Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-20 / 93. szám
I 1988. ÁPRILIS 20. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt vb napirendién Előkészületek az országos pártkonferenciára A megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén az országos pántértekezlet állásfoglalás-tervezetének megyében 'lezajlott vitáiról tárgyalt. A testület javaslatot fogadott el a vita tapasztalatainak összegzéséről, s a dokumentumról szóló állós- foglailás-fervezetről, amelyet az MSZiMP Szolnoik Megyei Bizottsága elé terjeszt, valamint elfogadta az országos pártérltekezlet megyei küldötteire tett javaslat-tervet. A megyei párt-végrehajtóbizottság 1988. április 23- ára ihívta össze a megyei pártbizottság ülését, melynek napirendjén az orszáletnek a falait húzták fel, és résziben elkészült a födém. A módosítás értelmében a szövetkezet az év elején nagy ütemben fogott az építkezéshez. Kihasználva a kedvező időjárást, ma már tető alatt áll az új tanács- háza és a belső szakipari munkákon dolgoznak a kivitelezők június végére készülnek el a beruházással. Az eredeti helyén, a község központjában, a környe■gos pántértekezlet állásfoglalás-tervezetének vitája szerepel. A testület tegnapi tanácskozásán megtárgyalta a tagkönyvcsere végrehajtásának és a párttagokkal folytatott beszélgetéseknek tapasztalatairól szóló jelentést, mely ennék (kapcsán foglalkozott a megyei tennivalókkal, a Központi Bizottsághoz továbbítandó észrevételekkel. További jelentést hallgatott meg és fogadott el a 'testület a szakszervezet érdekegyeztetési, érdekképviseleti teendőinek főbb kérdéseiről. zetéhez illeszkedő, hagyományos, de mégis tekintélyes megjelenésű középületben a tanács és a pártapoarátus kap helyet, oda költözik a Gamesz, a népfront, a területi párt és KISZ-szervezet is. Két éve a művelődési házba zsúfolódott szakigazgatási szerv a helyét állandó ki áll it ótererrm ek -adja át, a jelenlegi p>ártházat pedig az iskola kapja meg, ahol politechnikai oktatótermet és úttörőszobát rendeznek be. Foglalkoztalís- és bérpolitika ÁBMH-tájékoztató (Folytatás az 1. oldalról) hogy nálunk is megjelent a munkanélküliség, s olyan méreteket öltött, hogy nem lehet egyszerű elhelyezkedési gondként kezelni. Pontos számot nem lehet mondani a hazai munkanélküliségről. Tavaly 11 ezren kerültek az elhelyezkedni nem tudók listájára. További tízezren — bár munkát nem kaptak — nem járultak hozzá, hogy nyilvántartásba vegyék őket. A becslések szerint újabb tízezren vannak, akik nem dolgoznak, de nem is jelennek meg a munkaerőszolgálati irodákban. Így együttesen 30 ezerre tehető a hazai munkanélküliek száma. Egy ipari felmérés szerint a következetesen végrehajtott szerkezetátalakítás 100—150 ezer munkahely megszüntetésével jár. Többféle módon is igyekeznek könnyíteni az elhelyezkedési gondokon. Az elmúlt időszakban tízezerén vettek részt átképzésben, ugyan- ennyien sajátítottak el új szakmát. Az átképzési támogatást az eddiginél szélesebb körre terjesztették ki. A foglalkoztatási alapból tízezer új munkahelyet kívánnak teremteni. A közhasznú munka ugyancsak szerves része a foglakoztatáspolitikának, s ezzel is oldani lehet a feszültségeket. Az államtitkár vázolta az ÁBMH háttérintézményeinek jövőjét is. A Munkaügyi Információs Központ várhatóan májustól munkaerőpiaci központtá alakul át, a Munkaügyi Kutatóintézet jövője viszont még kétséges: vagy vállalattá alakul, vagy pedig továbbra is az ÁBMH. felügyelete alatt marad. Az intézet létszámát 25 százalékkal csökkentik, korlátoznak bizonyos kutatási területeket, ugyanakkor nagyobb hangsúlyt kapnak a foglalkoztatáspolitikai és munkajogi feladatok. JÁSZJÁKÓHALMÁN Közös párt- és tanácsháza épül A múlt évre ütemezte a jász- jákóhalmd községi tanács a közös párt és tenács háza építését. Az 1987 december végi befejezéssel megkötött szerződésnek a Jászsági Építőipari Szövetkezet