyat húznak ki, a főnyeremény egy Polski Fiat 126-os típusú személygépkocsi, egyéves Hungária Casco biztosítással. Mozgássérültek küldöttközgyűlése Az ÁÉV Mártírok úti munkásszállójában tartja ma délután 3 órai kezdettel éves küldöttközgyűlését a Mozgássérültek Szolnok Megyei Egyesülete. Beszámoló hangzik el az 1987-re tervezett feladatok elvégzéséről, előterjesztik és megvitatják az idei célkitűzéseket, majd az egyesület gazdasági vezetőjének, valamint az ellenőrző bizottság elnökének beszámolóját hallgatják meg a küldöttek. Személyi változások következtében új tisztségviselők választása is a küldöttgyűlés feladata lesz. Ntvezetes épületeink nyomában A jászberényiek — ha történelmi emlékeik kerülnek szóba — két nevezetességükre igen büszkék, mégpedig a városi múzeumban őrzött Ldhel kürtjére és a Hatvani utcáiban áUló „'barátok templomára”. A volt ferences templom ma már 506 éves műemlék, A korabeli krónikák szerint ll460-ban kezdték építeni, s IS? esztendő múltán lett készen. Mátyás király ugyancsak szorgalmazta a templom építését, sőt édesanyja, Szilágyi Erzsébet adományaival, is támogatta létrejöttét. Részlet az ,igazságos” király mindmáig megőrzött, IV. Sixtus pápához írott leveléből: „Szentatya! Szentséged és a Római Egyház jámbor fia, Magyarország király, Mátyás, mikor látta, hogy a tiszteletre méltó szerzetesek, Igali Fábián, az egész Magyarország tartományfőnöke és Zamaszti Gergely, mindketten kisebb testvérek, prédikáci óikkal és jótetteikkel, a Magasságbelinek kegyelme folytán, bizonyos filiszteusokmak nevezett nemzetséget (ti jászok), akik 'Magyarországon laknak és a katolikus hittől távol voltak, a szent Római Egyház keblébe és az igaz hit ismeretébe bevezették; ezeket látva az előbb említett király, miikor a fentebb említett filiszteusok a királyi felséget alázattal kérték, hogy az egri egyházmegyéhez tartozó Bérén mezővárosban egy templomot építhessenek...” Felhúzván atámpillérekkel megerősített falakat, a birtokbavétel előtt IV. Sixtus pápa a többi között ezt válaszolta bullájában: „Mi tehát az előbb említett király (ti. Mátyás) és a ti kérésetekre hajolva e sorok erejénél fogva engedélyt adunk, hogy az említett házat a szerzet más testvéreivel örökösen, szabadon és érvényesen elfogadhassátok”. A templom építőiről nem maradt fenn adat, viszont tény. hogy az idő tájt az országban működött egy ferences építőműhely — bizonyos János mester irányításával —, s az ő kezük nyomán emelkedtek a templomok, kolostorok szerte az országban. Minden valószínűség szerint a hozzájuk-tartozó valamelyik ferences építész tervezte a herényi templomot is. Az épület 1560-ban leégett, majd a törökök vették birtokukba. A szentély mohamedán imaház, a hajója lóistálló, a sekrestye fürdő, a templom melletti kolostor pedig kaszárnya gyanánt működött. A törökdútás után a ferencesek visszatértek, s 1723—55 között 'barokk stílusban építették újjá a templomot. Az -épület mellé barokk tornyot emeltek, amelynek tetejét 1845-ben egy szélvihar lesodort, s amelyet egy köztes megoldás után csak 1892-ben pótolták bádogból. A templom padlózata valamikor több mint egy méterrel mélyebben feküdt, mint most; ezt mutatja a gyóntat ó fol yos ón feltárt déli bejárati gótikus kapu is. Néhány adat a templom méreteiről: az épület hossza 55,03 m, a hajó szélessége 12,63 m, a falak vastagsága 1,25 m. magassága kívül 14,42 m. A torony magassága a gömb aljáig 46,50 sn. A falfestményeket al secco stílusban Steffek Albin készítette, az oltárképet Hollós Endre, a díszes ablaküvegek (amelyeket tavaly nyáron több helveft betörtek — a rendőrség megtalálta a tetteseket) Falka József munkái. J. 3. (Fotó: T. Z.) Háromszázötvenezer kötettel A munkahelyi közművelődés Látogatóban az SZMT Központi Könyvtárában Lélekpezsdítő, de egy kicsit szomorkás az a kép, ami első pillantásra az SZMT szolnoki Központi Könyvtárába betérő látogatót fogadja. Mint egy „gótikus kated- rálisban" a karcsú oszlopok, úgy nyúlnak a plafonig a könyvekkel szigorú rendben megtöltött polcok. Itt valóban nincs egy talpalatnyi kihasználatlan hely, a könyvtárosok sem látszanak ki az asztalukra halmozott könyvhegyekből. 