Szolnok Megyei Néplap, 1988. április (39. évfolyam, 78-102. szám)
1988-04-18 / 91. szám
1988. ÁPRILIS 18. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Megérkeztek az első vendégek a pécs- váradi várban felépített szállodába. A várral szervesen egybeépült új vendéglátó létesítményben huszonnégy szoba és-négy lakosztály várja a vendégeket. A Zengő lábánál fekvő, történelmi nevezetességű nagyközség szállodáját István királyról nevezték el. (MTI-fotó: Kálmándy Ferenc) Háromszázötvenen fertőződtek, huszonkét beteget ápolnak kórházban Szalmonella a mezőtúri ivóvízhálózatban A KÖJÁL közleményt adott ki (Folytatás az 1. Oldalról) gyie tudományos munkatársai hosszú előkészületek után dolgozták ki terveiket, kutatási programjukat majd megkeresték azokat a kutatókat, akik ailkailmasák a nagyszabású munka elvégzésére. 1985-iben és ’86-ban a területet felmérő, feltérképező, a tudományos kutatás irányait kijelölő kisebb előkészületi expedíciókat szerveztek, majd tavaly megkezdődött az érdemi munka. A kutatás központja Tiszafüred. Maga a terület igen kiterjedt, hiszen Leninváros- tól Tiszasiiiyág közel negyven .települést foglal magába a Tisza két partján. Hamar bebizonyosodott: a nagy területhez és a sokrétű feladathoz kevés a múzeumok munkatársainak és a nyaranta néhány hétre bekapcsolódó tudományos kutatóknak az ereje. Bevonták hát azokat a — főleg középiskolás — fiatalokat, pályamunkáikkal — a múzeumi munkáiba bekapcsolódva — igazolták rátermettségüket, tehetségüket. Segítségükkel felgyorsul, kiszélesedik a szakemberek mentő-feltáró munkája. Tavaly huszonhat diák csatlakozott a kutatókhoz s néprajzi hitelességű rajzaikkal, a természetvédelmet segítő felméréseikkel szép eredményt értek el. Mindez a már hároméves folyamat rövid sommázalta. A Tisza II. kutatásának jelentőségéről dr. Szabó LászVégül: a népi hagyományok, emlékek pusztulásával egyiidőben itt valami új születik, ugrásszerű a fejlődés. Csakhogy nem volna jó az új alkotásának jegyében mindent eldobni, lerombolni, elfelejteni, ami régi. Kiderült, hogy sok „régiség” új értéket jelenthet. Ami leghamarabb kamatozik : idegenforgalmi értéket is. Tehát ebből a szempontból is jelentőséget tulajdonítunk a Tisza II. kutatásának. összefoglalva: tudományos szempontból a probléma aktualitása váltotta ki a különböző szakemberek érdeklődését. Gyorsan kell megválaszolni a természet- védelemmel, a tájépítészettel a .természet átalakításával kapcsolatban fölvetődő kérdéseket. Tiszafüreden új városkép bontakozik ki, évről évre változik a falvak képe is. Hogyan, s milyenné formálódjon az új? — Hogyan válik szélesebb értelemben is közkinccsé a kutatók munkájának eredménye? — Nem az a célunk, hogy egy niaigymónográfiát állítsunk össze, hanem az, hogy minél több helyen — múzeumi füzetekben, szakfolyóiratokban, de a szélesebb olvasóközönségnek szánt folyóiratokban, lapókban is — minél többet publikáljunk. — Folytatás? — Tiszafüred tanácsának támogatását élvezve, a négy megye múzeumainak költségén a nyáron ötven-haitvan kutató folytatja a munkát. Egri Sándor Szombaton este a tévéhíradó adta először tudtul: szalmonellával fertőzött Mezőtúr ivóvize. Ugyancsak a híradóban hangzott el: érthetően nyugtalanok az emberek, kevésnek tartják a tájékoztatást. Azóta a televízió Képújságja adott újabb közleményt. Kollégám telexüzenetet tesz elém: közérdekű