építőanyag- és kapacitáshiány miatt nem tudott ÄteiBt megfelelni. A múlt évben a kétszintes épüTavaly, január elsején a Magyar Nemzeti Bank, 5 kereskedelmi bank, 12 szakosított pénzintézet, 2 vegyes tulajdonú bank, az Állami Fejlesztési Intézet, az OTP és a takarékszövetkezetek, valamint a két biztosítótársaság részvételével kezdte meg működését hazánkban a kétszintű bank- rendszer. Az első év tapasztalatait Bakó Edéné, az MNB főosztályvezetője összegezte a Közgazdasági Társaság legutóbbi szakosztályi ülésén. Megállapította, hogy noha a kötelező tartalék mértékét, a szabályozás tartós elemének kell tekinteni, ehhez képest ez tavaly többször is változott; az MNB az év elején tovább szigorított, majd idén márciusban ismét lazított a szabályozáson. Ami a kamatláb-politikát illeti, a felszabadulás óta először került sor nálunk annak liberalizálására. A tapasztalatok azt mutatták, hopv ellentétben a korábbi fe’ Élezésekkel, a kamatok a í agyar viszonyok között nen. szabályozzák alapvetően a hitelkeresletet. Ez részben a magyar gazdaság alacsony költségérzékenységével magyarázható, részben pedig azzal, hogy hazánkban a hitelkeresletet alapvetően nem a kamat mértéke, hanem a hiteléhség és a mennyiségi szabályozás befolyásolja. Amikor a pénzügyi kormányzat úgy ítélte meg, hogy a szükségesnél több pénz van a gazdaságban, és ezért pénzkivonást hajtott végre, igen nagy feszültségek keletkezetek. Ez részben azzal magyarázható, hogy a bankok betét-hitel pozíciói, tőkeellátottsága eltérő, illetve a jegybank bizony túl optimistán ítélte meg a pénzpiac kialakulásának lehetőségét. Hogy mindezek után mi várható az idei évben? A Magyar Nemzeti Bank főosztályvezetője szerint az 1988. évi terv lényegében a tavalyihoz hasonló követelményeket támaszt a pénzügyi szabályozással szemben. A jegybanki források fel- használását illetően az adottságok valamivel kedvezőbbek. Ugyanakkor sürgető igény, hogy felgyorsuljon a bank- rendszer továbbfejlődése. Az MNB főosztályvezetője szerint e munkának még kétharmada hátra van, hisz olyan területeken kell tovább lépni, mint a lakásfinanszírozás, a költségvetés reformja, a lakossági és a bankszféra összekapcsolása, hogy csak a legfontosabbakat emeljük ki. A bankrendszerre az idén jóval nagyobb felelősség hárul majd, mert a kormányzat figyelmét az adórendszerből fakadó új problémák, és a költségvetési reform előkészítése köti le, így kevesebb ideje és ereje lesz a mindennapi pénzügyi irányítás konfliktusainak megoldására. Abban nem volt vita a központi jegybank és a hitelbankok között, hogy pénzszűkítést kell végrehajtani a gazdaságban — mondotta Puskás Sándor, az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank vezérigazgató-helyettese, utalva a közelmúlt kritikus időszakra, ám eltérő volt a vélemény a szűkítés ütemét és mértékét illetően. Nincsenek megbízható adatok arról, valójában mennyi pénzre is van szüksége a gazdaságnak, s az is bebizonyosodott, hogy nem sikerült a kereskedelmi bankok útján szabályozni a forgalomban lévő pénzmennyiséget. Egy jól működő, hatékony monetáris szektornak — szögezte le Terták Elemér, a Magyar Hitel Bank főosztályvezetője — segítenie kell a források hatékonyabb elosztását azáltal, hogy azokat a legjövedelmezőbb területekre csoportosítja át, másrészt biztosítania kell, hogy a pénz- és a hitelkínálat olyan növekedést tegyen lehetővé, amely nem veszélyezteti a gazdasági egyensúlyt és nem gerjeszti az inflációt sem. Az elmúlt hónapokban többször is a bankok szemére vetették, hogy nem eléggé szelektíven hiteleznek, s nem segítik elő a struktúraváltozást. A főosztályvezető szerint, attól, hogy a bankrendszer átalakult, a környezet és a reflexek nem változnak meg hirtelen. Igazságtalan olyan feladatok nem teljesítését felróni a kereskedelmi bankoknak, amelyekkel a kormányzat korábban hosszú évek alatt nem tudott megbirkózni. Minden