167 ezer kötetnek kell itt — ha egyenként csak néhány négyzetcentiméternyire is — átmeneti otthonra találni. Jó részüknek valóban csak ideiglenesen, hisz a központi könyvtár — amellett, hogy a megyében működő szak- slzerVezeti, jórészt munkahelyi könyvtárak hálózati centruma, tehát irányító, módszertani és szervező feladatokat mondhat magáénak, 241 egységet, önálló és letéti könyvtárat lát el rendszeresen. — Állományunk értéke közel 6 millió forint, ez 350 ezer kötetet jelent — kalauzol a polcok között Szalon- tainé Pádár Mária, a könyvtár vezetője. — Ide tartoznak a legnagyobbak, a martfűi Tisza Cipőgyár, a MÁV Járműjavító, a Tisza- menti Vegyiművek önálló könyvtárai, valamint a letétek, melyek közül soknak nincs is önálló helyisége. Ezek egy-egy ebédlőben, tanácsteremben, vagy az üzemorvos várószobájában elhelyezett szekrényben találhatók meg. Ezeket folya- matosan|,( általában kéthavonta cseréljük, mindig az üzemi könyvtárosok által közvetített igények szerint. Ebben a — csak a járatlan idegen számára áttekinthetetlen — hálózatban 16 főfoglalkozású könyvtáros dolgozik. A többiek csaknem teljes mértékben társadalmi munkában — esetleg tiszteletdíjért látják el nagy lelkesedéssel a bizony sokszor nem könnyű feladatot. Nekik köszönhető — ahogy Szaiontainé Pádár Mária fogalmazott —, hogv a brigádok kiskönyvtáraiból jóformán a munkapad mellé kerül az olvasnivaló. — A bizony jócskán szűkülő anyagi lehetőségek mellett illetve miatt sem szabad lemondanunk az egyik legfontosabb célunkról, arról, hogy segítsük a munkahelyi művelődést, hozzájáruljunk az olvasáskultúra fejlesztéséhez. Az elmúlt évben például csaknem a feiére csökkent a központi könyvtár beszerzési kerete. Mit lehet ilyen esetben tenni? A legkézenfekvőbb megoldást választottuk: továbbra is minden fontos kiadványt megrendelünk. de jóval kevesebb, esetleg egy-egy példányban. Így, ha valamivel később is, mindenki hozzájuthat ahhoz, ami érdekli. Perszenem minden igényt tudunk kielégíteni, és ebben nagy szerepet játszik a könyvkiadáspolitika is, amelyben sokszor az érték helyett érvényesülnek az üzleti szempontok. Bűnügyi vagy tudományosfantasztikus művek nincsenek és nem is lesznek nálunk korlátlanul, a másik oldal viszont az, hogy rajtunk kívül álló okok miatt nincs elég gyermek- és ifjúsági, iskolai 'kötelező és ajánlott irodalmunk. — Az utóbbi években hogyan változtak a munkahelyi könyvtárakban tapasztalható olvasói szokások? — Már azt is jelentős eredménynek tartjuk, hogy például az elmúlt esztendőben a munkahelyeken nem csökkent az olvasók aránya, közvetlenül vagy közvetetten most is körülbelül 55 ezer nyolcszáz olvasót látunk el. A központi könyvtárra ebből körülbelül hatszáz jut, ami így is sok, hisz a könyvtár korlátozottan nyilvános. Gyakorlatilag minden harmadik dolgozó rendszeresen olvas, hozzá kell tennem, hogy ezeknek csaknem fele fizikai munkás. A művelődés, a tudás presztízsének csökkenése persze ezen a területen is hatott, nem kevésbé a szabadidő kedvezőtlen irányú változása. A szép- irodalom helyét folyamatosan foglalja el a lektűr, nagy a kereslet a szórakoztató, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó kötetek iránt. Nagyon jó kézikönyvtári állományunk van, a ma is népszerű vetélkedőkhöz ezt is nagy örömmel forgatják. Nemcsak a könyvtárakban, másutt is csökkentek az utóbbi időben az olvasáshoz kapcsolódó rendezvények. De ma is szívesen látogatottak a már említett vetélkedők, versenyek és könyvkiállítások. Az SZMT Központi Könyvtára, a szigorú takarékosság mellett, igyekszik úgy segíteni ezeket is, hogy a jelent és a jövőt tekintve megmaradjon a munkahelyi közművelődés színvonalas szolgálatában. Bálint Judit Botás János órái között Az órák szerelmese Botás János, a TRV gyulai üzemigazgatóságának anyaggazdálkodási csoportvezetője évek óta gyűjti a régi órákat. Gyűjtése során mintegy 200 óra fordult meg a keze alatt. Jelenleg 30 különböző óra van a birtokában. Az órák felújításának tudományát a szakmunkásképző órás tankönyvekből tanulta meg. (Fotó: N. Zs.) Néhány ritka példány a gyűjteményből VI• ■ jr k 8 EL i "*• • * IW WW «8^8 l|V Will