bejelentés. Szó szerint: „Mezőtúron az ivóvíz fertőzött. A lakosság tájékoztatása nem megfelelő. Túl sok a megbetegedés. Kérjük az ügy kivizsgálását.” A telexüzenet címzettje a Sízolnok Megyei Néplap szerkesztőségének ügyeletes szerkesztője. Szinte egyszerre hívjuk egymást vasárnap dr. Hőgye Annával, a megyei Köjál vezetőjével. A következő közlemény közzétételét kéri: io kandidátus, muzeológus tájékoztatott, akit valójában e nagyszabású kutatómunka szellemi atyjának, menedzserének nevezhetünk: — Tudományos tervszerűséggel folyik Szolnok megye tájainak történeti, néprajzi feldolgozása. A Jászsággal, a Kunsággal, a Tiszazuggal már foglalkoztunk. Hogy miért Tiszafüred — és környéke — került előtérbe? Egyrészt azért, mert a nemrég várossá left Tiszafüred és e tájék őrzi leginkább a népi kultúrát a megyében. Ugyanakkor itt a leggyorsabb a fejlődés, azaz, ami mia még talán tetten érhető, annak holnapra hírmondója sem marad. Másrészt: tudományos kutatómunkánkat több megye összefogásával végeztük eddig is. Most — éppen Tiszafüredről kiindulva — új kapcsolatrendszerek alakulhattak ki. Harmadsorban: erre a vidékre egyelőre nem mondta senki, hogy önálló akik néprajzi táj volna, ezért egy illetve kicsit parlagon is maradt. Nem akadt, aki itt kutasson. A tudományos probléma úgy vetődött föl számunkra: „fényképezzük le” e megyénk perifériáján található tájat, s persze keressük annak magyarázatát, hogyan alakulhatott ki a Tisza mentén az országnak e fejlődésben meglehetősen elmaradt, belső perifériája. Elnéptelenedő falvakat. ..halálra ítélt” területeket találtunk. Itt nekünk, kutatóknak, tudósoknak keli, hogy mondanivalónk legyen! Huszonöt évvel ezelőtt volt az első Ki mit tud? — ma Megyei elődöntő Szolnokon — Katonafiatalok bemutatója „A Mezőtúri Városi Közegészségügyi Járványügyi Szolgálat és a Szolnok Megyei KÖJÁL értesíti Mezőtúr lakosságát, hogy a város vezetékes ivóvízhálózata szalmonella baktériummal fertőzött. Felhívjuk a figyelmet, hogy a víz fogyasztása fertőző hasmenéses megbetegedést okozhat. Ezért az alábbiak szigorú betartását kérjük: — A vizet csak forralás után szabad ivóvízként fogyasztani! — Mosogatás utáni öblítés csak forralt vízzel történhet! — Hőhatásnak ki nem tett ételek készítéséhez csak előzetesen felforralt víz használható! — Fogmosás, szájöblítés céljára is csak forralás után használják a vizet! — Csecsemők fürdetéséhez csak előzetesen felforralt víz használható! — Egyébként tisztálkodáshoz, takarításhoz, mosáshoz forralás nélküli víz is felhasználható. Folyamatban van a hálózat mosatása, fertőtlenítése, és amint a víz újból forralás nélkül fogyasztható lesz, azonnal tájékoztatjuk a lakosságot.” Huszonöt évvel ezelőtt indult útjára a fiatalok tehetségkutató vetélkedője, a Ki mit tud? Az eltelt negyedszázad alatt több szereplő- és nézőgeneráció izgulta végig a kulisszák mögött, a színpadokon és végül a televízió képernyője előtt a versenyeket, melyek minden esetben egy-egy kisebb szenzációval szolgáltak. Nemcsak azért, mert ma már több neves művésznek — az egész ország előtt való — bemutatkozására adtak lehetőséget, de azért is, mert tömegesen vonultatták fel az egyes művészeti ágban valóban értékeset alkotó fiatalok ezreit is. Hosszabb szünet után az elmúlt év végén hirdették meg újra a rendező szervek — köztük a Művelődési Minisztérium, a KISZ és a