terv annyit ér... A nyilvánosság is garanciája lehel a helyes döntésnek Mezőgazdák a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetéről A piroskai kerület szárító- "üzemében már az esztendő legkorábbi „aratására", a lucerna első növedékének betakarítására készülődik hatodmagával Tóth Zoltán, a Héki Állami Gazdaság gépszerelője. Hetvenegy óta tagja, mint mondja, a nagyüzem 7. számú pártalapszer- vezetének. A bokros tavaszi teendők, a mezőgazdaságban ilyentájt, kampánymunkák idején nem ritkán tizeriórás műszakok közepette sem tartja hiábavalóan eltöltött időnek, amit az állásfoglalástervezet megvitatására fordítottak. Mi a biztosíték? — Másfél évtized alatt, amióta párttag vagyok, megvitattunk már sok olyan határozatot, amelyről esetleg úgymond „odafönt” már jó előre döntöttek. Voltak ezek között a határozatok között, a jók között is olyanok, amelyeket akár meg se vitattunk, jóvá se hagytunk volna, hiszen nem, vagy csak részben valósultak meg. Minden terv annyit ér, mondjuk ugye gyakorta. amennyi megvalósul belőle. Persze, hogy bennem is felötlött a kérdés a kis brosúrát értel- mezgetve, hogy ezúttal vajon mi a garancia a párttagok véleményével megerősített központi elgondolásoknak a megvalósítására? Ügy gondolom, már maga ez a nyíltság, az országos nyilvánosság is egyfajta garancia arra, hogy megvalósulnak a tervezett reformok. — Említette, hogy nem csupán a kerület kommunistáit foglalkoztatták az elmúlt napokban a központi reformelképzelések. Tóth Zoltán: — A többes jelölés bizonyára demokratikusabb, de legyen a jelölteknek határozott programjuk, amiből választani lebet. .. — Azt hiszem, természetes, hogy a mindennapi életünket, a munkánkat érintő témákról a negyvennégy párttagunk a hatvanegyné- hány pártonkívüli munkatársával is véleményt cserél a földeken, a műhelyekben, az állattenyésztési telepeken. Ennek, a mindennapi együtt- politizálásnak köszönhető véleményem szerint például az is, hogy az idén a kerület hat dolgozóját vettük föl a sorainkba. Olyan időszakban, amikor egyesek a párt tekintélye felett kongatják a vészharangot. Négyen fiatal dolgozók, hárman harminc éven aluliak az új párttagjaink közül. Persze meg kell, hogy mondjam azt is, hogy a pártépítésnek ez az örvendetes dinamikája nálunk is megtörik, ha a mostani nyilvános vita hiábavalónak bizonyul, ha az országos pártértekezlet döntései nem tükrözik majd a párttagság álláspontját. Nagyobb megbecsülést Petróczki Imréné, a Cukortermelési Kutatóintézet martfűi öntözéses telepének tudományos segédmunkatársa — múlt év szeptembere óta egyben a szolnoki központban és a telepen tevéPetróczki Imréné: — Eredményes szellemi alkotómunkát is csak megfelelő anyagi háttér biztosítása mellett lehet elvárni... kenykedő tizenhárom tagú pártalapszervezetnek a titkára — maga is meglepődött az állásfoglalás-tervezetet megvitató taggyűlésük aktivitásán. Nem volt egyetlen kommunista munkatárs sem, aki ne nyilvánított volna véleményt a Központi Bizottság elgondolásairól. — Nekem rögtön a szemembe ötlött a megfogalmazás: az értelmiség egyre jelentősebb szerepet tölt be a társadalomban ... az értéket teremtő szellemi munka napjainkban döntő tényezője a társadalmi és gazdasági előrehaladásnak ... ennek kifejezésre kell jutnia az anyagi és erkölcsi megbecsülésben ... Talán éppen ennek az eddigi nem kellő felismeréséből adódnak azok az anyagi és erkölcsi megbecsülésben tapasztalt hiányosságok, amelyeknek a megszűnésével biztatnak a tervezetnek az értelmiség szerepével, az alapkutatások fokozott támogatásával foglalkozó fejezetrészei. Gondolja meg: az intézetünkben is dolgozik olyan munkatársunk, aki mérnöki diplomával és a kötelező nyelvvizsgával havonta 4500 forintot keres! — A kezében tartott állásfoglalás-tervezeten sok helyütt látom széljegyzetben, hol kérdőjellel, hol felkiáltójellel: pénz... — Nos, amikor először