Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)

1988-04-21 / 94. szám

1988. ÁPRILIS 21. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tízmillió fo­rintos NDK palackozó gépsor üze­mel a Csépai Tiszam^nti Termelőszö­vetkezet Ti- szaugi Bor- kombinátjá­ban. Az 540 hektáros sa­ját szőlőből termelt bo­ron kívül a gépek jobb kihasználása érdekében bérpalacko­zást is fog­nak vállalni. Hévízkutatás- és hasznosítás Zsigmondy Vilmos-emlékülés A társadalom, a gazdaság és a természet összhangja Környezetvédelmi tudat Korunk egyik nagy prob­lémájára az 1972. évi stock­holmi ENSZ környezetvé­delmi konferencia hívta fel először a világ népeinek és kormányainak figyelmét, ak­cióprogramot hirdetett az együttműködésre és közös cselekvésre. Azóta jobban megismertük a környezetünket veszélyez­tető — szennyező, károsító és pusztító — hatásokat. a potenciális veszélyforráso­kat, felismertük a helyes környezetvédelmi maga­tartást, a célirányos cselek­Új szemlélet alakult ki Hazánkban 1976 óta tör­vény írja elő környezetünk védelmét, szabályozza cse­lekvésünk irányát. Cselekvé­sünk kezdetben a jogi sza­bályozásra, a konkrét kör­nyezetvédelmi célok és fel­adatok megfogalmazására, meghatározására szorítko­zott, mert a megvalósítás feltételei ebben az időszak­ban csaknem teljesen hiá­nyoztak. Tapasztaltuk, hogy szerte a világon, ahol a környezet védelmére — szennyeződé­sének, károsodásának és pusztulásának megelőzésé­re, megakadályozására — komolyan odafigyelnek, és gondot fordítanak, áldoznak, ott mindenütt javult a kör­nyezet állapota. A nemzet­közi és hazai példák sokasá­ga bizonyítja, hogy előrelá­tó politikai, illetve kormány­zati program, céltudatos gazdasági cselekvés, tevé­kenység, a környezet védel­mére figyelmet fordító ál­lampolgári magatartás ma­gasabb szinten teremtheti újjá a társadalom, a gaz­daság és a természet össz­hangját. Az emberi társadalom, a gazdaság fejlődésének törté­netében másfél évtized — ami a stockholmi felhívás óta eltelt nem számottevő, mégis a magyar társadalom­ban, gazdaságban 'is megha­tározó dolgok történtek, fi­gyelemreméltó eredmé­nyek születtek a környezet védelme érdekében. A szo­cialista társadalmi életben, a népgazdaság minden terüle­Harmonikus fejlődés A magyar ipari potenciál nemzetközi mércével mérve nem számottevő, és a kör­nyezet szennyezésében, ká­rosításában, pusztításában nem jelentős, de céltudatos cselekvésünkkel mi is hoz­zájárulhatunk a bioszféra káros terhelésének csök­kentéséhez. Mi magyarok aktívan közreműködünk az ENSZ Környezetvédelmi Vi­lágprogramjának megvaló­sításában, az ENSZ Európai Gazdasági Bizottsága kör­nyezetvédelmi munkaszer­vezetében, és a KGST Kör.­Tokai G. Meghatározó a vasút szerepe vést az emberi lét. jelenünk és jövőnk biztosítása érdeké­ben. Magismertük a környe­zetvédelem pontos receptjét, azt, hogy nem a keletkező károk elhárítása, a következ­mények felszámolása, illetve utólagos helyreállítása a célravezető cselekvés irá­nya, hanem a megelőzés, vagyis olyan termelés és fo­gyasztás megvalósítása, amelyben elkerülhetjük, ki­védhetjük környezetünk szennyeződését, károsodását, pusztulását. tén valami új szemlélet ala­kult ki, kezdett eluralkodni, ami nem az emberek spon­tán felismeréséből és önkén­tes tenniakarásából eredt, hanem az irányított és cél­tudatos feladatmeghatáro­zás, informálás, képzés, il­letve propaganda eredmé­nye volt. A tudományos kutatás és műszaki fejlesztés eredmé­nyeire alapozva hazánkban is nagyobb ütemű a társa­dalmi, gazdasági fejlődés, látványosabbak az eredmé­nyek, bár ezek nemzetközi összehasonlításban szeré­nyebbek még a közepesen fejlett országok eredményei­nél is. Ez nem a magyar tu­dósok, műszaki értelmiségiek szakmai felkészületlenségé­vel, tudatlanságával, helyte­len hozzáállásával magya­rázható, inkább a szeré­nyebb gazdasági-pénzügyi lehetőségekre vezethető vissza. Igaz, hogy a környe­zetvédelmi