Magyar Televízió — a Ki mit tud? versenyeit, mondhatni az első, valamikori vetélkedő korosztály gyermekei számára. A szokásoknak megfelelően a több kategória erőpróbáinak első, városi, kerületi bemutatói március közepén fejeződtek be. Szolnok megyében hét városban rendezték meg az elődöntőket, melyeken csaknem másfólszáz produkciót láthattak a nézők, és természetesen a szigorú zsűrik ítéletük alapján összesen 53 együttes és szólista jutott be a megyei fordulóba. A Ki mit tud? megyei elődöntőjét vasárnap délelőtt 10 órai kezdettel rendezték meg Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ színháztermében, ahol elsősorban a vers- és prózamondók, a színjátszók, a népzenei és néptáncegyüttesek, a klasszikus-, nóta-, dal- és popénekesek, zenekarok valamint az egyéb kategóriában induló fiatalok mérték össze tudásukat és tehetségüket. A késő estébe nyúló bemutatósorozat — melynek eredménye lapzártáig nem született meg — egyik legsikeresebb része volt a cigányfolklór-együttesek és -szólisták sajátos kultúrát hordozó, színvonalas műsora, köztük is lassan profivá érő Barna Gyöngyök produkciója. A Ki mit tud? megyei elődöntőjéből az országos válogatóra, a július—szeptember között megrendezésre kerülő televíziós élő- és középdöntőkre jutó versenyzők mellett a verseny további fordulóinak már vannak Szolnok megyei résztvevői. Ez úgy lehetséges, hogy az amatőr művészeti mozgalom egyes rendezvényei egyben országos válogatók is: ilyen például a balassagyarmati és csurgói diákszínjátszó napok, az Arany János balladamondó és a Nagy László munkás versmondó verseny, a zalai kamaratánc-fesztivál, és a jövő hét végén ugyancsak Szolnokon megrendezésre kerülő fiúkórusok országos találkozója. A szeptemberi televíziós döntőn tehát remélhetőleg több olyan mű&orszámot láthatunk majd, amiért azért is érdemes lesz szurkolni — túl a műsor színvonalán vagy a szereplő iránt érzett szimpátián —, mert az előadó egyben szűkebb hazánkat is képviseli. * * * Ki mit -tud?-ot rendeztek a hét végén a katonafiatalok is Szolnokon, mégpedig a vetélkedősorozat egyik területi döntőjét. A színvonalas versengésre az ország több helyőrségéből érkezett százhúsz résztvevő negyvenhat prokduciót mutatott be. Legnépszerűbbnek a rockzenekarok bizonyultak, de nagy tapsot kaptak az énekesek, a klasszikus darabok feldolgozói, előadói is. A megszokottnál talán valamivel kevesebb volt a néptánc, kitűnő felkészülésről adtak tanúbizonyságot viszont a citerazenekarok. Nehezen találtak magukra az egyéb kategória képviselői; igazán jó produkcióra nem figyelhettünk föl Szolnokon. A szombati bemutatkozás legkiválóbbjai vasárnap délelőtt gálaműsoron adtak ízelítőt a Ki mit tud? hangulatából. Több előadót, produkciót a televízió előválogatásra hívott be. A katonafiatalok jól sikerült szolnoki Ki mit tud?-ja is igazolja; a Magyar Néphadsereg alakulatainál nagy figyelmet fordítanak a fiatalok tehetségének kibontakoztatására. S még egy megjegyzés: Szolnok méltónak találtatott a megtiszteltetésre, kitűnő házigazdának bizonyult. Eddig a közlemény. Szorgalmasan jegyzem a szöveget, majd természetesen többre vagyok kíváncsi. Arra. mi történt Mezőtúron? Dr. Hőgye Annától megtudom, hogy húsvét után, április 6-án és 7-én jelentkeztek először hasmenéses betegek nagyobb számban Mezőtúron a körzeti orvosoknál, az ügyeleteken. — Mennyien jelentkeztek? — Írhatja