átolvastam a brosúrát, azt kérdeztem önmagámtól: nem a gazdasági stabilizáció utáni időszak programja ez? Hiszen vegyük sorra a reformelképzeléseket, a megvalósításuk — a feltétel és intézményrendszerek korszerűsítésén túl — mind-mind pénz kérdése is. Nem várhatunk természetesen csupán arra — maradva az; én szakmámnál —, hogy központi intézkedések révén kedvezőbb feltételek teremtődnek a gazdasági és társadalmi fejlődés szempontjából a tervezet szerint is fontos alapkutatásokhoz. Ezért is kezdeményeztük úgynevezett haszonrészesedési szerződés megkötését azokkal a mező- gazdasági nagyüzemekkel, cukorgyárakkal, amelyekben fajtanemesítési, agrotechnikai és automatizálási kísérleteket folytatunk. Konkrét érvek kellenek Kritikai észrevételeinek sorolásával kezdi megosztani velem a Központi Bizottság állásfoglalás-tervezetével kapcsolatos egyéni véleményét Módi József, a Zagyvarékasi Béke Tsz üzemi pártbizottságának titkára. A nyolc alapszervezetben folytatott eszmecseréken fölszólalók közül azokkal ért egyet, mondja, akik túlságosan általánosnak találták a dokumentum egyes megfogalmazásait. — Magában hordja ez — véli — a többféle, esetleg sokféle értelmezés veszélyét is. Márpedig hiába kellően reális és kritikus a helyzet- elemzés, ha a reformelképzelések értelmezésbeli különbözősége esetleg gátolja olyan cselekvési egység kialakítását, amelyet maga a tervezet is szorgalmaz. A Központi Bizottság azt várja a párt szervezeteitől, intézményeitől és tagjaitól, hogy megalapozott érvekkel lépjenek fel a maradi nézetek, a szocializmustól idegen eszmék és törekvések ellen. Nos ezek a konkrét érvek is hiányoznak többek között a tervezetből. Egy sor gazdasági, társadalmi jelenség .ugyanis, amelyek három-öt éve még eretnekségnek számítottak, ma a napi politikánk szerves részét képezik. — Mint pártmunkásnak mi a véleménye az állásfoglalás-tervezetnek a párt saját tevékenységének megújítását szorgalmazó kitételeiről? — Nagyon időszerűnek tartom azokat, éspedig minden szinten. Véleményem szerint ideje az üzemi politikai munka gyakorlatát is megreformálni. Bürokráciától, adminisztrációtól menteMádi József: — Ne csak a testületi üléseken, hanem a munkahelyeken, az emberek között politizáljunk... sebb munkastílusra van. szükség. Mert mi a mostani gyakorlat? Az üzemi pártbizottság titkára, a végrehajtó bizottság és a pártvezetőség tagjai is nagyobbrészt a különböző testületi üléseken politizálnak. A munkájuk milyenségét is jobbára ennek a „leadminisztrálása” alapján ítélik meg a felsőbb pártszervek. Ha hozzáveszem, hogy egy téesz párttitkára rendszerint tagja egy-egy településen a tanácsnak. a községi pártbizottságnak, és részt kell vennie a szövetkezet különböző közgyűlési bizottságainak ülésein is, mondja meg. mikor jut ideje a mindinkább hiányolt életszerű, személyes kapcsolat kialakítására a párttagokkal ? — Nyolc éve irányítja titkárként a termelőszövetkezetben végzett politikai munkát. Hogyan ítéli meg azt az elgondolást, hogy a felsőbb pártszervek vezetőinek megválasztásával kapcsolatos, 1986-ban hozott központi bizottsági határozatot terjesz- szék ki a területi és a helyi pártbizottságok titkáraira is? — Egyetértek vele, de biztosítani kell a két ciklus után visszahívott pártmunkás tisztességes anyagi és erkölcsi visszavonulását. Véleményem szerint is az ennél hosszabb ideig végzett függetlenített pártmunka esetenként a politikai érzékenység ellen hathat. Nem értek viszont maradéktalanul egyet azzal, hogy a két ciklust a XIII. kongresszustól kelljen számítani. Adott időszakban ugyanis, mondjuk l995-benf bekövetkezhet egy tömeges vezetőváltás a a pártban. Amely, ha nem is veszélyeztetné ugyan a politika folytonosságát, de nem vagyok róla meggyőződve, hogy egyértelműen jó hatással lenne a politikai intézményrendszer működésére. Temesközy F. és hiteléhség A kétszintű bankrendszer első éve