célzatú beruhá­zások, rekonstrukciók, a megtervezett, kivitelezett és beépített környezetvédelmi berendezések, gépek száma viszonylag kevés, és a kör­nyezetvédelmi célkitűzések megvalósításának gazdasá­gi-pénzügyi feltételei is romlottak, különösen a VI. ötéves tervidőszak második felétől számítva. Az is tény, hogy van még problé­ma egyes vezetők környe­zetvédelmi beállítottságá­val, felkészültségével és szemléletével is, de döntései­ket jobbára a ráfordítások biztosításának hiánya moti­válja. nyezetvédelmi Programjá­nak végrehajtásában. Elsők között ratifikáltuk a nagy távolságra jutó, országhatá­rokon átterjedő légszennye­zés korlátozásáról elfogadott összeurópai egyezményt, és 1985-ben 21 országgal együtt vállaltuk a kénkibocsátás 1993-ig történő 30 százalé­kos csökkentését. Előkészítő tárgyalásokat folytatunk a nitrogénoxidok kibocsátá­sának korlátozására, vala­mint az ózonréteg védelmére irányuló nemzetközi megál­lapodásokról is. A magyarok Kisebb a belső kereslet Növekvő magyar cipöexport A oipőápiari vállalatok az idén 15—20 százalékkal nö­velik kanvertiibiilis elszámo­lású exportjukat, s mintegy 70—75 milMó dollár érték­ben szállítanak női—férfi lábbeliket, elsősorban a nyu­gat-európai piacokra és az Amerikai Egyesült Államok­ba. Az Iipani Minisztérium­hoz tartozó 13 cipőipari vál­lalat főként meglévő partne­rednek szállít magasabb ér­tékben áruiból. A becslések szerint az idén mintegy 15 százalékkal rendel kevesebbet a belke­reskedelem, mint az előző évben. Emellett várhatóan a szocialista országokba irá­nyuló szállítmányok meny- nyisége is csökken. Szolnok megyében ezekben a napokban igen gazdag programból válogathatnak a műszaki szakemberek: meg­kezdődtek a műszaki és köz- gazdasági hetek eseményei. Kakuk Józsefet, az Energia­gazdálkodási Tudományos Egyesü |n megyei elnökségé­nek tagjával, a Tigáz Szol­nok Üzemigazgatóságának főmérnökével interjút azon­ban nem csak a már hagyo­mányos rendezvénysorozat apropója kapcsán készítet­tünk. A MTESZ megyei szer­vezetének javaslatára, egye­sületi munkája elismerése­ként nemrégiben Kiváló Munkáért kitüntetést vehe­tett át. — A szolnoki üzemigazga­tóság főmérnökeként „hiva­tali” teendői is az energia- gazdálkodáshoz kötik. Mi az n „plusz”, amit társadalmi munkában az ETE keretében dolgozva tenni tud az ener­giagazdálkodás ésszerűsítése érdekében? — Jó. hogy így, a „hivata­li” és a társadalmi munka kapcsolatát szóba hozva kezdjük a beszélgetést. Az ETE-ben — mint a MTESZ többi tagegyesületénél is — azokat az ismereteket kama­toztattuk, amelyek szakmánk hivatásszerű gyakorlásához nélkülözhetetlenek. Az egye­sületi feladatok azonban mégis mások, mint azok, amelyeket főmérnökként kell megoldanom. A szakmai te- énd^ket teszi változatosabbá, érc"r :esebbé az egyesületi műi ca, és úgy érzem hasz­nosan segíti látóköröm széle­sítését. is. A társadalmi mun­kában készülő tanulmányok készítése során ugyanis olyan problémákban is el kell mé­lyülnünk, amelyek alapos megismerését a mindennapi munkahelyi feladatok nem követelik meg. Ez szerintem nem csak azért jó, mert az ember túlléphet a rutinfel­adatokon és jobban élvezheti szakmáját... Az energiaellá­tás, -gazdálkodás gondjairól, lehetőségeiről többet tudva, Zsigmondy Vilmos-emlék- ülést rendeztek tegnap Szol­nokon a Technika Házában az Országos Magyar Bányá­szati és Kohászati Egyesület alföldi fúrási és termelési szervezetei, halálának száza­dik évfordulója alkalmából. Az ülést az elnöklő Pápa Aladár, az NKFV vezér- igazgatója nyitotta meg. A jeles bányamérnökről, az 1848—49-es magvar szabad­ságharc egyik kiemelkedő személyiségéről Pataki Nán­dor. a Vízügyi Tudományos Kutató Intézet igazgatója és Csath Béla igazgató-helyet­tes emlékezett meg. Méltatták a magát „fu- rásznak” tituláló bányamér­nök, Zsigmondy Vilmos sze­az összefüggéseket jobban ismerve az ember hivatali teendőit is magasabb színvo­nalon oldhatja