úgy, hogy 5—20 fő jelentkezett a rendeléseken. A hasmenés mellett hányásra, hasi görcsökre, magas lázra panaszkodtak. Természetesen azonnal megkezdődött a vizsgálat. — Mennyien betegedtek meg? — Háromszázötven betegről tudunk. Legnagyobb részük otthon van, huszonket- ten kerültek kórházba Karcagra és Szolnokra, fertőző osztályra. — Mi az oka annak, hogy az első tömegesen jelentkező megbetegedésektől számítva csak tíz nap múlva hangzott el az első híradás? A televíziósokat is bejelentők értesítették és nem önök. — Mert nem tudtuk, mi a fertőzés terjesztője, ezért nem tudtuk tájékoztatni a mezőtúriakat. — Hogyhogy? Már több százan megbetegedtek addigra. — Igen, a betegek székletéből szalmonella tenyészett ki. Természetesen azonnal megindult a vizsgálat, honnan, mitől fertőződhettek. Vizsgáltuk, mit fogyasztottak. szisztematikusan végigellenőriztünk mindent. De csak április 14-én terelődött a gyanúnk az ivóvízre és ez a gyanú csak másnap igazolódott be. Akkor, pénteken hangosbemondós gépkocsi járta végig a várost, és tájékoztatta a lakosságot a helyzetről és a teendőkről. Megkérdezheti, hogyhogy csak több mint egy hét elteltével bukkantunk rá a tömeges fertőzést okozó szalmonella hordozóiára. Nos, a magyarázat; vízben ritkán fordul elő szalmonella, spt az ivóvízből igen nehéz a kórokozót kitenyészteni. Ilyen járvány — amikor az ivóvízhálózat lett volna a szalmonella-fertőzés hordozója — még nem volt Szolnok megyében. Mezőtúron a város legkülönbözőbb részeiből. a legkülönbözőbb életkorú emberek jelentkeztek panaszaikkal az orvosoknál. Nagyon nehezen lehetett behatárolni, mi okozhatja a fertőzést. Egyébként szakmai feletteseinknek azonnal jelentettük a helyzetet. Ügy vélem, szakmailag nem követtünk el hibát, a tájékoztatásban sem. — Kifejtené ezt részletesebben? — Ha azt mondjuk, tömeges fertőzés fordult elő, nyilván joggal kérdezheti bárki, mi az eredete, illetve mit kell csinálniuk az embereknek. Nos. addig, amíg ezt nem tudtuk, mit mondhattunk volna? — A tényeket. Közzétehet- ték volna például nap mint nap, hogy ennyien és ennyien betegedtek meg. kerültek kórházba. Közzétehették volna például azt is, hoay szalmonelláról van szó. és, hogy melyek a tünetei. Természetesen elmondhatták volna azt is, hogy vizsgálják a fertőzés okát. Nem hinném. hogy szakmai tekintélyükön esett volna csorba, ha nap mint nap elmondják; ezt és ezt tettük eddig, ilyen és ilyen ételeket és italokat vizsgáltunk meg, amelyekben nem találtuk meg a kórokozót, de keressük tovább. Azt hiszem, ez valamelyest mégiscsak jobban megnyugtatta volna az embereket. mint a hallgatás, a tények elhallgatása. Egy város lakosságát óvták volna meg a fölös- leaes hiedelmektől pletykáktól. ' a rémüldözéstől, a méq nagyobb baj sejtelmétől. s tették volna elviselhetőbbé kényszerű állapotukat a betegeknek, az idejében történő, gyors, pontos, korrekt tájékoztatással. — E — Szentesen az autóbusz-pályaudvar .nellett épül a város új postaközpontja. A hároniszin s. hatezer négyzetméter alapterületű létesítmény *■'' ütemben épül, teljesen 1990-rc készül el. Itt kap he»» — v négyezer állomásos automata telefonközpont is, amellyel Csongrád megye ötödik városa is bekapcsolódik a hazai és • nemzetközi távhívó hálózatba. Képünkön az épülő posta- központ (MTI-fotó: Tóth Béla) Konferencia Tiszafüreden a Tisza II. kutatásáról