meg. — Az ETE Szolnok megyei szervezete milyen társadalmi megbízatásokat kap? — Általában a felhasználó rendszerek hatásfokának ja­vítását segítő tanulmányokat készítünk, az egyes települé­seknek a földgázellátó vagy villamos-hálózatba való be­kapcsolását megelőző, a dön­tést előkészítő elemzéseket végzünk, de vállalkozunk ar­ra is. hogy a nagy fogyasz­tóknál elemezzük, az ener­giafelhasználás szerkezetét miként lehetne optimalizál­ni, melyik energiahordozó­ból, mennyit célszérű az adott üzemben fogyasztani ? Legutóbb például a Jászbe­rénynek, Tószegnek és Rá- kóczifalvának a földgázszol­gáltatásba történő bekapcso­lását előkészítő tanulmányo­kon dolgoztunk. Megvizsgál­tuk. hogv a településeken mekkora a hőigény, ennek kielégítéséhez milyen gázel­osztó rendszert célszerű ki­építeni. gazdaságosan kiala­kítható-e ez a rendszer? — Ma az elosztó rendsze­rek kiépítését a fogyasztók, repét a hazai ártézi kutak fúrásában és a hévízkutatás­ban. A tudományos emlékülés keretében három előadás hangzott el napjaink aktuá- 4 lis kérdéseiről, a Nagy-Al- föld geológiai viszonyairól, a kőolaj és földgázkutatás, ter­melés perspektíváiról, a hévízfeltárásról és hasznosí­tásról. A két szolnoki szék­helyű vállalat 1988-at Zsig­mondy évnek nyilvánította. A munkáskollektíváik, szo­cialista brigádok előadáso­kon, vetélkedőkön ismerked­nek meg a nagy előd. a száz évvel ezelőtt elhunyt bánya­mérnök életével, munkássá­gával. egy-egy település esetében a tanács, a lakosság és a helyi üzemek fizetik meg. A be­kapcsolásról szóló döntést jelző hatósági pecsétet nem az ETE üti rá az engedélyre, a társadalmi munkában dol­gozó szakemberek felelőssé­ge mégis igen nagy. . . — Valóban, hiszen az alap- információkat mi adjuk a hatósági feladatokat betöltő intézményeknek. Elképzelhe­tő lenne persze egy másfajta megoldás is, például működ­hetnének az említett tanul­mányok elkészítésére szako­sodott irodák is. Egy ilyen megoldást azonban én nem tartanék jónak. Nem csak azért nem, mert a vizsgála­tokat az ETE árainál bizto­san drágábban végeznék el és így végül a fogyasztó jár­na rosszul. (Megjegyzem, a munkánkért az ETE-nek adott tiszteletdíjakból kizá­rólag egyesületi célokra, pél­dául a tagok szakmai isme­reteinek gyarapítását szolgá­ló rendezvényekre költünk.) A nagyobb pazarlás az len­ne, ha nem használhatnánk ki az egyesületi munka kere­tében most a közösség szol­gálatába állított szellemi ka- nacitásokat. Szegényebbek lennének az egyesületben most igen nagy lelkesedéssel dolgozó mérnökök, techniku­sok is, ha egy hivatal venné át szakmai felüdülést, válto­zatosságot. gyarapodást adó teendőinket. — Az egyesületi munka azért biztos sok idejét veszi el. — Ez igaz, más elfoglaltsá­gok rovására azonban szíve­sen szakítok időt az ETE-re. Érdekel, amit ott csinálok és látom, szükség van a mun­kánkra. És az a jó, hogy az egyesületben mindenki csak azért dolgozik, mert szíve­sen teszi, senki nem kény­szerből vállal el egv-egy fel­adatot, tehátv biztos, hogv mindent megtesz a tőle tellő legjobb eredményért. VSZJ (Folytatás az 1. oldalról) strukció harmadik üteme nem valósult meg, de meg­épült a vasúti dieselbázis. A konténer-pályaudvar kivi­telezése a tervek szerint 1990-re készül el. Üj ipar­vágány létesült Törökszent- miklóson. Kunhegyesen, Martfűn, és korszerűsítették a szolnoki papírgyár iparvá­gányait is. A tömegközlekedésen be­lül kiemelten fejlődött a he­lyi autóbusz-közlekedés rész­aránya. Persze tapasztalha­tók még gondok a lakótele­pek és peremkerületek tö­megközlekedésében, s ez fő­ként a csúcsidőszakban je­lentkező zsúfoltságban mu­tatkozik meg. A helyközi és távolsági közlekedés megfe­lelőnek tekinthető. Az uta­zási feltételeket új autóbusz­állomások építésével javí­tották Szolnokon, Tiszafüre­den, Jászberényben, Kar­cagon és Mezőtúron. A megyében jelenleg 4 ezer 903 tehergépjármű van állami és szövetkezeti tu-, lajdonban, amelyből a Jás»- kun Volán 608-at üzemeltet. A magántulajdonban lévő teherjárművek száma 2069. Ezzel az állománnyal kielé­gíthető a lakosság áruszállí­tási igénye. Szűkebb pátri­ánkban jelenleg 48 és félezer személygépkocsi és csaknem ezer autóbusz található. A baj az, hogy a járművek át­lagéletkora magas, személy- kocsiknál meghaladja a ki­lenc, a tehergépkocsiknál pedig a hat évet. Mindez összefügg műszaki állapo­tukkal, amely jelentős ja­vítási, üzemanyag-fogyasz­tási és környezetvédelmi gondokat vet fel. Ráadásul a megye közúti hálózatának minősége is el­marad az országos átlagtól. Erre példa, hogy míg ha­zánkban átlagosan 320 mé­ter út jut egy négyzetkilo­méterre, addig Szolnok me­gyében csak 230 méter. Sú­lyosbítja a helyzetet, hogy munkáját, közreműködését a környezet védelmét szolgáló nemzetközi együttműködés­ben nagyra értékelik. Ez a tevékenységünk is hozzájá­rul ahhoz. hogy egymásra utalt, kölcsönösen összefüggő világunkban mindenütt olyan harmonikus fejlődés jöhessen létre, amelyben a természet es a társadalom, a környezetvédelem és a gazdasági növekedés, az öko­lógia és az ökonómia, a je­len és a jövő szükségletei összhangban és nem egymás rovására működjenek, fej­lődjenek. A társadalmi és gazdasági vezetők, a műszaki értelmi­ség környezetvédelmi szak­mai felkészültsége, intelli­genciája, hozzáállása és tu­data az elmúlt évtizedben rendkívül sokat fejlődött. Az alsó-, közép- és felsőokta­tásban rendszeres és célirá­nyos a környezetvédelmi is­meretek oktatása, a tudat formálása. Folyik a specia­listák felkészítése, és a mérnöktovábbképzés kere­tében az idősebb szakembe­rek is elsajátíthatják a leg­korszerűbb környezetvé­delmi ismereteket. Polgárjogot nyer Mindezekből arra lehetne következtetni, hogy a kör­nyezetvédelmi felkészítés te­rületén minden rendben van, és csak idő kérdése, hogy az emberekben tudatosulja­nak az ismeretek, az akarat és cselekvőkészség, a társa­dalom és a jövő nemzedék iránti érzések. Az eltelt másfél évtized nem volt elég arra, hogy a környezet-" védelmi információk, célki­tűzések és feladatok eljussa­nak minden magyar állam­polgárhoz, meghallgatásra, megértésre találjanak, tuda­tosuljanak, az egyes embe­rek tudatában tükröződje­nek, cselekvésében megnyil­vánuljanak. A tapasztalatok szerint a tanulóifjúság kör­nyezetvédelmi ismeretei ma még hiányosak. A keresőké­pes lakosság nagyobbik ré­szének ismeretei még sze­rényebbek, hiszen a har­minc-negyven évesek, és az idősebbek szervezett oktatás keretében nem is hallottak a környezetvédelem problé­máiról, ismereteik az isme­retterjesztő propagandá­ból származnak. A felnövő nemzedék már az életre való felkészülése során az iskolában, majd munkája kapcsán a társada­lomban és a gazdaságban is lépten-nyomon szükségsze­rűen találkozik a környezet- védelem problémáival, cél­kitűzéseivel és feladataival. Ezért is fontos, hogy a kör­nyezetvédelmi ismeretter­jesztés, képzés és tudatfor­málás egyre inkább polgár­jogot nyerjen. Szolnokon a Tisza-híd át­eresztő képességét jócskán meghaladja a tényleges köz­lekedési igény. Még szeren­cse, hogy az új Tisza-híd építése ügyében van előre­haladás. Ugyanis a megye és a Közlekedési Minisztérium megállapodást kötött a híd és a kapcsolódó út első üte­mének megépítésére. A megye hírközlésének helyzetét elemezve megálla­pították, hogy az elmúlt egy évtized alatt nagyobb szám­ban és több helyen épült új kispostaház, a régiek egy részét pedig felújították. Sajnálatos, hogy a telefon- ellátottság a tervezett alatt maradt. Igaz, Túrkeve kivé­telével kisebb kapacitásbő­vítés a megye minden váro­sában volt, de jelentősebb fejlesztések csak a jövőben várhatók. Szolnokon hama­rosan javul a telefonhelyzet, mivel az idén üzembe helye­zik az új postaműszaki épü­letet és a telefonközpontot, s kiépítik a hálózatot is. Energiagazdálkodás Érdemes időt szakítani

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom